Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

XLVIII. évfolyam, 251. szám 1992. október 24., szombat Ara: 9,60 Ft.-MAGYARORSZÁG BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN KÜOOKiíiKN NAPI LA IMA Bántalmazott gyerekek világszerte „Az idén egy nyolcéves kisfiú bele is halt a szülői bántal- makba”. Amerikai és magyar gyermekgyógyász nyi­latkozata. (4. oldal) A művészet új templomában Új, állandó kiállítási lehetőséggel gazdagodott Miskolc a korábbi l’etró-ház.ban. Itt kaptak helyet Kondor Béla és Szalay Lajos alkotásai. (6. oldal) A szerencsiek Európa-kapuja A magyar-német kapcsolatokról, a szerencsiek tanul- mányútjáról, a Geisenheimben szerzett tapasztalatokról számol be riportunk. (7. oldal) Rendszerváltás jogász-szemmel Tihany (MTI) - A rendszerváltás jogi kérdéseinek elemzésére kezdődött háromnapos nemzetközi tanácskozás pénteken Tihanyban, a Független Jo­gász Fórum szervezésében. A megnyitón Bártfay Pál elnök- azt hangsúlyozta, hogy párhuzamos és eltérő jelenségek, problémák kerülnek napirendre különböző megvilágítás­ban. Amíg Kelet-Európa országainak jogászai a rendszerváltás átélőiként fogalmazzák meg véleményüket, tapasztalataikat osztrák és svájci kol­légáik a kívülálló objektivitásával. A rendezvény egyébként a maga nemé­ben az első a rendszerváltásban érin­tett országok körében. Felavatták a Julianna Református Iskolát Budapest (MTI) - Fz év szeptembe­rében - több évtizedes szünet után — ismét megnyitotta kapuit Budapesten az 1926-ban alapított Julianna Refor­mátus Iskola. Ünnepélyes felavatására református istentisztelet keretében került sor pénteken, a VII. kerület Városligeti fasori református temp­lomban. Az iskolát Julianna egykori holland uralkodónőről nevezték el, emléket ál­lítva az első és a második világháború idején az éhező magyar gyermekek és menekültek ezreinek nyújtott segít­ségéért. Pozsgay Imre Helsinkiben Budapest (Í-M) - Pozsgay Imre par­lamenti képviselő a Nemzeti De­mokrata Szövetség elnöke a Magyar Finn Baráti Társaság elnökeként a Finn-Magyar Baráti Társaság meg­hívására Helsinkibe utazik, a finnugor népek ünnepére, valamint a finn füg­getlenség kikiáltásának 75. évfordu­lóján rendezett ünnepségekre. Pozsgay Imre emellett Ilkka Suomi- nen úrnak a Finn Köztársaság parla­mentje elnökének baráti meghívását is élvezve, politikai találkozókon és megbeszéléseken vesz részt. Kossuth téri megemlékezés Budapest (MTI) - A köztársasági el­nök nem mondta el megemlékező sza­vait a Kossuth téren rendezett tegnap délutáni ünnepségen. Amikor az államfő megjelent a mikro­fonnál, a téren összegyűlt több ezres tömegből sokan - elsősorban skin- head-kinézetű fiatalok - fujjolásba kezdtek és fütyültek, mások éltették és tapsoltak. Göncz Árpád az inci­denst hallva és látva néhány percig várt, majd letett arról, hogy az ünne­pelni odagyűlt budapestiekhez szóljon. Az Országház előtti megemlékezésen részt vettek a kormány tagjai, s az ün­nepség elején a köztársasági elnök mellett álló minisztereket és ál­lamtitkárokat a téren felállított ha­talmas vetítővásznon is látni lehetett. A 36 évvel ezelőtti forradalmi na­pokra a megemlékezés a Himnusz elé- neklésével kezdődött, majd egy, '56- ban, a forradalom napjaiban született vers után részlet hangzott el Nagy Im­rének, a mártír miniszterelnöknek 1956. október 28-án elmondott rádió­beszédéből. A program ezután a már említett módon, a hivatalos forgató- könyvtől eltérően alakult. Az ünnep­ség az államfő beszédének elhangzása nélkül, verssel és vetítéssel folytató­dott. Befejezésül az összegyűltek elé­nekelték a Szózatot, néhányan Csurka István nevét kiabálták, és olyan han­gokat is lehetett hallani, hogy irány a Szabadság tér, a televízió. A Magyar Televízió épülete előtt, ahol erős rendőri készültség védte az épületet, néhány százan tüntettek, majd a csoport eloszlott. Emléktábla Nagykinizs mártírjáért Hozzátartozók az ünnepségen Nagykinizs (ÚM - BG) - A nagy­kinizsi születésű Illésy Gábor neve annak ellenére került fel az* 1956-os forradalom mártírjainak listájára, hogy közvetlenül a forradalom ese­ményeiben nem vett részt. Talán neveltetése miatt is hitt abban, hogy létezik megbocsátás az elesetteknek. Tévedett, és amikor látta, hogy olyan embereket ítél halálra a bíróság, akik Auschwitz poklát túlélték, akik éle­tüket más emberek megmentésének szentelték, igazságérzete felébredt. 1957 nyarán megismerkedett egy amerikai katonatiszttel, neki mesélte cl, a bírák mennyire elfogultak az Fotók: Lctczó József októberi események miatt letartózta- tokkal szemben, mintha más ítélet el sem lenne képzelhető, mint a halál. Illésy Gábor szavai eljutottak ha­tárainkon túlra, melynek hatására több tízezren léptek ki nyugaton a kommunista pártokból. A nyomozó hatóságok rendszeresen figyelni kezdték a bírósági tárgyalások kö­zönségét, így bukkantak rá az akkor huszonhárom éves kertészmérnökre, akit őrizetbe vettek, néhány hét alatt halálra ítéltek és végül 1957 október 5-én kivégezlek. Tegnap délután szülőfaluja reformá­tus templomában emlékeztek meg a Az új emléktábla tizenkilenc borsodi mártír egyikéről, aki képes volt életét áldozni igazáért. Az emléktáblát, amelyet a POFOSZ B.-A.-Z. megyei szervezete és Nagykinizs lakossága állíttatott, dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, a régió köztársasági megbízottja avatta fel. Rövid beszédét követően - mely­ben példaképül állította Illésy Gábort minden nemzedék elé - a hozzátar­tozók és ismerősök helyezték el az emléktábla előtt virágaikat, koszo­rúikat. (Illésy Gábor éleiéről szőlő összeál­lítás a H. oldalon olvasható.) „Büszkén őrizzük '56 emlékét” Folytatódik az éhségsztrájk Budapest (MTI) - Az Állampolgári Jogvédő Liga felkéri az Országgyű­lést: tartson rendkívüli ülésnapot, s azon utasítsa el a kormány benyújtot­ta áfa-törvényjavaslatot, és tárgyalja meg a lakáshitelek büntetőkamatáról korábban elfogadott törvény módo­sítását is. A liga rendkívüli ülésen tár­gyalta meg a létminimum alatt élők bicskei központjában csütörtökön megkezdett csoportos éhségsztrájk fejleményeit. A szervezet kinyilvání­totta szolidaritását, s leszögezte: azo­nos módon ítéli meg az elszegényedés okait, a kétkulcsos áfa „esetleges kc- resztülcrőltetésének” beláthatatlan következményeit. Az éhségsztrájkban jelenleg 23-an vesznek részt, az ország 8 városában. A résztvevők elutasították Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnö­kének azt az ajánlatát, hogy fontolják •meg a tiltakozó akció folytatását, ne veszélyeztessék egészségüket, bíz­zanak az országgyűlési képvise­lőkben. Miskolc (ÉM - NJ) - Nagyon sokon eljöttek arra a tegnap délben kez­dődött koszorúzási ünnepségre, ame­lyet Miskolcon a Megyei Rcndőrfő- kapitányság épületével szemben lévő ház falánál rendeztek, hogy méltókép­pen emlékezzenek azokra, akik 1956 októberében a gyilkos sortűz követ­keztében az utca kövezetén lelték ha­lálukat, vagy kórházba szállítás köz­ben haltak bele súlyos sérüléseikbe. Az cmlékezók között többen is voltak - ismertek és ismeretlenek is - azok közül, akik itt életre szóló,személyes élményeket szereztek maguknak. Az Budapest (ISB) - Miskolcra látogat november 11-én és 12-én a/. Ország­gyűlés gazdasági bizottsága A kihelyezett ülés mellett Hatvani Zoltán szabaddemokrata képviselő ja­vaslatára döntöttek, s a tanácskozáson részt vesz Szabó Iván ipari és keres- kedelmi minister is. egybegyűlt ünneplők Serfőző Simon: Hiába sulykolták című versét hallgat­ták meg, majd ezt követően dr Gyulai Gábor államtitkár a régió köztársasági megbízottja mondott beszédet. Bevezetőjében anól szólt, hogy a történelem hamisítók megpróbálták megmásítani 1956 történéseit, de a nép büszkén őrizte szívében a for­radalom és szabadságharc emlékét. Ezt követően idézte az 1956-os for­radalom eseményeit, az egyetemisták felvonulásától, a Sztálin szobor ledöntésén át a Rádió ostromáig. Haj­dú Demeter Dénes a POFOSZ orszá­A program szerint az első napon a bi­zottság tagjai a térség gazdasági és szociális problémáival ismerkednek meg. A második napon a kilábalás lehetőségeiről tárgyalnak a helybeli ipari, kereskedelmi és társadalmi vezetőkkel. gos elnökségének tagja arról beszélt a koszorúzási ünnepség résztvevői előtt, hogy a tisztán látó munkásság , parasztság és az ifjúság nagyon is jól tudta, kivel kell szembenézni ahhoz, hogy visszaszerezhessük függetlensé­günket, szabadságunkat, hiszen tud­ták, kik azok, akik elrabolták a gyá­rakat, üzemeket, az iparosok műhe­lyeit, a földet. F,zért kelt fel 1956-ban a magyar nép, hogy felemelhesse a fejét. Ám a szov­jet tankok nyomában újra tetszhalott állapotba került a nemzet. Az ünnepség koszorúzással ért véget. A megbeszélésen szó lesz a privatizá­ció hatásairól, a megye iparának és mezőgazdaságának helyzetéről, valamint a munkanélküliség ala­kulásáról. Információnk szerint a gaz­dasági bizottság kihelyezett ülésén részt vesz a parlament nemrégiben alakult agrárbizottsága is. Parlamenti bizottság Miskolcon-----KOMMENTÁR------­T /Íéríéá Nagy Zoltán Nehezebb időkben jobban összetartanak a kisebb-nagyobb közösségek. Legalábbis így illenék. A bajban még nagyobb bajt Itoz a széthúzás. Igaz a nekikeseredett ember ha­marabb lesz indulatai rabjává. Emberi tra­gédiákat, bűneseteket lehetne sorolni, bizo­nyítandó, hogy az indulat vadállat-ösz­tönöket is ébreszthet az emberben. Bár ezeket az ,,éles" helyzeteket jobban megjegyezzük, szerencsére az emberiség többsége a társa­dalom által kiérlelt és elfogadott törvények és erkölcsi normák szerint él. Az indulatok több síkban színezik, avagy gyötrik életünket. A primitív bűnbe torkolló kegyetlenkedéstől az intellektuális mezben jelentkező „mániákig" széles a skála. Vá­rakozásainkkal ellentétben sajnos manapság a politikai szférákban is többször szabadul­nak cl az indulatok a megfontolt magatartás, a mértéktartó vita helyett. Mondom, vá­rakozásainkkal ellentétben, hiszen a demok­ráciával együtt kellene járni egy. a raciona­lizmusban gyökérző vitakultúrának. Oi vasom a köztársasági elnök ünnep előtti nyilatkozatál. 0 is megfogalmazza, hogy ir­racionális indulatok akadályozzák az egész­séges párbeszédet a politikusok között is. de nyugodtan hozzátehetjük, a politikusok és a hallgatag, a politikától távol maradó tö­megek között is. Göncz Árpád nem túlozza el a jelenségeket, de figyelmeztet: „tény, hogy ha egy körteremben egyetlen paranoiás beteg van, három nap múlva mindenki paranoiás.” Egy minapi fórumon a pártpolitikus Für La­jos ugyancsak az acsarkodó stílus veszélyeire figyelmeztetett és mértékre, mértéktartásra intett. Jó volna, ha a szavait megszívlelnék azok, akik az indulatokat gerjesztve a tűzzel játszanak. Netán azzal számolnak, hogy a za­varosban könnyebb halászni? A jobbik eset­ben nem tudják mit cselekszenek, vagy leg­alábbis nem gondolják végig lépéseik ered­ményét. Balsai István az igazságtételről Kál (M'II) - Balsai István igazságügyminiszter pénteken a Kál községben tartott '56-os emlék­tábla-avatáson kijelentette: 1956 őszétől háború zajlott Magyarországon. Az elkövetkező napokban ennek megfelelően három törvény is beterjesztésre kerül, amely révén kielégíthetők lesznek az igazságtételre vonatkozó elvárások. Az akkori bűnelkövetőket háborús büntetőjog alapján vonják majd felelősségre. S bár a jogi törekvések egy évvel ezelőtt zátonyra futottak, az igazságügyminiszter emlékeztetett arra, hogy csütörtökön a legfőbb ügyész elrendelte a nyo­mozást az 1956-os szabadságharc leverői és a megtorlást kirobbantó, egyelőre ismeretlen tette­sek ellen. A káli származású miniszter hangsúlyozta az '56- ot megélt felnőttek felelősségéi abban, hogy az akkori eseményekről hitelesen és igazan tudjanak beszámolni a ma ifjúságának. - Abban is igen nagy mindannyiunk felelőssége - mondta -, hogy hogyan súlyozzuk a mai Magyarország ese­ményeit. Elítélően nyilatkozott a médiaháború fejle­ményeiről, s reményét fejezte ki, hogy néhány héten belül mind a személyeket, mind a jogi sza­bályozást tekintve magunk mögött tudhatjuk ezt a mai súlyos helyzethez méltatlan problémát.

Next

/
Thumbnails
Contents