Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-27 / 253. szám

1992. Október 27., Kedd Borsod Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Jár a 13. havi fizetés Miskolc (ÉM-FJ) - T ompa Sándor, városunk szocialista párti ország­gyűlési képviselője a sokat vitatott közalkalmazottaknak járó 13. havi fizetésről szóló törvényről kérdezte meg dr. Kiss Gyula munkaügyi mi­nisztert. Mint elmondta, gyakran elő­fordul, hogy a munkáltatók vitatják ezen kötelezettségüket, hivatkozva a jogszabály évközbeni hatálybalépé­sére. Dr. Kiss Gyula válaszában kifejtette: ,,Ugy gondolom, hogy a közalkalma­zottak jogállásáról szóló törvény egyértelműen és ellentmondásmente­sen szabályozza ezt a kérdést, amikor kimondja: a közalkalmazottakat meg­illeti a tizenharmadik havi illetmény, feltéve, ha az adott tárgyévben leg­alább hat hónapig közalkalmazotti vi­szonnyal rendelkezik.” Tompa Sándor ezek után interpellá­cióval fordult dr. Kupa Mihályhoz, melyben a következő két kérdést teszi fel pénzügyminiszterünknek: „1. Hol a fedezet a közalkalmazottak 13. havi illetményére? 2. Mit tehet az a közalkalmazott, akinek intézménye nem tudja tel­jesíteni a kifizetést?” Kíváncsian várjuk a miniszteri választ. Keresztbe feküdt az úttesten Bánréve (ÉM) - Halálos közlekedési baleset történt október 25-én az éjsza­kai órákban Bánréve és Serényfalva között. Egy csehszlovák állampolgár az általa vezeteti autóbusszal elütötte az úttesten keresztbe fekvő V.P. 27 éves serényfalvai lakost, aki a helyszí- nen meghalt. ____________________ S zörpök télre Miskolc (ÉM-FJ) - Két éve még (a szocialista piac megszűnése előtt) az ÉRDÉRT szinte kizárólag a szörp- gyártással foglalkozott. Azóta viszont úgy a külföldi, mint a hazai piac erősen visszaesett és az idén már egy műszak kapacitását sem kötötte le a honi igény. Pedig alapanyag bőven volt erdei termékből, kivéve talán az aszálykárt szenvedett somot valamint az idén túl drágának bizonyuló fekete ribizlit. Ettől függetlenül a tél fo­lyamán is számíthatunk a hagyomá­nyosan jó minőségű, mintegy 25 fajta erdei szörpre. Igaz, első látásra kicsit drágábbnak tűnhet, mint más márkák, de a 66,5 százalékos szárazanyag-tar­talma (magyarul sűrűsége) jóval nagyobb hígításra ad lehetőséget, azaz: néha olcsóbb a drágább. Borsodi turisták nehéz éjszakája Miskolc (ÉM-NYI) - A háromnapos ünnepet több száz borsodi is arra használta, hogy átránduljon a szom­szédos országok valamelyikébe. Több autóbusz is indult Miskolcról és a megyéből például Nagyváradra. Kö­zülük sokan jöttek vissza az egynapos kirándulásról azzal, hogy soha többé nem lépik ál a magyar-román határt. Borsnál és Gyulánál egyaránt kao­tikus állapotok alakultak ki. Az egyik miskolci busz például délután indult vissza Nagyváradról, (de volt olyan, amelyik hajnaltól csak akkorra c rt oda...) Gyulánál csak másnap hajnali három órakor tudta átlépni busás ..kenőpénz” leadása után a román ha­tárt, ahol hosszú kilométeres sorokban tülekedtek buszok, kamionok, sze­mélygépjárművek.. ____ R égi szerencsiek találkozója Szerencs (ÉM) - Lassanként már ha­gyománnyá válik, hogy évente baráti találkozókat rendeznek a Szerencsre elszármazottaknak. Az idei találkozó október 30-án, pénteken tartják, program keretében délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatalban Magda Ga bor polgármester tájékoztatja a vem c geket a város elmúlt időszakban elért eredményeiről, a jövőbeni elképze c Sekről, majd a meghívottak tiszteleg­nek a felújított I. világháborús emlék­műnél, végül egy közös ebédet köve tőén kötetlen beszélgetésre kerül sor. A Rákóczi-házban lesz a Miskolci Galéria Miskolc (EM-KL) - Miskolc történeti központjában, az egykori „Derékpia­con” lévő, a város legrégibb emeletes épületében, a 17. századi barokk, haj­dani Dőry kúriában, a köznyelvben „Rákóczi-házként” emlegetett Sötét­kapu melletti épületben kap helyet a Miskolci Galéria. A színház rekonstrukciójához kapcso­lódva ugyanis a Déryné utcában lévő jelenlegi helyiségét Kamaraszínház céljára veszik igénybe, s alakítják ki. A Rákóczi út 2. szám alatti műemléki épület valamint a hozzákapcsolódó új beépítések terveit Viszlai József építész irányításával az INTERPLÁN Kft.-nél készítették el. A tervezési koncepcióról Viszlai József elmondotta, hogy az elfogadott terv olyan képzőművészeti centrum kialakítását teszi lehetővé, amely a város egyik legexponáltabb helyén, idegenforgalmilag is vonzó építészeti együttest alakít ki. Különösen fontosnak tartja, hogy a város főutcáján a város képzőművé­szeti múltjához és jelenéhez méltó épületben jelenjen meg kulturális lé­tesítmény - a színház-együttes mellett. Az együttes kialakításával kapcsolat­ban arról tájékoztatott a tervező, hogy az épület feltárása során előkerültek a műemléki épület eredeti homlokzati elemei, amit korabeli állapotban állí­tanak helyre, a földszinti helyiségek boltozatos freskó maradványaival. Az emeleti részen kap majd helyet Szalui Lajos életműve, míg a Kondor Béla emlékanyagok és gyűjteményt önálló „tetőtéri műteremben” helye­zik el, az udvari szárnyban. A Rákó- czi-ház nagy tetőterében pedig a város és környék 20. századi képzőművé­szeti anyagát mutatják lie, állandó kiállításon. Újszerű és szellemes megoldás, az ud­var „esernyő szerű” lefedése, amely amellett, hogy rendkívül gazdaságos, egyedi atmoszférájú, összefüggő nagy tér kialakítását teszi lehetővé. Itt kapnak helyei a Galériában rend­szeresen megrendezésre kerülő idő­szakos kiállítások, ugyanakkor pedig lehetőség nyílik az Árpád-kori leletek, várostörténetileg rendkívül értékes anyagának bemutatására is. Mint Somon Gábortól színház rekons­trukciójával foglalkozó polgármesteri megbízottól megtudtuk, a kivitele­zésre a nyilvános versenytárgyalást kiírták, s azt a tervek szerint decem­berben bírálják el. 240 éve született az első magyar kémiakönyv írója (A Csáti Újság októberi számából) Szecskó Károly Kováts Mihály orvosdoktor a XIX. század cl só felének országszerte is­mert tudósa volt, ma azonban nem­csak az átlagos olvasó, hanem még a magukat műveltebbnek tartó emberek is alig tudnak róla valamit. Éppen ezért indokolt, hogy születésének 240. évfordulóján megemlékezzünk róla. Dr. Kováts Mihály 1762. június 4-én született Abaúj megye Korlát nevű kis falujában. Édesapja református lel­kész volt. Nem véletlen tehát, hogy hatéves korában beíratta a sárospataki kollégium növendékei közé... Ezt kő­vetően négy esztendeig volt a losonci iskola szónoklattan tanára. Majd, 1789. augusztus havában ellen­állhatatlan vonzalmat érezve az orvosi pálya iránt, beiratkozott a [testi egye­tem orvosnövendékei közé. Az orvosi karon nagyon szorgalmasan tanult. Ennek elismeréseképpen 1791-tól már hallgató korában az élettan tanársegéde lett. Az. orvosdoktori ok­levelet 1794. április 29-én kapta meg. Az egyetemmel való kapcsolata azon­ban továbbra is megmaradt. A dok­torátus megszerzését követó évben egy évig a bécsi, majd néhány német­országi és svájci híresebb kórházban !°Vább 'snierc|eit. Kül- földró! hazatérve Pesten telepedett le. ahol közkedvelt orvossá váll Vidékre ,s gyakran hívták, s így j61 ismerle az ország egészségügyi helyzeté, is. Szinte mtnden .dejé, orvosi hivatásé- nak gyakorisára szentelte. Szenvedé­lyesen küzdött az. emberi élet meghosszabbításáért p, t ! / motiválta trodahni ni'. J Először kél „Szük«,<„i ,, , i i ., , Z'UKscgbcn való, és segedelem táblát” .. , ’ . * inai szóval cl­sősegélytáblát szerkesztett a vízbe fúlt, megfagyott és halva születni lát­szott kisdedekre nézve..., majd a ve­szett kutya harapásról, a mérgekről, a falatnak gégében való megakadásáról, gőz miatt való megfulladásról sat. , amelyeket 1798-ban Pesten adott közre nyomtatásban. E táblák jó része azonban eladatlan maradt, nem jutott el a néphez. 1798-ban adta közre ma­gyar nyelven kora híres német orvosá­nak Hufclandnak: az emberi élet meg­hosszabbításának mestersége című művét. E munka valójában nem pusz- la fordítás, mivel Kováts doktor tö helyen magyarázatot fűzött a szerzi megállapításaihoz. A könyv siker t bizonyítja, hogy 1835-ben harmadik kiadására is sor került. 1802-ben egy három részből álló or­vosi munka kiadásával lépett a közön­ség elé. Ekkor bocsátotta közre Stuve Kcresztély Ágoston: A gyenge élet meghosszabbításának és a gyógy hatatlan nyavalyák húzásának mes­tersége című munkája magyar nye v fordítását. Stuve könyvének mind a három részéi kibővítve adta közre saját témával kapcsolatos tudásának ismertetésével. 1807-ben jelent meg élete fő müve: a Chémia a vagy természet titka cím­mel. A Magyar Chémia nem eredeti munka, hanem Grcn haliéi egyetem, tanár könyvének magyar nyelvű át­dolgozott közreadása. Tudománytör­téneti jelentősége abban van, hogy ez a munka volt hazánkban az első olyan könyv, amelyből a kémiát nem latinul, németül, hanem magyarul tanú hal­ták, közép-vonás, illetve a felsőbb is­kolák hallgutói. Kováts doktor az első magyar nyelvű kémiakönyvön kívül megírta az első magyar anyanyelvű törvényszéki or­vostant is, amelyet 1828-ban pub­likált. Világviszonylatban ásványtani lexikonéval szerzett hírnevet, amely 1822-ben látott napvilágot, Lexicon minela-logicum ennaglottuin címmel. Munkája célja az volt, hogy össze­foglalja az ásványtan korabeli ered­ményeit, s egyben rendet teremtsen a rengeteg ásványnév között. Ásvány­tan lelxikonának megjelenése után, annak hírnevén felbuzdulva egy nagy orvosi és természettudományi szótár megszerkesztéséhez kezdett hozzá, amely 1845-1848 között jelent meg. A hatalmas szótár hat nyelvű kalauza, távmutatója kéziratban maradt. U- gyancsak kéziratban maradt ezen kí­vül több magyar nyelvészeti vonatko­zású munkája is. 1849-ben Pestről a Borsod megyei Mezöcsátra költözött, öccse özvegyé­hez, Csáti Szabó Klára asszonyhoz. Egyébként öccse is orvos volt, aki az 1831 -cs országos kolerajárvány alkal­mával halt meg Mczőcsáton. Kovúls Mihály orvosdoktor 1851. június 22- én halt meg 89 éves korában. A mezőcsáti temető lett örök nyugvóhe­lye. Sírját 1957-ben e sorok írója talál­ta meg, s hívta fel rá Kováts életének és munkásságának első feldolgozója, Szókefalvi-Nagy Zoltánnak, az egri főiskola tanárának figyelmét. A nagynevű doktornak éleiében sok elismerésben volt része. Többek közöli 1832-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudós Társaság. Fél évszázados orvosi jubileuma al­kalmából a pesti egyetem díszoklevél­lel tüntette ki. Mezőcsát város ön­magát tisztelné meg azzal, hogy rendbehozatja elhanyagolt sírját, s utcát is nevez el róla.------------JEGYZET-------------­Fe czkó János Egyre többet hal lőni a visszamenőleges hatállyal felemelt kölcsönök körül kerekedett vitákról, hercehurcáról. Jogos volt e az OTP részéről ez az egyoldalú szerződésszegés? Mit tehetünk, ha képtelenek vagyunk a megemelt kamatokat fizetni? - kérdeztük több illetékes helyen. Sajnos azonban érdemi vá­laszt sehol nem tudtak adni, mindenki az Al­kotmánybíróság döntését várja. S hogy mi­lyen végkimenetel várható a Budapesten megindított több száz pernél? Az óvatos jós­latok szerint az arany középutat fogják vá­lasztani a bírák. A kecske - káposzta tanmesét emlegetők még megjegyzik: mindenki jobban teszi, ha az Alkotmánybíróság határozatáig továbbra is a megemelt részleteket fizeti, mi­vel e Parlament alkotta törvény egyelőre még hatályban van, és feljogosítja a pénzin­tézeteket a behajtási eljárásra. Mindeneseire sokan vagyunk, akik furcsálljuk ezt a törvényt, s némelyeknek nem átall eszébe jutni valamely kormánypárt egykori választási plakátja, miszerint NEM FIZETÜNK KAMATADÓT. Most akkor fizessünk ? Drága a virág A krizantémok a legkeresettebbek Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM-FJ) - Közeledik egyik leg­szomorúbb ünnepünk, a halottak napja. Szokás szerint, ilyenkor ugyebár kisétálunk a temetőbe: koszorút, virágot viszünk szeretteink sírjára. Ám az idei őszön minden eddiginél sokkal drágábbak a virágok, így sokunknak gondot okoz majd előteremteni a rávalót, vagy meg kell elégedni ol­csóbbal, ha lesz olyan. Erre a közérdekű prob­lémára hívta fel figyelmünket Varga Géza, mis­kolci olvasónk is, aki az elmúlt héten tapasztalható rohamos virágár-emelkedésről panaszkodott. Mint mondja, a hétfőn még csak 120 forintba kerülő műanyag koszorút szombaton már 250-re is tak­sálta néhány kereskedő. A krizantém árfolyama szintén duplájára emelkedett és a fenyő kilója 50 Ft. Amin még - joggal - bosszankodott, hogy a csillagászati árakkal fordítottan arányos a virágok minősége, s csak elvétve látni a tavalyihoz hason­ló, igazán szép csokrokat. Beszélgetésünk végén szomorúan konstatálja: lassan már évente egyszer sem engedhetjük meg magunknak, hogy méltón megemlékezzünk halottainkról. A Búza téren tett sétánk Varga urat látszik igazol­ni, s bár vitathatatlanul kétszer drágábbak a krizan­témok, mint tavaly ilyenkor, a küllemük bőven hagy kívánni valót maguk után. Igaz, találni olyan eladót is, akitől percek alatt elkapkodják áruját, de ez jellemző a legkevésbé. Kérdésünkre, mi mo­tiválja a kereskedőket az árak ilyetén alakításában, azt a választ kaptuk, hogy az időjárást erősen megsínylették az őszi virágok, s nem pusztán a minőségük romlott, de a termésátlag is jóval gyengébb volt a megszokottól. így tehát kényte­lenek a magasabb árakkal kompenzálni kiesé­süket. Ezek szerint tehát szó sincs a kegyeletünk­kel való visszaélésről, csupán az objektív időjárási tényezők hatására voltak kénytelenek a már megszokott dráguláson túllicitálni. Bizonyára így is van. De egyet azért mégsem értek: a műanyag koszorúk termésátlagát vajon mi befolyásolta ilyen negatív módon? Eddig ugyanis egy árva kukkor sem lehetett hallani a „műanyagül- tet vények" aszálykárairól. Ilyen ma az ódon épület Fotó: ÉM archív

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents