Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-30 / 256. szám
Afféle sztárarchívumot mutatunk be néhány képen. Szereplőit korábban láttuk a tévében. Elsőként álljon itt a Megveszem ezt a nőt című közkedvelt sorozat főhőse A legrosszabbul öltözött színésznők egyikének mondja az amerika sajtó Kim Basingert (képünkön ő látható). Vetkőzni, az biztos, hogj nagyon jól tud ezt sem: mutatjuk be idén, az őszi budapesti autókiállításon Helyette: a Seat (Audi, Volkswagen, Skoda) valamennyi Magyarországon forgalmazott típusa 1992. november 2-től egy teljes héten át kedvezménnyel megvásárolható (részletfizetés esetén a kedvezmény 4%)■ Teljes körű szerviz és alkatrészellátás További szolgáltatásaink: — meghosszabbított nyitvatartás az akció ideje alatt — a bemutatott modellek raktárról azonnal kiválaszthatók — kötelező felelősségbiztosítás és CASCO kötés helyben teljes körű ügyintézés —téritésmentes bevizsgálás téli üzemmódra — forgalomba helyezés és KRESZ tartozékok az új autókra díjmentesek — minden vásárlónkat éwégi meglepetésben részesítjük Várjuk kedves ügyfeleinket! SE ATAutoport St®™“0* 121 Az ötvenes évek nagy sztárja a szép, kék szemű Doris Day, aki a Szeress, vagy ölj meg! című filmben James Cagney-vel volt látható *Ha az autót november 2. és 7 között megrendea es az előleget befizeti 1992. OKT. 31.-NOV. 6 Mi a kedvenc műsora? Hajzer László, Szabolcs-Szatmar-Bereg megye rendőrfőkapitánya- Kifejezetten csak a politikai műsorokat nézem a televízióban, hiszen a munkám is ezt kívánja meg. Ez azonban számomra nem munka, lassan már hobbinak számít, hogy csak ezekre az adásokra kapcsolom be a készüléket. Nagyon fontos, hogy tájékozott legyek a körülöttünk zajló eseményekről; a legtöbbet a Híradó első kiadásából és az Esti egyenlegből merítem. Én nem érzem egyoldalúnak a magamfajta tévészemlét, azáltal, hogy sem a filmekre, sem pedig a más jellegű műsorokra nem pazarlóm az időmet. A leghitelesebb s a számomra fontos és szükséges képet akkor tudom csak ösz- szeállítani magamban, ha mindenfajta politikai összeállítást megnézek, már amennyire az időmből futja. Sokat utazom szerte az országban, így a rádiót általában menet közben hallgatom. Ez azonban nem háttérrádiózást jelent, hiszen oda is figyelek ezekre a műsorokra. Kedvelem a zenei összeállításokat, különösen a régi, szép nosztalgikus számokat s a krónikákat. Vasárnap délelőtt 10 órától pedig rendszeresen meghallgatom az istentiszteletet, 11 - tői pedig a Gondolat-jel című műsort. K. I. Bőségzavar az amerikai tévében Washingtoni szállodaszobám ismertetője 52 televíziós csatornát ajánlott, s mellé még néhány külön fizetendő moziprogramot. Ténylegesen ugyan csupán tíz műsort hozott be a kis jóakarattal középkorúnak nevezhető General Electric készülék, de az előbbi szám azért jelzi, hogy az amerikai néző nem panaszkodhat a választék hiányára. A főváros ebből a szempontból-sem élvez különleges előnyöket, hisz a nagyvárosokban és környékükön szintén harminc fölötti a legfontosabb csatornák száma. A nagy társaságoknak (ABC, CBS, NBC, Fox, PBS) az egész országra kiterjedő adóhálózata van, né- hányuk a központi műsor mellett helyi programokat is sugároz. A kábelcsatornák számát nehéz felmérni, a lehetőségek vidékenként változnak, de legalább két tucat ismertebb műsor (például az HBO l.-lll.) bárhol fogható. Még nehezebb, alighanem lehetetlen felmérni a speciális közönséghez szóló (oktatási, etnikai, zenei, hobbi, időjárási, „felnőtt mozi stb.) programok számát. A helyi közösségeknek szintén van önálló (kis)városi, területi műsora. S hogy mit kap a néző a pénzéért a szinte számtalan csatornán? Magam úgy láttam, hogy az amerikai tévé korántsem olyan alacsony kulturális színvonalú, mint amilyennek a kényes ízlésű európai ítészek tartják. Igaz, ilyen választék mellett nem nehéz legalább egy „nézhető" műsort találni a képernyőn - tévézzünk akár kora reggel vagy késő éjjel. T. Szűcs József A HÉT TÉVÉSZEMÉLYISÉGE Vitray Tamás hatvanéves Ezt is megértük... A mára élő klasszikussá nemesedett Vitray Tamás hatvanéves és harmincöt éve tévészemélyiség. Bátran mondhatjuk ezt, akármilyen furcsa is volt a saját maga által is hangsúlyozottan nem szálfatermetű riporter indulása. Amint képünkön is látható, sportriporterként debütált 1958-ban. A magyar-amerikai atlétikai viadal jeleseit kapta mikrofonvégre, ez volt első tévériportja. Köztudott, hogy az atléták többsége felül van a 180-on, mint a képünkön látható Glenn Davis, a 400 méteres gátfutás akkori világcsúcstartója. Nála is magasabbra nőtt Ráfér Johnson, a tízpróbakirály a maga 190-ével. Mit tehet ilyenkor egy riporter anélkül, hogy vállalni kelljen a nevetségessé válás veszélyét? Nem tudni, kinek a javaslatára, gordiuszi tettel oldotta meg a feladatot. Valahonnan kerítettek egy sámlit, és arra állt föl Vitray Tamás. Azonnal csökkent a különbség, s a kamera akkor még nem volt annyira kandi, hogy bemutatta volna a turpisságot. Ez volt a kezdet, s ami utána következett, az már valamennyiünk szeme láttára történt. Az ünnepeltből akkora tévészemélyiség vált, aki akár fejnyi magasból tekinthet „bármelyik riportalanyára a szó jelképes értelmében. Ő ezt mégsem teszi, megmaradt szerény, tájékozott, együttérző embernek, aki csak ül és mesél. Hát üljön és meséljen - ahogyan a kínaiak mondják - még tízezer évig! Egy film (Emlékmás), amely a mindkét kontinensen látható HBO-n szerepelt Gőz József
