Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
14 ESZAK-Magyarország Vegyes 1992. Október 1., Csütörtök Régi és új ünnep Moszkva (AFP) - Az oroszországi parlament által hétfőn a munkaszüneti napokról elfogadott határozat értelmében november 7-e, az Októberi Forradalom évfordulója továbbra is munkaszüneti nap Oroszországban. A határozat kimondja továbbá, hogy ezután is ünnep lesz Oroszországban május elseje, a Munka Ünnepe, amelyhez munkaszüneti napként járul május 2-a, a tavasz beköszöntének ünnepe. A további munakszüneti napok: január elseje és 2-a, Újév; január 7-e, az ortodox Újév; március 8-a, a Nemzetközi Nőnap; május 9-e, a nácizmus fölött aratott győzelem évfordulója és június 12-e, az Oroszországi Föderáció függetlenségét kimondó 1990. évi nyilatkozat elfogadásának évfordulója. * A pozsonyi parlament keddi döntése értelmében új állami ünnepe van a Szlovák Köztársaságnak. A törvényhozók hosszú vita után végül nagy többséggel úgy foglaltak állást, hogy augusztus 29., a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója legyen az állami ünnep. Ján Husák, a Szlovák Antifasiszta Ellenállók Szövetségének a képviselője a parlamenti szavazás után úgy nyilatkozott, hogy ezzel Szlovákia valamennyi lakosa számára ünneppé nyilvánították a második világháborús náci megszállás ellen 1944-ben kirobbant Szlovák Nemzeti Felkelést. A walesi pár festményen London: Kiállításhoz készítik elő Marg Davidge amatőr festő képeit, köztük a walesi hercegi pár portréit. Az amatőr festők nyári tárlatát a művészeti akadémián tartják meg. A beküldött munkákat Peter Blake neves pop restő zsűrizte. Fotó: MTI Radioaktív gócok Moszkva (AN) - A moszkvai Geoekocentrum szakosodtt járőrei évente 50-80 olyan helyszínt derítenek fel a fővárosban, ahol veszélyes szintre emelkedett a radioaktív sugárzás. Tíz év alatt több mint 600 ilyen helyszínt derítettek- fel és hozzájárultak a terület sugármentesítéséhez. Egészen a legutóbbi időkig ezeket az adatokat titkosan kezelték, legalábbis az érintett lakosságnak nem juthatott a tudomására, az illetékesek - tanácsi vezetők és a polgári védelmi szervezetek - minden alkalommal megkapták a mért adatokat.- A mindenre kiterjedő titkosság, amely sokszor évekig takargatta a radioaktív izotópok kezelése közbeni hanyagságot, mérhetetlen károkat okozott. - mondja Leonyid Dmitrakov, a Geoekocentrum vezérigazgatója. A lakosság jelentős része mind a mai napig nincs tisztában azzal, milyen veszély hordója korunk szörnyetege, a radioaktivitás. Én leginkább az AIDS-hez hasonlítanám, mert csak akkor mutatkozik, ha már helyrehozhatatlan károkat okozott a megtámadott szervezetben.- Sajnos, ebben nincs semmi túlzás - támasztják alá a tudós véleményét útitársaim, Jegosin operatőr és Szeleznyev, a terepjáró pilótája. - A sugárzó tárgyak többségén egyértelműen felfedezhetőek a „nem rendeltetés szerinti használat” jelei. Külsőleg ártalmatlannak tűnnek, de a sugárzásmérő mutatója nyomban kileng ha közelítünk hozzájuk. És akkor még nem is beszéltünk ,a mindenféle hadászati múzeumról és iskolai szertárakról, ahol mérhetetlen sugárveszélyt jelentenek a látszólag ártalmatlan világító skálák, számlapok. Végezetül aziránt érdeklődtem, hogyan megy végbe a sugárforrás ártalmatlanítása.- Ha kicsiny, pontszerű forrásról van szó, akkor csipesszel óvatosan sugárbiztos konténerbe helyezzük - mondja Dmitrakov. - Ha a szennyeződés nagyobb kiterjedésű, akkor már nehézgépekre is szükségünk van. Az ilyen munkákat a Radon végzi, mert ők tisztában vannak azzal, milyen helyzetben mi a helyes megoldás. Önkormányzatokról, demokráciáról, rendőrségről Beszélgetés Wekler Ferenc országgyűlési képviselővel Miskolc (ÉM - Szarvas Dezső) - Ha készülne valamiféle felmérés, statisztika az önkormányzatok működéséről, illetve a működés feltételeiről, vagy éppenséggel a polgármesterek közérzetéről, enyhén szólva sem lenne derűs a kép; és nem csak a nyomasztó gondok, a munkanélküliség, az általános pénztelenség, a növekvő szociális feszültségek miatt. Más, nem éppen anyagi természetű gondok miatt is kedvetlenek mostanában az önkormányzati hivatalokban. Tapasztalhatja az iméntieket a vidéket járva bárki, ezért hát egy teljességgel hétköznapi kérdéssel kezdtük a beszélgetést Wekler Ferenccel a parlament önkormányzati, rendőrségi, belbiztonsági, közigazgatási bizottsága tagjával, a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőjével. Milyen helyzetben vannak az önkormányzatok?- Attól függ milyen önkormányzatról beszélünk, mert más helyzetben van egy nagyváros, egy kisváros és egy kistelepülés önkormányzata. Más a helyzet ott ahol sok a munkanélküli, és megint más ahol üdülő övezetben, jól szituált turistákat kell fogadni és ahol adót lehet kivetni. Összetett tehát a kép, de két esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy működnek az önkormányzatok. Olyan törvénykörnye- zetben, amely lehetővé teszi, hogy helyi ügyekre koncentráljanak, bár az utóbbi hónapokban mindinkább tapasztalható, érzékelhető a kormányzat központosító törekvése.- Mire gondol?- Ha azt mondjuk, hogy 36 dekoncent- rált szerv működik megyei szinten, ha azt mondjuk, hogy a köztársasági megbízotti hivatal lehetőséget kapott arra, hogy az önkormányzatok irataiba betekintsen, minden anyagát átnézze, hogy a köztársasági hivatal koordinációs jogkört kapott a dekoncentrált szervezetek működése felett, akkor nyilvánvalóak a központosító törekvések. Az rrrár csak mintegy ráadás, hogy októbertől az oktatási és köz- művelődési minisztérium létrehozza a regionális oktatási központokat, amelyek korlátozzák az önkormányzatok jogosítványait, hatásköreit. Eddig önállóan dönthetett az önkormányzat például arról, hogy ki legyen az iskolaigazgató, milyen formában működjön az iskola s ehhez csak a szülőkkel és a pedagógusokkal kellett konszenzusra jutni. Ám ha rátelepszik az önkormányzatokra egy állami szerv, amely jogosítványt kap a minősítésre, a véleményezésre, akkor a szervezet bele is avatkozik a helyi ügyekbe. Ez pedig véleményem szerint nem egészséges, mert az önkormányzatokban elszemélytelenednek a döntések, előfordulhat, hogy a központi normatívák, központi utasítások alapján sematikusan születnek meg a döntések; vagyis; az önkormányzatoknak ismét „felfelé” kell nézniük.- A közvélemény előtt általában ismert, hogy az SZDSZ az önkormányzatok függetlensége mellett tette le a voksot. Ön szerint a kormányzat mivel magyarázza centralizációs törekvéseit, azt például, hogy miért is hozták létre a köztársasági megbízotti hivatalt, intézményt?- Eleinte azt mondta a kormány, hogy az önkormányzatok nincsenek felkészülve feladataikra, a másik érv az volt, hogy szükséges az állami pénzek elköltésének ellenőrzése. Ezzel egyet is lehet érteni, a gond csak az, hogy nem épült ki az az ellenőrző mechanizmus, amelyet az önkormányzati törvény sem egészen pontosan fogalmaz meg. Tévedés ne essék, fontosnak tartom, hogy legyen elközpontosító törekvések Fotó: Fojtón László lenőrzés, persze nem állami, kormányzati, hanem csakis a gazdálkodásra vonatkozó, hiszen ez biztonságot ad az önkormányzatoknak. És ilyen kiszámíthatatlan törvényi környezetben, amikor évenként változnak a gazdálkodás szabályai, amikor az államháztartás reformja gyakorlatilag még nem ment végbe, fontos, hogy legyen ellenőrzés, csak az a kérdés, hogy ki végezze ezt a gazdasági és törvényességi ellenőrzést. Tulajdonképpen a köztársasági megbízotti hivatalok annak idején azért is jöttek létre, hogy olt törvényességi ellenőrzést gyakoroljanak, de oly módon, hogy ne legyen joguk, mérlegelést igénylő kérdésekben állást foglalni. Csak azt vizsgálhatják, hogy egy meghozott határozat megfelel-e a törvényeknek vagy sem. Ezen kívül, a törvény szerint a köztársasági megbízotti hivatal bizonyos kérdésekben másodfokú hatósági jogkört is kapott, de. az említetteken kívül semmi mást. Azóta viszont számtalan más jogkörrel is felruházták a hivatalt, amelyek lehetőséget adnak a helyi ügyekbe való beavatkozásba. S mint tudjuk a köztársasági megbízotti hivatal a kormánynak van alárendelve, tehát nem független intézmény mint a bíróság.- Értelmezhetjük úgy is az utóbbit, hogy a köztársasági megbízotti hivatal veszélyezteti a működő demokráciát?- A demokráciát nem, de veszélyezteti az önkormányzatok szabad működését.- A hivatal tehát afféle „kegyosztó - elosztó” szerepet is gyakorolhat, ezért hát jó vele jóba lenni, mondhatnák, vagy talán mondják is az önkormányzatok, különösen akkor, ha némi pénzre van szükség.- Pontosan így van, hiszen a gyakorlatban például a területfejlesztés kapcsán pénzelosztó szerepet is kap a köztársasági megbízotti hivatal, tehát visszaállhat a korábbi úgynevezett kijárásos mechanizmus. Ez pedig különösen veszélyes mert nem szabad elfelejteni, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok politikai intézmények, pártérdekeket képviselő politikusok ülnek ezekben a hivatalokban. A köztársasági megbízottak maguk is a kormánypártok tagjai, és a megyei hivatalok vezetői, a legtöbb esetben az MDF korábbi aktivistái. Mindez óhatatlanul azt is jelentheti, hogy bizonyos önkormányzatok előnyökhöz juthatnak másokkal szemben.- Az Ön által elmondottakból számomra egyértelmű, hogy ha az SZDSZ megnyeri a választásokat, kormányközelbe jut, akkor a köztársasági megbízotti hivatalokat megszünteti.- Pontos a definíció. Az SZDSZ hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság érdekében azokat a törvényeket sem fogja visszavonni, amelyekkel nem értett és ma sem ért egyet, például a kárpótlás, vagy az egyházi vagyon kezelése, és még számos más hatályban lévő törvényt, a köztársasági hivatal intézményét viszont tíz SZDSZ nem akarja fenntartani.- Közelítsük meg az anyagiakat tekintve is a dolgot: mennyibe kerülnek ezek a hivatalok?- Nyolc régióban, nyolc köztársasági hivatali apparátus, ezen kívül megyénként még további hivatalok működnek, a korábbi megyei tanácsokhoz hasonló létszámmal. Arról, hogy a dekoncentrált hivatalokban hányán munkálkodnak még, megmondom őszintén nincs pontos információm, de az bizonyos, hogy a működtetés óriási pénzekbe kerül, ráadásul nem is örökölték a régi tanácsok funkcióit.- Váltsunk témát, beszéljünk a még meg sem született rendőrségi törvényről.- Kétharmados törvényről van szó és heves vita folyik napjainkban az elkészült törvénytervezetről. A problémát a következőkben látom: ismert, hogy Magyarországon a német kormány idején szétvált a rendőrség és a belügyi tálca irányítása. Megalakult az Országos Rendőrfőkapitányság, amelynek vezetőjét nem a belügyini-niszter nevezi ki, és nem is alárendeltje a belügyminiszternek. Nos, a belügyminiszter azt szeretné, hogy megváltozzon ez a helyzet, és utasítási jogkört kapjon a főkapitány felett, ami azt jelentené, hogy a rendőrséget a belügyminiszter közvetlenül irányíthatná. A centralizált rendőrség pedig nem csak az SZDSZ számára nem szin- patikus.- Akkor hát milyen rendőrséget akar az SZDSZ?- Elfogadjuk, hogy központi állami rendőrségre van szükség. Nem is szorgalmazzuk az önkormányzati rendőrségek létrehozását, akarjuk viszont az önkormányzatok és a rendőrség együttműködését. A törvénytervezet pedig szerintünk korlátozza ezt az együttműködést. Eddig ugyanis az önkormányzatoknak lehetőségük volt a rendőrkapitányok kinevezése kapcsán vétó jogot gyakorolni. Ezt a jogkört a rendőrségi törvény el akarja venni az önkormányzatoktól ami megint estik a centralizálás irányába mutat; ráadásul a törvény a pályázati rendszert is meg akarja szüntetni. De nem teszi kötelezővé a törvénytervezet azt sem, hogy a rendőrség beszámoljon az önkormányzatoknak, így aztán az önkormányzat mindenfajta befolyást elveszítene, ugyanakkor a rendőrség a törvénytervezet szerint elvárja, hogy az önkormányzat, vagyis a lakosság anyagiakkal támogassa működését. Nem ért egyet az SZDSZ azzal sem, hogy a rendőrség olyan jogosítványokat is kapján, amely az állam- polgári jogokat sértené. Az SZDSZ pedig demokratikus jogállamhoz méltó polgárbarát, társadalombarát, hatékonyan működő rendőrséget akar és nem a belügyminiszter úr által elképzelt „férfias” rendőrséget, olyan rendőrséget akarunk, amely nem konfrontálódik, hanem együttműködik a társadalommal, élvezi polgárainak bizalmát. Észtországba készül a csecsen elnök Groznij (AN) - Groznijból származó értesüléseink szerint nyoma veszett Dudajev elnök őrsége parancsnokának. A köztársaság rendőrsége és ügyészsége nem hajlandó nyilatkozni az esetről, az elnök ellenzékének környezetéből pedig ellentmondó híresztelések szivárogtak ki. Az elnökhöz talán a legközelebb álló személy hirtelen eltűnését elsősorban az éleződő politikai feszültséggel magyarázzák. Egyre hangosabban adnak hírt magukról a Dudajevvel szembenálló csoportok, az elnök és a parlament szembenállása pedig odáig fajult, hogy ma már mindkét részről nyílt, s nem éppen diplomatikus szóhasználatú polémia zajlik közöttük a sajtó hasábjain. Szembefordult Dudajev politikájával első helyettese Juszup Szoszlanbekov is, s a napokban nyújtotta be lemondását a jordán származású köztársasági külügyminiszter, a legvisszafogottabb grozniji politikus, Samil Benő is. Megvonta az anyagi és erkölcsi támogatást Duda- jevtől a Szupanbek Hadzsijev volt szovjet miniszter által irányított befolyásos vállalkozói szervezet is. Meg nem erősített hírek szerint a parancsnok Észtországban „készíti elő a talajt” Dzsohar Dudajev számára. Eltűnik egy támaszpont Washington (AP) - Az Egyesült Államok 50 év után megszünteti egyik légibázisát Grönlandon - jelentette az AP amerikai hírügynökség. A támaszpontot 1941-ben a II. világháború legvészterhesebb évében létesítette az amerikai légierő, akkor amikor a Wehrmacht elfoglalta Dániát. A Sondrestrom nevű fjord mellett fekvő „Sondy”-nak becézett támaszpont fontos összekötő láncszem volt az USA és Európa között, s még az Öböl-háborúban is felhasználták. Feladata volt az is, hogy kiszolgálja az amerikai Korai Előrejelző Rendszert, amelynek radarjai az Északisarkvidék számos pontján működnek. Sokáig az amerikai légierő száz tisztje és katonája teljesített szolgálatot a sondrestromi bázison. A 80-as évek elején automatizálták a rendszert, s a személyzet létszáma fokozatosan csökkent. A múlt hónapban már csak 12-en teljesítettek ott szolgálatot. 1991-ben a radarokat is áttelepítették, s most a cölöpökön nyugvó hatalmas „gombákat” és az összes épületet kiürítették. Mint az AP tudósítója írja, a főépületben egy naptár lóg a falon és egy nagy fekete „X” jelzi a „0” napot. Az Észa-ki-sarkkörön belül 53 kilométerre fekvő bázison a szolgálat mindig nagyon kemény volt. „Sötétség és hideg vett körül” - emlékezik vissza Carrol Buford nyugalmazott ezredes, akit 1977-78-ban mint parancsnokot tréfásan Sondrestrom polgármesterének neveztek. A hőmérséklet télen sohasem emelkedett mínusz 31 C fok fölé. Távol családjuktól a katonák még a karácsonyt is a támaszponton ünnepelték. Amikor a tavasz megérkezett, egymotoros repülőgépek leszállítanak a bázis közelében, s mód nyílt pisztrángfogásra is. Később polgári repülőteret is építettek a támaszpont mellett. Hamarosan Sondrestromon csak polgári légiforgalom lesz. Az amerikai légi és tengeri haderő Északi-sarki műveleteit a thulei légitámaszpontról irányítják 660 kilométerre északra a „Sondy”- tól, amelynek bezárása évi 25 millió dollár megtakarítást jelent a Pentagonnak. A grönlandi hatóságok 25 cent jelképes összegért vásárolták meg az elhagyott támaszpontot. Át akarják alakítani különleges turistaközponttá olyan utazók számára, akik az Északi Sarkvidéket akarják megismerni. Sok berendezés készen áll, mert az amerikai légierő 50 év alatt tekepályát, fedett teniszpályát, szállodát és kápolnát is létesített a „Sondy”-n. Budapesti bolgár iskola Szófia (MTI) - Új megállapodás szabályozza a budapesti Hriszto Botev bolgár óvoda, általános- és középiskola jogállását és működtetését. A megállapodás szerint a magyar fél támogatást nyújt az iskolának, míg a bolgár minisztérium viseli a működtetéssel kapcsolatos egyéb költségeket. A fenntartói jogokat az iskolaszékre ruházták át, amelynek tagjai - az iskolaalapító - magyarországi bolgárok egyesületének a választott képviselői. Szavazati jogot a nőknek is! Kuwait (MTI) - Kuwaitban egy nyilvános összejövetelen résztvevő nők - a parlamenti választási kampány során példa nélkül álló módon - felemelték szavukat a nők választási jogának megadásáért. Hétfő esti fellépésükkel azt a férfi képviselőjelöltet támogatták, aki a választási gyűlésen szavazati jogot követelt a gyengébb nem részére is. Az arab országban október 5-én tartanak törvényhozási választásokat. Kuwaitban a nőknek nincs választójoguk, és képviselő- jelöltek sem lehetnek. A férfiak közül is csak 81 400-an rendelkeznek szavazati joggal: ez a kuwaiti nemzetiségű lakosságnak mindössze 14 százalékát teszi ki.
