Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

XLVIII. évfolyam, 243. szám 1992. október 14., szerda BORSOD - ABAUJ - ZKMPLKN FUGCKTLKN NAPILAPJA A porcelánfestő Küldetés nehéz kereszttel Deres már a határ Még a városban is csak kevesen tudják, hogy milyen tárgyak születnek a Váci Mihály utcai szoba „mű- helysarkában”. (5. oldal) Kisfalusi János, Rakaca nyugalmazott lelkésze - közreadta: „egy üldözött görög katolikus pap vissza­emlékezéseit.” (12. oldal) Elballagott a nyár. Úgy szeptember közepén össze­pakolt, lehúzta napernyőjét, még utoljára megfür- dött a bányatóban... (14. oldal) A Microsoft Budapestre jön Redmond (MTI) - Rövidesen négy kelet-európai fővárosban, köztük Bu­dapesten létesít leányvállalatot az amerikai Microsoft számítástechnikai cég, amelynek hosszú távú terjesz­kedési terveiben fontos szerepet kap a kelet-európai piac - jelentette az ame­rikai AP hírügynökség. Moszkvában, Prágában és Varsóban még az idén, Budapesten pedig várhatóan jövő tavasszal nyílik Microsoft-iroda, ame­lyek tulajdonjoga teljes egészében a világelső szoftvertervező cég bir­tokában marad. Az amerikai vállalatot az késztette a döntésre, hogy az elmúlt másfél évben mind a négy említett Országban jelentősen föllendült a szoftverei iránti kereslet. 1993 első negyedében már 16 féle terméket sze­retnének előállítani a térség számára. Letépték a FIDESZ plakátjait Debrecen (MTI) - Barátságtalanul fogadták kedden Debrecen belváro­sában a FIDESZ vezetőit: a hajnali órákban egy férfi nagyméretű kony­hakéssel szabdalta le az Orbán Viktor frakcióvezető, illetve Fodor Gábor és Kosa Lajos képviselők nagygyűlésére invitáló plakátokat. Amikor a járó­kelők kérdőre vonták a plakáttépőt, az a késsel fenyegetőzött, s tovább foly­tatta a szokatlan műveletet. Miután az összes narancssárga plakátot meg­semmisítette, a késes férfi eltűnt a belvárosból. A-FIDESZ debreceni irodáján az ügy- gyei kapcsolatban elmondták: kaptak már fenyegető telefont, téptek le ko­rábban is FIDESZ-plakátokat, de a mostanihoz hasonló atrocitásra még nem került sor. Gyanítják, hogy egyéni ellenszenv lehet e furcsa tett oka, de nem zárják ki a politikai provokáció lehetőségét sem. Tanárok angol nyelvterületről Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a British Council angol nyelvtanításra kiterjedő együttműködésének kereté­ben lehetőség nyílik arra, hogy az 1993-1994-es tanévre angol nyelvte­rületről érkező tanárokat helyezzenek általános- és középiskolákba. Az őket fogadó oktatási intézménynek megfelelő szállást, mintegy 17 ezer forintos nettó havi fizetést, valamint étkezési hozzájárulást kell biztosíta­niuk számukra. Azok az iskolák, amelyek e feltételek mellett készek és képesek fogadá­sukra, november 15-ig írásban nyújthatják be igényüket a Művelő­dési és Közoktatási Minisztériumba. Templomkatalógus Nyíregyháza (MTI) - Templomnéző címmel katalógus jelent meg Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye 104 egy­házi műemlékéről. A nyíregyházi MTC Pressze által ki­adott, 10 ezer példányos jegyzék a templomok címe mellett tartalmazza azott látható vallásos képzőművészeti alkotások, tárgyak leírását is. Földrengés a piramisok földjén Hétfőn késő este, nem sokkal éjfél előtt egy újabb - ezúttal a Richter-skála szerint 3,7-es erősségű - földrengés volt Kairóban. Időközben az egyiptomi miniszterelnök újabb adatokat ismertetett az első földlökés - Egyiptom történetének leghatalmasabb földrengése - áldozatairól. Eszerint legalább 340-en vesztették életüket, s négy­ezren sebesültek meg. Biztonsági források szerint a 12 milliós nagyvárosban, a világ egyik legsűrűbben lakott övezetében legalább 163 épület omlott össze, vagy sérült meg. Szerencsére - mint a tájékoztatási miniszter be­jelentette - az emberiség kulturális örökségéhez tartozó világhírű műemlékek, a piramisok, a szfinx, valamint a dél-egyiptomi karnaki és luxori templomok sértetlenek maradtak. Fotók: AP Csökken az export növekedési üteme Budapest (ISB-SZ) - A Magyar Gaz­dasági Kamara (MGK) óvatosságra int a külkereskedelmi adatok meg­ítélése során - az derült ki az MGK ügyvezető elnökségének keddi ülé­sén. A tetszetős adatok mögött ugyan­is - az elnökség szerint - olyan ten­denciák húzódnak: amelyek min­denképpen indokolják az árnyaltabb vélemények kialakítását. Ezt elsősor­ban az 1993-as gazdasági folyamatok prognosztizálása, a költségvetés ter­vezése, illetve a jövő évi gazdaság- politikai program meghatározása során tartja megszívlelendőnek a ka­mara vezetősége. Az adatok azt mutatják, hogy a külke­reskedelmi ^áruforgalom egyenlege egymillitird dollárral javult 1992. első félévében a tavalyi hasonló időszak­hoz képest. Csakhogy az export növe­kedési üteme évről évre csökken, míg 1990. első félévében a növekedés 30 százalékos volt, addig 1991. hasonló időszakában 18, 1992. első hat hó­napjában pedig mindössze 16,5 száza­lékkal nőtt a kivitelünk az előző év el­ső féléves adataihoz viszonyítva. Az idei év elején kedvezően alakuló külkereskedelmi mérleg májusban romlani kezdett, s ez a folyamat azóta is tart. Az április végén elért 638 millió dol­lárt kitevő aktívum augusztus végére 276 millió dolláros passzívummá vál­tozott, vagyis négy hónap alatt több mint 900 millió dolláros romlás következett be. A külkereskedelmi egyenleg javulása részben az import csökkenésének kö­szönhető, ami viszont a termelés visz- szaesésének és a visszafogott beru­házási tevékenységnek a következ­ménye. Mindez később kedvezőtlen hatással lehet az exportnövekedés­re is. Általános felismerés, hogy a vállala­tok talpon maradási esélyeit egyedül az exporttevékenység megélénkítése növelheti - vélekedik a kamara ügy­vezető elnöksége. Ehhez azonban ál­lami segítségre is szükség van, első­sorban az export Finanszírozási és hitelbiztosítási rendszer kiépítése területén. A hazai pénzintézeti rendszerből ugyanis a mai napig hiányoznak az exportgarancia-nyújtás, valamint az ország- és politikai kockázat elleni biztosítás feltételei. Az exportgaran­cia jelenleg az MNB, illetve a költ­ségvetés közvetlen viszontgaranciájá- val működik, de csak eseti döntések alapján. A megfelelően működő garanciaalap hiányában a gazdálkodók sorozatosan esnek el üzletkötési lehetőségektől. Az export növelésére kényszerülő vállalatok a hazai export finanszírozás megoldatlansága miatt egyre gyak­rabban fordulnak külföldi közve­títőkhöz, lemondva a haszon jelentős részéről. Az év első felében Svájc és Ausztria 160-160 millió dollár, Hol­landia 1 (XI millió dollár, egyéb orszá­gok pedig 130 millió dollár értékben közvetítettek magyar árut — elsősor­ban a kelet-európai országokba. Román elnökválasztás - brit szemmel London (MTI) - A román szavazók kinyilvánították bizalmatlanságukat a nyugati stílusú gazdasági reformok­kal szemben azzal, hogy Iliescu sze­mélyében a változások lassítása mel­lett elkötelezett embert választottak újjá államfőnek - írta keddi kommen­tárjában a The Guardian című brit lap. Az eredmény árnyékol vet a legtöbb kelet-európai országé mögött amúgy is lemaradt romániai reformfolyamat jövőjére - írta a brit lap. Sok nyugati megfigyelő azonban úgy véli, hogy Iliescu, noha tagja volt a re­gi kommunista vezetésnek, szemé­lyesen szívesen látná a reformok foly­tatását, csak támogatói megbéklyóz- zák. Lecsendesítésük nem lesz könnyű fe­ladat - írta a The Guardian keddi számában Iliescu persze boldog KOMMENTÁR Gyöngyösi Gábor Állítólag nincs olyan lerágott csont, amin ne maradna még valamennyi rágcsálni való, de ha mégse marad, akkor se haszontalan a csont, mert még clrágódhat rajta egy darabig a kutya. Ehhez hasonló természetű falat lehet a privatizáció is, amely állítólag folyik is, meg nem is, eredményesnek mondható, meg el is ítélhető, haladást segítő, de egy időre vissza is vető, szóval eléggé átláthatatlan dolog, amivel kapcsolatban, ha iskolában lennénk és ott tanítanák, most lehetne feltenni a kérdési - nyújtsa fel az ujját aki érti. Aztán ha mégis levegőbe lendülne hátul egy kéz, mindjárt ki lehetne egészíteni a kérdést, hogy akkor mondja meg a kedves, okos felelő, hogy ki privatizál itt, kiét osztogatja, kinek és egyáltalán mi célból. A lehetséges válaszok­ról aztán hosszan el lehetne vitatkozni, érint­ve olyan jelenségeket is mint a földárverés, mint a privatizáció egyik formája, amelyben felfelé nagyon ritkán mozdul el a licit, vagy az úgynevezett kárpótlási jegyek kérdése, ami­nek a kitalálásáért nem lehet tudni ki fog egykor majd kárpótlást követelni. A vita hevében persze felmerülnek, felme­rülhetnek olyan kérdések is, mint hogy - hogyan lehetséges 13000 forintokért meg­vásárolni 50 hektár erdőt, milyen árverésen ki futtatta így fel az árakat, s ki, vagy kik ellen győzött ebbe a magas árba bizonyára belerokkanó vásárló. De szóba jöhet persze az idegen tőke is, mint mondjuk az orosz, amely gondolom régóta lesben állva most lecsapott egy nemrégiben még 1500főt foglalkoztató papírgyárra a volt NDK -bein fekvő Szászországban, s mindjárt meg is vásárolta mindössze egyetlen már­káért, s amibe több százmillió márkát akar a közeljövőben befektetni. A befektetés nagyob­bik részéi természetesen a német állam adja, a papírt meg majd a moszkvai Szokolnyiki pa­pírgyártó vállalat értékesíti saját honában. Gondolom, aki mind ez idáig nem értette, s ezért nem is nézte jó szemmel a privatizációt,- most már érti. A magamfajta izgágább ter­mészetű ember meg legfeljebb azon törheti a fejét, hogy ő, miért nem értesül soha arról, hol eladó egy márkáért egy papírgyár, vagy 13000 forintért egy erdő. Talán figyelme­sebben kellene olvasgatni a privatizációs hirdetéseket. Hatpárti egyeztetés médiaügyben Budapest (MTI) - 1 latpárti egyeztetés kezdődik a jövő héten a médiatörvény vitás kérdéseiről - ebben állapodtak meg kedden Antall József mi­niszterelnökkel folytatott megbeszélésükön a par­lamenti pártok frakcióvezetői. A tárgyalásról Csépe Béla, a kereszténydemok­raták frakcióvezetője az MTI érdeklődésére el­mondta: a felek egyetértettek abban, hogy a médiával kapcsolatos kérdésekben gyors, és le­hetőleg konszenzuson nyugvó megoldásra van szükség. Éppen ezért a keddi megbeszélésen megállapodás született arról, hogy pártfrakciónként két-két képviselő részvételével hatpárti grémium alakul, és e testület október 27-éig kap határidőt a főbb kérdésekben való megegyezésre. Csépe Béla reményét fejezte ki, hogy a főbb sarokpontokban sikerül megegyezni, és egyúttal - ezzel párhuzamosan - lehetőség nyílik a konzultá­cióra személyi kérdésekben is.

Next

/
Thumbnails
Contents