Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
1992. November 11., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Csődök, felszámolások Budapest (MTI) - Továbbra is a korlátolt felelősségű társaságok ellen érkezik a felszámolási, illetve csődeljárási kérelmek túlnyomó része - derül ki a Fővárosi Bíróság legfrissebb adataiból. A bírósághoz október folyamán 40 csődeljárási kérelem érkezett, melynek csaknem kétharmada, 28 kérelem vonatkozott kft.-kre. Októberben 26 csődeljárás fejeződött be, melyek közül 9 egyezséggel végződött, 17 pedig felszámolásba fordult át. Ezek az arányok némiképp eltérnek a vidéki adatoktól, mivel azoknál jellemzően az ügyek 50-60 százaléka ér véget egyezséggel. Megfigyelhető azonban, hogy a fővárosi statisztikában is emelkedik az egyezséggel végződő esetek száma. A Fővárosi Bírósághoz októberben 273 felszámolás iránti kérelem érkezett, ez lassú emelkedés az előző hónapokhoz képest, és azt mutatja, hogy a kérelmek száma az előrejelzések szerint tartósan 2-300 között stabilizálódik. Az eljárást túlnyomórészt a hitelezők, szállítók, azaz a szerződéses partnerek kezdeményezték. Ugyanezen időszakban 138 felszámolás fejeződött be, amelyek többsége azonban nem érdemi, hanem inkább úgynevezett technikai jellegű lezárás volt. Emelkedik a cukor ára Budapest (MTI) - Várhatóan még ebben a hónapban sor kerül a cukor árának emelésére - mondotta Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke. A szakember elmondta, hogy az áremelésre azért kényszerültek a gyárak - amelyek ennek mértékéről önállóan döntenek -, mivel rendkívüli módon megemelkedtek a gyártási költségeket befolyásoló különféle árak. így többet kell fizetni az energiáért, a segédanyagokért, valamint többe kerülnek a gyárak berendezéseinek felújításai is. Emellett a szokásosnál mintegy 30 százalékkal kevesebb cukorrépa termett az idén. Mivel csak hárommillió tonna cukorrépát takarítottak be, így tovább növekedett a cukorrépa felvásárlási ára. Jelenleg egy kilogramm cukor előállításának önköltségi ára 40 forint körül van. Várhatóan ennek következtében a termelői ár 50 forint körül alakul majd. A fogyasztói ár attól függően változik, hogy a kereskedők mekkora árrést alkalmaznak. Ha ez az árrés nem haladja meg a 20 százalékot, akkor a fogyasztói ár 58-60 forint körül ingadozhat. A Liga válasza Miskolc (ÉM) - Lapunk november 4- én tudósításban foglalkqgott a Vasas Szakszervezet megyei vezető tisztségviselőinek értekezletével, ahol - többek között - az is elhangzott, hogy amennyiben az érdekképviseleti képviseletek nem tudnak megállapodni a kormánnyal, úgy november 19-én kétórás figyelmeztető sztrájk kezdődik. Az. írásra most reagált a Liga 'Szakszervezetek Megyei Központja, és érthetetlennek ítélik a november 19-i „akciót”. .Érthetetlen számunkra azért is - írja a .iga -, mivel a nyilatkozatban igyértelműcn kijelenti az alclnök úr Szőke Károly, a Vasas Szakszervezet delnökc - a szerk.), hogy a kialakult lelyzetben csak az együttes cselekvés i járható út. A november 19-i időpont udomásunk szerint a szakszervezeti ödcrációval nem egyeztetett, a 'ásások egyéni kezdeményezése, r - letétien továbbá azért is, nuve szakszervezeti tömörülés ez év o óber 27-én megállapodást írt a a szakszervezetek együttműködésének ninimális feltételeiről, amely rncS‘ apodás egy jelentős eleme az " eredményeitől függő munkavállalói nagalartás egyeztetése- tenne, hogy a november neghirdetett figyelmeztető sz raj élreértéseken alapul. Termesze escr>- negyei szinten is megállapodás születik a közeljövőben a megyei szakszervezeti tömörülések egyt működéséről és ezzel is elkerülhető esz. a hasonló félreértés. Számottevő tőke - óvatos befektetők A privatizáció buktatói Húsüzemben... Nem volt minden privatizáció a legsikeresebb... Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - Szarvas Dezső) - Várjuk, óhajtjuk, hogy jöjjön minél több tőke a magyar gazdaságba. Külföld- íől, mert számottevő hazai nincs, illetve ha van is azt pillanatnyilag nem a gazdaság termelő szférájába fektetik be. Gyorsítani kell a privatizációt, vonzóvá kell tenni a lehetőségeket - hallani gyakorta. Külföldet járó hazai üzletemberek állítják, tőkeerős nyugati befektetők elsősorban a tisztázatlan hazai tulajdonviszonyok miatt tartózkodnak, tétováznak, mert szerintük egy állami vállalattal, amely még nincs átalakítva mondjuk rt.-vé tulajdonképpen semmit nem lehet kezdeni. / Értelmezhető tulajdonviszonyok Nehezen értelmezhető számukra például az Állami Vagyonügynökség szerepe a privatizációban, hiszen mi hiába állítjuk, hogy az említett intézmény autentikus szerv, mert a befektetni szándékozó kérdése rendszerint a következő: rendben, akkor most milyen cég is az a Vagyonügynökség? Megkapom tőle a részvénypapírokat vagy nem? Szóval, ha pénzt, ha befektetőket várunk a gazdaság szerkezetének átalakítására akkor tiszta, mindenki számára értelmezhető tulajdonviszonyokat kellene teremteni, de ehhez fel kellene gyorsítanunk az igencsak nehezen cammogó privatizációs folyamatot.- Ismereteim szerint a hazai vállalatok hetven százalékát az átalakítás még nem érintette - mondja dr. Csornai Zoltán az IC(P) Rt vezérigazgatója, akinek cége egyebek között privatizációval, a vállalatok átalakításával is foglalkozik. - Mármost, ha a vállalatok átépítését, átalakítását még meg sem kezdtük alapvetően cégjogi oldalról, hogy eladhatók legyenek, akkor ha minden feltételt meg is teremtünk a korlátok megmaradnak és nem jön a tőke. Mert nem tudja, hogy kivel is kell szerződnie, mennyi ideig tart amíg megkapja a papírokat. Tudomásul kell vennünk, hogy a befektetők, úgymond nem a mi fejünkkel gondolkodnak, számukra a vétel, az eladás tiszta, világos, egyértelmű ügylet, folyamat, mint ahogy a tulajdon, a tulajdonlás is egyértelmű fogalom. Tehát tiszta viszonyokat kell teremteni, hogy azt mondjuk az érdeklődő befektetőnek, vásárlónak: ez egy részvénytársaság, amelynek X összeget érnek a papírjai.- A privatizációnak törvény által előírt menetrendje, folyamata van. Ön állítja, hogy a privatizációs folyamat lassú, nehézkes. Számomra ebből egyértelmű, hogy akkor a törvény, a privatizáció mechanizmusa nem megfelelő. - Nagyon is lassú a folyamat. Azt hiszem ezt felismerte az Állami Vagyonügynökség is. Korábban nyolcvan cég foglalkozott Magyarországon privatizációval, a közelmúltban újabbak kerültek fel a listára, kaptak jogosítványt, megbízást, s most már 130 cégre bővült a kör. Hétszáz céget, vállalatot kell privatizálni, de mint említettem ez a folyamat az egész „rituálé” lassú. f Életképes cégek- Miben érhető tetten ez a lassúság?- Először is kell egy vagyonértékelés, amelynek során máris jönnék az első meglepetések. Van ugyanis egy könyv szerinti érték, amit általában ha ingatlanról van szó felértékelnek; aztán van egy eszközérték, ami rendszerint már elavult, tehát leértékelődik; s van egy menedzsmen a cégnél, amely vagy működik, vagy nem jól működik, s van egy általában túlméretezett létszám... A problémák tömege után rendszerint kiderül; csak úgy lehet életképes céget teremteni, ha radikálisan csökken a létszám, a régebbi technológiát megszüntetem, felszámolom, s így aztán a régi hatalmas halmaz helyén megmarad egy kicsinyke, de működőképesnek mondható vállalat, amit aztán átalakítva el lehet adni.- Az átalakításhoz, illetve a szerkezetváltáshoz, az Ön által felvázolt folyamathoz is pénz kellene, de hát mind tudjuk: pénz az nincs.- Igen. Most jönne az óhajtott, szükséges tőke. Ami nemcsak azért nem jön a kívánt mennyiségben mert óvatos, hanem azért is mert még mindig szembetalálja magát technikai problémák egész hadseregével. Azzal például, hogy a nagy halmazból, kicsivé alakított cégek mikor is születnek meg, mikor is lehet megvenni azokat.- A közelmúltban Ön Izraelben járt, üzletemberekkel, befektetőkkel tárgyalt. Érdeklődnek e a magyar gazdaság iránt?- Számottevő tőke vár befektetésre, csakhogy a tőke nagyon óvatos. Az imént felvázolt kérdéskört, nevezetesen a privatizációs lehetőségeket, a buktatókat, újra és újra meg kellett magyaráznom. Ezért csak ismételni tudom magam: Ha pénzt, ha tőkét várunk a gazdaság fellendítéséhez, akkor igen gyorsan tiszta tulajdonviszonyokat kell teremtenünk a gazdaságban. De legalább ilyen fontos igény, követelmény ha világos politika és közélet, társadalom.- A gazdaságnál maradva: sokak szerint az állam tulajdonképpen nem is akarja olyannyira a privatizációt. Ott akar maradni a gazdaságban, ami mint tudjuk: hatalmat jelent. Az állam a gazdaságban- Nézze. Ha az áÜam benne akar maradni a gazdaságban, az még nem baj. A kérdés csak az, hogy milyen arányban akar benne maradni? Amennyiben a többségi tulajdont kész átadni a privát zónának, akkor szerintem nyugodtan maradjon benne. A gondokat abban látom, hogy az állami cégeknek, mintegy 70 százalékánál nem történtek meg azok a jogi, köz- gazdasági, szervezési lépések, intézkedések amelyek után eldönthető lenne: az állam valójában ott akar-e maradni a gazdaságban vagy nem. S mert ez nem egyértelmű, a probléma ettől hogy úgy mondjam még súlyosabb, mélyebb. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. november 10-én Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona O'asz líra (1000) ou,ho Osztrák schilling (100)732,46 portugál escudo (100) 57,94 Spanyol peseta (100) 72,20 Svájci frank 57,28 Svéd korona 13,71 USA dollár 82,69 ECU (Közös Piac) 101,12 124,76 57,03 251,38 13,45 16,34 15,26 39,76 45,80 137,06 66,58 65,67 277,16 51,52 12,66 60,40 126,16 57,65 253,71 13,58 16,54 15,40 40.18 46,23 138,36 67.18 66,37 279,91 52,00 12,78 61,04 739,26 58,49 72,96 57,82 13,84 83,47 102,10 127,56 58,27 256,04 13.71 16,74 15,54 40,60 46,66 139.66 67,78 67,07 282.66 52,48 12,90 61,68 746,06 59,04 73.72 58,36 13,97 84,25 103,08 A Magyar Nemzeti Bank hivatatlos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. november 10-én Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 125,77 Ausztrál dollár 57,49 Belga frank (100) 252,96 Dán korona 13,58 Finn márka 16,53 Francia frank 15,41 Holland forint 46^27 ír font 137^64 Japán yen (100) 66,95 Kanadai dollár 65,93 Kuvaiti dinár 278,37 Német márka 52,07 Norvég korona 12^78 Olasz líra (1000) 60^91 Osztrák schilling (100)740,22 Portugál escudo (100) 58,50 Spanyol peseta (100) 72,78 Svájci frank 57,85 Svéd korona 13,84 Tr. és cl. rubel 27,43 USA dollár 83,10 ECU (Közös Piac) 102^07 126,12 57.64 253,54 13,61 16,58 15,45 46,38 137,96 67.10 66.10 279,06 52,19 12,81 61,07 741,92 58.64 72,97 57,99 13,87 27,50 83,30 102,32 126,47 57,79 254,12 13,64 16,63 15.49 46.49 138,28 67,25 66,27 279,75 52,31 12,84 61,23 743,62 58,78 73,16 58,13 13,90 27,57 83.50 102,57 JEGYZET Bekecsi Szabó László Valami mégsem volt jó a privatizációban, hiszen a kormány elé kerül egy új privatizációs stratégia. Ezt nemrégiben Csuhaj V. Imre helyettes államtitkár a privatizációs miniszter kabinetfőnöke jelentette be. Az új koncepció kidolgozását a szakember azzal indokolta, hogy megváltoztak a körülmények, és a privatizáció eddigi tapasztalatai szintén ezt tették szükségessé. Saját bőrünkön is érezzük, hogy túl lassan halad a privatizáció, s ebben a mezőgazdasági szféra sem kivétel. A külföldi befektetők aránya (főként az élelmiszeriparban) indokolatlanul magas (a privatizációból származó bevétel több, mint 75 százaléka deviza). Pedig a piacgazdaság csak erős kis- és középtulajdonosi rétegre épülhet. A hazai vásárlók, befektetők tulajdonszerzési lehetőségeinek bővítése nemcsak privatizációs politikai, hanem gazdaság- és társadalompolitikai szempontból is indokolt. Melyek azok a körülmények, amelyek új privatizációs stratégiát követelnek? Elsősorban az az egyszerű tény, hogy mezőgazdasági üzemek, vállalatok mentek tönkre, s ezeket nem lehet úgy privatizálni, mint a már elkelt nyereséges egységeket. A privatizációban fontos cél napjainkban a cégek átalakulása és a decentralizáció. A privatizációs feltételek közül pedig a kedvezőbb hitellehetőségek, a részletfizetési lehetőségek, valamint az eddiginél rugalmasabb ármegállapítások a legfontosabbak. Az ÁVÜ a Dimag-ról Klicsu húzza az időt Budapest (MTI) - Amit Klicsu András, a Dimag Rt. elnök-vezérigazgatója csinál, nem más, mint időhúzó taktika, aminek az a célja, hogy az állam ne tudja megkezdeni a kormány döntése alapján elhatározott reorganizációt - mondotta Slosár Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgató-helyettese az MTI munkatársának kedden. Az ÁVÜ illetékese ezzel reagálni kívánt a Dimag vállalatcsoport vezetőjének hétfői sajtótájékoztatójára, melyben közölte, nincs megegyezés az ÁVÜ és a Dimag között. Valóban nincs megegyezés, és ilyen feltételekkel nem is lesz - mondotta Slosár Gábor, aki közölte: október 15-én lejárt a vevő fizetési kötelezettsége és annak Klicsu András nem tett eleget. Eddig mindössze 20 millió forintot fizetett, ezt az ÁVÜ letétbe helyezte. Viszont nem fizette ki sem az első, sem a második részletet. Ezzel megszegte a korábban létrejött szerződést és a tulajdonában lévő tulajdonrészek és részvények visszaszálltak az államra. Az egyezkedés azért folyik - fejtette ki az ÁVÜ illetékese -, hogy megállapítsák, mennyi a beszállított alap- és segédanyag értéke. Ezt az ÁVÜ természetesen számításba veszi, hajlandó megtéríteni továbbá a dologi kárt, nem veszi tudomásul azonban azt a 7 millió dollárnyi kártérítési igényt, amelyet Klicsu András az elmaradt haszon címén követel. A dologi kár nagyságát firtató kérdésre Slosár Gábor közölte: független szakértőt kémek fel, hogy megállapítsa a tényleges bevételek és kiadások nagyságát, illetőleg, hogy felmérje a kárt. Ebben szóban már többször megállapodtak, ám Klicsu András ez idáig nem volt hajlandó aláírni a szóbeli megállapodás írásos változatát. Az ÁVÜ szeretné a jogvitát gyorsan és véglegesen lezárni, hiszen a térségben 6-7 ezer dolgozót és családtagjaikat érinti a Dimag vállalatcsoport jövője. Ahhoz, hogy a reorganizáció a vállalatcsoportnál megvalósuljon, elengedhetetlen, hogy a Reorg, amely egyébként a vállalatcsoport többi részénél végzi a felszámolást, a pénzügyi rendezést, szabadon felhasználhassa a kormány által biztosított pénzügyi eszközöket. A Dimag Rt.-nél folyó vita azonban ezt egyelőre megakadályozza, Klicsu András nem hajlandó eltávozni az elnök-vezérigazgatói székből, illetőleg lemondani igazgatói tagságáról. Mind ez idáig arra sem volt hajlandó, hogy összehívja az igazgató visszahívásáról döntő rendkívüli közgyűlést. Az állami akarat érvényesítésére, a 13 milliárd forint körüli eszközértékkel rendelkező Dimag vállalatcsoport megmentésére ezért az ÁVÜ kénytelen a közeli napokban határozott lépéseket tenni. Erről Slosár Gábor a sikeres végrehajtás érdekében bővebbet nem volt hajlandó közölni.
