Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1992. Szeptember 7., Hétfő JEGYZET Bekecsi Szabó László Összesen, majd hét százan vannak abban a két egyesületben, amely Anna-bánya kör­nyékén kiskerttulajdonosokat, hobbikerté­szeket tömörít. Az egyik a Fazola’" Kert­barátok és Vízhasználók Egyesülete, a másik pedig a „Kohászkertek" és Vízhasználók Egyesülete. II ogy mi a legfontosabb e kertek egyesüle­teiben, az már nevükben is benne van. Mert a víz itt a legnagyobb ár, az határozza meg, érdemes-e bajlódni a kerttel. Eddig mindkét egyesület tagságának érdemes volt, a Ko­hászkertek tulajdonosai nem is panaszkod­nak, sőt, beszereltették kertjeikbe az egyedi vízórákat több mint háromszázan, fizetik a vízdíjat az egyesületnek, dz pedig a Víz­műveknek, és ezzel vége. Tőlük rosszabb helyzetben van a „Fazola" Egyesület, hiszen, mint az elnök, Jónás Sán­dor elmondta, kevesen szereltették fel az egyedi vízfogyasztásmérői, ezért ők közösen fizetik a díjat, már amennyire azt sikerül beszedni. A vízdíjat ők a szomszéd „Kohász" Egyesületnek fizetik, mivel a vízrendszer üze­meltetéséért, a szivattyúházért ez az egyesült vállalta magára a felelősséget. A Vízművek tulajdonképpen a Kohászkertek Egyesületé­vel van jogi viszonyban, „neki" adja el a vizet, köbméterenként 31 forint 40 fillérért, amit a Kohász továbbszállít 60 forintért a Fa- zolának. A Fazola tulajdonképpen még az ön­tözési idény előtt összeszedte tagjaitól (már akitől tudta) előre a vízdíjat. Ez év májusától július I8-ig mindössze 40 ezer forint gyűlt össze, pedig a fogyasztás alapján 160 ezret kellett volna kifizetni. A 120 ezer forint külön­bözeiét részben nem tudja fizetni a Fazola Egyesület, részben meg nem is akarja, mivel az ő vízvezetékrendszerüket egy hibás tolózár miatt nem leltei elzárni, ezért állandóan folyik a víz, ami pörgeti a vízórájukat. (Meg­jegyzésként csak annyit, hogy az így rend­szerükbe folyó vizet is ők használják fel.) Ha pedig nem fizetnek a vízért, akkor a Ko­hász Egyesület elnöke, Kocsis József úgy döntött, el kell zárni a vizel a több mint 300 kerttulajdonostól. Természetes, hogy erre a másik oldalról sokan felháborodtak, és bizo­nyos szerszámokkal felszerelkezve, a víz- házkezelőt jobb belátásra bírták. Kocsis Józsefet többször életveszélyesen is megfe­nyegették, lakásán, telefonon inzullálják, amiért már pert indított. Most az a helyzet, hogy aszerint van víz, vagy szárazság, hogy mikor, melyik csapat ér hamarább a vízházhoz. Mit lehet lenni? - kérdeztem mind­két elnöktől. - Javítsák ki a tolózárat és ad­janak vizet, akkor majd fizetünk - így érvelt Jónás Sándor. - Kicseréljük a tolózárai, de a Fazola Egyesület fizesse meg az elfogyasztott víz díját, azt a mi egyesületünk nem fizetheti a Vízműveknek - így a Kohász Egyesület el­nöke. Ukrajna - Világbank, IMF Washington (MTI) - Ukrajna csütörtökön csat­lakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz. A két szervezet alapokmányát Grigorij Pjatacsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá Washingtonban. Mint a Reuter jelentette, Pjatacsenko a belépés kapcsán máris pénzügyi támogatási kért a két szervezettől az ukrán gazdasági helyzet javítására. Ugyanakkor Oleg I lavrilisin pénzügyminiszter- helyettes elismerte, hogy egészen az év végéig - amíg Kiev részletesen ki nem dolgozza a gazdaság átalakítására vonatkozó terveit - nem túl valószínű egy IMF-hitelszerződés megkötése. Bár az egyko­ri szovjet köztársaság csak most csatlakozott a két nemzetközi pénzügyi szervezethez, szakértőikkel már régóta tárgyalnak az ukrán illetékesek, remélve, hogy közösen sikerül kidolgozni egy olyan reformtervet, amely elnyeri az IMF, illetve a Világbank támogatását. Pjatacsenko egyébként megerősítette, hogy orszá­ga hajlandó visszatéríteni a ráeső részt az egykori Szovjetunió 70 milliárd dolláros külföldi adós­ságából. Ugyanakkor elismerte, hogy pillanatnyi­lag nem Fizetnek, sőt - mint helyettese mondta - pénzhiány miatt még hosszú idő telhet el a tör­lesztés megkezdéséig. A miniszter arra sem tudott válaszolni, hogy Ukrajna mikor vezeti be saját va­lutáját a rubel felváltására. Fekete munkáért fekete bér Bejelentések névvel és névtelenül Miskolc (ÉM - ME) - Közismert tény, hogy napról napra emelkedik a munkanélküli járadékban, segélyben részesülők létszáma. Ezzel együtt ter­mészetesen folyamatosan növekszik a feketén munkát vállalók „serege”, és sokat foglalkoznak a szakemberek en­nek ellenőrzésével, a felderítés, meg­előzés kérdésével. Tulajdonképen mellől számít fekeje munkának az ál­lásnélküliek foglalkoztatása? - kér­deztük dr. Szegedi Lászlót, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját.- Kevesen tudják, hogy jogszabály adta lehetőség van a munkanélküliek korlátozott foglalkoztatására. Vagyis, ha a munkáltató, vagy a járadékban részesülő jelzi az érintett kirendelt­ségnek, hogy foglalkoztatni, illetve el­helyezkedni kíván és a havi díjazás nem éri el a minimál bért, - tehát a 8 ezer forintot, - akkor a dolognak sem­mi akadálya.- A fekete munka akkor csak e fölött kezdődik. Persze hajói sejtem innen­től már csak könyvelés kérdése, hogy papíron minden rendben legyen.- Valóban elég nehéz bizonyítani a jogtalanságot, és az esetek nagy ré­szében nem találunk hiányosságot. A társadalombiztosításnak is csak az van bejelentve ami még szabályos.- Az ellenőrzéseknek meghatározott rendszer szerint zajlanak, vagy beje­A fekete munkát nehéz bizonyítani. Fotó: Fojtán László lentések kapcsán indítanak vizsgála­tot?- Is, is. Rengeteg bejelentés érkezik hozzánk névvel és névtelenül egya­ránt. A név nélküliek közül csak az érdekesebbekkel foglalkozunk. Min­den egyes ügy kapcsán először a beje­lentőt keresik meg munkatársaink, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy az aláírt név nem mindig takar valóságos személyt. Nehéz a felderítés és el­lenőrzés azért is, mert a munkanélküli elsődleges feladata, hogy munkát ke­ressen, ha tehát nem találjuk otthon nyugodtan mondhatja állás után ment.- Tapasztalataik szerint mennyiben késlelteti az újra elhelyezkedést ez a törvény adta foglalkoztatási lehe­tőség?- A válasz bonyolult. Az állampol­gárokat joggal irritálja, ha egy-egy építkezésen, vagy magánvállalko­zónál meglátják amint a járadékon levő dolgozik. Viszont azt sem szabad elfelejtenünk, hogy napjainkban a munkaadók java része nem, vagy alig hajlandó többet fizetni alkalmazot­tainak a minimálbértől. Ebből a szempontból érthető, hogy az állásnélküli meggondolja elvállalja-e a munkát. Hiszen a 8-9 ezer forintért még dolgoznia is kell és a mellékesre akkor már se idő se energia nem marad.- Nehéz kiszűrni a fekete munkát, mégis az ellenőrzés szigorítása van napirenden. Hány emberük foglalko­zik ezzel a területtel ?- Az ellenőrzési csoportunk 1991. ok­tóberében alakult. Nyolc munka­társsal dolgozunk, akikre nem pusztán a fekete munka kiszűrése tartozik. Ok végzik a foglalkoztatáspolitikai esz­közök igénybevételével kapcsolatos valamennyi ellenőrzést. Bővítésre nem gondolunk, egyenlőre ez a lét­szám el tudja látni a feladatot. (Vad)Kártérítés „Disznóság” című cikkünk nyomán a megyei íővadász Kilőve és kitömve Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BSzL) - Hétfői szá­munkban adtunk hírt arról, hogy igen elszaporodtak a vaddisznók Zemplén egyes erdeiben. Ennek nemcsak az erdő körüli telkesgazdák, gazdál­kodók nem örülnek, de talán maguk a vadászok sem. Ugyanis a vadkárt meg kell téríteni. De ki fizesse meg az okozott kárt, és mennyi legyen az, ki állapítja meg, kinek milyen feladatai vannak a vad­kár elhárításában. A „Disznóság” című cikkünk nyomán tájékoztatta szerkesztőségünket Szendrei Mihály, a B.-A.-Z. megyei Vadászszövetség ügyvezető titkára, vagy ahogy régeb­ben nevezték e státus viselőjét a megyei fővadász.- A megyei Vadászszövetség minden bizonyított vadkárt megtérít - mondta a szakember és hozzátette: Nem értem, hogyan válaszolhatott a káro­sultnak egy vadász a cikkben leírtak szerint (kerítse körül kőfallal a gazdálkodó a földjét). Ugyanis mi például a múlt évben is nyolc millió forint kártérítést fizettünk, a károsul­taknak.- De a kár megtérüléséig azért van egy kis tennivaló. A károsult ugyanis a területileg illetékes polgármesteri hi­vatalnál kell, hogy bejelentse az oko­zott kárt. Ott jegyzőkönyvbe veszik az általa elmondottakat, majd nyolc napon belül kötelesek értesíteni a területileg illetékes vadásztársaságot. Ezután egy vadkárszakértő és a tulaj­donos a helyszínen győződhet meg a károkozás mértékéről, arról, hogy a kárt valóban vad okozta-e, a vadásztársaság illetve a tulajdonos a tőle elvárható módon eleget tett-e kárelhárítási kötelezettségének (pél­dául a vadásztársaság rendszeresen vadásztalta-e a területet, a föld tulaj­donosa vagy használója esetleg növénykultúra változtatással hoz­zájárult-e a kár csökkentéséhez, stb.). A kárbecslési jegyzőkönyvben nyi­latkozhat a vadásztársaság, a tulaj­donos is a kár mértékével kapcsolat­ban. Amennyiben elkészült a kársza­kértői jelentés, ez alapján a pol­gármesteri hivatal egy határozatot ad, melyben vagy kötelezi a vadásztár­saságot az okozott kár megtérítésére, vagy elutasítja a károsult igényét. Ha a felek nem értenek egyet a határozattal, bírósághoz fordulhatnak. Szendrei Mihály elmondta, hogy ál­talában az önkormányzatok által megalapozottan hozott határozatokat nem szokták megtámadni, s a bizonyí­tott károkat nemcsak elismerik a vadásztársaságok, de kárt meg is térítik. A vadkárral kapcsolatban tehát az első út mindig az önkormányzthoz vezessen! Az önkormányzatok ré­szére a megyei Vadászszövetség meg­küldte a vadkárszakértő nevét, így ő rövid időn belül elérhető. Nem kell tehát sem önbíráskodni, sem veszekedni senkivel, a hivatalos „eu­rópai” normát kell csupán követni. Nemzetközi tanácskozás a munkanélküliségről Állástalan tömegek - szociális gondok Gödöllő (MTI) - A munkanélküliség­ből adódó feszültségek csökkenté­sének lehetőségeiről kezdődött csü­törtökön nemzetközi tanácskozás Gödöllőn a Munkaügyi Minisztérium, Az emberi források fejlesztése Alapítvány és más intézmények szer­vezésében. A résztvevők elmondták: a társadalomra az elmúlt két eszten­dőben zuhant rá az a nagy pénzügyi és fizikai teher, amely együtt jár a tömeges elbocsátásokkal, a minden­napos megélhetési gondokkal. A vál­lalatoknak, a szakszervezeteknek, a családoknak e helyzetben új stratégiát kell kialakítani, hogyan kezelje e problémákat, illetve hogyan védekez­zen ellene. Ez annál is inkább fon­tosabb, mert az állástalan tömegek újabb és újabb szociális, gazdasági gondok sokaságát vetheti fel, ame­lyeket csak igen nagy körültekintéssel lehet kezelni. A nyugati társadalmak­nak már hosszú évek óta szembe kell nézniük munkanélküliség kérdései­vel, ezért a tanácskozáson neves kül­földi szakemberek beszámolnak eddi­gi tapasztalataikról. A segítőszándék­ban az is benne rejlik, a fejlettebb tár­sadalmak alapvető érdeke is, hogy a közép-kelet-európai • feszültségek a térségen belül oldódjanak fel. A konferencia szervezői egyúttal ha­gyományt kívánnak teremteni, hogy ezentúl rendszeresen szervezzenek hasonló témakörű tanácskozásokat és a témák megvitatásába az érintettek még szélesebb körét vonják be, így meghívják majd a szakszervezetek képviselőit. A tanácskozás napirend­jén a gazdasági struktúraváltás mun­kaügyi hatásairól az átképzés és to­vábbképzés lehetőségeiről és a foglal­koztatás-politika feladatairól hang­zanak el előadások. Gazdák saját érdekképviselete Budapest (MTI) - Gazdakör alakult Magyarnándoron a települési önkor­mányzat, valamint a Keresztényde­mokrata Néppárt helyi szervezete kezdeményezésére. A magyarnándo- ri, valamint a közeli cserháthalápi és debercsényi egyéni gazdákat az idei sorozatos értékesítési gondok indítot­ták saját érdekképviseletük megte­remtésére. Előbb a ribizli rendkívül alacsony felvásárlási ára okozott gon­dot, majd az uborkatermés nagy része maradt a termelők nyakán. Felháborí­totta a gazdákat az is, hogy több vagonnyi szilvájukra legfeljebb 11 forintos áron akadna vevő, miközben a kiskereskedők ennek háromszo­rosáért adják el a vásárlóknak. A gaz­dakör mind a termelési orientáló, mind pedig a piaci elhelyezést segítő információkkal kívánja az egyéni gaz­dák, valamint háztáji termelők bizton­ságát növelni. Szegény amerikaiak Washington (MTI) - Kétmillióval gyarapodott tavaly a szegénységben tengődő amerikaiak száma s az Egyesült Államok lakossága ösz- szességében is szegényebb lelt 1991- ben - ez derül ki a legfrissebb statisz­tikáiról. A Washingtonban közzétett számok szerint az elmúlt évben 35,7 mil­liónyian éltek a hivatalosan kijelölt szegénységi küszöb alatt; ez a la­kosság 14,2 százalékát jelenti. Egy esztendővel korábban a szegények száma 33,6 millió, aránya 13,5 száza­lék volt Amerikában. Az amerikai háztartások éves jö­vedelme 3,5 százalékkal, 30126 dol­lárra csökkent tavaly. A népességnyil- vántartó hivatal meghatározása sze­rint szegénységben él az a négytagú amerikai család, amelynek teljes évi jövedelme nem haladja meg 13924 dollárt. Ugyancsak hivatalosan sze­génynek számítanak azok a magá­nyosak, akik nem keresnek többet 6932 dollárnál egy esztendő alatt. A jelentés szerint az újonnan sze­génységbe süllyedi családok kéthar­madában a gyermekeit egyedül nevelő asszony a családfő. Segítséget ajánlott Legutóbb év elején, a Vállalkozók háza átadásakor járt Diósgyőrben John Cox úr, a British Petrol emberi erőforrásokkal foglalkozó szaktanács- adója. Az angol szakember közel két éve kíséri figyelemmel a DIMAG Rt.- ben folyó humánpolitikai munkát, ezek után természetes, hogy legutóbbi miskolci látogatásának helyszíne is a kohászati vállalat volt, Az itt töltött két nap alatt tájékozódott a részvénytársaság helyzetéről, tárgyalt a Munkaerőszolgálati Iroda tevékeny­ségének továbbfejlesztéséről, javasla­tot lelt a Diósgyőri Vállalkozók Háza üzleti alapon történő bővítésére. A közelmúltban alakult foglalkoztatási kft. munkájával kapcsolatosan segít­ségéről, támogatásáról biztosította a szakembereket. Magyar-olasz együttműködés Budapest (MTI) - Magyar-olasz közös finanszírozásban innovációs központot kíván létrehozni Magyar- országon a Magyar Innovációs Kama­ra és a Trieszti Ipari Park. Többek között erről állapodott meg a két szer­vezet elnöke budapesti tárgyalásai során - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t az innovációs kamara. A Trieszti Ipari Park az olasz kormány 100 millió dolláros támogatásával vál­lalkozás-fejlesztési akciót kíván kifej­teni Kelet-Európábán és ezen belül is elsősorban Magyarországon. Kiemelt céljuk kisvállalkozások létrehozása részben olasz tőkebefektetők, részben pedig innovációs vállalkozások Ma­gyarországra történő közvetítésével. A kialakítandó innovációs központ is azt a célt szolgálja, hogy - magyar szellemi tőke és olasz pénzbefektetők bevonásával - segítse az innovációs vállalkozások elindítását Magyaror­szágon.

Next

/
Thumbnails
Contents