Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

1992. November 11., Szerda Abaúj Tájain A fájdalom „tűzoltói” Halmaj (ÉM) - Igencsak nagy válto­zásokon megy keresztül Halmajon az egykori tűzoltószertár. Átalakítják, kibővítik, és ráadásul soha többé nem térnek ide vissza a lángok meg­fékezésében oly’ jó szolgálatot tett szerszámok. Bár a fájdalom is éget. Sokszor jobban, mint a húsba maró tűz. És ezentúl a fájdalmon segítenek majd az itt dolgozók: fogászati rende­lővé lép elő a szertár. A kétmilliós beruházásnak mintegy a felét pályázatokkal kívánja megsze­rezni az önkormányzat. Négyszázezer forintot már kaptak a Megyei Mun­kaügyi Központtól, hiszen munka­helyeket is teremtenek a rendelő be­indításával. Az Állami Fejlesztési In­tézettől még nem kaptak választ, de ha esetleg elmaradna az innen várt segít­ség, akkor is befejezik a munkát. Igaz, nem kis feladat lesz saját erőből elő­teremteni azt az összeget is. A tervek szerint január elsejétől nem kellene többet Szikszóra utazniuk a beteg embereknek. Szentistvánbaksa, Hernádkércs, Felsődobsza, Nagyki- nizs, Kiskinizs és természetesen Hal­maj polgárai mind az új, alig négy hó­nap alatt létrehozott rendelőben kezel­tethetik majd fájós fogaikat. Másfél száz boldog mosoly Vilmány (ÉM) - Az Abaúj északi csücskében fekvő Vilmány is azok közé a települések közé tartozik, ame­lyek a közelmúltban - Encs koordiná­ciójával - segítséget kaptak a Nép­jóléti Minisztérium Gyorssegély Ala­pítványától. Bizony bőven volt helye a megkapott 135 élelmiszercsomag­nak. Egyre kevesebb a környéken a munkalehetőség, az 1350 lakosból már a kétszázat közelíti a regisztrált munkanélküliek száma. Bár a gye­rekek iskolakezdésre kaptak pénzbeli támogatást, mellé ingyen tankönyvet, alap írószerkészletet, karácsonyra pedig ismét némi pénzbeli juttatást, még ez a segítség is kevés, főleg a sokgyermekes családoknál. Az önkor­mányzat szociális bizottsága most mégis az idősek mellett döntött, közöttük osztották szét a gyorssegélyt. Az önkormányzatnak kellett még 35 csomaggal kipótolnia a külde­ményeket, így szállíthatták ki minden 55 év feletti nyugdíjas nő és 60 év feletti nyugdíjas férfi lakására a gon­doskodás csomagjait. Ki mosolyogva, ki könnyezve, de mindenki örömmel fogadta a megkapott csomagot - talán még az élelmiszernél is többre érté­kelve az ezáltal is jelzett figyel­mességet. Hófehérke Encs (ÉM) -A miskolci Csodamalom Bábszínház Encsen mutatja be no­vember 12-én, csütörtökön a Hófehér­ke és a hét törpét. Több előadásra is várják a kicsiket a Művelődési Házba, délelőtt és délután egyaránt kétszer mutatják be a bábjátékot. Védett növények Szikszó (ÉM) - A Szikszó környéki táj nemcsak szép, de értékes is. Ha nem is burjánoznak, de élnek értékes növények a környéken. És a szomorú statisztikák alapján, melyek szerint a védett növények száma napról napra nő, a ma még védelem alatt nem álló növényekre is érdemes odafigyelni. A Ilemád árterének a szépségét kel­lene megőrizni. A Gibárt és Gesztely közötti dombvonulat egyes részein vi­szont olyan ritka, védett növények él­nek, mint a tátorján, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics vagy a magyar nőszirom. A virágok kedvelőinek bi­zonyára sokat mond a szibériai nő­szirom és a Janka tarsóka aeve is. Ezek a volt folyómederben ne sebb-nagyobb foltokban, de on°s a környéken a macskahere is. SakszA környékén az egyik legértékesebb, védelmet érdemlő területe rrur a Cserehátra esnek. Az Aszaló felé vezető dűlőutak mentén él ugyanis a lörpcmandula és szomszédja, a par a gi zsombor. Bútorok az Abaúj tói Bárszekrénysorokat is láthatnak a gyár mintatermében az érdeklődők Encs (ÉM - DK) -Termékbemutatót láthatnak jelenleg az érdeklődők az Abaúj Bútorgyártó és Értékesítő Kft. rnintatermében. A BUBIV Encsi Bú­torgyár utódjaként alakult '90 január­jától a BUBIV Abaúj Bútor Kft. Az önállóan működő, ám teljes mérték­ben állami tulajdonú kft.-ben jelenleg 330 ember dolgozik. Jánosik Lajostól, az üzemfenntartási és minőségellenőrzési osztály vezető­jétől megtudtuk, hogy a termékszer­kezet hatvan százalékát a szekrénysor termelés teszi ki, a többit pedig a kár­pitos bútorok adják. A gyárban napon­ta 15-20 szobányi berendezés ké­szül el. Négyszázmilliós termelési értékkel dolgoznak, az összes termelési érték mintegy negyede az idén közületi bú­torok készítéséből, helyszíni összeál­lításából adódott. Tavaly nagyobb arányú volt az ilyen jellegű megrendelés, egy kanadai üzletembernek például Moszkvában építettek czerágyas szállodát. Az önállósodás igénye komolyabb fejlesztési terveket vetett fel. Az öt- venmilliós beruházás egy részét mun­kahelyteremtő pályázatból valósí­tották meg, 25 főnek biztosítva ezzel munkalehetőséget. A létszám tehát nőtt a tavalyihoz képest. S nőtt a belföldi termelés is. Termékbemutatókat általában másfél évente rendeznek, ilyenkor meghívják az ország összes bútorboltjának veze­tőit, hiszen mindegyikkel személyes kapcsolatuk van. A „látogatás” ered­ménye sokszor komoly megrendelés. Jellemző új termékeik a bárszekrény­sorok, vetélytársuk >cbben a kategóriában hazai viszonylatban nincs. Általában kétévente lecserélő­dik a termékek fele. Örömmel mesélte az osztályvezető, hogy ez évre már nem tudnak megren­deléseket felvenni. S ahhoz képest, amilyen pangás volt az elmúlt évek­ben a bútorpiacon, régen nem volt ilyen, hogy két hónapra előre biztos megrendeléseik vannak. A „Hejcéért” cím az egri érseké Lévay Csaba polgármester ünnepi beszédében felelevenítette az egri érsekség és Hejee több évszázados kap­csolatának történetét Fotók: Dobos Klóra Hejee (ÉM) - A kényszerű halál által hőssé avatott emberekre, az első és második világháború, valamint az ön­kény áldozataira emlékeztek a hét végén Hejcén, az ő tiszteletükre avat­tak a falu katonai temetője mellett em­lékművet. De, mintegy ellensúlyozva a pusztító eseményeket, ízelítőt kap­hattak az ünnepség résztvevői az építő munkából is. Hiszen a felavatott em­lékmű főalakját Dániel Péter, a nyí­regyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola tanára a nyári hejcei alkotótáborban faragta ki, mint ahogy ott készültek el korábban a játszótér falovacskái is. Nemcsak a jelenben, de a múltban is voltak támogatói a településnek. Ezt hivatott elismerni az önkormányzat által tavaly nyáron alapított, most elő­ször átadott „Hejcéért” cím. A lakos­sági vélemények alapján a mindenko­ri egri érseknek ítélték oda az elis­merést. Hejee aközött a 10 falu között volt, amelyet az 1009-ben alapított egri ér­sekség Szent Istvántól kapott. Az el­telt majd, 1000 éve alatt, hiába fújtak mindig máshonnan a politikai szelek, a kapcsolat és a támogatás megma­radt. Dr. Seregély István egri érsek sajnos nem tudott személyesen meg­jelenni az ünnepségen, de betegágyá­ból is gondoskodott a méltó képvise­letről. Dr. Kovács Endre püspök és Csorba Barna érseki helynök által tol­mácsolta üzenetét: a jövő csak erősít­heti a már így is eltéphetetlennek bizo­nyuló szálakat. Válasszuk meg együtt az Év Emberét KI Ön szerint a legnépszerűbb em­ber Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben? A „Legnépszerűbb” Ismerjük őket, hiszen Itt élnek közöttünk. A mellékelt szavazólapon ki-ki be­küldheti voksát szerkesztőségünkbe, 2. december 15-ig. A borítékra "2^ ráírni: A „Legnépszerűbb”. Ki- a nk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt legnép­szerűbb polgárát és a rájuk szavazó ° vasók közül azokat, akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. szerencsés nyerteseket írásban rtesítjük és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! A szavazó neve: A szavazó címe: ÉSZAK-Magyarország 5 A szép Dorkó... Abaúji történetek Hernádcéce (ÉM - DK) - Alsowcheche és Fel- sewcheche - így említik az 1427-es oklevelekben a falut. Akkor két adózó jobbágyporta volt a te­lepülésen, 1717-ben pedig négy zsellér élt itt háza- népével. 1828-ban 317 lakója, 48 háza volt a falu­nak. Az első világháború után mintegy száz fővel csökkent a lakosok száma. A két települést 1950- ben egyesítették, azóta „igazán” Hernádcéce. A falu a nevét a Czeczei családról kapta, a török időkben ők voltak itt a birtokosok. Él még egy tör­ténet abból az időből, mikor a falu legmagasabb pontján a Czeczeiek széles falakkal megerősített kastélya állt. Dorkó volt a vár úrnője, akit szépsé­géről messze földön ismertek. A környékbeli ba­sák egyike éppen kifogyott a pénzéből, s lapos er­szényének feltöltésére nem volt jobb ötlete, mint az úrnő elrablása. Megvárta, míg a várúr katonái­val messzebb indult, s akkor megtámadta a vé­delem nélkül maradt várat. A megrémült cselédség szerte szaladt, Dorkó komornájával egy halastó nádasában bújt el. Nem lett volna rossz ez a rejtek, ha hűséges kutyusa nem vezeti nyomra a törö­köket. így Dorkó a fogságukba került, s a hazatérő várúr már csak a jajveszékelő udvari népet találta otthon. A zsaroló (mert ma már csak így nevezzük ezt a „sportágat”) egy csapott véka aranyat követelt. Á vár ura csak 23 falu elzálogosításával tudta előteremteni a szép Dorkó árát - így beszéli a Cziáki Anna megörökítette szájhagyomány... Köblitől Lyubáig Abaúj (ÉM-DK) - Falvak alakulnak, és tűnnek el. Ma egyelőre inkább az utóbbi a jellemző, ám a jövő mást sejtet. Most viszont az Árpád-kori múl­tat idézzük. Wolf Mária, a Herman Ottó Múzeum munkatársa választotta kutatási témájául Abaúj vármegye Árpád-kori településeinek vizsgálatát. Régészeti kutató munkájának eredménye könyv alakban is megjelent néhány évvel ezelőtt, a Bor­sodi Kismonográfiák sorozatban. Az Árpád-kori vármegyében 250 lakott település volt, közülük hetven az idők folyamán elpusztult. Ezek egy részének emléke helynevekben fennma­radt, másik részét viszont teljesen feledték, így ré­gészeti felkutatásuk jóval nehezebb volt, fel­fedezésükben gyakorlatilag csak a véletlen segítette a kutatókat. Bár megyénk földrajzi neveit őrzi egy kiadvány, ebben azonban csak a falvak­ban ma is ismert helynevek szerepelnek, a régi és az újabb térképek adatait nem dolgozták fel. Nyavalyád például egy a régészetileg azonosít­hatatlan falvak közül. A helynév Felsődobsza ha­tárában Nyavalya szőlő alakban él. „Nyavalyád nevezetek alatt mindezen szakadékos szőlőhegy részek, sovány ugyan, de egészséges és savanyú vízhez hasonló bort teremnek” - írja az egykori krónikás. 1477 után végképp eltűnt a település a „listákról”. Hasonló sorsra jutott Papi, Peceny, Miglinc, Köbli vagy Lyuba, sok más „társukkal" együtt. Már mind csak a régészek jóvoltából sze­repelnek - papíron... Balett kicsiknek és nagyobbaknak Encs (ÉM) - Három csoportban, hetente két-két alkalommal 45 gyermek ismerkedik a mozgásmű­vészet alapjaival, jár balettoktatásra. Vezetőjük, Vezse Attila elvégezte a Táncművészeti Főiskola balett szakát, de talán ugyanilyen fontos tudni róla, hogy nagyon szeretik tanítványai. A legkisebb gyermek 3, a legidősebb 12 éves. A csoportok ne­gyedévente bemutatót tartanak a szülőknek, meg­mutatják, mit is tanultak addig. Tavaly még a sportcsarnokban tartották a balett­órákat, ám később sikerült kialakítani a művelő­dési házban egy kis balettermet tükrökkel és kor­láttal. Ehhez a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alaptól kaptak tágatást. Nem is olyan egyszerű ez az egyszerűnek tűnő mozdulat...

Next

/
Thumbnails
Contents