Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
14 ÉSZAK-Magyarország Színlap 1992. November 11., Szerda-----------GONG-----------P mCdí 13 Van, aki ki sem lép otthonából ezen a napon. Ha mégis muszáj, hát megtesz minden óvintézkedést a szerencsétlenség ellen. De új munkába kezdeni semmiképp sem ajánlatos pénteken. Bezzeg a Miskolci Nemzeti Színház művészei fittyet hánynak a babonára. Vagy az is lehet, hogy így akarják próbára tenni a kisördögöt. Az idei évad első bemutatójának időpontja november 13.- péntek. De ez még semmi ahhoz képest, hogy nem csak a Cyrano-szereplői lépnek ezen a napon színpadra. A kis herceg délelőtti és a játékszíni, főállás” délutáni főpróbájára meghívták a színházi újságírókat is. Ha a színészek bátorsága nem elég az ördögnek, az újságírók elől biztos elmenekülnek... Cyrano, a hallgatag cowboy Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című romantikus színművének premierjével kezdődik az idei színházi évad bemutatóinak a sora. A történet ismerős: hiszen szívesen tűzik műsorukra a színházak, több filmváltozat is készült a színmű alapján. S ki ne ismémé a híres orr-monológot?!- Sokszor megideológizálják, hogy mit jelent a nagy orr. A mi előadásunkban a nagy orr egy nagy orr - mondja Verebes István, a miskolci előadás vendégrendezője. - Mindenkinek van valami gyenge pontja. Hát még a csúnya embernek! Ebben a történetben egy csúnya embernek kell elfogadtatnia magát. Ez sikerül is neki. Mindenben tehetséges, mindent elér. Épp' csak ezt a nőt nem. Ez a gyenge pontja. És erre megy rá az élete... Ha belegondolunk, ez a történet nagyon korszerű viszonylat- rendszer. Egy férfi szerelmes egy nőbe, és animálja magát egy másik férfi szelleméül. Odamegy az erkély Roxon* (Thúróczy Éva) és Cyrano (Szervét Tibor) alá, és eljátssza ezt a másik férfit. Egyébként Cyrano rendkívül perverz pasas. Ott „kukkol” az erkély alatt és nézi, hogy a szerelme a szerelmével nem jut dűlőre. Leveleket ír, átéli az érzelmet. Szellemi önkielégítést folytat. És itt van ez a nő, aki sejt valamit, akinek ilyen erős a verbállibidója. Mert erről is szólnia kell az előadásnak. A nőt a tenyerünkön hordhatjuk, kiszolgálhatjuk, széppel, jóval elláthatjuk, az ágyban a mennyekbe vihetjük - és a nő még mindig elégedetlen lesz, ha nem mondjuk, mit érzünk. A nőnek mondani kell, naponta mondani és mondani... Lélektanából következően én a Cyra- not nem egy elegáns „zsonglőrnek” képzelem, aki félkézzel ír verseket, a másik félkezével vív, aki a szellem virtuóza és a kard bajnoka. Egy magányos cowboynak képzelem, aki nagyon nehezen jutott képességeinek a birtokába. Azt hiszem, hogy ez Cyrano egy hallgatag ember, annak ellenére, hogy végig beszéli az előadást. Az évadnyitóra megjelent színházi kiadványban így mutatkozott be Seres Ildikó: „1983-ban diplomáztam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozata magánének tanszakán, majd a Győri Kisfaludy Színházhoz szerződtem. Az ott töltött öt év alatt játszottam operát, operettet, musicalt, prózát egyaránt. 1988-ban kerültem Kecskemétre, ahol az operettirodalom legszebb primadonna szerepeit énekelhettem el. Miskolcra szerződésemnek érzelmi okai is voltak! Édesapám ezen a vidéken született, és ma is Miskolcon és környékén él legtöbb testvére. Bár halála óta nem jártam itt, élénken élnek bennem gyermekkori emlékek festőművész nagybátyám műterméről, szűcs nagybátyámék műhelyéről, és nagymama születésnapjairól, amikor a kis selyebi házban a kilenc életben maradt gyermeke megjelent családostól... Kicsit tehát hazajöttem... Apám most nagyon boldog lenne...” Ennyi a rövid bemutatkozás, s ebből nagyon sok minden kimaradt. Nem írt a középiskolás éveiről, amikor még újságírónak készült, aztán egy tábori lap kritikus hangú vezércikke kapcsán elmagyarázták neki, hogy a KISZ-táborban csak lelkes hangú dolgozatok születhetnek. Nem írt a különórákról sem. Pedig hatéves kora óta zenét tanult. Zongorázott, furulyázott, nyolc évig hegedült, a főiskolán pedig már éneket tanult, és még most is magánórákra jár. Az is hosszú történet lenne, hogy' szerette meg az operettet, és hogyan tanult meg a győri balett hatására táncolni. Nem írt a kanadai vendégszerepléséről, és a hollandiai turnékról sem... A miskolci közönség már találkozhatott Seres Ddi- kóval, hiszen az újra műsorra tűzött Csárdáskirálynő című operett egyik szereposztásában ő játssza Sylviát. S most prózai szerepben is bemutatkozik a művésznő. Daliástól nyugatra című darabban Shel- byt alakítja. A „Dallas” bemutatójának délelőttjén pedig megkezdődnek a Cirkuszhercegnő próbái. Az előzetes tervek szerint a primadonna szerepét kapta volna meg. Aztán gondolt egy nagyot és merészet a színház főrendezője, és megkérdezte tőle, nem vál- lalná-e el a primadonna és a szubrett szerepét is. Elvállalta. Mint mondja, nagyon örül ennek a feladatnak, hiszen próbára teheti önmagát: tud-e az egyik este primadonnaként a központban lenni, a másik este pedig egy egészen más karaktert alakítva a háttérben maradni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a színész képes legyen a művészi alázatra. Hiszen aki „zenekarban” játszik, annak pontosan kell tudnia, mikor van nála a főmotívum, és mikor ő a kísérő... A kis herceg visszatér „Hót akkor ítélkezzél magadon - mondta a király. - Ez a legnehezebb.” Fotók: Dobos Klóra Minden előadás megmutat valamit a rendező leikéből is. Saint-Exupery kis hercegénél pedig különleges jelentősége van ennek. Most Miskolcon vendégként Bodolay Géza viszi színre a csodaszép mese-történetet...- Rendezett már máskor is mesét? Egyáltalán - ha úgy értelmezzük a mesét, hogy az gyerekekhez szól - a mesék között tartja számon A kis herceget?- Ha a Hamlet mese - márpedig az -, akkor rendeztem. Ha csak a szervezett gyermekkorú közönségnek szánt „mesét” nevezzük így, akkor ez az első. Viszont ez meg legalább annyira felnőtt-mese, amennyire örök-gyermek az írója. Számomra egyértelműen bizonyítja, hogy összes besoroló kategóriáink érvénytelenek, A kis herceg pedig egyszerűen A kis herceg.- A szerző egy felnőttnek ajánlja a könyvét, mondván: ,Mert előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)" Ön emlékszik?- Remélem, hogy igen. Bár erről a fiaimat kellene megkérdezni. A valódi „felnőttek” még mindig gyakran gyereknek néznek, - néha teljes joggal.- Rajzoljon nekem betűkből bárányt, olyat, amilyet a közönség lát majd.- A nézőknek az író bárányát vetítjük majd az átlátszó falra. (Mert a fölnőt- teknek mindig mindent meg kell magyarázni.) Betűkből rajzolni nem tudok, csak írni. írtam is a történethez néhány dalszöveget.- „- Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember. - Nincs kevésbé egyedül az emberek között sem - mondta a kígyó". A bölcs, a segítő, a „hazavivő"...- Előbb-utóbb mindannyiunkért eljön. Szeretném, ha olyan szép lenne, mint a miénk az előadásban, Juhász Kati jelmezében. És azt is, ha játék maradhatna, mint a színházban.- ,Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek." Biztosan megszelídítette magának a kis herceg történetét, hiszen mostanában sokat kellett vele foglalkoznia...- Mióta megkérdeztek, megrendezném-e, szinte csak ezzel foglalkozom. Szívesen vállaltam, mert hiszek a Sorsban, s egy ilyen kérdés soha nem véletlen. Mielőtt igent mondtam, elolvastam a fiaimnak a könyvet.- ,fól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Elfogadhatjuk ezt a titkot egy mesealakként általában sunyi jószágtól?- Mindenki azt hiszi róla, hogy ravasz, pedig ő alig várja, hogy megszelídítsék...-, Az. ember sosem érzi jól magát ott, ahol éppen van." Ezt az egy mondatot cáfolja meg nekünk, ha teheti. Hogy érezte magát Miskolcon a próbák során Orosz Annával, Quintus Kon- ráddal, Varjú Olgával és Maros Gáborral?- A mondat úgy (sem) igaz, hogy „mindenütt jó, de legjobb máshol”. A darabban különben is a Váltóőr mondja, aki embereket csak zakatoló vonatokban Iát. Mi viszont a próbák során végig együtt ültünk a vonaton, a pályaudvarokon, a villamoson, a „művelődési házban”, a színház klubjában, és lehet, hogy csak az angyali kis herceg hatása volt, de legszebb gyermeki éveim idéződtek fel. Nehéz erről szólni, „a beszéd csak félreértések forrása”. Acélmagnóliák - Daliástól nyugatra Nincs az a férfi, aki szívesen beülne egy női fodrászatba. Abban persze nem vagyok biztos, hogy nem lenne-e kedvük titokban kihallgatni, hogy szépítkezés közben miről beszélgetnek odabent a nők. A Miskolci Nemzeti Színház szombat esti játékszíni premierjén egy amerikai kisváros fod- rászületének a vendége lesz a nagyérdemű. Robert Harley Acélmagnóliák című színpadi művét Téli Márta fordította magyarra. A címváltoztatás pedig már miskolci lelemény. Talán többet megsejtet ebből a világból, ha a tévésorozatra, mint a rendkívül szép, de mégis kicsit rideg virágokra gondolunk. A fodrászüzletben, amíg készülnek a "frizurák, megelevenedik előttünk a hat nő élettörténete. Rendkívül izgalmas és nehéz feladatot jelent ez a színészeknek, hiszen nemcsak az előadásra kell figyelniük, hanem a „munkára” is. Hajat vágnak, festenek, lakkoznak, tupíroznak... Az előadás vendégrendezője, Kőváry Katalin így készül a frizura. Seres Ildikó és Locskay Andrea a próbán. Fotó: Jármay György örömmel mondta, hogy sikerült egy nagyon jó „csapatot” összehozni. A szépségszalon tulajdonosnőjét Máhr Ági alakítja, az új munkatársa a színházban is most debütáló Locskay Andrea, az anya szerepében az ismét Miskolcra szerződött Fehér Ildikót láthatjuk, a történet szerint a lánya Seres Ildikó. S van még két vendége az üzletnek, akik szintén nem kell már bemutatni a miskolci közönségnek: Máthé Éva és Horváth Zsuzsa. Ókét láthatjuk tehát a színpadon, de a produkció szinte valamennyi résztvevője a szebbik nemet képviseli. Nő az ügyelő, a súgó, a rendezőasszisztens, a díszletek és a jelmezek Bozóki Mara munkái. Hogy ilyen-e egy amerikai szépségszalon, ezt csak kevesen tudhatják. De a történet szempontjából nem is ez a legfontosabb. Egyébként a rendező megtapasztalhatta volna, hogy milyen a hangulata egy tengerentúli fodrász- üzletnek. Éppen a próbák idejére esett az a dallasi konferencia, melyre személyes meghívást kapott Kőváry Katalin, a Magyar Rádió munkatársa. De Dallas helyett inkább a „Dallast” választotta. Futárra várva Az új balettmester, Valentyina Nava- jeva október 15-én érkezett meg Odesszából a Miskolci Nemzeti Színházba. A művésznő három évvel ezelőtt már dolgozott Magyarországon, akkor az Állami Operaház balett- mestere volt. Valentyina, annak ellenére, hogy még nincs munkavállalási engedélye, megérkezése másnapján megkezdte a munkát. S most a próbákon hol francia, hol orosz, hol magyar vezényszavakat lehet hallani. Egyébként azért nem tudták elkészíteni a hivatalos szerződést, mert a művésznő otthon felejtette a diplomáját. Hiányzó bizonyítványt már eljutatták Ungvárra, onnan pedig a követség futárszolgálata hozza el Miskolcra. Cyrano-találkozó A Miskolci Nemzeti Színház pénteki Cyrano-bemutatójára meghívták azokat a művészeket, akik a magyar színpadokon már megtestesítették a legendás hőst. így ezen az estén Miskolcra várjuk Szabó Sándort, Huszti Pétert, Bitskey Tibort, Helyey Lászlót, Fülöp Zsigmondot, Gáti Oszkárt. És természetesen itt lesz, Földi László is, aki tavaly Nyíregyházán mutatkozott be Cyranoként. Most- már a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagjaként - mint Castel Jaloux játszik Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című romantikus színművében. Új Esték Az idei évadtól megújul a Színházi Esték. A kiadvány eddig a színház műsorismertetőjeként jelenet meg. Az új folyam számai szintén a bemutatókhoz kapcsolódnak, de ezek már újságok lesznek. A lap szerkesztője. Kovács Kristóf egyben a színház rendező-dramaturgja is, de miskolci munkája mellett szerkeszti a Magyar Narancs külpolitikai rovatát. Egyelőre csak a színházban lehet megkapni az újságot, de a szerkesztők tervei szerint rövidesen az újságárusoknál is kapható lesz a Színházi Esték. Játékszíni egyeztetés ' A korábbi évek gyakorlatával szakítva az idén négy bérletes előadás is lesz a Játékszínben. Az első a női sorsokat bemutató Daliástól nyugatra című Harley-darab lesz. Bemutatják még Beckett Godot-ra várva című abszurd játékát, Németh Ákos Júlia és a hadnagy című mai történetét, és az utolsó bemutató Ionesco Székek című tragikus tréfája lesz. A közönség érdeklődésének köszönhetően az eredetileg tervezett tíz helyett tizenötször mutatják be a játékszíni darabokat. Már eddig közel ezer darab játészíni bérletet adtak cl, de természetesen jegyek is válthatók az előadásokra. Mivel a játékszíni bérletek nem napra és nem helyre szólnak, a nézők dönthetik el, hogy a meghirdetett előadásnapok közül melyiket választják, így ha már döntöttek, a színház jegyirodájában egyeztethetik, hogy van-e még hely a kiválasztott napra. Operabérlet Az évad egyik újdonsága, hogy a nagyszínházi felnőtt és ifjúsági bérletes előadásokon kívül oprabérlctct is lehet váltani. Az első bemutató Csajkovszkij Diótörő című karácsonyi balettja lesz. Irthatjuk tnég ezen kívül Mozart Szöktetés a szcrájból című vígoperáját, Cimarosa Titkos házasságát, és igazi meglepetésnek ígérkezik az egy estén bemutatandó két opera: Sosztakovics Rayok-antifor- malista mutatványos bódé című pamf- lctjc és Johnson Négyhangú operája. Az oldalt összeállította: Dobos Klára és Filip Gabriella Seres Ildikó
