Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
1992. November 9-, Hétfő Borsod Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Lépések a háziorvoslás felé Miskolc (ÉM-M. Szabó Zsuzsa) - A megyeszékhely 27-es számú háziorvosi körzetének orvosa, dr. Benkóczy György körbemutat a munkahelyén. A korábban Petneházy bérházaknak nevezett, ma Csabai kapu 61. számú épület az '50-es években épült. A rendelő egy mindössze hatvan négyzetméteres lakás.- Látja, milyen zsúfolt? Nemcsak az a baj, hogy alig férünk a bútoroktól, hanem ha mondjuk egy beteg rosszul lesz, itt kell fektetnünk a rendelőben, amíg a mentő megérkezik. A többi beteg pedig várhat a szűk váróban. Hiányzik az injekciózó helyiség, egy hely, ahol intim beszélgetést folytathat a beteg az orvossal. Nagy gond a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat szemészeti ellenőrző aktusa: hogy meg legyen a betűtábla és a beteg közötti öt méter (ez a szabvány) a vizsgálandó személynek a magas vizsgáló ágyra kell felmásznia. Az már csak ráadás, hogy nincs helye a várva várt számítógépnek, öltözője a személyzetnek. A két körzet betegeit ellátó rendelő bizony meglehetősen ütött-kopolt.- Ahhoz, hogy kollégámmal együtt összesen 3200 beteget lássunk el színvonalasabban, az új, egészségügyi koncepció szerint, mely kétpólusú lenne (a háziorvosra és kórházra épülő) kellene egy új rendelő. Benkóczy doktor ennél már tovább ment: írt a polgármesteri hivatalnak, beszélt a terület önkormányzati képviselőjével. És megállapodott önmagával is: az úgynevezett „kártyapénzt” szívesebben költi a rendelőre, mint hogy jövedelmét gyarapítsa vele. Ez az összeg nem sokkal növelné a fizetését, de névértékben felhasználva és a Pirkó József képviselő pénzalapjának egy részével kiegészítve már alkalmas lenne egy korszerű rendelő megteremtésére. A Polgármesteri Hivatal egészségügyi tanácsosa, dr. Juhász Barna már hallott a dologról, sőt: tárgyalt is róla az illetékesekkel. Átnézték a 26-os és 27- es körzetet, hol találnának egy alkalmas telket, vagy létesítményt. Mindjárt az elején leszögezi:- Nagyon jól teszi Benkóczy doktor, hogy jobb körülményeket akar teremteni a betegeinek, a munkájának. Ó az a típus, aki még fiatal, aktív és szeretné jól megalapozni, hogy vállalkozásban dolgozhasson. A dolog persze nem egyszerű - tudom meg -, mert egy új rendelő nagyon drága és máris nagyon sok kiadás terheli a várost a háziorvosi rendszer kialakítása miatt. Az idén például tíz számítógépet helyeznek ki (ezek húsz körzetet látnak majd el), jövőre ezt folytatják és befejezik. Ugyanez a helyzet a rendelők alapvető műszerellátásával: 1993 végére mindegyiket fel kell szerelni, hogy elérjék a törvényben előírt szintet. Nézzük a Benkóczy doktor által lefénymásolt térképet. Az egyik hely azért nem jó, mert közel a főút, a másik azért, mert messze esik a két körzettől. A hclyiséggazdálkodási osztály készített egy listát - mondja Juhász Barna -, amelyen felsorolja a szóba jöhető önkormányzati épületeket. Az egészségügyi tanácsos egyet talál igazán alkalmasnak. A Park utca háromból rövidesen a Testvérvárosok útjai, megszűnő bölcsődébe költözik a városi könyvtár egyik részlege. Akkor az a helyiség megüresedik. Lakás szintén, de nagyobb mint a mostani rendelő. Alatta pince, amely jó raktár lehet. Kis átalakítással, a- mcly az orvos kártyapénzéből és a képviselői alapból kitelne, megfelelő rendelőhöz jutna a két körzet.- Orvosi rendelők megszűnéséről, létesítéséről, áthelyezéséről azonban csak a közgyűlés dönthet. Erre talán novemberben kerülhet sor - mondja a tanácsos előtte azonban egy felső vezetői döntés már biztosítékot adhat a helyzet megoldására. Most már csak az a kérdés: a miskolci polgármester-válság idején lesz-e határozatképes közgyűlése a városnak? Nagyon jó lenne, ntár csak azért is, mert az említett két körzetben idős, döntően nyugdíjas emberek élnek, akik ezen a téren is megérdemelnék életkörülményeik javítását. Visszaesés az idegenforgalomban Nincs tengerünk, nyári sípályánk Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemp- lén nem kínálhat a turistáknak világattrakciókat. Nincs melegvizű tengerünk, nem szolgálhatunk nyáron is használható magas-hegyi sípályákkal. Az idegenforgalom mégis az elmozdulás, a gazdasági fejlődés megindításának motorja lehet, ha a jelenleginél hozzáértőbben hasznosítanánk azt a vonzerőt, amelyet történelmi tájaink, borvidékeink gyakorolnak más országok polgáraira. Az előző gondolatokat Széni Nándortól, a megyei önkormányzat vállalkozási osztályának vezetőjétől kölcsönöztük. Ő jelentette ki néhány perccel korábban, hogy nem kell kétségbeesnünk Borsod-Ábaúj-Zemplén vendégforgalmának tavalyi, és idei visszaesése miatt, mert az álláspontja szerint ez csak ideiglenesnek minősíthető. A megyei önkormányzat legutóbbi, október végi ülésén -vitatta meg és hagyta jóvá a régiónk idegen- forgalmáról készített jelentést. Ha csak a száraz statisztikai adatokat tesszük nagyító alá, akkor valóban van okunk némi szomorúságra. 1992 első hat hónapjában a vendégek száma 14, az itt töltött éjszakáké pedig 23 százalékkal volt kevesebb, mint 1991 első félévében. A mérséklődés nagyobb arányú, mint az országos átlag. Vendégeink kétharmada a belföldi turizmusból származott, az országhatáron túlról negyven százalékkal érkeztek kevesebben, és átlagosan egy éjszakával kevesebb időt töltöttek nálunk, mint korábban. Az idegenforgalmat döntően a Független Államok Közösségéből, Németországból, és Lengyelországból érkező turisták száma határozta meg, a csökkenő létszám ellenére is e három országból érkezett külföldi vendégeink többsége. Az európai országok közül a görög, a spanyol, a svájci, a brit és a belga turisták száma emelkedett. Az idegenforgalom helyzetét és bővítésének esélyeit a megyei önkormányzat most tekintette át először. Jól emlékszünk viszont rá, hogy korábban szinte állandóan napirenden tartották ezt a kérdést a szakemberek, s a magukat illetékesnek érző testületek. Nagy reményeket fűztünk - többek között - a falusi turizmushoz, a mezőkövesdi Zsóri-fitrdő fejlesztéséhez, a miskolctapolcai barlangfürdő vitathatatlan vonzerejéhez. Sokszor és nem keveset beszéltünk, írtunk az idegen- forgalomban rejlő páratlan gazdasági lehetőségeinkről, a külföldi turisták utazási célpontja viszont továbbra is a A Palota Szálló egy másik nézetből főváros és a Balaton maradt. A rendszerváltozást követően a megyei önkormányzat is reméli, hogy a régió többet profitálhat turistaforgalom bevételeiből, bár korántsem rendelkezik olyan összegekkel és jogkörökkel, mint egykor a tanács. A megyei közgyűlés határozata alapján újjászervezték az önkormányzat kebelén belül működő Idegenforgalmi Hivatalt, amelynek vezetője Kovács Gábor lett. A kifejezetten szűkös eszközökből (természetesen anyagiakról van szó elsősorban) a közgyűlés többet áldozott mint más megyei önkormányzatok. Prospektusok, térképek készültek, a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatkozott Borsod-Abaúj-Zcmp- lén, s most készítenek egy 15 perces videó filmet, amely a Magyarok Világ- szövetségének közreműködésével számos országban bemutathatnak. Az idegenforgalom helyzetének tárgyalása, jóllehet sokan elmondták véleményüket a vitában, most nem keltett különösebb viharokat. Ismét hallhattunk arról, hogy a kistelepülések, aprófalvak esetében nem az ötletek maradnak el, hanem a befektethető pénz, a tőke hiányzik. Elhangzott, hogy az információra, az eredményesebb propagandára feltétFotó: Laczó József lenül szükség lenne. Májer János megemlítette a világkiállításhoz kapcsolódó rendezvényeket, és szó volt a témával összefüggő hegy- és bodrogközi gondokról. Seffer Ferenctől hal- lotuk, hogy Miskolc és Ózd között minden eddiginél alacsonyabb átlagsebességgel közlekednek a vonatok, s ez aligha növeli városának és környékének vonzerejét. A vasútra panaszkodott egy másik megyegyűlési képviselő is, aki elmondta: az új menetrend bevezetését követően a szerelvények egy órával korábban indulnak, s szintén hatvan perccel később érkeznek Zemplén fővárosába, Sátoraljaújhelyre.- Olyan témát tárgyaltunk most - jegyezte meg összefoglalójában Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke - amely jövőre szinte valamennyi ülésünkön visszaköszön majd. 1993-ban ugyanis sorozatban készülnek el a kistérségi programok, s emellett az idegenforgalomban is nagy reményeket fűzünk a holland, spanyol és kanadai kapcsolataink további kiszélesítésének, gyümölcsöztetésének. A megyei önkormányzat nem határozhatja el magát hatalmas összegek beruházására, de sokat tehetünk az információ megszerzésében és továbbadásában. Volt hadifoglyok közgyűlése Miskolc (ÉM)A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége megyei szervezete 1992. november 12-én, csütörtökön 10 órakor közgyűlést tart Miskolcon, a Kassa út 86. szám alatti Időskorúak Klubjában. A közgyűlésre a szervezet vezetősége várja tagjait, függetlenül attól, hogy a helyi szervezet vagy a budapesti központ által kiállított igazolvánnyal rendelkeznek. Hívják azokat a volt hadifoglyokat, hozzátartozókat, szimpatizánsokat is, akik még nem tagjai a szervezetnek, de egyetértenek céljaival és segíteni kívánják munkáját. A szövetség munkatársai a gyűlés helyén és napján már 9 órakor a jelentkezők rendelkezésére állnak. Válasszuk meg együtt az Év Emberét Ki a legnépszerűbb ember Borsod- Abaúj-Zemplén megyében? - tettük fel a kérdést olvasóinknak lapunk hasábjain az elmúlt napokban. Örömünkre, eddig is szép 'számmal érkeztek kitöltött szavazócédulák szerkesztőségünkbe, így az „Év emKi Ön szerint a legnépszerűbb ember Horsod-Abaúj-Zcmplén megyében? here” választás részeredményeiről már most tájékoztathatjuk Önöket. A beérkezett voksok alapján november hatodikáig tizenheten kerültek fel a népszerűségi listára, melyet G. Nagyné dr. Maczó Ágnes ország- gyűlési képviselő vezet, őt követi Repka Attila, Miskolc első olimpiai A „Legnépszerűbb” bajnoka. A dobogó harmadik fokára - holtversenyben - Németh Miklós volt miniszterelnök, Tompa Sándor országgyűlési képviselő és Petrenkó János országgyűlési képviselő került. Várjuk kedves olvasóink újabb szavazatait! Ismerjük őket, hiszen itt élnek közöttünk. A mellékelt szavazólapon ki-ki beküldheti voksát szerkesztőségünkbe, 1992. december 15- ig. A borítékra kérjük ráírni: A „Legnépszerűbb”. Kiadónk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt legnépszerűbb polgárát és a rájuk szavazó olvasók közül azokat, akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. A szerencsés nyerteseket írásban értesítjük és társukkal egy (itt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! A szavazó neve: A szavazó címe: Két év elmúlt - a város működik Miskolc (ÉM) - Két éve működik új felállásban, új tisztségviselőkkel és új törvények szellemében a megyeszékhely vezetése. A minap arról tájékoztatta az újságírókat Csoba Tamás polgármester, hogy székéből nézve milyen volt ez a terminus, a választások félideje hogyan értékelhető? Az természetes, hogy a jelzett időszak az új közigazgatási rendszer kialakításával telt el - ennek megfelően sok gonddal, problémával. Már csak azért is, mert a törvények ütközési lehetőségeket hordoznak magukban, a megye- rendszer és a köztársasági megbízotti-rendszer kettőssége miatt. Ennél lényegesebb, hogy az elsődleges célt, a város működő képességét sikerült megőrizni. Miskolc 1991-ben 8,3 milliárd forinttal, az idén 10 és fél milliárd forinttal rendelkezik. Látszólag nagy és növekvő összeggel. A emelkedés mértékét azonban jelentősen csökkenti az infláció és az, hogy hatalmasok a város gondjai. Sok megy el segélyekre Gondoljunk csak arra, hogy pillanatnyilag több mint 17 ezer miskolci lakos munkanélküli! Ebből következik, hogy míg tavaly csak 240, az idén már 760 millió forintot fordított az önkormányzat szociális segélyekre. Az ugrásszerű növekedést többek között az indokolja, hogy sokan kikerültek a munkanélküli ellátásból, s a nekik járó havi 4 ezer forintos segélyt a város kell, hogy állja. A legnagyobb problémát a nyugdíjasok és a kisgyerekek jelentik - főként étkeztetésükhöz járul hozzá a városi költségvetés. A városi Távhőszolgáltató Vállalat az idén munkájának szintentartásához az 80 millió forintot kap. Nem csoda, hogy a közgyűlés gyakran kénytelen népszerűtlen intézkedéseket hozni - a helyi adók, helyiségbérleti díjak emelése ilyen -, mert az egész évben eUcölthető pénznek csak 70 százaléka származik központi forrásból, a többit a városnak kell előteremtenie. Kótyavetyélni nem szabad A „pénzcsinálás” származhat azon vagyontárgyak eladásából, amelyek ingyen jutottak az önkormányzat tulajdonába. Megtehetik azt az önkormányzati képviselők, hogy jó áron eladják az egyes épületeket, telkeket,’ az árukat pedig az emberek segélyezésére fordítják. Pillanatnyilag jó, mert pénzteremtő ez a megoldás, azonban kétségtelen: hosszú távon a vagyon felélésével jár. Ezzel szemben az a jó gazdálkodás, amely értéket teremt -szögezte le vagyonpolitikai irányelveiben nemrégiben a közgyűlés -, amely folyamatos jövedelmet biztosít nemcsak a működéshez, hanem a város fejlesztéséhez is. Mert ha lassan is, de fejlődik Miskolc. Legnagyobb beruházása most a Nemzeti Színház és intézményeinek rekonstrukciója - ezt minden polgár helyeselheti -, valamint a Tizeshonvéd utca 21. szám alatti épületben a Herman Ottó Gimnázium leendő helyének kialakítása, ez majdnem 400 millió forintot kóstál. Jó intézkedés volt a város vezetésétől a Hidegh-sor megnyitása, az önerős közműfejlesztés kiemelt támogatása (igaz, most ez jogszabályok miatt megtorpant) és a sokat dicsért Tátra villamosok beszerzése. Az sem könnyű, ami jön Nem volt gond nélküli a két év, de az sem ígérkezik rózsásnak, ami még hátra van a választási ciklusból. Mert jön a kétkulcsos áfa, amely nemcsak a szegények helyzetét rontja tovább, hanem a beruházásokat is fékezi majd. És egy másik - ma még vitatott - inézkedés: a város polgárai által befizetett személyi jövedelemadónak a korábbinál nagyobb hányadát kívánja elvonni a kormányzat. Az idén Miskolc költségvetésének 40-45 százalékát használhatta fel szabadon, jövőre már 70-75 százalék lesz „címkézett” pénz. Ez pedig a fokozottnál is nagyobb figyelmet kíván a megyeszékhely vezetésétől: pályázni és pályázni, célirányos fejlesztésekre elnyerni minden pénzt a költségvetésből, amit csak lehet. Említhetünk még számos terhet, amely rontja a Jövő kilátásait. Nem elég, hogy hatalmas a teher, hogy nehéz sorsú lett a Digép is, ráadásul úgy tűnik, a régen várt M3-as autópálya is elkerüli a várost. Harcban áll az önkormányzat a fűtőmű tulajdonjogának elnyeréséért, a Hemádnémeti vízműért - ez utóbbi azért fontos, mert segedelmével valószínűleg a vízdíjak is csökkenthetők lennének Nehéz éveket él tehát a korábbi szerepével (nagyipar, acélváros) leszámolni kényszerülő város. At kell alakulnia azzá, ami volt: kereskedelmi, idegenforgalmi centrummá. U8y. h°gy közben egyre romlanak erre az esélyei. Mint mondhat ene egy tősgyökeres miskolci? Csak bírjuk ki!
