Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

1992. Október 5-, Hétfő Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 Marad az egészségügyi otthon Boldogkőváralja (EM) - Lapunk szeptember 28-i számában tudósítot­tunk a megyei közgyűlés legutóbbi üléséről. Ezen többek között szóba került néhány oktatási, szociális és egészségügyi intézmény részleges megszüntetése, illetve ésszerűbb ki­használása. Az intézmények sorában szerepelt a megyei önkormányzat boldogkőváraljai egyesített gyer­mekegészségügyi otthona is. A híradás után az érintett szülők közül többen aggódva érdeklődtek: hová kerülnek ezután az ott gondozott, egészségileg súlyosan károsodott gyermekek? Érdeklődésünkre dr. Rozim János, az intézet igazgató-főor­vosa elmondta: - Nein a boldog­kőváraljai intézet megszüntetéséről van szó, hanem csupán annak aba- újszántói anyás-csecsemő részlegéről. Az itt gondozottakat később a nagy- barcai intézmény fogadja. így tehát a boldogkőváraljai egészségügyi gyer­mekotthon továbbra is ápolja és fo­gadja' a rászorultakat. VIII. miskolci férfinap Miskolc (ÉM - NYI) - A miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központ­ban (Mindszent tér, a volt megyei pártszékház) október 9-én 18 órakor nyitják meg a VIII. Miskolci Férfi- napot. A hajnali két óráig tartó mulatság bővelkedik most is jobbnál jobb mű­sorszámokban. Lesznek majoretlek, lesz revű és divat show, étel, ital, tombola... S természetesen most is megtartják a Teremtés koronája vá­lasztást, vagyis megválasztják az est legszebb férfiúját. A Icrfinapi mulat­ság háziasszonya: /.sóka, zenét a Fla­mingó együttes szolgáltat. Köz­reműködnek: Bonlovics Kati, Csongrádi Kata, Gyulai Erzsi, s még sokan mások. * S ha valaki kételkedne a miskolciak mulatság-szervező kedvében, annak hadd hívjuk fel a figyelmét arra, hogy ugyanezen a napon hajnali négy óráig tartó szüreti bált rendez Újgyőrbcn a Diósgyőri Vasas Művelődési Ház, ugyancsak vonzó programmal, elő­adóművészekkel. S talán mondanunk sem kell, hogy itt is lesz férfiszépség- verseny... Védett értékeink (Az Ab a új szánt A című önkormányzati híradó, szeptemberi számából) Abaújszántó (EM - Firmánszky Gá­bor) - Azért érzem aktuálisnak a té­mát, mert lassan ugyan, de jön az ősz, s a tél! A madárbaráloknak és minden em­bernek ez a madárctetés időszaka. Micsoda öröm, ha egy más, esetleg eddig ismeretlen madár is megjelenik! Emellett természetesen nagyon hasz­nos, hiszen a nehéz időszakon átsegít­jük kedves kis társainkat. Felvetődik a kérdés: mikor kezdjünk etetni? Azt hiszem, ebben az időszak­ban a döntő. November közepén, vé­gén azonban kezdjük el, s egészen a tél végéig folytassuk. Alapvető a fo­lyamatosság. A madarak az etetőhöz szoknak, s ha a legnagyobb hidegben, vagy a hóban nem találnak élelmet a szokott helyen, bizony ezzel nagyobb kárt lehel lenni, mintha nem is etettük volna őket. Hogy mit adjunk nekik? Nagyon al­kalmas a nyers napraforgómag, a tök- mag, a nem füstölt szalonna, vagy bőrke. Ezeket elsősorban a cinegék, pintyek kedvelik, de a rigók jobban szerelik a zöldségtisztításkor keletkező hulla­dékot, a kiselejtezett, s félbevágott almát. Ezek azt hiszem, minden háznál hul­ladékként keletkeznek, s nem jelen­tenek plusz kiadásokat. Etetőket készíthetünk kertbe, fákra, ablakba, de ilyen tekintetben az em­beri leleményesség határtalan. Aki kertjében madarakat szeretne megtelepíteni, a legalkalmasabb idő­pont az odúk kihelyezésére az ősz. Ugyanis a télen tetőjáró madarak megszokják, s esetleg meg is pihen­nek benne, így tavasszal hamarabb elfoglalják. Pofonok völgye ... Bánhegyi Gábor Balajt egészen kis község Edelény szomszédságában. Alig hatszázan lak­ják. Utcája kanyargós, hegynek föl, völgynek le. Házai békésnek látsza­nak, kerítések mögül’kutyák vakkant- gatnak kötelességtudóan. Falu végén, a völgyben betonút véget ér. Utolsó portán él Tóth Zoltán, akit a nyár végén, fia lakodalmán megpofoztak. Látszólag egy hűtőláda miatt. Megmutatom, hol lakik Horkai! Ahogy hallgatom Tóth Zoltánt, egyre inkább úgy érzem, nem is annyira a pofon, vagy a hűtőláda a lényeg.- Szabó Árpád két éve a falu kép­viselője, azóta egyetlen falugyűlést sem hívott össze, a szövetkezeti gyű­lésen mindennek lehordja az asszo­nyokat, aki nem tetszik neki, azt meg is veri. A hűtőláda sem az ő tulajdona, hanem a falué!- A nyáron három egymást követő héten is lakodalom volt a faluban, ezért ez a bizonyos hűtőláda tulajdon­képpen házról házra járt. Mi nem is akartuk elkérni, csak az a hűtőláda, amit Szendrőből akartunk kölcsö­nözni, elromlott. Ekkor hoztuk el ezt a négyszáz literes ládát, ami a menyasszonyos háznál volt. Amikor elmentek a ládáért az emberek, akik segíteni voltak, megjelent a képviselő úr, és káromkododni kezdett, hogy ezt a hűtőt nem engedi, hogy hozzám elhozzák. Ennek ellenére az emberek feltették a kocsira és lehozták. Szabó Árpád ekkor lejött hozzánk traktorral, berontott a portánkra, és a rengeteg ember füle hallatára elhor- dotl engem, meg a feleségein minden­nek. Azt állította, hogy a hűtőt ellop­tuk, majd nekem jött, kétszer a fához vágott és oldalba ütött, majd kihívta a rendőröket is, akik, amikor meghallot­ták mi történt, azt mondták, ha tudják, miért hívták őket, ki se jönnek. Még aznap estefelé a fiam ment el a házuk előtt, Szabó Árpád kikiabált az útra, hogy „Majd megmutatom, hol lakik Horkai!”- Ki az a Horkai?- Az egy verekedés balajti ember volt. 1 la valakire azt mondják, majd meg­mutatom, hol lakik Horkai, az itt felér egy életveszélyes fenyegetéssel. Sza­bó Árpád rettegésben tartja az egész falut. Ha elromlik a segélykérő tele­fon, akkor még pénzért sem adja át a tanács kulcsát. Egy éve próbálunk el­válni Edelény tői, de minden eszközzel igyekszik megakadályozni, mert félti a képviselői állását. De kérdezzen meg másokat, milyen ember! Tönkretette Bulajtot! Fazekas Gábor, református lelkész: - írja le nyugodtan, Szabó Árpád egy klinikai eset, teljesen képtelen felfog­ni tetteinek következményeit. Abban nyilvánul meg az élete, hogy gonoszt gondoljon, a legelképzelhctetlen^ib brutalitásokat hajtsa végre a község­ben. A feleségemet kétszer el akarta ütni tartóim!. Trágárságok özönét zúdította rá. De nem csak a feleségemet, másokat is tettlegesen vagy szóval bántalmaz állandóan. Kovács Sándorné: - Ez a község valamikor virágzó település volt, de Szabó Árpád tönkretette. A kastély­ban orvosi rendelő, könyvtár, klubhe­lyiség volt, ma semmi nincs, csak szemét. Tavaly kezdeményeztük, hogy Balajt váljon le Edelényről. A környező községek, Ládbesenyő, Abod, Damak már önálló életet él. Mi még nem. Minden gyűlést miatta kel­lett félbeszakítani, a durva, trágár beszéde miatt. Aző magatartásával ki­halt az emberség a faluban. Kenyeres János: - A legutolsó szét­válási falgyűlésen kijelentette, azért haragszunk rá, mert vett egy Hondát. Van egy csapata, a képvise­lőválasztásnál őket járta végig, hogy rá szavazzanak. Almási Zoltán: - Az egyik szövet­kezeti gyűlés után az utcán rohant utá­nam, és kiabált, hogy először tanuljam meg leírni a nevemet, és meg akart üt­ni. A második szétválási gyűlés alkal­mával szervezett egy ellengyűlést. Az aláírásgyűjtésünk alatt járt az embe­rekhez, és azzal ijesztgette őket, hogy ha Balajt leválik Edelényről, akkor nem lesz szociális segély, és hasonlók. Vagy más: Abodon tizenkét gyerekkel indult óvoda, de a többi községben is van iskola, egyedül Balajtról kell máshová vinni a gyerekeket óvodába, ami napaonta száz forintba kerül, pe­dig a kastélyban lenne lehetőség óvo­da nyitására. A szomszéd: - Most épít egy istállót, amibe be akarja építeni a kutat. Ha elfolyik a trágyalé, akkor az belekerül az én kutamba is. Milyen vizet húzok majd én akkor? Azt is beszélik, hogy a tehenek a Szabó Árpád haragosainak a nevét viselik. A boltvezető: - Hozzám is bejött káromkodva, és meg akarta határozni, hogy mikor legyek nyitva, pedig nekem nem dirigálhat, mert az én fe­lettes szervem az ÁFÉSZ, ott határoz­zák meg a nyitvatartási. Tóth Zoltán az apámba szúrta a villát! Szinte lélve megyek Szabó Árpádhoz, hiszen ha tényleg olyan hirtelen ha­ragú, akkor nekem lőttek. Csak a fe­lesége van otthon, meghallgat, majd megegyezünk, hogy a vádakra tényleg válaszolnia kell a férjének. Meg­beszéljük az időpontot, majd megné­zem, hol tart az istálló építése. Sza- bóné mutatja, hol lenne a szenny­vízderítő, ami tényleg a lejtős telek aljában van, és amennyire jelen tudá­somból telik, én is csak azt tudom megállapítani, hogy a víz lefelé folyik, nem fölfelé, és a szomszéd kútja pedig itt fent van. Szabó Árpád nem tűnik robusztus alkatnak. Magamban elismeréssel nyugtázom, hogy volt bátorsága a majd, kétszer akkora Almási Zoltán­nak nekimenni. Türelmesen végig­hallgat, néha mosolyog.- A hűtőládát amiatt nem akartam Tóthéknak odaadni, mert előtte már másnak ígértem. Azon a hétvégén két lagzi is volt Balajton, és a másik em­ber már hetekkel előtte elkérte a hűtőt. A Tóthék portájára már be se jutottam, mert rohant felém Tóth Zoltán, min­denféléket kiabált, hogy egyszer agy­onlőlek, végül fejen vágott. Ekkor, nem tagadom, tényleg elragadott az indulat és visszaütöttem. Egyszer még a védtelen apámba is kint a földön be­leszúrta a villát. Tóthék tettek tönkre a falut!- Tudom én, mi fáj Tóth Zoltánnak. Az, hogy én lettem a képviselő, nem ő. Mert Tóth Zoltán az előző rendszer­ben is tanács tag volt. Ha nem mondta volna a neveket, akkor is tudnám, kik kiabálnak rám kígyót-békát. Aző ide­jük alatt öt évig egyszer sem volt falu­gyűlés. Egyszer akartak rendezni, de botrányba fulladt, mert csak egy páran voltak, és közülük is néhányan megle­hetősen ittasak voltak. A választások ideje alatt Tóth Zoltán járta éjsza­kánként a falut, én senkinél sem voltam. A Kovács Sándorné szavára egyébként sem adok, mert a múlt rendszerben Tóthéknak hízelgett, a választások alatt nekem, most megint velük tart. Hogy a kastélyt én tettem volna tönkre? Én csináltattam rá rácsokat, hogy mindent el ne vigyenek! Tóthék elhurcoltak onnan mindent, a kastély­ból elvitt lócákat Tóth Zoltán a nyári konyhájának az építésénél használta fel. A két év alatt két utat csináltattam, árkoltattam, járdát építtettem. Az iskola beindítására már szeptember elején beadtam a pályázatot. A falu kért meg arra, szóljak a bol­tosnak, mert a nyitvalartása olyan, hogy a reggel munkába indulók még nem, a délután érkezők már nem tud­nak semmit venni, mert a bolt zárva van, majdnem mindenért Edelénybe kell bemenni. Most külön autó hordja a faluba a kenyeret. Almásival ki sem merek kezdeni!- Az egyszerűen nevetséges, hogy ál­lítólag Almási Zoltánt úgy meg­vertem, hogy orrán-száján folyt a vér.- Almási Zoltán ezt nem is mondta, csak azt, hogy meg akarta ütni.- Lehet, hogy nem mondta, de ilyen tartalmú levelet írt az edelényi pol­gármesternek, aki egy testületi illésen felelősségre is vont emiatt. Persze a levelet nem merte aláírni. Itt­hon, egy falugyűlésen meg is kér­deztem tőle, akkor azt mondta, ő ilyet nem is írt, ez nem is igaz. Maga látta Almásit, hát ilyen emberrel ki se merek kezdeni! Ha látta az istállót, akkor maga is tudhatja, a szennyvíz egyrészt nem folyik felfelé, másrészt teljesen zárt, betonpadlózata lesz az istállónak, on­nan semmi nem szivároghat ki a talaj­ba. Amikor a teheneket vettem, már volt nevük, azóta sem kereszteltem át őket. A pap rágalmaira már nem is tudok mit mondani, annyira badarságok. El tudja képzelni, hogy egy ember direkt felhajt a járdára, hogy egy idős asszonyt minden előzmény nélkül el akarjon gázolni?! A papnéról el tudom képzelni, hogy ilyet kitalál, hiszen levelet írt Szabad Györgynek is, hogy ötven liter pá­linkát adtam Hatvani Zoltán ország­gyűlési képviselőnek. A buszon meg fennhangon kiabálta, hogy tyúkokat lopkodok. Az utcán, ha elmegy mellettünk, kiköp. Annak idején még a téeszbe is betelefonált, hogy a Szabó Árpád holtrészeg, pedig ha ismerne, tudhat­ná, nem szoktam inni. . Mint már mondtam, az egész rága­lomhadjárat amiatt van, mert nem tudják elviselni, hogy én lettem a ba­lajti képviselő. * Balajt egészen kis község Edelény szomszédságában. Alig hatszázan lakják. Utcája kanyargós, hegynek föl, völgynek le. Házai békésnek lát­szanak. -Látszanak... Szögesdrótok mögött Kazincbarcika (ÉM) - Tegnap dél­után a BVK-t ölelő kőfalon emlék­táblát helyezlek el. Néhány sornyi magyar szöveg, középen a magyar címer, a tábla másik oldalán a német nyelvűi tájékoztatás. Arról, hogy a gyárat több mint 1100 magyar és né­met hadifogoly embertelen körül­mények között építette... Általában, a hosszú idő után szer­vezett találkozókon inkább a szépre, a kellemesre gondolnak vissza az is­merősök, barátok. Most másfajta az emlékezés, hiszen a közös szenvedés telte barátokká, társakká az em­bereket, nagyon kevés - ha van - a szép emlék... De legalább már ki- , mondható emlék... Tisztelgés a hadifoglyoknak Fotó: Dobos Klóra JEGYZET em&enuÁ Rétuly Gyula Való igaz. hogy a szegény emberi még az ág is húzza. Az öregséggel legtöbbször együtt­járó betegség és a szinte elmaradhatatlan szegénység hármas kényszeregyütteséhez majdnem mindig odalapul egy negyedik is, a mi csodálatos tejjel-mézzel végighömpöly- getetl bürokratikus rendeletvilágunkban. Ez pediglen a megalázás. A nyanya, a vén trott- li, a szotyori, a banya, az öreg szivar szinte le- fordíthatatlanok európai nyelvekre. Meg­alázás olyan formák között, melyek végered­ményében egészében véve feleslegesek. Ve­gyük például a vasúti kedvezményt. A MÁV il­letve a VOLÁN belföldi járatain a nyugdíjas évente nyolc oda- és visszaútra szóló ötven­százalékos, valamint egy darab ugyancsak oda- és visszaútra jogosító kilencven százalé­kos kedvezményes utazást vehet igénybe. Na már most tételezzük fel, hogy a mi nyugdí­jasunk ebben az évben többször is bete­geskedett, vagy hirtelenjében előre nem szá­mítolt kiadások terhelték le, beázott a lakása, gyermeke férjhez ment vagy megházasodott vagy kis millió egyéb hirtelenjében berobba­nó kiadásokra kellett fordítania megtakarí­tott néhány forintocskáját. Tehát nem utazott annyit. Jövőre talán valamivel jobban megy a sora s majd akkor bepótolja az elmaradt út­jait. Es itt jön a meglepetés! Ugyanis az egyik évre jogosító igazolványt a másik esztendőre átvinni nem lehet! Pedig azt senki emberfia fel nem használhatja, mert névre szóló s tartalmazza a nyugdíjas törzsszámát is. Semminemű visszaélés vele el nem követhető és nehéz lenne közgazdasági­lag is valamiféle oly bárgyú indokol is ki­agyalni, miszerint ha a nyugdíjas ebben az évben csak kétszer utazott mondjuk, úgy a megtakarítóit szelvényeivel jövőre tönk szélére fogja juttatni a közlekedési vállala­tokat. Ugyan miért is fájt ezen csudálatos rendelkezés, a kifunclálójának, hogy a vékony pénztárcájú nyugdíjas ha esetleg egyik évben kevesebbet utazik, hát a másik esztendőben ne utazzon többet? De van itt egy újabb megalázás is! Ha történetesen a valamiféle ügyben utazni kívánó nyugdíjas éppen nem rendelkezik a vi­teldíj ötven százalékával és ezért a kilencven százalékos kedvezményét szerelné felhasznál­ni, - nem telteti meg. Ezt a kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha már előbb a meg­előző nyolc ötvenszázalékos lehetőségét ki­merítette. Hogy miért van így „csinálva" ez a rendelkezés? Gondolom, remélik, hogy a nyolc oda- és visszaútra jogosító ked­vezményét csak kevés ember tudja kihasznál­ni. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés; Minek az ily féle rendelkezés? Ugyanis a jogosító igazolványon is szóról szóra a következő szöveg áll: ,A 90 %-os kedvezmény igénybe­vétele 2 bélyegzési hely felhasználásával tör­ténik." Megalázni az egyébként is úton-út- féletr megalázott embereket? A rendelkezés módosításával - ami egyébként egyetlen fillérjébe sem kerülne sem a MAV-nak, sem a VOLAN-nak - sokat javíthatna azoknak a hangulatán, akik a nagycenki Széchenyi emlékhely feliratával élve elmondhatják: VOLTUNK MINT TI, LESZTEK MINT tfl. Mcgalázott nyugdíjasok. A Vöröskereszt véradónaptára Miskolc (ÉM) - Megyénkben az alábbi üzemek dol­gozói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vér- mennyiséget: Hétfőn: Magyar Honvédség mezőcsáti alakulata. Kedden: Miskolci Egyetem; Megyaszó község; Borsodchem Rt., Kazincbarcika; Ózdi Ruhagyár, Ózdi Kenyérgyár. Szerdán: Tiszabábolna község; BVM Miskolci Gyára. Csütörtökön: MÁV Pályafenntartási Főnökség, Miskolc; Vizsoly és Vilmány községek. Pénteken: Közlekedési Vállalat, Miskolc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents