Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

1992. Október 26., Hétfő Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Becsapták a MÓL Rt.-t - nyomozás Budapest (MTI) - Rendőrségi for­rásból szerzett csütörtöki információ­ja szerint a Rest Megyei Rendőr-főka­pitányság nagy erőkkel nyomoz Héjjá Róbert, 24 éves százhalombattai lakos után, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy 2.10 millió forinttal becsapta a Magyar Olaj- és Gázipari Rész­vénytársaságot. Héjjá - még júniusban - ekkora érték­ben vásárolt bizományba különféle üzemanyagot, ám a fizetésről „megfe­ledkezett”. Szépíthetik a környezetet Miskolc (ÉM-K.L.) - A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csemetekertjeiben növelték az ül­tetésre alkalmas különböző fafajták csemetéinek előállítását,, nevelését, így elsősorban a tölgy, a nyár, vala­mint a fűz, s kisebb mértékben fenyő- csemetékből felesleg keletkezett, mert visszafogottabbá vált az erdő­sítés, s ahol lehet, ott természetes úju- lattal pótolják a lelernielt területen a fát. A többlet csemetéket, mintegy 50 ezer darabot az erdőgazdaság ked­vezményes áron, esetenként díj­mentesen bocsátja többek között az önkormányzatok, valamint a köz­hasznú fásítást végző intézmények rendelkezésére a novajidrányi cseme­tekertiről. így most az őszi telepítés során lehetőség nyílik fásítás révén is a környezet szépítésére, másra nem hasznosítható területek fásítására. Szépíthetik a környezetet például vöröstölgy, valamint erdei- és fekete­fenyő telepítésével, a tájadottságok­nak megfelelően. Amint azt Kelemen Zoltán elmondotta, az igényeket a miskolci igazgatóságon, az erdő- művelési osztályon kell bejelenteni. Az erdőgazdaságon kívül egyre többen foglalkoznak karácsonyfa telepek létesítésével is. A karácsonyi ünnepek előtt igen sok vállalkozó áru­sítja az Ünnep szimbólumát. Azok, akik vállalkoznak karácsonyfa telepek létesítésére, az ehhez szük­séges, 3 éves csemetéket szintén megvásárolhatják most az erdőgaz­daságtól. A közhasznú célra rendelkezésre bo­csátott csemeték mellett marad az erdészetnek is elegendő csemetéje saját feladataihoz. Folyóparti gátépítés Miskolc (ÉM-K.L,.) - Többfelé dolgoznak megyénkben különböző gátépítéseken az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság egységei. A kiemelt fenntartási munkák elvég­zésére az igazgatóság erre az évre mintegy 30 millió forintot költhet - ami a feladatokhoz képest nem sok, de a legfontosabb, halaszthatatlan munkákat cl lehel Belőle végezni. Egy kisebb gátszakaszt építenek Méra térségében, amit a tervek szerint még az idén befejeznek. A Hernád véd- művél egy kilométernyi szakaszon mintegy 20-30centiméteres magassá­gi szinttel növelik meg. Nagyobb munkálatokat végeznek Tiszacscrmelynél, ahol a folyó már megközelítette a régi töltést. A folyó kanyarulatánál a sodrás következ­tében már kikezdte a töltés-lábat, s ezért vált szükségessé a védmű áthe­lyezése. Mintegy kilométernyi szakaszon létesítenek új töltést, amelynek magassága 6-7 méter lesz, az eset­leges árvízi biztonság miatt. Az uj töltésszakaszba mintegy K0 ezer köb­méter földet építenek lie. A munkála­tokkal a tervek s’zerinl jövő éviién készülnek el. Dolgoznak a vízügyesek a bod­rogközi részen, a 'l'isza mentén is. Itt a folyómeder és a holtág keresztezé­sénél a lerepszinlel egyenlítik ki. A folyamatban lévő kiemelt fenn­tartási munkálatokon kívül végzik a főművek évenként szokásos őszi felülvizsgálatát. A tapasztalatok alap­ján határozzák majd meg, melyek azok a halaszthatatlan munkálatok, amelyeknek elvégzését előbbre kell sorolni. A borsodi szénmedence sorsa Bányászkodás vállalkozásban is Frontfejtés a régi szép időkben Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM-K.L.) - Napilapok is­mertették a szénbányászat külhoni válságát. Belgiumban gyakorlatilag megszűnt a szénbányászat, s Ang­liából is a bányák bezárásáról érkeztek hírek. A hazai iparpolitikai koncepció sem jósol sok jót a borsodi szén- medencének. Köztudott, hogy a Bor­sodi Szénbányák Vállalat felszámolás alatt áll. Ezt a folyamatot dr. Reményi Gábor mb. vezérigazgató, felszámoló biztos „vezényli”. Tőle tudtuk meg, hogy az 1993 évre vonatkozó műszaki és gazdasági ter­vek körvonalazódtak. Rudolftelep sorsa eldőlt, a bányát privatizálták. Rendeződött a putnoki bányaüzem rövidtávú sorsa is. Üzemeltetésére Kft. alakult, s mondhatjuk úgy, hogy menedzselési szerződést kötöttek, s ebben a speciálisnak mondható for­mában működik már október elejétől. A cél a meglévő veszteség csökken­tése. Ezzel a vállalkozási formával sikerült biztosítani az üzem további termelését, ellenkező esetben a vesz­teségek miatt be kellett volna zárni. Aláírásra került a társulási szerződés a vadnai külfejtésre vonatkozóan is. A bánya kivitelezését végző Volán Vál­lalat kívánja a többségi részesedést megvásárolni. így lehetőség van a meglévő szénvagyon kitermelésére. „Függőben” van Lyukóliánya, Feke­tevölgy, valamint az edelényi bánya rövidtávú üzemeltetésével kapcso­latos elképzelések pontosítása, illetve kialakítása. A végleges elképzelés még nem kristályosodott ki, rövidesen azonban döntés várható, így a jövő év már az új konstrukcióban kezdődhet meg. A kelet-európai térségben Minden bizonytalanul alakul Budapest (LSB - Rálhy) - A recesszió még nem ért véget, ezért valószínű, hogy jövőre még nem növekszik a magyar gazdaság - állapítja meg a Kopint-Datorg Piackutató és Szá­mítástechnikai Rt. idei harmadik kon­junktúrajelentése. A világ és a magyar gazdaság helyzetét elemző tanul­mányt kedden délelőtt mutatták be a nyilvánosságnak. A jelentés szerint a világgazdasági folyamatok a következőket mulatják: a világméretű recesszió elhúzódik, s az Amerikai Egyesült Államok túlköl­tekezése továbbra is rossz hatással lesz a nemzetközi gazdaságra. A német gazdaság stagnálása valószínű­leg folytatódni fog - a szakértők legfeljebb kismértékű élénkülést tar­tanak elképzelhetőnek -, míg a japán gazdaság jövőre akár 3-4 százalékos növekedést is elérhet. Kelet-Európában azonban minden rendkívül bizonytalan - állapítja meg a tanulmány. Az alapvető kérdésre mindmáig nincs válasz: felzárkózik-e, vagy végleg leszakad c térség a világgazdaságtól? Ráadásul a keleti régió országaiban tovább folytatódik a polarizálódás: a kedvezőbb esélyű úgynevezett visegrádi hármak mögött egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a balkáni országok. Különösen azok, amelyekben polgárháború pusztít: így többek között a volt Szovjetunió és Ju­goszlávia köztársaságai. Oroszország­ban kaotikus állapotok uralkodnak, s a megkezdődött gazdasági reformok kimenetele teljesen bizonytalan. Nincsenek azonban sokkal jobb helyzetben a visegrádi hármak sem. Csehszlovákia szétválása hosszú távon is kedvezőtlen hatással lesz a két új ország gazdaságára. Lengyel- ország mélyreható gazdasági és tár­sadalmi krízist él át, s Magyarország is válsággal küszködik. A jelentés sze­rint hazánkban az egyik legnagyobb probléma abból adódik, hogy a pénzü­gyi rendszer fejetlensége miatt a ház­tartási megtakarítások nem alakulnak át befektetéssé. Annak dacára sem, hogy a nominálisan mért kamatok szintje egyre alacsonyabb lesz. Igaz, állapíthatjuk meg a jelentésből, eköz­ben a reálkamatok szintje nem csök­kent, s ez kimondottan rossz hatással van a befektetések alakulására. A tanulmány a hazai monetáris politikát elemezve a következő megállapítá­sokra jut: miközben a pénzügyi szféra likviditás bőségben van, a meg­takarítások sehogyan sem alakulnak át befektetéssé. A költségvetés továbbra is túlságosan nagy hányadát osztja el a bruttó hazai terméknek (GDP), s eközben strukturális egyensúlytalan­ságban van. Éppen ezért helyes lenne, ha az árfolyampolitika eszközrend­szerét használva a kormány támogat­ná az export és a gazdaság élénkítését, s ezáltal lendületet adna a jövő évi meglehetősen bizonytalannak mond­ható növekedésnek. A jelentés szerint a kormány számára az idén és jövőre igen komoly gondot jeleni a munkanélküliség gyors ütemű növekedése. A jelenlegi hivatalosan 12 százalékos munkanélküliségi ráta egy év múlva 20 százalék fölé nőhet, s az országnak több olyan térsége is van, ahol 50-60 százalékos munka­nélküliség alakulhat ki. A foglalkoz­tatás tekintetében az ipar, az építőipar és mezőgazdaság különösen súlyos helyzetben van. Helyes lenne tehát, ha a kormány nem a nők nyugdíjkor­határának a növeléséről tanácskozna, hanem aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bevetéséről döntene. Klicsu elmegy - jön Kocsis Miskolc (ÉM - I.S.) - Nem erősítette meg, ám nem is cáfolta igazán határo­zottan azt a Diósgyőrött felröppent hírt Kocsis István, mi szerint a jövőben ő lesz Klicsu András utódja a Dimag Részvénytársaság élén (Klicsu a hírek szerint hamarosan önként távozik posztjáról.) Az ipari és kereskedelmi minisztérium főosztály­vezetője Miskolcon, a helyi vasas szakszervezet meghívására a készülő iparpolitikai koncepcióról tartott előadást. Visszatérve a Dimagra. A minisztc- riál.s tisztségviselő kijelentette, hogy a diósgyőri kohászattal hosszabb távon számol a kormányzat nem véletlenül támogatja most a költ­ségvetés csaknem négy mill járd forint- lal a ceget. Am nem hagyott kétséget afelől, hogy a vaskohászat jelenlegi struktúrájában halálra ítélt, lényege­sen kevesebb acél kell az országnak lényegesen kevesebb emberrel állami dotáció nélkül. Az persze más kérdés hogy özdon - ahol már lassan meg­barátkoztak a kohászat-nélküliséggel- ismét beültették a „hintába a munkásokat, újból acélgyártásról beszélnek a városban. Egyébként - Kocsis István szerint -, ha a Dimag tulajdonosai működtették volna a céget, a kormány nem avatko­zott volna bele annak sorsába, így vi­szont meg kellett tennie azt. Már csak szociális okoktól is... Arra a kérdésre, hogy az iparpolitikai koncepció miért csak most készül, a főosztályvezető nem kívánt reagálni, mondván, őt csak egy éve bízták meg ezzel. Azt viszont határozottan állítot­ta: a koncepciót még az év vége elolt nyilvánosságra hozzák, és az, az ipar hosszú távú stratégiáját öleli fel. Egyébiránt rosszindulatú az a híresz­telés, amely szerint az észak-ma­gyarországi térség vaskohászatát, acéliparát „leírja” a jelenlegi ipari vezetés. Magyarországnak - ismételte meg - szüksége van jól, gazdaságosan, eredményesen működő acéliparra, ko­hászatra, ám kisebbre, mint a jelenle­gi. A rendelkezésre álló felhalmozott eszközöket azonban feltétlenül számításba kell venni a jövő hazai acéliparának terveiben - jelentette ki. A sajtótájékoztatón a diósgyőri prob­lémák megoldási lehetőségein túl az ózdi térség jövőjéről is szó esett. A főosztályvezető szerint csalhatatlan és biztos megoldást a készülő program sem ígér, de legalább megpróbálkozik piacgazdasági alapokon tovább épít­kezni. Tarthatatlan ugyanis a vasko­hászat állandó állami „mankózása”. A jövőben a tőkeerős befektetések játsszák a főszerepet. Ehhez szeren­csére Borsodban és végre Ózdon is je­lentkeztek olyan befektetők, akik garanciát nyújthatnak a folytatáshoz. A minisztérium bízik abban, hogy a jövőben nem neki kell meghatározni, mit, milyen mennyiségben és minőségben, milyen eszközökkel, mi­lyen piacokra termeljenek. A vállalkozók felelőssége és kockáza­ta dönt majd, valódi piaci törvényekre alapozva. A minisztériumnak viszont köte­lessége informálni a vállalkozókat a nemzetközi trendekről. JEGYZET Marczin Eszter Mind gyakrabban halljak manapság, hogy egy-egy nyugati ország, üdvözölve a hazánkban bekövetkezett változásokat segítő jobbját nyújtja. Arn a felkarolást szándék - a várttal ellentétben - csak ritkán jár együtt közvetlen anyagi támogatással. A tapasztalat szerint szívesebben segítenek ezek a part­nerek azzal, hogy megszervezik szakem­bereink átképzését, továbbképzéséi, lehetővé teszik egyfajta szellemiség elsajátítását. Mindezt javarészt ingyen és bérmentve, eset­leg jelképes összegért. A legutóbbi ilyen szándéknyilatkozatot szeptemberi budapesti látogatásakor, a fla- mand miniszterelnök telte. E szerint idén 25, jövőre pedig 50 gazdasági vezető vehet részt egy kéthetes magyarországi képzésen, illetve háromhetes belgiumi gyakorlati tréningen. A jelentkezési feltételek között szerepel az an­gol, a francia vagy a német nyelv közepes szintű ismerete, illetve, hogy az állami vagy magánvállalatnak, - melyet a menedzser képvisel - legalább 20 tagja legyen. A költ­ségek szimbolikusok, hiszen a vállalkozónak, aki dolgozhat az iparban a mezőgazdaság­ban, esetleg a szolgáltatások területén, mindössze a hazai szállás és étkezési díjat kell fedeznie. Belgiumban a Elamand Gyárosok Szövetsége viseli a háromhetes kint­tartózkodás anyagi terheit. Ha valakinek sikerült felkeltenünk az érdek­lődését, be akar kapcsolódni a képzésbe, bővebb felvilágosítást kaphat Miiek Cerny úrtól a következő címen: VKW Sneeuw- beslaan 20, 11-2610 Antwerpen-Wilrijk, Bel­gán Lehet, hogy van aki csak legyint amikor elolvassa a leírtakat, mondván adták volna ide inkább a pénzt. Kétségtelen, ez is egy szempont. De ne feled­jék a régi bölcsességet, mely átvitt értelem­ben most is érvényes: Az éhezőn nem azzal segíthetünk igazán, ha halat adunk neki, hanem azzal, ha megtanítjuk halászni. A Pénzügyminisztérium nem akarja Budapest (LSB - Ráthy) - Néhány nappal ezelőtt Bőd Péter Ákos felvetette: amikor a költségvetési deficit és a beruházások finanszírozására forintra van szükség, ellentmond a logikának, hogy csak a forintbetétek kamataira vetnek ki - jelenleg 20 százalékos - forrásadót. Ezért a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslata szerint a devizameg­takarítások hozamát is adóztatni kellene. Az adózásra vonatkozó törvénymódosító javaslatok előterjesztésének joga ugyan a kormány kezében van - döntést pedig csak a parlament hozhat -, azért a jegybank elnöke úgy véli, egységesen tíz-tíz százalékos forrásadó bevezetése lenne indokolt. A forrásadó rendszerének megváltoztatásával kapcsolatban Pongrác/ Tibor véleményét kértük. A pénzügyi tárca államtitkára munkatársunk kérdésére válaszolva kifejtette. Bőd Péter Ákos magánvéleményének adott hangot akkor, amikora devizabetétek adóztatásáról beszélt. A pénzügyi kormányzat véleménye nem változott: egy koráb­bi parlamenti felvetésre válaszolva már leszögezték, nem kívánják megadóztatni a deviza­betéteket. Ugyanakkor gondolkoznak azon, hogy a forintbetétek forrásadóját csökkentsék. Ehhez azonban szintén a parlament jóváhagyása szük­séges. Pongrácz Tibor leszögezte: az utóbbi időben a pénzügyi tárca szakembereiben lel sem merült a devizabetétek megadóztatása. Annál is kevésbé, mivel álláspontjuk szerint, a deviza­betétek kamatát csak akkor „érdemes” forrásadó alá vonni, ha a forint konvertibilis lesz. Bőd Péter Ákos kijelentésével összefüggésben Pongrácz Ti­bor elmondta: közgazdasági szemponttól teljes mértékben elfogadható véleménye, de vannak más szempontok is. Kétségtelen, a forint forrásadójá­nak csökkentése hozzájárulhatna a hitelek ka­matainak mérsékléséhez, túlságosan nagy és gyors lépésekre azonban senki se számítson a területen. Egyfelől azért, mert a forrásadó biztos bevételt ad a költségvetésnek, másfelől a szomszédos Ausztriában éppen növelik a betétek kamatai után fizetendő adót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents