Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

1992. Október 28., Szerda

Gazdaság

ESZAK-Magyarország 7

Alaptőkét emel a Frutta Plus

Budapest (MTI) - Százmillió forint értékű részvénykibocsátással növeli alaptőkéjét az első magyar magántőkén alapuló élelmiszerkereskedelmi lánc, a Frutta Plus - tájékoztatták az újságírókat kedden a Frutta Plus Rt vezetői.

Az október 19-étől december 21-éig tartó jegyzési időszakban 200 százalékos kibocsátási áron kínálja megvételre új részvényeit a társaság. A magas kibocsátási árat azzal indokolták a tulajdonosok, hogy a cég működésének három éve alatt kiemelkedő fejlődést mutatott, alaptőkéjük mára elérte a 730 millió forintot. A kezdeti négy üzletről mára ölre emelték boltjaik számát. Többségükben élelmiszert, egy kisebb részükben pedig a vásárlók igényeihez alkalmazkodó vegyesárukat árusítanak.

A részvényekért várhatóan még két évig nem fizet osztalékot a cég, mert nyereségüket új üzletek megszerzésére kívánják fordítani. A Frutta Plus üzletekben kárpótlási jegyért is lehet vásárolni 75 százalékos név- értékben, és régi részvényeiket is becserélik kárpótlási jegyért. A szerzett jegyekből három-négy üzletet szeretnének vásárolni. 1994-re a Frutta Plus-lánc várhatóan KO- 1(H) üzlettel fog rendelkezni, s a tervek szerint ekkor kezdik meg az osztalékfizetést is. 1992 végére a cég KKO millió forintos árbevételre számít, 140 millió forint nyereség mellett. 1994-re az árbevétel megközelítheti az 1,7 milliárdot, a nyereség pedig a 21.3 milliót.

Vasutas-tanácskozás a fuvarról

Miskolc (KM) — Kétnapos, a magyar vasút egészét érintő országos érteke/.» lelet szervez a MÁV Miskolci Igazgatósága árufuvarozási osztálya, valamint a MÁV Vezérigazgatóság áruforgalmazási főosztálya október 29- én és 30-án a miskolci Gömöri pályaudvaron.

Az összes MÁV-igazgalóságtól Miskolcra érkező szakemberek a konténerfuvarozással, a kisáruforgalom- mal és a kombinált fuvarozással kapcsolatos, aktuális feladatokat beszélik meg. Értékelik az idei évet és meghatározzák a kereskedelem- és piacorientált vasút jövő évi teendőit.

„Nincs más lehetőség: meg kell élnünk”

Nem halt meg a rudolfi akna

Fotó: Laczó József

Rudolftelep (ÉM - Szarvas Dezső) - Még augusztus elején volt egy egyeztető tárgyalás a vállalkozás kezdeményezői, a Borsodi Szénbányák Vállalat, valamint a szanáló szervezet között, amelyen a szerződéstervezetet beszélték meg, majd néhány nap múlva augusztus 10-én létrejött az a vállalkozási szerződés, ami jogosítványt adott arra, hogy Rudolftelepen megkezdődjön, illetve folytatódjon - egyelőre a Borsodi Szénbányák Vállalat megbízásából, a Szénbányászati Szerkezclátalakíló Központ jóváhagyásával - a bányászkodás. Ez pedig azt jelentette, hogy a rudol Belepi akna megmenekült a bezárástól. Igaz, a korábbi létszámnak csak töredéke, összesen 90 bányász kezdheti el naponta a műszakot, s még néhány munkára jelentkezett nyugdíjas, akik ismerik a régi hagyományos bá- nyászkodást, a kézi munkát, a lapátot, a csákányt, a fával való biztosítást, mert kényszerből ugyan, de a ru- dolftelepi aknából száműzték a gépeket, s visszatértek a nagyapák technológiájához.

Minden tekintetben rendhagyó hát a rudolfiak vállalkozása, hiszen évekkel ezelőtt nemigen akadt bányász széles e megyében, aki gondolt volna rá, hogy egyszer majd visszatér a kézi fúrás, réselés, feléled az ősi szakma megannyi mesterfogása; de mérnök, technikus fejében sem igen fordult meg a gondolat, a lehetőség, hogy lesz majd bánya, amit majdhogynem maszek vállalkozásban fognak működtetni.

De hát az 1992-es esztendő őszidejében, amikor a szénbányászatot tulajdonképpen leírta a hazai energia-politika ennek is elérkezett az ideje, s tulajdonképpen örülni is kell a kapott lehetőségnek, mert néhány bányásznak kenyeret ad néhány évig még a rudolfi bánya, nem szorul munkanélküli segélyre, s később pedig - mert munkahelyekben a Sajó-völgye nem bővelkedik - netalán kegyelemkenyérre. De milyen is lesz a bányászkodás Rudolfon ? - kérdeztük Markó Ivánt az akna hajdani főmérnökét, a vállalkozás kezdeményezőjét, vezetőjét. - Azt szoktam mondani, hogy visszatértünk a klasszikus értelemben vett régi technológiájú bányászkodáshoz, ami a kézi, a fizikai munkál helyezi előtérbe.

Nincs jövesztőgép, rakodógép, szállítószalag, a szénhomlokot fúrni, robbantani kell, egyszóval mindent újra meg kell tanulni, tapasztalni. Fával biztosítunk, rövid élettartamú vágatokat, gyors visszafejtéssel. Nincs

A rudolfi lejtős előtt

frontfejtés, csak kamrafejtés. Tömegtermelő munkahelyet két ok miatt nem szeretnénk telepíteni. Egyrészt azért, mert a szén aprózódása jelentősebb, másrészt pedig a tömeg- tenneléshez nincs gépünk és nincs létszámunk se.- Es a piac? Kell-e a rudolfi szén?- Lakossági szenet termelünk, amelyre ezen a környéken van kereslet. Ebben az évben mintegy 15-20 ezer tonnát hozunk felszínre. Többet csak nagyobb létszámmal tudnánk, de ez egy kis vállalkozás, és nem mindegy, hogy négy év alatt úgymond: kiraboljuk a bányát, vagy további nyolc-tíz évig kenyeret, biztonságot ad a szén.- De van-e belőle elegendő, mert korábban az a hír járta, hogy a bánya kimerült, azért kell bezárni?- Megvannak a régi komplex frontfejtési technológiára szánt területek, illetve egy korábban művelt, de felhagyott szénmező s szerelnénk lefejteni egy fővágat két oldalát is. Mindez azt jelenti, hogy az említett területek a mostani, a régi új technológiával dolgozó létszámnak tíz évig lesz munkája, utána pedig meghal a rudolfi akna. Még annyit: amíg nincs hatályos bányatörvény addig mi a Borsodi Szénbányák, illetve a felszámoló szervezet megbízásából dolgozunk, s a tulajdonosi jogok is az említett két szervezetet illetik. Ha majd lesz bányatörvény akkor az új feltételeknek megfelelően egy új szerződést kell kötni, mert a mostani csak egy esztendőre szól. A főmérnök ezernyi szállal kötődik a bányászathoz, különös képen pedig a rudolfi aknához, hiszen az egyetem után itt kezdte a szakmát, sok-sok évvel ezelőtt.

Mint mondta az élet mindeddig kegyes volt hozzá, jó bányászokkal dolgozhatott, jó barátokkal s amikor a bánya fölött kimondatott a megszüntetésről szóló ítélet sehogyan sem tudott megnyugodni.

A menekülésen töprengd s nem csupán önös érdekből, de a barátok a munkatársak miatt is. S lám a bánya nem halt meg, gondolhatnánk elégedd is lehetne. Tényleg: Örül most főmérnök úr?- Is-is. Igaz néhányan megmenekültünk, de azoknak akiknek nem jutott itt munka, a tényt nekem kellett megmondani, nem vállalta át azt tőlem senki.

És sok kiváló embert, bányászt veszítettünk. Keserűek voltak azok a napok, éjszakák. De hát azért az idő esak segít felejteni, gyógyulgat az ember. Tulajdonképpen örülnöm kellene, mert amit kitaláltam, megvalósult. Ez azért sikerélmény, hogy ötletemben mások is fantáziát láttak és segítettek. Örülök azért, mert szeretem a bányászkodást, a bányászatot, s megmaradhattam bányásznak az itt dolgozó tíz csapatra való emberrel együtt. Igaz, kemény munka vár ránk, ismeretlen úton járunk, magunkra hagyatva, a gazdaság, az élet útvesztőiben. De uram! Nincs más lehetőségünk: meg kell élnünk.

ÁRFOLYAMOK

A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyam)

Érvényben: 1992. október 27.

Pénznem

Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank

vételi közép eladási

árfolyam 1 egységre, forintban

125,28

56,32

251,52

13,44

16,36

15,24

Görög drachma (100) 39,79 Holland forint 45,97

•rfont 136,73

Japán yen (100) 65,02

63,70 268,01

51.69

12.69

_ — v iuuu) 59,84

pS2,rák schilling (100)734,47

ortugál escudo (100) 57,79

P3nyo|peseta 7

Svájci frank 57 95

Svéd '»■«na

USA dollár 13,71

ECU ne 79.50

°2os Piac) 101,27

■ ■ 7011 ^ I U

Kanadai dollár Kuvaiti dinár Nér"et márka Norvég korona

O'asz líra (1000)

126,68

56,94

253,85

13,57

16,56

15,38

40,21

46.40 138,03

65,62

64.40 270,76

52,17

12,81

60.48 741,27

58,34

73,72

58.49 13,84 80,28

102,25

128,08

57,56

256,18

13,70

16,76

15,52

40,63

46,83

139,33

66,22

65,10

273,51

52,65

12,93

61,12

748,07

58,89

74,48

59,03

13,97

81,06

103,23

A Magyar Nemzeti Rank hivatalos devizaárfolyamai

Érvényben: 1992. október 27.

Devizanem vételi közép eladási

árfolyam 1 egységre, forintban

Angol font 125,57 125,92 126,27

Ausztrál dollár 55,42 56,57 56,72

Belga frank (100) 253,58 254,16 254,74

Dán korona 13,58 13,61 13,64

Finn márka 16,53 16,58 16,63

Franciafrank 15,39 15,43 15,47

Holland forint 46,41 46,52 46,63

Ir font 137,47 137,79 138,11

Japán yen (100) 65,30 65,45 65,60

Kanadai dollár 63,95 64,12 64,29

Kuvaiti dinár 269,19 269,88 270,57

Német márka 52,22 52,34 52,46

Norvég korona 12,80 12,83 12,86

Olasz líra (1000) 60,20 60,36 60,52

Osztrák schilling (100)742,21 743,91 745,81

Portugál escudo (100) 58,43 58,57 58,71

Spanyol peseta (100) 73,43 73,62 73,81

Svájci frank 53,56 58,70 58,84

Svéd korona 13 95 13,88 13,91

Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57

USA dollár 79,99 80,10 80,30

ECU (Közös Piac) 102,23 102,48 102,73

JEU 1 EE1

Bekecsi Szabó László

Nem Borsai! megyében történt, mégis tanulságos lehet számunkra is az az ,.árverés", melyet öt - korábban kijelölt földterületre - megtagadott a hódmezővásárhelyi földrendező bizottság. Az ok nagyon egyszerű: a táblák igénylésére jogosultaknak mindössze három egész héttized százaléka rendelkezett kárpótlási jeggyel, vagy jogosultsági határozattal. Itt szükséges megjegyezni, hogy nem perdöntő az aktusban a kárpótlási jegyek megléte, hanem - mint pl. Sajópüspökin is volt - rendelkezhet valaki akár csak jogosult- sági határozattal is - ez is elegendő a földárverésen való jogosult részvételre!

Hódmezővásárhelyen azonban az ezzel rendelkező kárpótlásra jogosullak sem voltak, így jogosan tagadták meg az árverést. Pedig a helybéliek ugyancsak kitettek magukért. A város - országos viszonylatban is elsők közölt készített olyan tervet, amely családokra, csoportokra, illetve földterületekre bontva az igényeket, az igazságosságra a gazdaságosságra az emberségre törekedve célul tűzte ki, hogy a jogosultak időben megegyezzenek arról, ki hova, kikkel társulva kéri vissza földjét.

A földosztás feltételéül azt szabták, hogy a kijelölt földterületeken a kárpótlásra jogosullak legalább S0 százaléka rendelkezzék a kárpótlási jeggyel vagy jogosultsági határozattal.

Itt jegyezzük meg, hogy az érvényes rendeletek szerint, ha már a jogosultak egyhar- mada rendelkezik kárpótlási jeggyel, a földárverést meg lehet tartani, mint ahogy megyénkben több településen is volt rá példa.

Az árutőzsde távlatai

Budapest (1SB - Ráthy) - Mennyiben valósul meg az az elképzelés, miszerint a budapesti árutőzsde kelet-közép-európai kereskedelmi centrum lesz - kérdeztük Keresztesi Szergejt. Az Árutőzsde Kft. ügyvezetője válaszában kifejtette, egyre több, a magyar piacon érdekelt nemzetközi cég figyeli a budapesti börzét. Ugyanakkor a fejlődés egyik gátja, hogy hazánkban a gabonaexport nem liberalizált.

Ettől függetlenül azonban Keresztesi Szergej úgy véli, a kelet-európai cégeknek már ma is komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy megjelenjenek a budapesti tőzsdén.

A kiteljesedéshez viszont csak akkor érkezhet a börze, ha bevezetik az energia-szekciót, s megkezdik a kőolaj és a kőolajszármazékok forgalmazását is.

Az energia-szekció feltételrendszerében is eltérne a gabona- és a hússzekciótól. Többek között azért, mert itt dollárban kereskednének az alkuszok. Munkatársunk kérdésére Keresztesi Szergej elmondta, az új szekció bevezetésének első jelentős lépését októberben teszik meg.

A tervek szerint ekkor ismertetik elképzeléseiket a térség potenciális piaci szereplőivel, s ha minden jól sikerül, nem kizárt, hogy már jövőre megkezdődik a kereskedés az új szekcióban. A legnagyobb gond minden bizonnyal az infrastruktúrával lesz - ismertet meg a problémák egy részével az ügyvezető.

Az árutőzsde ugyanis kinőtte a jelenlegi épületét, s egyelőre nem tudni, hová költözhetne a börze. Az ezredfordulóig kitekintő dokumentum tartalmazza azt is: nagyobb esélye lenne a központi pozíció elnyerésére fővárosunknak akkor, ha belátható időn belül az itteni árutőzsdén is bevezetnék a pénzügyi szekciót.

Tovább gyengül a brit font

London (MTI) - A DPA/VWD jelentése szerint kedden Londonban csupán 2,4070 márkát adtak egy font sterlingért. A brit valutát szeptember 16- ikán léptették ki a nyugat-európai árfolyamszabályozó rendszerből, miután árfolyamát az erőteljes állami beavatkozással sem lehetett a 2,77 márkás alsó határérték fölött tartani.

A Diósgyőri Gépgyár bizakodik

Miskolc (ÉM - IS) - A csaknem kél éve felszámolás alat álló Disógyőri Gépgyár nagy valószínűséggel november 27-iól a hitelezik tulajdonába kerül, ugyanis hiába hirdették meg kétszer is eladásra a majd ötinil- liárd forintot éró diósgyőri céget, potenciális érdeklődő ez idáig nem jelentkezett érte.

A hitelezői választmány verziója pedig nem lehet más: általuk irányított részvénytárságként funkcionáljon

tovább az eddig állatni tulajdonú cég.

Egyébiránt a Digépct a kormány nem vette fel a kormány azon fegyvergyártó cégek listájára, amelyet kiemelten kezel, így elvileg és gyakorlatilag lehetőség nyílhat a ecg '-M' vergyárának - itt általános gtPby,u' nak hívják - magánkézbe ai asara. Kérdés azonban kinek kell a *cora,>1‘"1 a Szovjetunió és az arab orszago számára ágyúkat előállít11 gy,,r

egység? LnpV ki

Nos, hírek szerint kell, bár azt.? fA , lenne az ágyúgyár hasznosítója. 1,1 homály fedi. , .

I

Kgy biztos: egy lőszcrgy«'^'

foglalkozó budapesti üzem ele érdeklődik, és amennyiben meg ^ ják a fegyvcrkiviteli engedélyt. teszik az általános gépgyár»-f* _ bankgaranciát, és aztán hajrá ágyu " Különben a hitelezők nagy ményeket fűznek az. általános glP gyárhoz, kimondva-kimondatlanm- robbanásveszélyes térségek fegy vervásárlásában bíznak.

Talán joggal... Még annyit: az ágy11 gyár nutitált értéke 1,2 milliárd forin*' ra rúg, és végezetül az itt dolgozókat' az lenne a legnagyobb fegyvertényt í'a munkájuk a jövőben is megmaradnak-