Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-25 / 227. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Hirdetés 1992. Szeptember 25., Péntek KÁRPÓTLÁS, PRIVATIZÁCIÓ A KÁRPÓTLÁSI JEGY - ÉRTÉKPAPÍR Mi is az a kárpótlási jegy? Mire jó? Mire lehet, és mire nem lehet felhasználni? Milyen lehetőségeik vannak a jogosultaknak és milyenek a tulajdonosoknak? Ki a jogosult, és hogyan juthat hozzá a kárpótlási jegyéhez? Kérdések, amelyek manapság sokakat foglalkoztatnak. Uj, ismeretlen dologról van szó, ezért az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos információval szolgálni - amint azt az előző kél részben is tettük -, amelyek megkönnyíthetik a válaszadást a felmerülő kérdésekre. A kárpótlási jegy: A kárpótlási jegy értékpapír, amelyen az állam elismeri, hogy a NÉVERTEK összegével tartozik önnek. Kibocsátója az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A kárpótlási jegy bemutatóra szól, nem szerepel rajta a TULAJDONOS neve. Ezért tehát az tekinthető a tulajdonosának, akinek a birtokában van. Ha ön elveszti, ellopják, vagy bármilyen módon megsemmisül, nincs lehetőség a pótlására. Célszerű tehát különös gondot fordítani a megőrzésére. Lehetőség van arra, hogy felhasználásukig letétbe helyezze a kárpótlási jegyeit a kiadásukkal foglalkozó értékpapírforgalmazó cégeknél. Ezek: Budapesti Értékpapír és Befektetési Részvénytársaság, valamint OTP Bróker Részvénytársaság Ezen cégek fiókjai a fővárosban, a megyeszékhelyeken, illetve megyénként még néhány helyen megtalálhatók. A kárpótlási jegyért cserébe kapott letéti igazolás elvesztés esetén pótolható. (Az ön érdeke, hogy az igazolás elvesztését azonnal jelezze az azt kiállító fióknak.) Az igazolás bemutatásával ön bármikor hozzájuthat ti kárpótlási jegyéhez, s mindezért fizetnie sem kell, a szolgáltatás ingyenes. A kárpótlási jegy átruházható. Mivel ez az értékpapír bemutatóra szól, ön megkötések nélkül eladhatja, elajándékozhatja, vagy gazdasági társaságba tőkerészként beviheti azt. A kárpótlási jegy kamatozik. A kamatszámítás kezdő időpontja 1991. augusztus 11. Ettől a megjelölt időponttól kezdődően az ön kárpótlási jegyeinek az értéke folyamatosan növekszik, függetlenül attól, mikor kapta kézhez az értékpapírokat. A kai pótlási jegy jövedelemadó- mentes. A kárpótlásra JOGOSULT a kárpótlási jegy értéke és kamatai után nem fiy.et személyi jövedelemadót. Ugyancsak adómentes a kárpótlási jegy ellenében megszerzett érték - termőföld, részvény, stb. Felhasználási lehetőségek: A kárpótlási jegy érteket testesít meg, amelynek a fedezetét az állam tulajdonában lévő vagyon erre a célra elkülönített része biztosítja. További fedezetet jelent a Isz-tulajdonban, állami gazdaságok kezelésében álló földterület egy része és az önkormányzati lakásállomány. Az állam, illetve minden önkormányzat és termelőszövetkezet a jogszabályban meghatározott esetekben fizetőeszközként fogadja el a kárpótlási jegyet. (Bizonyos esetekben a vásárlás során a letéti igazolást is elfogadják fizetési eszközként, de csak akkor, ha az a vásárló saját nevére szól. Az előprivatizációs programban szereplő üzletek megszerzésének pedig előfeltétele a kárpótlási jegy letétbe helyezése.) A jogosullak, vagyis kárpótlási jegyek elsődleges tulajdonosai számára az alábbi felhasználási lehetőségek állnak rendelkezésre:- termőföld vásárlása- életjáradékra váltás- önkormányzati, ill. á 1 laini tulajdonú lakás megvásárlása Ezekkel a felhasználási lehetőségekkel tehát csak a jogosultak élhetnek, és ők is estik a részükre eredetileg átadott kárpótlási jegyeket használhatják fel. Ezt az értékpapírok sorszámai alapján ellenőrzik az átvevők. A fentieken túl, jogosultságtól függetlenül minden kárpótlási jegy tulajdonosa felhasználhatja a birtokában lévő értékpapírt- az állami vagyonból a privatizáció során megszerezhető vagyontárgyak, tulajdonrészek (részvények,üzletrészek) megvásárlásakor. Lehetőség van arra is, hogy a privatizáció során igényelhető Egzisztencia Ifilel esetében az érintett bank saját erőforrásként vegye, figyelembe a kárpótlási jegy névértékét. AMIKOR AZ ÉRTÉKPAPÍR KÉSZPÉNZNEK SZÁMÍT Kárpótlási jegyek az Egzisztencia Hitel igénybevétele során és a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban A kárpótlási jegyek átváltása során azon lehetőségei szinte korlátlanok. Eddig megismerkedhetett azokkal a módozatokkal, amelyek segítségével életjáradékra válthatók, illetve önkormányzati lakás megvásárlása során felhasználhatók ezek az értékpapírok. Most egy újabb lehetőséggel ismertetjük meg önt, ez pedig a kárpótlási jegyek felhasználása privatizációs hitelek igénybevétele esetén (EGZISZTENCIA 1 HTEL), valamint a dolgozói tulajdonszerzés során (MUNKAVÁLLALÓI RÉSZTULAJDONOSI PROGRAM). Előprivatizáció: Az 1990. LXXIV. törvény lehetőséget biztosít arra.hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) kisebb méretű kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató üzleteket leválasszon állami vállalatokról, s ezeket az üzleteket árverésen értékesítse. Közel két év alatt mintegy ötezer üzlet TULAJDONJOGA, illetve BÉRLETI JOGA talált ilyen módon gazdára. Az ÁVÜ a vételár fejében kárpótlási jegyet is elfogad, méghozzá a teljes árverési érték erejéig. Amennyiben önnek nincs . elegendő pénze, kedvezményes kamatozású hitelt úgynevezett Egzisztencia Hitelt, más néven E- hitelt - is módjában áll igénybe venni. A hitelfelvétel során szintén felhasználhatja a kárpótlási jegyét, amely ez esetben saját erőnek minősül. Mikor szerezhető tulajdonjog, és mikor bérleti jog az előprivatizáció során? Amennyiben a kérdéses üzletnek az állami vállalat korábban kezelője volt, úgy az üzlet tulajdonjogát bocsátják árverésre. Ha az állami vállalat maga is csak bérelte az üzlethelyiséget például a helyi önkormányzattól - , akkor az árverésen ön csak a helyiség bérleti jogát szerezheti meg. Az előprivatizációs programban résztvevő - tehát az ön számára is elérhető - üzletek listája megtekinthető az Állami Vagyonügynökségen. Hogyan vegyünk részi az árverésen? Az ÁVÜ országos terjesztésű napilapokban is közzéteszi az árverésen meghirdetett üzletek listáját. A hirdetésben pontosan megjelöli a jelentkezés határidejét és helyét. Amennjhben ön úgy dönt, hogy részt kíván venni az árverésen, a megadott időpontig kell a hirdetményben szereplő helyen leadnia a jelentkezését. Az árverés közjegyző előtt bonyolódik le, s a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó nyer. Azonos ajánlat esetén a készpénz, valamint a kárpótlási jegy előnyt élvez a hitellel szemben, illetve az adott helyiség dolgozója a külső pályázókkal szemben. Az árverés megkezdése előtt a pályázóknak úgynevezett bánatpénzt kell letétbe helyezniük, amit a vesztesek az árverés végeztével visszakapnak. A győztesnek a bánatpénz összegéi beszámítják a vételárba. Annak, aki az árverésen megszerezte a vételi jogot, a versenytárgyalás napját követő 15 napon belül kell a szerződést megkötnie. Ehhez fel kell mutatnia a vételárat, a következőképpen:- a készpénzfizetést az átutalásról szóló csekk bemutatásával,- a kárpótlási jegyet letéti igazolással (a kárpótlási jegy letétbe helyezéséről fentebb szólunk!),- hitelfelvételt pénzintézettől származó hitelszerződés bemutatásával igazolhat. Az adásvételi szerződés megkötése után az öné a kiszemelt üzlethelyiség tulajdon-, illetve bérleti joga. FIGYELEM! Az árverési hirdetésben megjelölt privatizációs költségeket készpénzben kell megfizetni. Erre sem kárpótlási jegyet, sem hitelt nem fogad cl az Állami Vagyonügynökség. E-hitcl: Az Egzisztencia Hitel kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció. Kamatai nem haladhatják mega mindenkori jegybanki alapkamat meghatározott hányadát. Az E-hitel kamata ennek megfelelően jelenleg 15,2 %, ehhez járul még a kereskedelmi bankok használ jelentő 4 %-os kamatrés. A hitel törzstőke után fizetendő éves kamat tehát - a jelenlegi feltételek mellett - 17,2 %. Erhitelt az előprivatizációs programban szereplő üzlethelyiségek tulajdon-, illetve bérleti jogának a megszerzése, valamint állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek, üzletrészeinek a megvásárlása során'lehet igénybe venni. A hitelfelvételnek nincs felső korlátja. A felvehető hitel mértékét tíz igénylő sajálerő-forrása, illetve a szükséges fedezetek megléte határozza meg. A hitelt felvehetik magánszemélyek, azok gazdasági társulásai, valamint - néhány szövetkezeti típus kivételével (ezek: takarékszövetkezet, lakásszövetkezet és iskolaszövetkezet) - szövetkezetek is. Hitelfelvétel cselén - a hitel mértékétől függően - az igénylőnek rendelkeznie kell saját erővel. ÁJ saját erő lehet készpénz, de lehet kárpótlási jegy is. A saját erő kötelező minimális mértékét az alábbi táblázat mutatja be: 0- 5 millió forint hitel esetében a törzstőke 2 %-a 0-10 millió forint esetében a törzstőke 10 %-a 10 millió forint fölött a törzstőke 25 %-a Amennyiben ön 5 millió forint összegű E-hitelt szeretne felvenni 100 ezer forint saját erővel kell rendelkeznie. Ezt a 100 ezer forintot kárpótlási jegyben - pontosabban a kárpótlási jegy letétbe helyezését igazoló okmány segítségével - is felmutathatja. 10 millió forint hitel felvétele esetén a saját erő mértéke már 1 millió forint, melyei a pénzintézetek szintén kötelesek teljes egészében kárpótlási jegyben elfogadni. Részvényvásárlás esetén a saját erő kötelező mértéke 50 %.! A hitelt folyósító pénzintézetek részéről minden esetben a hitel- nyújtás alapfeltétele, hogy az igénybevevő megfelelő fedezettel rendelkezzék arra az esetre, ha a törlesztőrészletcket va lám i lyen okból nem képes rendszeresen fizetni. Amennyiben a hitelt valamely vagyontárgy - üzlet, részvény, üzletrész - megszerzéséhez igényelték, általában a megvásárolni kívánt vagyontárgy teljes értéke szolgál fedezetül. Amennyiben az igénylő valamely üzlethelyiség bérleti jogának a megszerzéséhez folyamodik hitelért, úgy egyéb vagyontárgyat kell fedezetül felmutatnia. Ezt minden esetben a hitelt folyósító bankok határozzák meg. FIGYELEM! E-hitelt csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a megszerezni kívánt vagyontárgy az állam tulajdonát képezi, s azt az Állami Vagyonügynökség (vagy annak megbízottja) értékesíti. Ahhoz, hogy kárpótlási jegy segít ségével részvényt, üzletrészt vásároljon, valamint, hogy E-hitcl felvétele esetében saját erőként a kárpótlási jegyet felmutassa, nem feltétlenül kell kárpótlásra jogosultnak lennie! A kárpótlási jegyek ilyen irányú felhasználása azok számára is lehetséges, akik vásárolták, örökölték, vagy ajándékba kapták azokat. Mit nk:t vállalói Résztulajdonosi Program (MRP): A parlament a közelmúltban fogadta cl a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról - röviden: MRP-ről - szóló törvényt. Ezzel lehetőség nyílt a munkavállalók előtt, hogy KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL tulajdonjogot szerezzenek a saját vállalatukban. Amennyiben ön egy átalakulás előtt álló állami vállalat, vagy egy gazdasági társasággá átalakult, de még állami kézben lévő cég alkalmazottja, kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi sorokat. Megtudhatja belőlük, hogyan válhat munkavállalóból munkaadóvá, alkalmazottból tulajdonossá. Mi az MRP lényege? Az MRP olyan lehetőséget biztosít a kollektív tulajdonszerzésre, amelynek során az anyagi terhek megoszlanak a programban résztvevő munkavállalók között. A saját pénzforrás mértéke: Ez egy 40 fős MRP-szervezet esetében, amely 240 miílió forint értékben kíván részesedési szerezni a vállalatában (ekkor átlagosan 6 millió forint *fnt egy főre), 100.000 forint + a sávba tartozó rész, vagyis 1 millió forint 15 százaléka, azaz 150.000 forint, összesen 250.0(H) forint az egy főre jutó saját erő mértéke. Ez a példánkban - 40 ember esetében, 240 millió forint értékű tulajdon- szerzés során - összesen 10 millió forint saját pénzforrás biztosítását jelenti. A saját erőt az MRP-szervezet egészének kell felmutatnia - az egyéni hozzájárulástól függetlenül. A vállalat tulajdonjogát, vagy annak egy részét a dolgozókból alakított úgynevezett MRP- SZERVEZET szerezheti meg, s később a tulajdonosi jogaikat is a szervezeten keresztül gyakorolhatják a tulajdonos-munkavállalók. Hogyan alakítható M R P-szcrvezet? Az MRP-ről szóló törvény értelmében a dolgozói társaságban részt vehet minden munkavállaló, aki legalább 7 hónapja az adott munkahelyen dolgozik. A munkavállalók legalább 25 százalékának írásban kell kifejeznie azt a szándékát, hogy a vállalati tulajdon, vagy annak egy része megszerzésére M R P-szervezetet kívánnak alakítani. Ezután 5 fős szervezőbizottságot kell létrehozni, amely a továbbiakban a szervezet nevében eljár. Az MRP-szervezetnck úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie, amelyből kiderül, hogy 1. / - a leendő (rcsz)tulajdonosok üzletpolitikája, a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak a törlesztését, illetve, 2. / - milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. A szervezőbizottság a tanulmány birtokában hitelkérelemmel fordulhat valamely pénzintézethez (bankhoz), illetve részletfizetésre tehet ajánlatot a vagyonrészt eladó tulajdonosnak. Az MRP keretében történő vagyonszerzés esetén a kárpótlási jegyeket saját pénzforrásként, névértéken kell figyelembe venni. A Iliid cs részlet fizetés feltételei: A hitel és a részletfizetés futamideje maximum 10 év, amelyből legfeljebb 2 év a türelmi idő. Az MRP keretében történő vagyonrész vásárlásához nyújtott hitel kamatfeltételei megegyeznek az Egzisztencia hitel mindenkori feltételeivel (lásd fentebb!) Az MRP szervezet megszűnése: Az MRP-szervezet megszűnik, ha valamennyi általa birtokolt vagyonrész tulajdonjogát átruházta, illetve, ha a résztvevők többsége kezdeményezi a szervezet megszűnéséi. Az átlagosan egy főre jutó vételár sávok A saját pénzforrás alapja A sávba tartozó rész %-a 0 és 5 M Ft között 0 Ft és 2%. 5 és 10 M Ft között 100.000 Ft és 15 % lOMFt felelt 850.000 Ft és 25 %
