Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám

1992. Október 7., Szerda Abaúji Tájakon ESZAK-Magyarország 5 Miniszter a Csereháton Gagybátor (ÉM) - Keresztes K. Sán­dor és a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium több mun­katársa látogat október 14-én a Csere­hátra. Az Edelény, Rakacai-tó, Gagy­bátor, Felsővadász, Szikszó útvonalat járják majd be. Céljuk, hogy a helyszí­nen ismerhessék meg a területet, és a helyi vezetőkkel közösen beszélhes­senek a műemlékvédelem, a kör­nyezetvédelem, és kiemelten a terület- fejlesztés kérdéseiről. / Allatpatika Garudna (ÉM) - Gyógyszertár nyílt Garadnán, mégpedig állatok részére. Gyógyszereket, takarmány kiegészí­tőket, vitaminokat, illetve kedvtelés­ből tartott állatok számára ápolási cikkeket tartanak a patikában. A gyógyszerek mellé dr. Zelenák Katalin és dr. Odor Ferenc állator­vosoktól szaktanácsokat is kaphatnak az állattartók. A garadnai állatpatika munkanapokon reggel hattól nyolc óráig, délután öttől este nyolc óráig, szombaton pedig reggel nyolctól déli tizenkét óráig tart nyitva. Mégegyszer az AFESZ-ről Abaújszántó (EM) - Az abaújszántói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövezetkezet elnöke kérésére kö­zöljük, hogy az elmúlt heti Abaúji tá­jakon című összeállításunkban az önállósult abaújszántói ÁFÉSZ-ről szóló írásban tévesen jelent meg a cégbejegyzés díja. Az eredeti mondat így hangzik: „Nem tudok még most sem megnyugodni azért, - a sok után­járás mellett - hogy a cégbírósági be­jegyzés több mint 100.000 Ft-ba került egy ilyen kis cégnek, mint mi vagyunk.” Út a fogadóhoz Hejcc (ÉM) - A címben említett út kétféleképpen is értelmezhető. Az egyik az „átvitt”: úgy tűnik, egyenes­be került a hejcei fogadó ügye. A valamikori intézői házból iskola lett, majd olcsón eladták egy vállalkozó házaspárnak. így született meg, és lett egyre híresebb a hejcei Sólyomkő fo­gadó. Az eddigi tulajdonosok a nyá­ron tnegváltak a közkedvelt „vadász­iaktól”. Az önkormányzatnak viszont nagy tervei vannak vele. Egyharmad rész­ben már meg is vették a fogadót, a többi - igencsak sokba kerülő rész - azonban még gazdára várt. A tár­gyalások azonban mostanra már azt mutatják: lehet, hogy külföldi, lehet, hogy „tiszta” magyar tőkével, de tavasszal már új idényt kezdhet a fo­gadó. A címbeli „út” másik értelmezése: valóban jobb lesz a fogadóhoz vezető betonút. És még sok másik is. Az önkormányzat saját pénzéből, mint­egy 2 millió 200 ezer forint értékben, az egyes szakaszok felújítása mellett 800 méter új utat is épít. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha nem is vezet minden út Hejcére, de ott ezután valamennyi járható lesz. Szaraputyka, kecskerágó, macskagyökér... Szárad a sommag Aranyos (ÉM - FG) - Nincs az a bo­szorkány, aki az aranyosi ház udvarán száradó növényeket, magvakat meg tudná különböztetni. Most van a sze­zonja a somnak, a kökénynek, az egyik rostán szaraputyka szárad. A szaraputykát egyes vidékeken med­veszarnak hívják, de a hivatalos neve ostorménfa - világosít fel a házigazda, és mindjárt mondja a latin elneve­zést is. Galambos Ambrus azért költözött öt évvel ezelőtt Gödöllőről Aranyosba, hogy a gyógynövények, erdei ter­mékek gyűjtésével, felvásárlásával foglalkozzon. Az eredeti szakmája szerint festék- és lakkgyártó lenne, de ezzel hamar felhagyott. Előbb csak kedvtelésből foglalkozott a gyógy­növényekkel, aztán ez lett a hivatása. Különböző vállalatoknál, gazdasági társaságoknál volt felvásárló, majd felügyelő, és két éve önállósította magát. Szinte az egész országot bejár­ta már, pontosan tudja, mit hol kell keresni. Azért választotta lakóhely­ként Aranyost, mert ez a környék na­gyon gazdag lelőhelynek bizonyult, és a faluszéli portán bőven van hely a növények feldolgozására, szárítására. Felsorolni is sok lenne, hogy mi min­dennel foglalkozik. I avasszal a hársvirágot, a fehérmály- valevelet, csalánt, galagonya- és nyír­falevelet gyűjtött. Aztán jött az ezer­jófű, a fehérüröm, a csípős csalán, a Válogatás Fotók: Laczó József kányabangita, a veresgyűrű... Nagyon jó ára volt az idén a fehér árvacsalán virágának. A vörösbodza viszont nem sikerült. A növények egy részét a kozmetikai ipar és a gyógyászat használja, de nagyon sok nyugati autópálya mentén aranyosi magvakból nőtt cserje dísz­ük. A piac kiszámíthatatlansága miatt egyelőre csak bab nő Galambos Amb­rus kertjében. (Bár az sem akármilyen fajta.) Régebben gyógynövényeket is termeszetett. Lehet, hogy a gyűjtés fáradságosabb, de a természet ingyen adja kincseit. Ezért cserébe nagyon kell vigyáznunk minden fára, cser­jére, virágra. Sörpuccs lehet a városban (Az Encsi Hírek című önkormányzati lap októberi számából) Encs (ÉM - Gulyás Zoltán) - Mi, fér­fiak nem értjük, miért tudnak a nők olyan sokat fecsegni divatról, szépít­kezésről és egyebekről, mint ahogy nőtársaink sem tudják, mi az oka autókról, politikáról, üzletről, netán a nőkről alkotott egyéni véleményük­nek. Legújabb szóbeszéd városunkban a sör. Nem „átkos politikai” okoskodá­sok, hanem végre igazi férfias kérdés járja: „Melyik sör a jobb?” A ritkán ivók táborába tartozom, de a kíván­csiság a korsó mellé csábított. Nem kétséges, mindkét vállalkozó - mint új sörfőző - hosszasan megjárta a főzés fortélyait. Krusóczki Ferencet szinte mindenki ismeri. Régi vendéglátós múlttal ren­delkezik.- Az ötletet 2,1 milliós világbanki hitelből valósítottuk meg társammal, Béres Lászlóval a „Serfőzde Kft.” néven. Hatvan hektoliter készítésére alkal­mas az üzem. A sör „Kaltenecker” néven fut. Eredeti bajor komlót használunk alapanyagnak. Pilseni el­járással dolgozunk, ami a komló és a maláta arányát jelenti, teljesen zárt rendszerben. A másik új vállalkozó Kovács István, aki „Abaújsör Sörfőző és Vendéglátó Bt.” néven üzemelteti családi vállalkozását. Mint mondja: - Az ötletet egy új­sághirdetésből merítettem, majd lát­tam bennq_ a lehetőséget a megva­lósításhoz. Banki hitelpályázat segít­ségével hoztuk létre. A Jägermeister sörtechnológia, amelyhez bajor alap­anyagot használunk, meghatározott arányban.- ...Természetesen, mindkét helyen megkóstoltam a sört. Mindkettő - őszintén mondom - kiváló. Ha a fent említettekhez hasonlóan létrejönnek ilyen sörgyárak, komoly konkurenciát jelenthetnek az eddig megszokott márkáknak - persze, ha árukban és minőségükben megállják a helyüket. A rézüstök titka Forró (ÉM - FG) - Pálinkát inni fér­fias dolog. De a főzéshez is erős em­ber kell. Az encsi ÁFÉSZ forrói szeszfőzdében viszont egy fiatalasz- szony fogad bennünket. Gergely Endréné 1974 óta dolgozik ezen a helyen. Mint mondta a nyári karbantartás után augusztus 24-én gyújtottak Ix; először az üstök alá. Azóta folymatosan hozzák a barack­ból, eperből, szilvából erjeszett pálin­kának valót. Az idén a meleg nyárvége miatt hamar kiforrt a cefre. Bár a korábbi évekhez képest kevesebb megrendelője van a forrói szeszfőzdének is. Drága mulatság lett a páünkázás. Hek- tofokonként 250 forintot kell fizetni, így körülbelül 150 forintból jön ki egy liter pálinka. (És ebben még nincs benne a cukor ára, mert általában a gazdák „fel­javítják” a cefrét.) Gergelyné mindent tud a pálinkafő­zésről: milyen hordóba kell erjeszteni a gyümölcsöt, mikor kell kifőzetni, hogyen kell az üstök alá fűteni, mikor kezdődhet a finomítás... Arról viszont fogalma nincs, milyen a jó pálinka. Még soha meg nem kóstolta a saját főztjét. Környezetvédelmi napok Encs (ÉM) - Október második felé­ben rendezi meg első alkalommal a Városvédő és Városszépítő Egyesület a Környezetvédelmi napokat Encsen. Szeretnék, ha ezeken a napokon az iskolák hulladékgyűjtési programot szerveznének, a magánlakások és köz- intézmények előtti utcarészeken min­denki elvégezné a szükséges tiszto­gatásokat, virágokat, fákat ültetnének a házak, épületek elé. S mindenki megszabadulhat ekkor a nem kommunális jellegű felhalmozó­dott hulladéktól. Csak ki kell helyezni a kapuk elé, a szervezők majd elszál­líttatják. Napraforgófejek G agy vend égi (ÉM) - A kombájnok már elhagyták a táblákat, ám gyö­nyörű napraforgófejeket láthatunk szerte a területen. A gazdaságok ebben a bizonytalan ál­lapotban nem nagyon figyelnek az ilyen „apróságokra”. Annál fontosabb viszont a kisterme­lőknek. Szurdán József már sokadszor fordul, hiszen a jószágoknak, disznók­nak adja darálva, kukoricával. Tart lo­vakat is, ám azoknak nemigen jut ebből. Nem sürgeti senki, lassan, nyugodtan sétál „fejtől fejig”. Aztán megáll, s utolsó szerzeményét mutatva bú­csúzóul még annyit mond: - Olyan szépek... Ajándék... Fotó: Dobos Klára 900 év és a háborúk emlékezete Hejce (ÉM-CsM) - Volt már ugyan a település­nek egy első világháborús emlékműve, de annak meglehetősen hányatott sors jutott: a falu belse­jéből kiköltöztették a temetőbe, majd vissza. Ezért is döntött úgy az önkormányzat, hogy egy új em­lékhelyen, kőbe és fába vésve együtt örökítik meg a két háború hejcei halottainak nevét. Jellegzetes hejcei kőből áll majd a jelképes sír­halom, és egy nagy kőtömbbe vésik bele a mint­egy harminc nevet is. Az emlékmű szomorú arcú, fájdalmas sorsú, halottait gyászoló női főalakját Dániel Péter faragta ki. A november 7-én délelőtt megtartandó avatóról szóló hírben meg kell jegyezni: semmire nem utal­nak a dátummal, egyszerűen ekkor tud eljönni mindenki, akinek el kell jönnie. Az emlékműavató ugyanis egyben egy nemes hagyomány meg­teremtője is lesz. Ekkor adják át először a nyáron létrehozott „Hejcéért” címet. A falu lakosainak szavazata alapján annak ítéli oda az oklevelet és a plakettet az önkormányzat, aki véleményük szerint évek során önzetlenül sokat tett a kis településért. Az első alkalommal - a 900 éves kapcsolat újbóli megerősítéseként - a mindenkori egri érseknek ítélték oda a megtisztelő címet. István király ugyanis, amikor megalapította 1009-ben az egri érsekséget, 10 falut - köztük Hejcét - nekik ado­mányozott. Az azóta eltelt majd,, ezer év során mindig igen jó volt a kapcsolatuk, a falu sokat köszönhet az érsekségnek. így a „Hejcéért” címet a jelenlegi érsek, dr. Seregély István veheti át, és ő szenteli fel a világháborús emlékművet is. A főalakon a véqső simításokat a már ha­gyományos nyári hejcei táborok során faragta ki a művész. A tetők teteje Encs (ÉM - FG) - Kezdetben volt lapostető, mely nagyon jól működött - ha nem esett az eső. Egyébként a tetőjavításon kívül 1981 óta, mióta megépült az encsi Általános Iskolai Diákotthon semmi mást nem újítottak fel az épületen. Több- százezer forintot sikerült rákölteni, de csak be­ázott a felső emelet. Egészen mostanáig. Mert a diákotthon sokszorosan felújított tetőzetére új tető került. Hagyományos sátortető. Cziáky László, a diákotthon igazgatója kérdé­sünkre elmondta, hogy nemcsak a tetőt javították ki. A tanév megkezdése előtt elkészült a vízve­zeték-hálózat felújítása. Erre is nagy szükség volt. Az átnedvesedett falak mutatják, hogy régen tönkrementek a csövek. A háromszintes épület két emeletét is sikerült át­festeni. De még nagyon sok munka lenne. Foly­tatni kellene a festést, újravakolni az épületet. Egyelőre csak ennyire tellett. A felújításhoz szükséges pénz egyrészét a mi­nisztérium kollégium-felújítási pályázatán nyer­ték, ehhez jött a megyei és az encsi önkormányzat támogatása. így összesen 5,1 tized millió forintot fordítottak az épület felújítására. Tegnap az utol­só cserép is a helyére került. Ha nem is fejeződött be a munka, de ebben a tanévben már jobb körülmények között tanulhat, élhet a diákotthon hetvenegy gimnazista, har­minckilenc szakmunkásképzős és huszonhat ál­talános iskolás lakója. Színházbuszok Encs-Kassa (ÉM) - Az elmúlt év hagyományait folytatva az encsi Közművelődési Intézmények az idén is indít színházbuszokat Kassára. A bérlet­tulajdonosok az első alkalommal, október 16-án Békeffí-Lajtai: A régi régi nyár című zenés víg­játékát láthatják. A Thália Színház művészeinek előadásában újra felcsendülnek az örökzöld slágerek: Hol van az a anyár..., Legyen a Horváth- kertbén...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents