Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

XLVIII. évfolyam, 212. szám 1992. szeptember 8. kedd Ara: 9,6« Ft.-MAGYARORSZAG BORSOD • ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Orosz rakétákkal a Plútóra A NASA orosz hordozó rakétákkal akar eljuttatni űrszondát a Plútóra. Naprendszerünk legtávolabbi boly­gójára az út 8-9 évig tartana, ehhez az oroszok Proton rakétáját alkalmasnak tartják. (2.oldal) Ponty húzta a csónakot Huszonnégy kilós óriás pontyot fogott egy horgász a nyéki tavon. A jó erőben lévő hal majd egy óra hosszáig csó­nakáztatta a horgászt és feleségét, míg végülis feladta. ( 5.oldal) A zsidó összeesküvés legendája Több nyugati lap is foglalkozik hazánk belpolitikai életének kirívó eseményeivel. Különös tekintettel egyik vezető szerepet betöltő politikusunk dolgozatára: nem túl hfzclgőeket írnak. ( 9.oldal) Válóper: kiszámíthatatlan gazdasági viszony Külkereskedelmi forgalmunkban Szlovákia súlya nő Textilüzemben... Szlovákia egyre nagyobb részt mondha) magáénak kereskedelmünkben, ez a tény a válság­ban lévő textiliparnak is kedvező lehet. (Fotó:Fojtán László) Uj típusú szövetkezet Túrkeve (MTI) - Az ország hajdan el­ső szövetkezeti városában Túrkevén sorsfordulóhoz érkezett a város egyetlen mezőgazdasági ter­melőszövetkezete. Közgyűlésen az 1357 tag közül 19 úgy határozott kilép a közösségből, és önállóan kisgaz­daként gazdálkodik a jövőben. A töb­biek viszont továbbra is együtt marad­nak, de más szövetkezeti alapszabályt dolgoznak ki. Olyan új házi alkot­mánytervezetet készítettek, amely az eddiginél nagyobb lehetőséget ad a belső szerkezeti átalakításra, és iga­zodik a mai privatizált körülmé­nyekhez is. Az új típusú szövetkezet 1.7 milliárd forint értékű vagyonúra építve a gazdaságon belül 14 önálló jogi egységet kíván működtetni. Az állattenyésztésben, a növénytermesz­tési ágazatban és a szolgáltató rész­legekben kft.-két, belső vállalkozási egységeket alakítanak ki. Belső rend­szerük átalakításával a tckitélyes va­gyonnak, a földnek, gépnek, épületeknek a tagság lesz a tulaj­donosa, nevesítik az eddigi köztulaj­dont. Az ilyetén való együttműködés­sel hatékonyabb, elkötelezettebb gazdálkodási formát tudnak kialakí­tani. A gazdaságnak jelenleg komoly gondja a tetemes aszálykár, az égető szárazság több mint százmillió forin­tot vitt el az idén a háztól. Mint a szövetkezet vezetői vallják, az új szövetkezeti formában is csak úgy képesek talpon maradni, ha alapvetően megváltozik a külső közgazdasági környezet, az állam segítséget ad a veszteségek pótlásához. Hármashatár találkozó * Felsőszölnök (MTI) - A magyar, az osztrák és a szlovén határ találkozásánál vasárnap hármashatár találkozót tartottak, ahol immár hagyományosan a szentgotthárdi, a jennensdorfi és a muraszombati pol­gárok randevúztak mintegy félezren az együttműködés, a barűtkozás, a nyelvi és rokoni kapcsolatok je­gyében. A Vas megyei Felsőszölnök község határában a hármashatárkőnél kezdődött ünnepségen előbb a három város polgármestere méltatta a közös eseményt, majd színes kulturális prog­ram következett. A szónokok - Bauer Károly, Anton Brückler és Ondrej Gerencsér - azt hangsúlyozták, hogy a jövő a regionális együttműködésé. Aláírásokat gyűjt a Duna Mozgalom Budapest (MTI) - A Duna Mozgalom szerdára Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök magyarországi láto­gatásának időpontjára időzítette a hősi erőmű Uzembehelyezési terve elleni aláírásgyűjtő akcióját. A mozgalom nyilatkozatában - amelyhez várja az állampolgárok támogatását - leszö­gezi, hogy az egyoldalú erőmű üzem- behelyezési terv sérti Magyarország területi integritását, agresszió a termé­szet és az ember ellen. Ezért az aláírók követelik, hogy a magyar kormány - kötelességének megfelelően - tartsa magát a Bős-nagymarosi vízlépcső­rendszerre vonatkozó államközi szer­ződés megszüntetését kimondó dön­téshez, és kezdje meg azonnal az ed­dig okozott károk helyreállítását. Budapest (ISB - R.S.) - Január else­jéid két önálló állam jön létre a mai Csehszlovákia helyén. Prága és Po­zsony között ugyan nem szakad meg minden gazdasági kapcsolat - többek között vám- és pénzügyi uniót hoznak létre - ám nagy kérdés, hogy a történések milyen hatással lesznek Magyarországra. A lehetséges külk­ereskedelmi változásokról Gérnyi Gá­bor főosztályvezető-helyettest, a kül­gazdasági tárca munkatársát kér­deztük. „Úgy tűnik, a válás igen kulturáltan történik, s ez azt a reményt kelti ben­nünk, hogy a két leendő országgal kapcsolatos külgazdasági viszo­nyaink sem zilálódnak szét túlságosan - véli Gérnyi Gábor. Mindezt igazolni látszik az a tény is, hogy amikor 1991. januárjában a volt szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelmünkben a rubelelszámolásról áttértünk a dol­Budapcst (MTI) - Alig-aüg kezdődött meg a felkészülés azaz őszi mezőgazdasági munkákra. Műtrágyát egyáltalán nem, „fémzárolt” vető­magot pedig alig vásárolnak a gazdálkodók. A talajelőkészítés is csak néhány helyen kezdődött el - ál­lapítja meg a Földművelésügyi Mi­nisztériumban készült friss hely­zetértékelés. A kárpótlásra kijelölt földeket nem művelik meg, sőt még erre irányuló szándék sem nagyon tapasztalható. Az ilyen területek nagy aránya miatt olyan intézkedés kidol­gozása szükséges - mutattak rá a sza­kértők -, amellyel a gazdaságok rákényszeríthetők, vagy legalábbis ösztönözhetők a földek meg­művelésére. Hiányzik a tarlómunka A kalászosok utáni tarlómunkákat szintén nem végzik el - részben a gaz­dasági bizonytalanság, részben az aszály miatt. Ennek ellenére a szalma­lárelszámolásra, akkor ezt a váltást legkevésbé a magyar-csehszlovák viszonyok sínylették meg. így valószínű, hogy a két - január elsejétől hárbm - szomszédos ország között továbbra is fennmarad a jó kül­kereskedelmi kapcsolat, s az elkövetkezendő időszakban tovább javul a helyzet. A hagyományosan fejlett iparral rendelkező Csehország valószínűleg nagyobb kereskedelmi lehetőségekhez jut, mint a szocialista iparfejlesztés nyomait jobban magán viselő és inkább mezőgazdasági ter­melést folytató Szlovákia. Ebből azonban nem szabad levonni azt a következtetést, hogy Csehországgal erősebbek, Szlovákiával pedig gyengébbek lesznek a gazdasági kapcsolataink - figyelmeztet Gérnyi Gábor. Már csak azért sem, mert Szlovákia közelebb esik hozzánk, s a magánkereskedők révén ebből ko­hozam várhatóan fedezi majd a le­csökkent állatállomány szükségletét. A főbb növényeknél a várható hozamok jelentősen elmaradnak az előző évek eredményétől. Ennek hatására a növénytermesztés 25-30 milliárd forinttal kevesebb jövedelemre számíthat, mint tavaly. A búza gyengén fizetett A búzánál mintegy 4 tonna várható hektáronként, s ez mintegy 22 száza­lékkal kevesebb az elmúlt 3 év át­lagánál. Rozsból alig 2 tonna várható hektáronként, ami csaknem 24 száza­lékkal kevesebb a 3 éves átlagnál. Őszi árpából körülbelül 4 tonnányi lesz a betakarítható mennyiség, amely 20 százalékkal kisebb az átlagnál. A tavaszi árpa vesztesége ugyancsak 20 százalék körül mozog, várható ter­méseredménye: 3,4 tonna. Zabból 2,8 tonnás termés várható, ez csupán 9 százalékkal kevesebb a 3 éves át­lagnál. A kukorica betakarítása során moly'előnyöket lehet elérni. (Ennek realitását mutatja az is, hogy a Cseh­szlovákiával folytatott kereskedel­münkben Szlovákia egyre nagyobb részt mondhat magáénak. A néhány évvel ezelőtt 35-36 százalékos arány a 46-47 százalékra hízott. Gérnyi Gábor szerint ez azért is következhetett be, mert a volt szocialista mamutokat egyre inkább kiszorítják a piacról a rugalmasan dolgozó magánke­reskedők. Ezért rövid távon valószínűleg felértékelődik a szlovák kapcsolat - véli a főosztályvezető-helyettes. „En­nél hosszabb távú és mélyebb elem­zésre azonban nem vállalkozhatunk, mert a két északi szomszédunk gaz­dasági viszonya állandóan változik, s ezért nem tudjuk kalkulálni kapcso­latuk alakulásának külgazdasági hatá­sait sem” - válaszolta kérdésünkre Gérnyi Gábor. a veszteség eléri a 30 százalékot, mert csupán mintegy 4,2 tonna termés várható hektáronként. A napraforgó 1,8 tonnás hektáronkénti termésátlaga 9 százalékkal kevesebb a viszonyítási alapnál. A krumpli is kevesebb Cukorrépából mintegy 33 tonnás ter­mést takaríthatnak be várhatóan a gazdálkodók, ez az előző évieknél mintegy 19 százalékkal kisebb. A bur­gonya a becslés szerint hektáronként mintegy 17 tonnás termést ad majd, ami 8 százalékkal kevesebb a 3 éves átlagnál. A borsó vesztesége nem éri el a 10 százalékot, ez 2,2 tonna várható termést jelent hektáronként. A szőlőtermés várhatóan 650 ezer tonna lesz országosan, 20 százalékkal kevesebb a 3 éves átlagnál. Az ország­ban várhatóan 700 ezer tonna lesz az almatermés, ami csaknem 30 száza­lékkal kevesebb az előző 3 év át­lagánál. Kevesebb a termés Huszonöt - harminc milliárd kiesés-----KOMMENTÁR------­Gyöng yösi Gábor A mini a a: eszemet tudom, ezzel a Dunával mindig volt valami baj. Sőt, már azelőtt is. A dunai népek konföderációjáról szóló s azóta szakadatlanul foltozgatott elképzelés soha sem aratott igazán sikert, a románok hol ab­bahagyott. hol újrakezdett Duna-csatornája évtizedekig kényszermunkatábor szerepét töltötte be, nekünk a Dunaszaurusz okozott és okoz mindmáig gondot, úgy, hogy a költővel szólva, - miszerint ..Zavaros, bölcs és nagy volt a Duna," bátran elmondhatjuk, a Duna lehet, hogy bölcs volt, de a két partján élő népek aligha voltak azok mindig. M est. mégis bejelentenék, hogy megnyitják a Duna-Majna-Rajna csatornát, amely az Északi-tengert és a Fekete-tengert van hivat­va egységes európai hajózható víziútrend­szerré formálni. Az esemény szeptember 25-én következne be, s ezzel amint hallani lehet, egy ezerkétszáz éves álma valósulna meg az emberiségnek, amelyet úgy 793 táján - tehát még mielőtt mi magyarok ebbe az összkomfortos Európába érkeztünk volna a közművesítetlen ázsiai pusztákról,- Nagy Károly császár álmodott meg nekünk, a ma­ga mérnökeivel, akik észrevették, hogy a Duna Dél-Keletre folyó mellékfolyóját és az északnak tarló Rezatot, a Majna mellék­folyóját mindössze egy kél km-es földsáv választja el egymástól. Nosza, hozzá is kezdtek a földsáv átvágásához, de abban az esztendőben olyan esőzések voltak, hogy a kivájt földet az esők pocsolya formájában mind a derék csatornaásákra hordták. Nagy Károly minden esetre abbahagyta a csator­naásást, ami némiképp azt is bizonyítja, hogy nem volt igazán elképzelése arról, mennyire fontos összekötni a szóbanforgó két folyót, s ezáltal a kél tengert Európa népeinek javára. Az álom viszont most megvalósult, s amint hallani lehel nem kis költséggel valamint kor­szakos technikai megoldásokkal úgy, hogy a tenger járó hajók néhol völgyeket átívelő acélteknőkben igyekeznek a Duna, illetve a Fekete-tenger felé. Sajnos, - és ez a Duna mindmáig tartó baja,- most sem lehet tudni, hogy minek. A békés kereskedelem és hajózás rajta most sem megoldott, s egyelőre nem is látszik megold­hatónak. Mondják is a tervezők, meg a poli­tikusok, hogy nem lesz nagy örömre ok úgy szeptember vége táján, hiszen az eddig is zavartalanul működő Majna-Rajna csatornából ezután sem juthatnak tovább a hajók Magyarország bajai kikötőjénél, mert ott már egy más világ kezdődik, amelynek csatornáin egyelőre csak nyugat felé menekülők közlekedhetnek. Kerepestarcsai menekültek Budapest (MTI) - A Kerepestaresán tartózkodó Sri Lanka-i állampolgárok ENSZ meghallgatásá­nak gyorsítását szorgalmazza a rendőrség - közöl­tél vasárnap Túrós András vezérőrnagy az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági főigaz­gatója. Emlékezteit arra, hogy az 53 Sri Lanka-i ál­lampolgár, akiket májusban fogtak cl a magyar- csehszlovák határon, levélben fordultak a hatósá­gokhoz és a sajtóhoz, amelyben követeléseiket fo­galmazták meg. Kérték, hogy adják meg számukra a politikai menedékjogot, az ideiglenes tartózkodási enge­délyt, valamint elkülönített helyet a kerepestarcsai átmeneti szállóban, különben éhségsztrájkba kez­denek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents