Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-27 / 253. szám

1992. Október 27., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Megújul a KÁF Budapest (MTI) - Újraélesztik, de immár modernizált változatban és az európai normákhoz igazítva a Kiváló Áruk Fóruma védjegyet. Kovács Márta ügyvezető igazgató el­mondta: a minőséget tanúsító védjegy mint piaci és marketing eszköz a nyu­gati fejlett országok gyakorlatában is elterjedt, hiszen a termék tulajdonsá­gait illetően irányadó a vevők számára. Magyarországon a Kiváló Áruk Fóruma, amely a gyártók önkéntes alapon működő rendszere volt, hosszú ideig betöltötte ezt a sze­repet. Valamilyen védjegy a mai túlkínálat mellett is indokolt lenne, s Kovács Márta szerint erre a megújult KÁF is alkalmas lehet. Az elmúlt hónapokban a minősítés követelményeit az euronormákhoz igazították, beleépítve a piacgaz­daságban elfogadott bizalom elvét. Elfogadják a gyártónak saját ter­mékéről kiállított tulajdonságbizony­latát, de ezt utólag, szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd. A KÁF nevet felte­hetőleg nem tartják meg, valószínűleg nem is lesz semmilyen elnevezés, csak embléma. Úgy tervezik, hogy ez ne a régi legyen, de utaljon a jog­folytonosságra, jelezze a minőséget, egyben a magyar származást. Ausztrál Oktatási Központ Budapest (MTI) - A budapesti Ausztrál Oktatási Központ egyelőre jelképes megnyitóján örvendetesen fejlődőnek nevezte a két ország kap­csolatait John Kerin, Ausztrálja kereskedelmi és tengerentúli fej­lesztési minisztere. A vasárnapi, késő esti rendezvényen - az ausztráliai kereskedelmi képviselet vezetőjének rezidenciáján - elhangzott az is, hogy a politikai és kulturális kapcsolatok mellett a gazdaságiak is élénkülnek: az ausztrál vállalkozók eddig mintegy százmillió dollárt ruháztak be Ma­gyarországon. A kapcsolatok bőví­tésének fontos eleme az oktatási és kulturális központ létrejötte. A VI. kerületi Vörösmarty utcai in­tézmény a tervek szerint januárban nyílik meg, így a miniszter vasárnap csak szimbolikusan leplezte le azt a táblát, ami majd az épület falára kerül. A központ angol nyelvtanfolyamokat szervez, emellett üzleti képzés és a távoli ország kultúráját bemutató programok rendezése szerepel a ter­vek közölt. Az ausztrál miniszter az MTI munkatársának elmondta: a világban jelenleg tíz Ausztrál Oktatási Központ működik, de Kelet-Eu­rópábán ez az első ilyen intézmény. A rendezvényen a magyar kormányt Major István, a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériumának ál­lamtitkára képviselete. Kárpótlási jegyek Budapest (MTI) - Igen enyhén csökkent a kárpótlási jegyek súlyozott átlagára a múlt héten. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. bi­zományosi forgalmában kialakult át­lagár a címérték 74,24 százaléka volt - tájékoztatta a BÉB Rt. illetékese hét­főn az MTI-t. A hétfőtől csütörtökig tartó tört hét alatt 36 millió 253 ezer forint címértékű kárpótlási jegyet forgalma­zott a brókercég. A forgalom ugyan nem érte el a megelőző hét csúcs­értékét, ami több mint 68 millió forint Volt, de még így is növekvő tenden­ciára utal. Átalakuló GMV-k Miskolc (ÉM-BSZL) - Megszűnik a földrajzi regionális tagolódás, és a de­centralizációt követően a megyei rendszer helyett olyan gabonaipari és "forgalmi vállalatok alakulnak. Mint azt megtudtuk, a decentralizáció célja az, hogy a kis helyi üzemeket leválasszák, és azokat önálló egysé­gekként értékesítsék. Ugyanakkor elengedhetetlen egy °lyan közraktározási rendszer kiala­kítása is, amely garantálja a biztonsá­gos ellátást. Várhatóan három-hat olyan gabonafelvásárló - és forgalmazó cég marad az országban, amely régiónként ezzel a tevékenységgel foglalkozik. Hatékonyság-kontroli Mire költötték a milliárdokat Az átképzések hatékonyságát az elhelyezkedések száma minősíti. A több szakmával rendelkezők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon. Fotó: Laczó József Miskolc (EM-ME) - Ha bárki, - legyen az magánszemély, szervezet, vagy intézmény - komoly pénzt áldoz egy ügyre, természetesen érdekli, hogy a felhasználáskor mire fordítot­ták, főleg, milyen haszna volt a segít­ségnek? A kormány is, mely az elmúlt két éviién milliárdokat különített el a munkanélküliség enyhítésére, a gon­dok orvoslására, most hatékonysági kutatást kezdeményezett. Mondhatni, nem véletlen, hogy a tanulmány készítői éppen a borsod megyei munkaerőpiac átvilágítását választot­ták kiindulópontként. Az országnak ez a szelete pontosan olyan, mint az a bi­zonyos állatorvosi ló. Halódó nehézi­par, vegetáló mezőgazdaság, magas munkanélküliségi ráta, pangó munkaerő piac és még sorolhatnánk, de ebből is érzékelhető, bőven akad teendő. Az állásnélküliek közel het- venezres tábora pedig sajnálatos bi­zonyíték arra; nem kidobott pénz az aktív eszközök működtetésére szánt összeg. A megkezdett vizsgálat természetesen nem a finanszírozás jogosságát, mértékét hivatott eldönteni, vagy felülbírálni. A kutatás céljáról, a ki­dolgozott módszer későbbi alkal­mazhatóságáról a téma avatott is­merőjét, Christopher J. 0„Leary ame­rikai szakembert kérdeztük. Beszélgetőpartnerünk nem először jár Magyarországon - közelebbről Mis­kolcon - és maga a kérdéskör sem ide­gen számára. Már két évvel ezelőtt olyan elem­zéseket végzett, melyek a mostani előzményeként foghatók fel. Mint elmondta rendkívül fontosnak tartja, hogy a munkanélküliség keze­lésére világszerte kidolgozott aktív eszközök hazánkban jelen vannak és alkalmazásukról törvény rendelkezik. A megyei munkaügyi központ szak­embereivel végzett közös munka során a „vendég” megismerhette a kirendeltségek tevékenységét, járt közhasznú munkahelyeken, infor­málódott a munkahelyteremtő beru­házásokról. A szolgáltatások minőségéről szólva kiemelte: - az a személyes véle­ményem, hogy a szolgáltatások szín­vonala nem alacsonyabb, mint a világ más országaiban. A szakemberek jól felkészültekés em­berileg is készek mindent megtenni a hozzájuk fordulókért. Visszatérve a vizsgálathoz, O'Leary úr hangsúlyozta, az nem kontrollt, vagy centralizált ellenőrzést jelent. A megyék önállósága természetesen megmarad. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a munkanélküliség kezelésére szánt pénzek felhasználásáról azok hi­vatottak dönteni, akik legközelebb vannak a probléma forrásához.- Reményeink szerint - mondotta - a hatékonyság vizsgálatra és értékelésre kidolgozott kísérleti módszer segít majd a munkaerőpiaci szervezeteknek a tervezésben, illetve az eljárások, szabályzatok kidolgozásában. A költ­séghatékonyságon kívül tehát igyek­szünk támpontot adni a tervezéshez. Elképzelésünk szerint a gyakorlati al­kalmazás során folyamatosan értékel­hetővé válik az aktív eszközök működtetése. Az emberi erőforrások fejlesztésére irányuló program - melynek az említett kutatás is része - a Világbank támogatásával indult. A külföldi szakemberek mellett a Munkaügyi Minisztérium és a munkaügyi központ illetékesei is aktí­van bekapcsolódnak a kutatásba. A sokoldalú vizsgálati módszert - ha elkészül - országszerte bevezetik majd a munkaerőpiaci szolgáltatások hatáselemzésére. KISOSZ-tájékoztató Kamara lett a szervezet Budapest (MTI) - Ma már mintegy 120-130 ezer magánkiskereskedő, il­letve vendéglős működik az ország­ban, s a belföldi forgalomtól része­sedésük körülbelül 25 százalék - mon­dotta Kári János, a KISOSZ elnöke. Bejelentette: a KISOSZ legutóbbi közgyűlésének határozata értelmében a szervezet neve ezentúl Magyar Kereskedők Vendéglátó Kamarája. A KISOSZ elnöke szerint a vál­lalkozói törvény nálunk, Magyar- országon könnyebbé tette a ven­déglátóhelyek nyitását, mint akár a környező országokban, például Ausztriában, ahol aláírásokat kell gyűjteni ahhoz, hogy megnyithassák egy kertvendéglő. A magánkeres­kedők készülnek az 1996-os Expóra is: a programiroda mellett működő Világkereskedelmi Társadalmi Ta­nácsnak a KISOSZ is tagja. A tanács a közelmúltban 14 szakmában úgy­nevezett szaktanácsokat hozott létre, s ezek közül a KISOSZ a Kereskedelmi és Vendéglátó Szaktanács mega­lakítására kapott megbízást. Ez a szer­vezet már működik, s a programirodá­nak nyújt segítséget. Tagja például a magyar származású Cey-Bert Gyula, a Gasztronómiai Világszövetség alel- nöke is, akinek az az ötléte támadt, hogy gasztronómiai világfalut létesít­sen az Expó mellett. Ez azt jelenti, hogy a föld szinte minden nemzete az országra jellemző sajátos ételeket előállító, illetve felszolgáló pavi­lonokat állítana fel. A KISOSZ az ötletet támogatja. A KISOSZ (immár a magyar Kereskedők Vendéglátó Ka­marája) részt vesz a kamarai törvény előkészítésében is. Azt szeretnék, ha az IPOSZ-szal közösen harmadik ka­maraként létrehozhatnák a Kéz­művesek és Kereskedők Kamaráját. Az előterjesztést a minisztériumok most véleményezik, s a törvényter­vezet talán még az idén, de legkésőbb a jövő év elején a parlament elé kerül. Ha a kamarát sikerül létrehozni, s kötelező lesz a regisztráció, talán visz- sza lehet szorítani az illegális fekete­kereskedelmet. A KISOSZ szerint jelenleg az úgy­nevezett KGST-piacok forgalma legalább ugyanakkorára tehető, mint a legális magánkereskedőké. Emiatt pedig évi 20 milliárd adó- és tár­sadalombiztosítási bevétel esik ki az állam zsebéből. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyama) Érvényben: 1992. október 26. Pénznem: vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. forintban Angol font 127,36 128,76 130,16 Ausztrál dollár 56,62 57,24 57,86 Belga frank 250,99 253,32 255,65 Dán korona 13,44 13,57 13,70 Finn márka 16,34 16,54 16,74 Francia frank 15,31 15,45 15,59 Görög drachma (100) 39,96 40,38 40,80 Holland forint 46,18 46,61 47,04 ír font 136,01 137,31 138,61 Japán yen (100) 65,07 65,67 66,27 Kanadai dollár 63,23 63,93 64,63 Kuvaiti dinár 267,23 269,98 272,73 Német márka 51,94 52,42 52,90 Norvég korona 12,74 12,86 12,98 Olasz líra (1000) 59,23 59,87 60,51 Osztrák schilling (100) 737,82 744,62 751,42 Portugál escudo (100) 57,77 58,32 58,87 Spanyol peseta (100) 72,67 73,43 74,19 Sváci frank 58,20 58,74 59,28 Svéd korona 13,78 13,91 14,04 USA dollár 79,08 79,86 80,64 ECU (Közös Piac) 101,83 102,81 103,79 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. október 26. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 126,78 127,13 127,48 Ausztrál dollár 57,19 57,34 57,49 Belga frank (100) 252,33 252,91 253,49 Dán korona 13,51 13,54 13,57 Finn márka 16,45 16,50 16,55 Francia frank 15,31 15,35 15,39 Holland forint 46,20 46,31 46,42 ír font 137,68 138,00 138,32 Japán yen (100) 65,34 65,49 65,64 Kanadai dollár 64,06 64,23 64,40 Kuvaiti dinár 270,00 270,69 271,38 Német márka 51,98 52,10 52,22 Norvég korona 12,74 12,77 12,80 Olalsz líra (1000) 60,00 60,16 60,32 Osztrák schilling (100) 739,10 740,80 742,50 Portugál escudo (100) 58,31 58,45 58,59 Spanyol peseta (100) 73,17 73,36 73,55 Svájci frank 58,29 58,43 58,57 Svéd korona 13,79 13,82 13,85 Tr.es cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 80,06 80,26 80,46 ECU (Közös Piac) 102,04 102,29 102,54 JEGYZET Bekecsi Szabó László Me zógazdasági üzemeink, tsz-ek, állami gazdaságok ágy eladósodtak, hogy már ez évben is komoly visszaesés tapasztalható a honi műtrágya felhasználásban. Éppen ezért szinte érthetetlen, mi vezetett mégis a műtrágya árak folyamatos emelé­sére. Holott, általában minden egészséges pi­acon az árakat a kereslet-kínálat viszonya határozza meg. Mégis! A Magyar Vegyipari Szövetség a hazai műtrágyagyártók nevében piacvédelmi intézkedést kért a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. Ezt a kérést azzal indokolták a termelők, hogy „évek óta nagy mennyiségű" import műtrágya érkezik az országba igen alacsony áron, miközben a magyar műtrágyagyártásban a kereslet hiánya miatt áll a termelés. (Megyénkben a TVK és a BVK ilyen műtrágya előállító ma­mut cég.). Az MVSZ képviselői azt hangoztatják: az utóbbi években a mezőgazdasági termelők drasztikusan csökkentették műtrágya-vásár­lásaikat, és azt a kevés műtrágyát, amit fel­használnak többnyire importból szerzik be. Megjegyzendő, hogy a volt szocialista orszá­gokból behozott kemikáliák sokszor olyan alacsony áron érkeznek az országba, hogy azzal a hazai termelők nem tudják felvenni a versenyt (Hmm!) Sőt, az is fáj a Magyar Vegyipari Szövet­ségnek, hogy az egyes nyugatról importált műtrágyák is olcsóbbak (llát nem szemtelen­ség?) Nem véletlen tehát, hogy a magyarországi műtrágyagyártók többsége már tavaly leállí­totta termelését. A Tiszamenti Vegyiművek és a Tiszai Vegyi Kombinát minimális kapacitással dolgozik. A legnagyobb műtrágyagyár - a Péti Nitrogén- művek - szintén leállította a termelést. A vegyipari szövetség azt szeretné elérni, hogy a korábbi hattal szemben csak két-három hazai vállalatnál maradjon fenn a műtrágya előállítás joga. (így a belföldi termelés csökkenése a műtrágya árak emelkedését vonná maga után). Ezért az MVSZ a külgazdasági minisztéri­umhoz fordult, és javasolta a behozatali kontingens megállapítását. A jogszabályok szerint piacvédelmi intézkedést akkor lehet kérni, ha egy árut megnövekedett mennyiség­ben, vagy olyan körülmények között hoznak be az országba, amely már a termék belföldi termelőinek kárt okoz. Piacvédelmi in­tézkedést a külgazdasági minisztérium hozhat, egyeztetve az érintett ágazati tár­cánál a Pénzügyminisztériummal, a Munkaü­gyi Minisztériummal, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal. Ebbe az eljárásba bevon­ják a fogyasztók érdekképviseleti szerveit, a termelőket is. A döntés az adott műtrágyatermékre legfel­jebb egy évi kontingenst állapíthat meg. nn // 1 • o / lozsdeinfo Árfolyam-emelkedés Miskolc (ÉM)-Az lCP-től kaptuk az információt. Viszonylagos forgalomnövekedés és ezzel együtt árfolyamemelkedés jellemezte az elmúlt héten a hétközepi tőzsdei kereskedést. Ismét a DUNA- HOLDING részvényeinek árfolyama módosult felfelé, az eddigi 25 500 Ft-ról 26 000 Ft-ra. Az elmúlt időszakban lefelé tendáló IBUSZ érték­papírok 80 Ft-tal magasabb áron keltek el, 2580 Ft-on. Úgy tűnik nem tett eleget a SKÁLA közgyűlés az elvárásoknak, ugyanis ettől várták a részvények helyzetének stabilizálódását, a közgyűlés óta azonban folyamatosan esnek az értékpapírárak. Igen jelentős mértéktón, 823 Ft-ról zuhantak 805 Ft-ra. Néhány NOVOTRADE papír került a piacra, 50 Ft-tal alacsonyabb áron cseréltek gazdát, mint legutóbb két héttel ezelőtt, 600 Ft-on.

Next

/
Thumbnails
Contents