Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

1992. November 11., Szerda Medicina ÉSZAK-Magyarország 9 Művese helyett otthoni kezelés Dr. Zakar Gábor Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - A múlt ősszel költözött új és korszerűen felszerelt helyére a Megyei Kórház III. Belgyó­gyászat Nephrológiai és Dializáló Osztálya. Nagy minőségi változás volt. Lehetővé vált, hogy egyszerre 18 beteget kezeljenek az úgynevezett műveséken. Dr. Zakar Gábor osztály- vezető főorvos most újabb kezelési eljárás sikeréről tudott beszámolni a szokásos negyedévi beteg-megbeszé­lésen. Egy ideje alkalmazzák az osztályon az úgynevezett hasi dialízist. Ennek az a lényege, hogy egy katéteren keresztül speciális oldatot juttatnak a hasüreg­be, majd egy idő eltelte után kifolyat­ják azt. A műveletet naponta négyszer kell megismételni. Óriási előnye, hogy a beteg otthon kezelheti magát, ilymódon megmenekül a heti három­szori kórházi kezeléstől. A veseelég­telenségben szenvedők tudják, mit je­lent a művese kezelés. Mentő hozza és viszi a beteget, rámegy az egész nap. Mellékhatásként fejfájás, gyengeség lép fel, mert a salakszint ingadozása nagy. Magyar eszközökkel, magyar anya­gokkal végezték korábban a hasi dialí­zist - és a tapasztalatok kedvezőtlenek voltak. A betegek féltek is tőle, hiszen a hashártya nagyon érzékeny, a fertő­zésveszély fennáll. A múlt év novem­berében egyszerre tizenhárom beteg­nél egyszerre lépett fel erős hasfájás, tehát komplikáció. A módszert azon­nal leállították, a betegeket művesére tették. Az osztály orvosai azonban nem nyu­godtak bele a kudarcba, hiszen tudták, hogy a világ sok részén igen kedve­zően alkalmazzák a betegek egész éle­tét megkönnyítő CAPD-kezelést. Ab­ban az időben éppen Magyarországon tartózkodott az amerikai BAXTER- cég stábja, így könnyű volt felvenni velük a kapcsolatot. A világcégben nem is csalódtak a mis­kolciak: hamarosan megérkeztek az eszközök, az anyagok, ezen felül a vi­lágos, videofelvételekkel is illusztrált szakirodalom. Időközben dr. Zakar Gábor Montreálba utazott, ahol egy hónapig tanulmányozta a kezelést. Aztán megtanulták a nővérek, a be­tegek... Néhány napja, éppen a beteg- megbeszélés napján ültették be a 25. hasi katétert. Akik már hónapok óta használják, elégedettek. Egy 75 éves rudabányai beteg elmondta, jó a köz­érzete és megváltozott az élete, mióta nem kell a hét három napját a miskolci kórházban töltenie. Egy mályi beteg elmesélte, hogy jó a fizikai erőnléte, nehéz kerti munkákat is büntetlenül végezhet. A BAXTER által gyártott eszközök megbízhatóak, jó lJ11' nőségűek, az oldat jó. Az oldat ut, n- pótlásáról a kórház gondoskodik, a Máltai Szeretetszolgálat segítségeve házhoz is szállítja. ____________ Ó zondús levegő (MTI) - Miközben az emberiséget a magaslégköri ózonpajzs kilyukat sa, elvékonyodása fenyegeti, ami élet n kel védi a káros sugárzásoktól, ugyan ez az ózon a légkör alsó rétegei n szaporodik, ami enyhén szólva szintén egészségtelen. A felszín közeli zon átlagos koncentrációja ma átlagosan kétszerese a 1(H) évvel ezelőttibe , s jelenleg is évente 1-2 százalékká n Ezért szentel különös figy6*111® 8 problémának az Euréka, mclyne im már hazánk is teljes jogú tagja­Egészséges és beteg gyermekek testnevelése Miskolc (ÉM - Dr. Peja Márta kandi­dátus) - Gyakran előfordul, hogy a szülők gyermeküket azzal büntetik, hogy nem engedik edzésre, vagy az, hogy sportverseny után például a matematika tanár rögtön felelteti - az esetleg még jó helyezést is elért - diákot. Sokak előtt ismerős az a kép is, hogy a túlzottan aggódó szülő a kró­nikus beteg gyermekét - asthmás, szív-, vesebeteg, magas vérnyomásos vagy kövér - addig viszi orvostól or­vosig, míg szerez számára tcstneve- lésóra alóli felmentést. Holott élettani alapelv, hogy minden embernek, min­den életkorban, minden állapotban szüksége van fizikai tréningre, tested­zésre. Ugyanis a fizikai tréning fokoz­za az erőt, az állóképességet, megelőzi a betegségeket, krónikus betegségek, károsodások esetén pedig elősegíti a gyógyulást, az állapotjavulást. Az ál­lapotnak megfelelő testedzés pozití­van hat a szív-keringési rendszerre, a légző-, a támasztó-mozgató rendszer­re és a pszichés állapotra. A gyermekeinket tehát nem eltiltani kell a testneveléstől, az edzéstől, s büntetni a sportolás miatt, hanem min­den felnőtt kötelessége biztosítani a gyermek életkorának és egészségi ál­lapotának megfelelő, szakember által irányított és vezetett fizikai tréninget. Egészséges gyermekeknél csecsemő és kisded korban külön tornára még nincs szükség. Ebben az életkorban az a feladat, hogy biztosítva legyen a spontán mozgás aktivitáshoz a bizton­ságos környezet. Óvodáskorban már kívánatos a rend­szeres testnevelés, egyrészt a fizikai állapot erősítése, másrészt az egészséges életmódra való nevelés céljából. Azonban még sem óvodás, sem kisiskolás korban nem javasolt egy sportág versenyszerű űzése. Felső tagozatban már az iskolai testnevelés mellett a versenyszerű sportolás megengedhető, rendszeres orvosi el­lenőrzés mellett. Minden egészséges iskoláskorú gyer­meknek legalább napi 2 óra aktív mozgásra van szükség. Ez megoldha­tó „külön” program, edzés nélkül is fuballozással, kerékpározással, koco­gással, úszással és hétvégi túrázá­sokkal. A krónikusan beteg és a veleszületet­ten vagy szerzetten károsodott gyer­mekeknek gyógytornára vagy gyógy- testnevelésre van szükségük. A gyógytorna egyes károsodások ese­tében az egyetlen gyógymód lehet. A gyógytornát az orvos már csecsemők és kisdedek számára is rendelheti, a pontos diagnózis felállítása után a mo­toros funkciók javítására. A gyógy­testnevelés az iskoláskorú krónikus beteg, vagy károsodott, fogyatékos gyermekek testnevelése. Az oktatás, a testi nevelés része. Célja a kondíciót fokozni, s a betegségtől, az állapottól függően speciális gyakorlatokkal a gyógyulást elősegíteni, állapotot javí­tani. A cél azonban csak akkor érhető el, ha a beteg gyermekek a tréninget az or­vos és a gyógy-testnevelő utasítási szerinti gyakorisággal és intenzitással végzik. Gyorsabb és jobb eredmény érhető el, ha a gyógy-testnevelési órá­kon megtanult gyakorlatokat, otthon is végzik naponta, legalább 20 perces időtartammal. A család többi tagja is együtt vé­gezheti a gyermekekkel a gyakorla­tokat, mert így szívesebben csinálja a kis beteg a gyakorlatokat és minden­kinek egészségére válik. A szülők, a pedagógusok, az orvosok sokkal kevesebb nehezen kezelhető, nevelhető, rossz alvó, fáradékony, rossz étvágyú, vagy éppen sokat evő gyermekkel találkoznának, ha mind az egészséges, mind a beteg gyermekek napirendjének szerves része lenne az egészséget megőrző, az egészségi ál­lapotot javító, kondíciót fokozó rend­szeres testnevelés, testedzés. • • > Az Oböl-háboru szomorú következménye (MII) - Az emberiség történetében sajnos nem volt olyan háború még, amelynek ne lettek volna szomorú egészségügyi következményei. Most az orvosi szaksajtó egyre gyak­rabban ír arról a 100 ismeretlen beteg­ségben szenvedő amerikai tartalékos katonáról, akik az 1991-es Öböl-há­borúban Szaud-Arábiában szolgáltak. Tüneteik: erős hajhullás, fogfájás, i- zomfájás. Az orvosok a diagnózis felállításánál és a gyógyításnál egyaránt csak hipo­tézisekre támaszkodhatnak. Az egyik feltevés az, hogy az említett katonák radarberendezéseket szolgáltak ki és valószínű, hogy mikrohullámoktól szenvedtek károsodást. A másik feltevés pedig, hogy a ka­tonákat még a hadműveletek megin­dulása előtt lépfene ellen oltották be, felkészítve őket egy esetleges bakte­riológiai háborúra. Sztrok-program Interjú dr. Lakatos Levente főorvossal Szikszó (ÉM- Nagy Zoltán) - Néhány kedves olvasó bizonyára felkapja a fe­jét. Megint idegen szóval terheljük. Mit is jelent a stroke - (ejtsd sztrok) program köznyelvrc fordítva? Vála­szol dr. Lakatos Levente, a szikszói kórház osztályvezető főorvosa:- Az agykárosodás megelőzésével és gyógyításával, rehabilitásával kapcso­latos tervezet. Napjainkban Magyar- országon a szív- és keringési betegsé­gek, a rosszindulatú daganatok után halálozási okként harmadik helyen az agyér betegségek állnak. Évente 21- 22 ezer ember hal meg agykárosodás következtében. Amíg a szív- és ke­ringési, valamint a daganatos meg­betegedések növekedése nyomán vi­szonylag hatékony gyógyító háttér jött létre, addig az agyér betegek esetében ez nem történt meg. Nehezen ma­gyarázható, hogy az évi 50 ezernyi megbetegedés gyógyítására nem ala­kult ki a megfelelő komplex hálózat. Most vannak bizonyos kezdemé­nyezések. A Magyar Ideg és Elmeor­vosok Társasába meghirdette a sztrok- programot. Eszerint az agyi káro­sodást szenvedett betegek - életkoruk­tól függetlenül - úgynevezett sztrok- osztályra kerülnének, ahol bizto­sítanák a heveny ellátást és a betegek kivizsgálását. Ez rendkívül műszeri­gényes, többek között szükség lenne szív és nagyér ultrahang készülékekre, komputer tomográfra (CT) és más ha­sonlóan drága műszerekre. Jelenleg e program a tervezés, illetve a megvalósulás kezdeti stádiumában van. Ennek országosan Nagy Zoltán professzor a vezetője, megyénkben pedig Sági Hona főorvosnő, a megyei kórház II. Idegosztályának vezetője. A sztroki-program alapján életre hí- vott új, speciális osztályok két felada­tot látnának el: részben az akut bénult ütegek intenzív kezelését, diag­nózisának tisztázását, részben pedig a Fotók: Fojtón László TIA betegek kivizsgálását. (A TIA átmeneti agyi keringési zavar, amely néhány perctől 24 óráig tarthat. Féloldali végtag zsibbadással, átme­neti látászavarokkal járhat. Ilyenkor nagyon fontos a betegség tisztázása, hogy megelőzhessük az évek múlva bekövetkezhető féloldali bénulást. A TIA betegek számát hazánkban éven­te 15 ezerre becsülik.) Az akut ellátást, amely két három hétig tart, követnie kellene a rehabilitációnak. Ez jelenleg teljesen megoldatlan hazánkban. A féloldali bénultaknak mindössze 15-20 százalékát rehabilitáljuk, holott nyugaton a betegeknek 20 százalékát nemcsak rehabilitálják, hanem mun­kába is állítják. A rehabilitáció azt je­lenti, hogy a beteg ellátja önmagát, és képes a kommunikációra, jó esetben visszatérhet a munkába. 1986-ban, amikor osztályunk meg­kezdte működését, azt a feladatot kap­tuk, hogy a belgyógyászati betegek ápolásán kívül a sztrok betegek gon­dozását is végezzük. Ahhoz, hogy megfelelő színvonalon végezhessem e munkát, a belgyógyász szakvizsga mellé megszereztem a mozgásszervi rehabilitációs szakvizsgát is, valamint több hónapot töltöttem az Országos Rehabilitációs Intézetben. Nagyon jól együttműködünk Sági főorvosnő osz­tályával, de a többi kórház ideg- és belgyógyászati osztályával is. Nagy segítséget nyújt a megyei kórház Gyarmati főorvos vezette röntgen in­tézete, ahol a komputer tomográf (CT) és más vizsgálatokat végezik. Meggyőződésem, hogy a sztrok-prog­ram sikere: a megfelelő akut ágyak biztosítása mellett a szükséges reha­bilitációs háttér megszervezésén mú­lik. Ennek jelentőségét a megyei szak­vezetés, a kórházak igazgatói is felis­merték. Hazánkban növekszik a sztrok be­tegségek, elhalálozások száma. Hu­szonhét országban vizsgálták e témát 1970 és 1985 között. Kiderült, hogy Bulgária után mi állunk a második he­lyen. Ha a trendet nézzük: csak Len­gyelországban és Magyarországon volt növekedés, a vizsgált többi 25- ben csökkent. Ezért fontos ennek megelőzése, kezelése. Osztályunkon krónikus belgyógyá­szati betegek mellett 60 százalékban agykárosodottakat kezelünk. Az ő rehabilitációjuk hosszabb időt vesz igénybe. Egy évben 9-10 beteget ke­zelhetünk egy ágyon. Véleményem szerint Magyarországon a sztrok- program sikeréhez 1200-1400 akut és 1800 rehabilitációs ágyra lenne szük­ség. Megyénkben pedig 110-120 akut és 160-180 rehabilitációs ágy kellene ehhez. Ez azért is fontos, mert amíg hazánkban 20-21 ezer ember hal meg évente ebben a betegségben, addig például az USA-ban tíz millió em­berre vetítve 16 ezer emberrel keve­sebb. Ezért ezen a tarthatatlan helyze­ten mielőbb változtatni kell. Gyakorlópálya mozgássérült gyerekeknek Járni, kerekezni tanulnak a nehéz terepen Miskolc (ÉM) - Tízéves a miskolci Gyer­mekegészségügyi Központ Rehabilitációs Osz­tálya. Felszereltségének és az itteni munka meg­szervezésének köszönhető, hogy Miskolcon nincs testnevelés alól felmentett gyerek, mert az osztá­lyon az állapotuknak megfelelő gyógy-testnevelé- sen, illetőleg gyógytornán vesznek részt. Természetes, hogy itt tanítják meg a mozgásra azokat a gyerekeket, akik a szülés körül szenved­tek agysérülést és azokat tanítják meg újra a moz­gásra, járásra, akik valamely baleset során szen­vedtek agysérülést. Az ország egyik legjobban fel­szerelt gyermek-rehabilitációs centrumáról van szó. És itt épült meg most az első hazai gyakorló- pálya is. Egy olyan terep, ahol a járászavarral küszködő, botot, mankót, kerekes széket használ­ni kényszerülő gyerekek megtanulhatnak bizton­ságosan közlekedni. Van rámpa, lépcső, jár­daszegély, minden olyan akadály, amely az utcán gondot okozhat a mozgássérült gyerekeknek. Mint dr. Peja Márta kandidátus, osztályvezető fő­orvos elmondta, a Nemzeti Ifjúsági és Szabadi­dősport az Egészséges Ifjúságért Alaphoz küldött pályázatukkal gyertek 600 ezer forintot, ebből épült kórházi kivitelezésben a pálya. Hogy egé­szen komplett legyen, zebrát kell még festeni és közlekedési lámpát felszerelni. Erre újabb pályá­zattal szeretnének pénzt keríteni. A pályát körül­belül száz gyerek használja. A főorvosnő nagy terve, hogy az épület mögötti szabad területen sportpálya épüljön, ahol röplab- dázni, pingpongozni, kosárlabdázni tudnának a mozgássérült gyerekek, fiatalok. A versenyszerű csapatjáték a legjobb terápia az ügyesség fej­lesztéséhez, a jó kondíció kialakításához. Ehhez társul még a sikerélmény, amelyre igen nagy szük­ségük van a gyerekeknek. A kórházi sportélet megteremtése hozzájárulna ahhoz, hogy a moz­gássérült gyerekek sportos életvitelű felnőttekké váljanak. Fehér bot hete - sikeres rendezvény Budapest (MTI) - A Fehér bot hete elnevezésű rendezvénysorozat mintegy félmillió forinttal gyarapította az 1987-ben létrehozott Szól a szív Alapítvány bankszámláját, amelyen jelenleg mint­egy hatmillió forint van - hangzott el az alapítvány hétfői sajtótájékoztatóján. Az alapítvány a Vakok Általános Iskolája és Diákotthona javára létesült az oktatási és nevelési feltételek javítása, egy uszoda megépítése érdekében, illetve azzal a szán­dékkal, hogy segítsen megkönnyíteni a gyermekek társadalmi beilleszkedését. A többnapos rendez­vénysorozat részeként egy napra a gyermekeké volt a Petőfi Csarnok, az Üllői úti FTC-pályán pedig sportrendezvényt tartottak. A vakok világ­napján megrendezett koncertet a Magyar Televí­zió is közvetítette, a záró esemény pedig szintén egy koncert volt, amelynek a budapesti Szent István Bazilika adott otthont. Valamennyi helyszín ingyen vállalta a jótékonysági ren­dezvények lebonyolítását. A szervezők köszönetét mondanak mindenkinek, aki közreműködött a nagyszabású eseménysorozat megrendezésében, illetve ahhoz segítséget nyújtott. Otthon legjobb egyedül Tokió (MTI) - Minden második japán feleség szívesebben van otthon egyedül, mint férjével, mert így jobban tud lazítani. A Tokióban kedden közzétett felmérés szerint a japán férjek inkább igénylik hitvesük társaságát, csak 21 százalékuk érzi jobban magát otthon felesége nélkül. A férjek 77 százaléka részesíti előnyben, hogy szabadidejét ne feleségével töltse és ezzel a feleségek 87,5 százaléka ért egyet. Az oldalt írta és szerkesztette: Lévay Györgyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents