Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
1992. November 9-, Hétfő Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Új környezetkímélő benzin Budapest (MTI) - A Magyar Olaj és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) november 6-tól új, környezetkímélő, ólmozatlan benzin forgalmazását kezdi meg - jelentették be a MÓL székházban ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón a cég vezetői. A MOL-hoz tartozó 288 töltőállomásnál fokozatosan vezetik be az új 91-es oktánszámú ólmozatlan benzint. Az első ütemben, még novemberben, Budapesten és környékén 9 töltőállomásnál lehet vásárolni a termékből. A második ütemben, de még ezeket is az idén, további 11 kutat kapcsolnak te az új termék forgalmazásába. Később pedig további 35, elsősorban vidéki nagyvárosi benzinkútnál lesz kapható a 91-es ólmozatlan üzemanyag, melynek ára november 6-tól 65 forint literenként, tehát 1 forinttal olcsóbb mint a 92-es ólmozotté, amely helyett ajánlják. A gyakorlati tudnivalókról szólva elhangzott: a vizsgálatok és tesztek alapján az új tennék korlátozás nélkül használható valamennyi Trabantnál és Wartburgnál, beleértve a négyütemű motorral rendelkezőket is. Ugyancsak korlátozás nélkül, tehát valamennyi tankolásnál tölthető ólmozatlan benzin a Barkas, a Lada Samara, a Skoda Favorit, a Polski Fiat 125, a Volga, a Moszkvics és a Volkswagen újabb típusaiba. Néhány modellnél azonban azt ajánlják, hogy minden második, harmadik tankolás ólmozott benzinnel történjék. Idetartozik a Lada összes típusa a már említett Samara kivételével, az Opel Kadett LS, illetőleg a Volkswagen 1984 előtti típusai. Nem használható ólmozatlan benzin a Skoda 105, a Skoda 120 és az összes Favorit előtti típus esetében. Ugyancsak nem használható ólmozatlan benzin a Polski Fiat 126, a Zasta- va (Yugo), a Dacia típusoknál. Magyarországon mintegy 2 millió személygépkocsival kell számolni, közülük 500 ezer a Wartburg és a Trabant, további 5-600 ezer a Lada Zsiguli. Elsősorban ezeknek ajánlják az új terméket azt remélve, hogy használatukkal lényegesen javul a levegő tisztasága. Búzakészlet Budapest (ÉM) - Nem sikerült feltölteni az intervenciós búzakészletet. A mezőgazdasági termelők számára ugyanis kissé késve érkezett szeptemberben a kormánydöntés a búza intervenciós felvásárlásáról. A szakember szerint: kezdetben a felvásárló cégek a világpiacinál jóval alacsonyabb felvásárlási áraikat és kedvezőtlen részletfizetési feltételeiket azzal indokolták, hogy nincs ennyi búzára szükség. A kormánydöntés után, ami valamivel magasabb árat kínált a gabonáért, mégiscsak megindult a felvásárlás, mégpedig olyan mértékben, hogy nemcsak az állam neiTl tudott vásárolni, de a tervezett exportra se jutott elegendő. ' Tavaly ősszel a MOSZ a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben, a termelőknél felhalmozódott jelentős készletek és a kiváló kukoricatermés következtében úgy gondolta, 800 ezer hektárnál több területen nem érdemes búzát termeszteni. A helyzet azonban idén jelentősen megváltozott és ennek ismeretében úgy tűnik az igényeket jelentősen alulértékelték. A felhalmozott készletek leapadtak. Kukoricából még a legpesszimistább elképzeléseket is felülmúlóan, a 4 tonnát sem fogja elérni a hektáronkénti hozam. A szakember szerint a privatizáció előtt álló malmokban sincs meg a jövő évi működésükhöz szükséges készlet. Ezért az állami búza-vásárlás elmaradása miatt megmaradt 2,5 milliárd forint hasznosítására az FM javaslatot dolgoz ki. Eszerint: az összeget az élelmiszeripari vállalatok bizonyos készleteinek felvásárlására fordítanák. A MOSZ indokoltnak tartja, hogy a javaslatot toldják meg egy kikötéssel, mely szerint: az összegből a vállalatok a termelőknél lévő fizetési haladékot legyenek kötelesek először rendezni. A diósgyőri papírgyártók a túlélésben bíznak Századeleji gépen készül a papír a diósgyőri gyárban. Nagyarányú rekonstrukcióban bíznak, a jelen túlélésében reménykednek, a jovo édekében. Fotó: Laczó József Diósgyőr (ÉM - Illésy Sándor) - Nincs mit szépíteni a dolgon: a magyar papíripar (is) válságban van, az ágazat óriása (a szolnoki gyár) agonizál, a legkisebb gyárak közé tartozó diósgyőri pedig egy dologban reménykedik: a jelen túléléséten. Jövője ugyanis már van a gyárnak... Itt és most, a bükki hegyek lábainál csendben meghúzódó több, mint két évszázados gyár még viszonylag szerencsésnek mondhatja magát a diósgyőri üzemek között. Nem indult ellene felszámolási eljárás, nem jelentettek öncsődöt, nem tartoznak az államnak, és különben is: dolgoznak... Jól, hiszen termékei keresetlek, piaca van, ám ettől függetlenül Damoklész kardja ott lebeg felettük... Már csak azért is, mert egyrészt az ofszet-papírgyártás veszteséget hoz, és talán azért is, mert a papírfogyasztás drasztikusan csökken hazánkban. Amíg Németországban kétszáz kilogramm az egy lakosra jutó papírmennyiség, nálunk az évtized fordulóján 65 kiló volt, mára 48 kilogrammra csökkent. És ha ez a tendencia folytatódik...- Nincs más hátra - mondja Tímár Vilmos igazgató -, mint a diósgyőri papírgyár évszázados hagyományaihoz való visszatérés. Nekünk azt kell csinálnunk, amelyet őseink is csináltak. A minőségi, míves papírgyártást. Kétségtelen, a papíripart igen érzékenyen érintette a piac liberalizálása, mi több, a piac megjelenése. Korábban, ők diktáltak, árban is, meny- nyiségben is, az alapanyag igen kedvező áron érkezett a (volt) KGST országok tel, és utána, mint derült égből a villám: jött a piac. A nyugati papírgyárak betöltötték az űrt, olcsóbban kínálták, kínálják portékáikat, a magyarok pedig jóformán a -ppdlóra kerültek.- A piac több, mint harmadát elvesztette a hazai papíripar - magyarázza az igazgató. - Máshol - nyugaton - a kormányzat legalább addig védi a hazait, míg az fel tud készülni a piac kihívásaira. Nálunk, ez nem így volt. Tulajdonképpen ez lett Szolnok veszte is. Mi, 1989-ben még 25 millió forint nyereséget könyveltünk el, most jó, ha nem leszünk veszteségesek, ám ehhez is irtózatos erőfeszítés kell... Jelenleg egy dologban bízik a negyedezer diósgyőri papíripari munkás: a jelen túlélésében. Ugyanis a tervbe vett bankjegycsere számukra jól fizető munkával jár(hat), igaz, ehhez nagyarányú fejlesztések kellenek. És még valami: az okmánypapírok gyártása is kecsegtetőnek ígérkezik. Tehát: visszatérés a hagyományokhoz, a vízjeles, minőségi papírgyártáshoz. Nem többet, mást kell csinálni. Ez a más piacokat hozhat, megteremtheti a feltételeket a túlélésre, a privatizálásra. És ma, ez a legtöbb... Csökkenő termelés Csaknem hétszázezer munkanélküli Miskolc (ÉM) - Az ország ipara - az élelmiszeripart is beszámítva - az év első 8 hónapjában összesen 1220 milliárd forint értékű terméket produkált, összehasonlító árszinten 14,7 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A termelés csökkenése januártól augusztusig tovább folytatódott, üteme azonban mérséklődött: a visszaesés az első negyedévben még 19,5 százalék, a második negyedévben 13,6, július-augusztus hónapban periig már csak 8,1 százalék volt - derül ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium informatikai főosztálya által közzétett adatokból. I'.gy másik vizsgálat szerint, mely az élelmiszeripar adatait nem tartalmazza, s a gazdálkodók mintavételes megfigyelésén alapul, az elmúlt 8 hónapban az ipari termelés o°, nÓ számítva alig haladta meg a 810 milliárd forintot, ami összehasonlító áron 24,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. E számítás szerint a visszaesés nem volt tejesen általános: augusztusban néhány szakágazatban - alumíniumkohászat, fémtömegcikk-, finomkerámia-, kőolajfcldolgozó-, valamint papíripar - már növekedés volt kimutatható a tavalyi év azonos időszakához képest. A műszer- és híradástechnikai iparban, a kereslet további csökkenése miatt, a július-augusztusi visszaesés önmagában nagyobb volt, mint az első félévben összesen. A mintavétel alapján számított statisztikai adatok szerint a termelésben nőtt a villamosenergia-ipar, a vegyipar és kisebb mértékben a könnyűipar súlya. Ugyancsak e vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ipari értékesítés az elmúlt 8 hónap átlagában a termelésnél kisebb mértékben, 20,9 százalékkal csökkent. Belföldre 25,2 százalékkal, exportra pedig 6,6 százalékkal értékesítettek kevesebbet, mint tavaly. A belföldi értékesítés visszaesése július-augusztus hónapban valamelyest enyhült az első féléves adatokhoz képest. A 8 hónap alatt a kohászat a tavaly ilyenkori mennyiség felét, a gépipar 62 százalékát, a könnyűipar 70 százalékát, a bányászat és az építőanyagipar termékeinek háromnegyedét értékesítette belföldön. A piacok szűkülése az ipar egyes ágazatait eltérő módon érintette: a gépipar és a vegyipar növelte exportját, csökkent viszont a műszer-, gumi- és a gyógyszeripar exportja. Az Országos Munkaügyi Központ adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma ez év augusztusában 600 600 volt, az egy évvel korábbinak 2,4-szerese. Az országos munkanélküliségi ráta 11,1 százalék, az európai országok között a magasabbak közé tartozik. Magyarország a nyugati áramkörben rranxiurt (MTI) . Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia azt tervezi, hogy kivonja clcktromosáram-hálózatát a volt keleti blokk rém szer bői, és ehelyett rákapcsolja az.t a nyugat-európai hálózatra - állítja a tér 'reinuth, az clcktromosáramtermelés és -továbbítás irányításával foglalkozó európai egyesület (UCPTE) elnökhelyettese. Fremuth úgy tudja, hogy az erről szóló megállapodásokat már alá is írták, és eszerint a csatlakozás legkésőbb 1998-ra megtörténik. Sokkal korábban azért nem tudják megvalósítani a tervezetet, mert a hálózatok különböző frekvenciákat használnak, és a kelet-európaiak nagyobb eltérést engedélyeznek a névleges frekvenciától, mint a nyugatiak. Fremuth szerint az átállítás költségei félmilliárd dollárra rúgnak.-----------JEGYZET-----------t fáfityadfat Illésy Sándor A héten talán eldől a hazai szénbányászat jövője. Az érdekeltek - ha valamennyien úgy akarják - tisztázhatják azt, hogy mennyi szenet vesznek ál 1993-ban a szénerőművek, mi több, azt, hogy egyáltalán kell-e hazai szén az erőműveknek. Most és itt ugyanis nagyon sokszor kimondatott : a hazai - lett légyen biztosabb, mint a külföldi - drága, bányászata költségesebb. A piac farkastörvényei pedig azt mondják: vesszen a gyengébb.. Nyilvánvaló, hogy az erőművek a számukra legkedvezőbb pozíció mellett döntenek, hacsak a kormány nem engedélyezi a többletköltségek érvényesítését a tarifákban. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a honi szén fűtőértéke lényegesen gyengébb, mint az oroszé, az ukráné, a németé, vagy akár a lengyelé. Nem mindegy tehát, hogy mit és mennyit használnak fel az erőművek...? A szénbányászat visszafejlesztése egyébként fehércn-fekeién kimondatott, ennek meggyorsítását is kilátásba helyezte az ipari kormányzat. A borsodi szénmedence az ezredfordulón már csak egyetlen aknával képviseltetné magát a szenesek térképén, ám addig is: oda illene hatni, hogy a hazai föld kincsét az eddiginél is jobban felhasználják. És persze nem úgy, hogy az erőműveknek eladott drágább hazai szénbe belekeverik az olcsóbb importot. A kormány és a bányászszakszervezet képviselői a hét valamelyik napján asztalhoz ülnek, tárgyalnak. A jövő évi tüzelőről. A megbeszélések eredménye a lakossági szén- termelést is meghatározhatja, és azt is: a következő évben ki mondhatja magát még bányásznak. És - bár talán nem olyan sötét a kép - talán azt is: kell-e még e honnak bánya? Jó volna, ha ez utóbbira igen válasz születne... Barclays -ÁVÜ- Financial Times London (MTI) - Az állami vagyonügynökség megvonta a Barclays de Zoete Wedd-tól (BZW), az egyik legnagyobb brit befektetési banktól a megbízást a Kőbányai Sörgyár privatizálására - jelentette csütörtökön a Financial Times budapesti tudósítója, Nicholas Denton. A vagyonügynökség azzal indokolta a tanácsadói megbízás visszavonását, hogy a BZW meghívott a versenytárgyalásra három olyan külföldi céget, amelyet a kormány eleve kizárt a licitből - írta a Financial Times. A BZW cáfolta a vagyonügynökség állítását, mondván, hogy a bank minden instrukciót betartott, amelyet kapott. A bank szerint félreértés történt, és helytelen, hogy a vagyonügynökség gyors következtetéseket vont le - tette hozzá a lap. A vagyonügynökségnek azt mondják, hogy a Kőbányai Sörgyár prospektusát megkapta az In- terbrew, a Heineken és a Brau, három olyan nyugati cég, amelynek már erős piaci részesedése van Magyarországon, holott a vagyonügynökség meg akarta akadályozni további cég-felvásárlásaikat a verseny érdekében. - Ez elemi hiba, amelyre nincs magyarázat - idézte a Financial Times Csépi Lajost, a vagyonügynökség igazgatóját. Először történt, hogy a vagyonügynökség nyilvánosan leváltott egy tanácsadót. Csépi Lajos azzal is elégedetlen, ahogyan a BZW a Centrum Áruházak privatizációját intézi. A BZW az elsők között cserkészte be a magyar privatizációs piadBt, és részt vett, már 1990-ben, a vagyonügynökség egész stratégiájának kidolgozásában. Csépi Lajos azt is mondta, hogy a vagyonügynökség fontolóra vette: leveszi a BZW-t a négy nagy kereskedelmi bank lehetséges privatizációs tanácsadóinak listájáról - írta a Financial Times csütörtökön. Munkaügyi együttműködés Budapest (MTI) - Kiss Gyula munkaügyi miniszter meghívására Budapesten tárgyalt Nino Cristofori olasz munkaügyi miniszter. A két delegáció megvitatta az olasz és a magyar munkaerőpiac időszerű problémáit, nagy hangsúlyt helyezve a magyar munkaerőszolgálat helyzetére, a szakképzésre, a munkanélküliek újrafoglalkoztatási lehetőségeire.
