Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám

ÉSZAK XLVIII. évfolyam, 210. szám 1992. szeptember 5., szombat Ára: 9,60 Ft.-MAGYARORSZAG BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA MDF-toborzó Raymond Indoklás ...az eseménytől kezdve még inkább nyilvánvaló, hogy a „A Lyoni Egyetem orosz szakára jártam, amikor egy bará­Tanuljuk, ízlelgetjük a szót: ROK, de az új intéz­nemzeti liberális szárny és a Csurka platform közöli sem­tóm javasolta, tanuljak magyarul, érdemes vele foglalkoz­ményekről, a regionális oktatási központokról még keveset miféle eszmei, politikai közösség nincs ... 2. oldal ni. Sikerült megtanulnom, megszeretnem.” 3. oldal tudunk. Pedig már szeptember 1-től léteznek. 4. oldal MDF megyegyűlés Miskolc (ÉM - BG) - A Magyar De­mokrata Fórum B.-A.-Z. megyei szervezete ma reggel kilenc órától tartja megyegyűlését Miskolcon, a Tehetséggondozó Szakkollégiumban (Selyemrét u. 1. szám). A gyűlésen a lejárt mandátumú megyei választmány (árt beszámolót az elmúlt két évben végzett mun­kájáról, majd megválasztják az új vá­lasztmányt és annak tisztségviselőit. Az eseményen dr. Furmann Imre, az MDF alelnöke tájékoztatja a részt­vevőket az MDF szervezeti ese­ményeiről, aktuális teendőiről, dr. Bogár László államtitkár pedig gaz­dasági kérdésekről tart előadást, de várhatóan napirendre kerül a közelmúltban nagy port felvert Csut­ka István által publikált tanulmány vitája is. A mostani megyegyűlés közvetve kapcsolódik az MDF november végén megrendezésre kerülő hatodik nagygyűléséhez, amelyet már biztos, hogy vidéki helyszínen tartanak. Az előzetes információk szerint Borsod megye is a pályázók közöli van. Plasztikai sebészek kongresszusa Kaposvár (MTI) - A Magyar Plaszti­kai Sebésztársaság első országos kongresszusa kezdődött meg pén­teken Kaposváron. Az eszmecserén mintegy 200 hazai és külföldi résztvevő előtt a szakterület legújabb eredményeiről számolnak be az előadók. Az utóbbi években főként az esztétikai jellegű plasztikai sebészet iránt nőtt meg az érdeklődés, s ezt sokan ki is használták, mégpedig olyanok, akik nem rendelkeznek kellő szakmai felkészültséggel - hangzott el a tanácskozáson. Nemzetközi hagymafesztivál Makó (MTI) - „Óriási piacvesztés érte az elmúlt 40 évben a világszín­vonalú makói hagymát. Ha újra be akarunk törni a nyugateurópai pia­cokra a ma is kiváló minőségű ter­mékkel, ezt csak mások kiszorítósá­val tehetjük. Ennek feltétele azonban egy valódi gazdasági érdekvédelmi szervezet, színvonalas marke­tingtevékenység küllődön, és a for­galmazás kézbevétele annak ér­dekében, hogy maguk a termelők fölözzék le a hasznot" - mondta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára pénteken Makón, a háromnapos nemzetközi hagymafesztivál megnyitóján. A hagymafesztiváf - kiállításokkal, színes folklór-műsorokkal tarkított programsorozata - szakmai tanác­skozásokkal, fórumokkal folytatódik Kolozsvár - útikönyv Kolozsvár (MTI) - 1957 ótó először jelent meg kolozsvári útikönyv a na­pokban. A város nagymúltú folyóira­tónak, a Korunk-nak kiadásában, 20 ezer példányban nyomták ki a „Ka­lauz a régi és az új Kolozsvárhoz” cí­mű hézagpótló munkát, amelynek történelmi bevezetőjét Vincze Zoltán, a város nevezetességeit, kulturális és történelmi emlékeit, híres hazsongar- di temetőjét, új létesítményeit bemu­tató sétákra hívó részét pedig Gaál óyörgy, a helybeli Brossai Sámuel líceum tanára írta. Maastricht mellett agitálnak Mitterrand és Kohl Párizs (MTI) - 11a a francia lakosság a szeptember 20-án tartandó nép­szavazáson nemet mond az európai unióról szóló maaslrichti szerződésre, akkor az kétségtelenül komoly visszafejlődést jelent majd mind Franciaország, mind Európa számára - jelentette ki a TF1 francia tv-adó csütörtök esti, Maastrichtnak szentelt majdnem háromórás műsorában Francois Mitterrand államlő. A 75 éves politikus 1988 óla most először vett részt televíziós vitaműsorban, s ez is jelezte, hogy a Iránéin kor­mányzat - illetve személy szerint Mitterrand - milyen nagy jelen­tőséget tulajdonít a szavazópolgárok meggyőzésének, a szerződés jóvá­hagyásának. Étre annál is nagyobb szükség van, mert az elmúlt hetek közvéleménykutatásai szerint az igennel, illetve a nemmel szavazók száma pillanatnyilag - nagy meglepetésre - gyakorlatilag fej fej mellett halad. A hírügynökségi jelentések szerint Mitterrand elismerte, hogy a francia lakosság már belefáradt 1 1 éve tartó elnökségébe, illetve a szocialista párt kormányzásába, de sürgette a választókat, hogy ne a. belpolitikai okok vezessék őket szavazatuk leadá­sakor. (A szerződés ellenzői ugyanis azt remélik, hogy Mitterrand népsze­rűtlensége miatt az elnök személyes fellépése visszafelé sül el, s éppen az egyezmény elleni voksolásra buzdítja Helmut Kohl a szavazókat.) Mitterrand mindenesetre célzott rá, hogy a „nem” győzelme esetén vállalni fog­ja a rá eső felelősséget: ám nem volt hajlandó elárulni, hogy ez mit jelent. Egyébként a habozó francia szavazók meggyőzésére a műsorban megszólalt Kohl német kancellár is. Bonnból közvetített beszédében igyekezett cáfolni azokat a francia félelmeket, hogy Maastricht jóváhagyása esetén Németország uralja majd az európai uniót: mint leszögezte, Franciaországnak nem kell, hogy kisebbségi komplexusa legyen az egyesült Németországgal szemben. Egyben határozottan el­vetette azokat a véleményeket, hogy az elmúlt napok németországi szél­Francois Mitterrand (Fotó: MTI) sőjobboldali zavargásai a „náci Németország régi démonjának" újjáéledését mutatják. - Ami ott történik, az szörnyűség, de ilyenfajta szélsőségek a világ más részein is vannak - mondta. Kohl egyébként visszautasította a szerződés párizsi ellenzőinek vádját, hogy mostani megszólalásával bea­vatkozott a francia belügyekbe. Em­lékeztetett rá. hogy 1983-ban, a Per- shing-rakétók telepítése ügyében Mitterrand is felszólalt a bonni parla­mentben, s ők azt sem tekintették bea­vatkozásnak. - A népszavazás ered­ménye befolyásolja a francia-német barátság jövőjét, s az nem bea­vatkozás, ha egy barátnak tanácsot adunk - mondta. A Liberális Internacionálé tagja a Fidesz Bonn (MTI) - A Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) pénteken, a kelct-közép-európai térségből első­ként, teljes jogú tagként felvették a több mint hatvan pártot és csoportot tömörítő Liberális Internacionálé (I..1) teljes jogú tagjai közé. ,,A Fidesz-re még nagy politikai jövő vár Magyar- országon" - közölte délutáni saj­tóértekezletén a L1 elnöke, Otto Lambsdorff. A németországi Mainzban tanács­kozó LI pénteken Jugoszláviával kapcsolatban határozat-állásfoglalást is elfogadott, s ebben egyebek között kiállnak Koszovo és a Vajdaság ko­rábbi autonómiájának helyreállítása mellett. Az MTI-t megbízható forrá­sok arról tájékoztatták, hogy a terve­zetben még csak a koszovói au­tonómia helyreállításáról volt szó, s magyar javaslatra vették hozzá a Vaj­daságot. A liberálisok nemzetközi tömörülése szorgalmazta, hogy a Biztonsági Tanács 757-es határozatában Szerbia és Montenegro ellen elrendelt szankcióknak, „ahol szükséges és helyénvaló, katonai eszközökkel is” szerezzenek érvényt, A mainzi szereplését az utolsó pil­lanatban lemondó német külügymi­nisztert, Klaus Kinkéit helyettesítő ál­lamtitkár, Helmut Schafer azonban a sajtóértekezleten megjegyezte: manapság senki sem gondol szárazföldi erők bevetésére, A határozattervezet vitájában fel­szólalók is legfeljebb addig mentek el, hogy Szarajevó és Gorazde szerb ost­romlóit légi bevetésekkel tegyék harcképtelenné. Szép, szomorú bányásznap (Fotó: ÉM Archív) Miskolc (ÉM - I S.)-Túl azon. hogy hűségjutalmat, kitüntetéseket, elis­meréseket kaptak a tegnapi bányász­napon a borsodi szénmedence dolgo­zói, kitörő örömre azért nemigen volt ok. Miskolcon, a bányászszékházban minden bizonnyal most utoljára tartot­tak ilyen ünnepséget, a 19 hónapja fel­számolás alatt áll Borsodi Szénbányák Vállalat hamarosan már a múlttá lesz. A sorrendben 42. bányásznapi ünnep­ségen - amelyen megjelentek a régió, a megye és Miskolc vezetői is - dr. Reményi Gábor vezérigazgató, felszá­moló biztos mondott beszédet. Szólt arról, hogy a több, mint kétszáz éves múltra visszatekintő borsodi bá­nyászkodás történetében fordulópont­hoz érlek el. Jövőre a szolgáltató egységek önálló vállalkozásként funkcionálnak to­vább, s bár még most sincs bánya- törvény, de vállalkozási formulában üzemel majd a rudolfi és a putnoki ak­na, valamint a vadnai külfejtés. Lyukóbánya, Feketevölgy, az ede- lényi bánya, és a szénelőkészítő rész­vénytársaságba tömörül. Hogy ezek a szervezeti és szerkezeti változások mennyire lesznek élet­képesek, nemigen tudni, az viszont Szerencse fel... I Rójuk férne tény, hogy a mostani állami vállalat már régen nem az, Bár köztudott, hogy a borsodi térség geológiai viszonyai kedvezőtlenek, gyenge minőségű a szén is, ám óvatos derűlátásra adhat okot Szabó Iván ipari és' kereskedelmi miniszter azon kijelentése, mely szerint a magyar szénre, a bányászra még szükség van. Ez, feltételezi a kormányzat iparágnak nyújtandó segítségét is. bs ez, reményt nyújthat a jövőre... A bányászhimnusz szerint: Szerencse fel...! És, Jó szerencsét!------KOMMENTAR Gy öngyösi Gábor Egy darabig lesz min köszörüljük a nyelvün­kéi, lépjük a szánkat, s hogy egy ilyen jól­bevált képtelenséget is idesoroljak - vitriolba mártott toliunkat tornásztassuk azon, hogy lám-lám mégiscsak voltak guruló dollárok, amelyeket hazánk, ennek, vagy annak a most is politizáló politikusnak a közreműködésével internacionalista pártunk kasszájából a moszkvai szolidaritási étlapba utalt át. Lesz, mert amint most a moszkvai titkos levéltárak anyagaiból kiderült, tényleg küldtünk évente néhány százezer dollárt Moszkvába. Ezt most igazolták nekünk vissza. Hogy mennyi ez a pénz, sok- vagy kevés, volt-e valamilyen haszna az egésznek vagy sem, erről nekem nagyon sok minden eszem­be jut, többek között olyan pénzek is, ame­lyeket Moszkva annak idején, még a vi­lágháborút megelőző időkben errefelé küldött, s amelyeknek ugyancsak nyoma veszett, illetve hát a forradalom exportja ürü­gyén néhány embert hatalomra segített és nem is akármilyen anyagi helyzetbe hozott. Ha íg y nézzük a dolgot, gondolom, a mi Moszkvába küldött dollárjainknak is akadt gazdája, s bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy valaki, vagy valakik valahol az átlagosnál könnyebben boldoguljanak ebben a könnyű­nek egyáltalán nem mondható földi életben. Aj egészhez, miután ezek a pénzek nyilván eltűntek, illetve hát elszámolhatók, nekem mindössze annyi a megjegyzésem, hogy bár csak ennyi került volna ki Moszkvába évente a hazánkban megtermelt értékekből. Különben, ha jól belegondolok, akkor még azt a véleményt is megkockáztatnám , hogy talán ezek a pénzek voltak - mai szemmel nézve - egyedül hasznosak a kelet felé áram­ló értékek közül, mivel ennek fejében nem hal­mozódott fel ott nekünk kifizetetlen és soha be nem hajtható aktívumunk, tehát emiatt nem kellett soha bosszankodnunk, másrészt meg az is lehetséges, hogy sokakban némi - ma is megnyugvást okozó elégtételt ébreszthet, hogy lám-lám, mi megtettük a magunkét a világforradalom kiterjesztéséért, végső győ­zelméért, s ha nem is sikerüli, legalább nem rajtunk múlott. Menekül a toké Oroszországból Washington (MTI) - Oroszország az idei év első felében mintegy 10-12 milliárd dollárt kapott külföldi segélyek formájában, de ennek az összeg­nek a telét menekítették ki az országból ugyan­ezen idő alatt illegális csatornákon - közölték amerikai pénzügyi fonások. A szakértők érte­sülései szerint az első félévben legalább 5 milliárd dollárnyi orosz tőke vándorolt külföldre, elsősor­ban azért, mert az exportbevételhez jutó hazai vállalatok nyereségeiket inkább nyugati bankok­ban tárolják, ahelyett, hogy otthon fektetnék be. Hírügynökségi kommentárok szerint a tőke- menekítés mértéke már azt a kérdést is felveti, hogy Moszkva valójában mekkora külső se­gítséget igényel gazdasága átalakításához. Orosz központi banki illetékesek jelezték: a jelen­ség megfékezése érdekében fontolgatják, hogy kötelezővé teszik minden exportjövedelem eladását az államnak s a vállalatok csak a saját im­portjukhoz. szükséges összeget tarthatnák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents