Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
Zempléni Tájakon ESZAK-Magyarország 5 1992. Szeptember 24., Csütörtök Szőlő a laposban Elkerülő útszakasz a kőbánya miatt Tállya (ÉM-MI) - Lapunkban is foglalkoztunk már a tállyai kőbányából szállító teherautók ügyével. Pontosabban azzal, hogy hol közlekedjenek a nagysúlyú szerelvények. Mint az köztudott, Tállya belterületéről kitiltották őket, ugyanis több, a főút alatti pince beszakadt, vagy ennek veszélye fenn állt. Most Golop, Monok, Szerencs útvonalon jutnak ki a 37-es számú útra, aminek persze az olt lakók sem nagyon örülnek. A Tállyai Polgármesteri Hivatalban ezzel kapcsolatosan elmondták, hogy az igazi megoldás egy, a települést elkerülő útszakasz lenne. Erre már el is készültek az előzetes tervek. A pénzügyi fedezetet biztosítandó pályázatot nyújtottak be. Az elkerülő út 47 millió forintba kerülne, melyből mintegy 10 milliót a helyi cégek vállalnának. Ha megépülne, mindenki nyerne valamit: a fuvarozóknak nem lenne kerülőút, a helyiek megszabadulnának a még napjainkban is próbálkozó (az esetleges büntetést reszkírozó) teherautóktól, s nem utolsó sorban az érintett más községek is mentesülnének a teherautók okozta zaj, súly és kipufogószennyeződésektől. Földárverés, és ami utána marad Vajdácska (ÉM-BSzL) - Volt már földárverés Zemplénben is, legutóbb például Vajdácskán. Nem biztos, hogy az utána következő földárveréseken is minden kijelölt földnek gazdája lesz. Jogos tehát a kérdés, mi lesz az árverésen el nem kelt földterületekkel, vagyis mi lesz a kárpótlás után megmaradt földek sorsa? A kárpótlás szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti földet a SZVAT. 25. paragrafusának (3) bekezdése szerint a tagok tulajdonába kell adni. Erre a tulajdonba adásra várhatóan 1993. március 31. napját követően kerülhet sor. Előfordulhat, hogy a szövetkezet azt megelőzően jogutód nélkül megszűnik, vagy gazdasági társasággá alakul át. Ebben az esetben is tulajdonba kell adni az árverésből visszamaradt földet, A jelenlegi szabályozás ebben a kérdésben nem mindig ad eligazítást, erre várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő földtörvény módosítás ad választ, amely jelenlegi formájában a volt tagokat jelöli meg potenciális tulajdonosként. Amennyiben megindul a szövetkezet felszámolása és a földre egyébként is jelzálog van bejegyezve, a tagok, illetőleg a volt tagok, csak akkor kaphatják meg az árverésekből visszamaradt földet, ha a felszámolás során a földet illetőleg ellenértékét nem kellett a hitelezők kielégítésére fordítani. Inkább az „Isteni magasságokban" Tokaj (ÉM-BSzL) - Tárcái és Tokaj között került lencsevégre ez a képen látható szőlőlelepítvény. Minden egyes parcellán olvasható a szőlőbérlő-, szőlőtermelő neve, Sajnos, azonban a sorok hamar véget érnek. Mire elérnék a Kopasz-hegyet, már fordulhat is vissza a traktor és a szüretelő is.Mert régebben szokás volt, hogy a Sátoraljaújhely (ÉM-ME) - Nem következett be számottevő változás a zempléni térség munkaerőpiaci helyzetében állapíthatjuk meg az elmúlt heteket vizsgálva. A regisztrállak száma a korábbiakhoz hasonlóan lassú emelkedést mutat és sajnálatosan növekedett a pályakezdő állásnélküliek tábora. Sátoraljaújhelyen és vonzáskörzetében a szeptember 20-i adatok szerint 4193 munkanélkülit regisztráltak és mint a kirendeltségtől megtudtuk év végéig - a dohánygyár és a körzet termelőszövetkezetei által bejelentett leépítések miatt - közel ötszázzal lesz nagyobb a szám. Elhelyezkedési lehetőségek hiányában 164 fiatal maradt állás nélkül, közülük négy felsőfokú végzettségű. Számukra megoldást egyenlőre csak az átképző tanfolyamok jelenthetnek, melyek közül szeptember 21-én indult az orvos írnoki és októberben kezdődik a bank- és devizaügyintézői, valamint a nőiruha készítői. Mi lesz ha ezeket sikerrel befejezik? Nagy valószínűséggel csak néhányuk- nak jut munkahely, a többség továbbra szoknyán, sőt a szoknya „alján” lényegesen könnyebben művelhető volt a szőlő, ezért a támogatásokat kihasználva, ide telepítették. De mára már ez a nézet is a múlté. A jó minőség ugyanis csak a régebben is művelt és a Kopasz hegyi kilátóhoz közeli helyeken biztosítható. Valaha a tévéadó körül intenzív szőlőtermesztés folyt. is sorban áll majd a kirendeltségeken. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a közelmúltban hárman kaptak pénz- beni támogatást munkahelyteremtő beruházás címén, ha a tervek megvalósulnak 30-50 ember problémája oldódik meg hosszútávon. Nem rózsásabb a helyzet Tokajban sem, ahol a regisztrált állásnélküliek száma ugyan csökkent, de az ok sajnos nem az új munkahelyek megjelenése, hanem a járadék folyósításának lejárta. Egyre többen részesülnek tehát szociális támogatásban, bár a kirendeltség vezető elmondta ez még a jobbik esel, sokan semmiféle juttatást nem kapnak. A bejelentett 51 álláshely közül, mint megtudtuk 20 nem tekinthető komoly ajánlatnak. Avar- rónőknek,kosárfonóknak ugyanis 3-4000 forintos havi béreket ajánl a munkáltató. Nem csoda, ha ilyen feltételek mellett nem akad jelentkező. Mi várható évvégéig? A tarcali Északkő Kőbánya Vállalat átalakulása létszámracionalizálással jár, mely várhatóan 100 dolgozó elbocsátását jelenti. A szerencsi kirendeltségen a segélyben, járadékFotók: Farkas Maya Itt, lenn, ahol a kéjjen ma szőlő van - kukorica és egyéb víztűrő kultúrák virágzottak. Úgyhogy menjünk csak vissza a Himnuszban is megénekelt szőlőtermesztő helyekre. Mennyivel szebben hangzik majd utódaink ajkáról: „Tokaj szőlővesszein nektárt csejjegtettél”... Adja Isten, hogy így legyen. ban részesülők létszáma meghaladja az ötezret, közülük 223-an veszik igénybe a pályakezdők munkanélküli segélyét. Nagyrészt általános- és középiskolát végzettek, de vannak diplomások is. Az átképzések itt sem jelentenek többet időszakos megoldásnál. A komplex ügyintézői és a banki ügyintézői képzésben résztvevőket a vizsgák után sem várja az ajánlatok halmaza. A közhasznú munkavégzés az egyedüli hathatósnak számító eszköz a szakemberek kezében. Körzetünket érintő munkahelyteremtésről, jelentős létszámfelvételről nem tudunk beszámolni, mondták a sárospataki kirendeltség munkatársai. Ez a stagnálás, viszont nem jellemzi a leépítéseket, amelyekből még az év végéig, sőt a jövő év elején is kijut ennek a vidéknek. A pályakezdő munkanél-küliek foglalkoztatását - az előzőekhez hasonlóan - részijén közhasznú munkával próbálják kiváltani, részben jJedig az átképzésekkel. Ez utóbbi Sárospatakon sem tartozik az esélynövelő tényezők közé. Egyre többen kapnak szociális támogatást Zempléni munkaerőpiac Volt egy nyár, ezer tűz... Taktaszada (ÉM-BSzL) - Itt találkoztam Vele először egy építkezésen, ahol toltuk a talicskát, mikor betonnal, mikor sóderral megrakva. Azóta sok víz Jefolyt a Tiszán. Mikor újra találkoztunk a megyei tűzoltóparancsnokság ügyeleteseként mutatkozott be: Tóth István alhadnagy vagyok. Akkor jutott eszembe, hátha az az ember, akivel 1982-ben egyik munkatársam építkezésén kalákában együtt dolgoztunk. Most jjedig a megyei tűzoltójjarancs- nokság épjjen soros ügyeletese ként „ismerhettem meg”, amikor a megyében előforduló napi tűzesetekről akartam informálni a tisztelt olvasót. Amolyan kényszerkapcsolat alakult ki közöttünk, s legtöbbször csupán telefonon „találkoztunk” egymással. E héten is így adódott, ezért szereltem volna közelebbről is megismerni a megyei tűzoltóparancsnokság alhadnagyát. Ezúttal azonban nem a tűzesetekről, nem a napi rendkívüli eseményekről, hanem családjáról, önmagáról faggattam a negyvenegy éves köz- szolgálati embert.- Bizony, negyvenegy éves vagyok, két fiú édesapja és valóban Taktasza- dáról járok be munkahelyemre, immár tizenhét éve - mondja Tóth István, amikor ügyeletes, igyekszik objektí- van tájékoztatni olvasóinkat a megyénkben előfordult tűzesetekről, ép- jjen ezért egy szokatlan kérdést tettem föl neki, hogy mondaná el e tizenhét évi szolgálati idő alatt melyek voltak azok a derűsebb pillanatok, amikor nem feltétlenül a tragédiákat kellett számba venni.- Volt itt egyszeregy gyújtogatás, ahol rendőri őrizetbe kellett venni az elkövetőt. Azonban ő sehogy sem akart „kötélnek állni”. A rendőr kolléga segítségemet kérte és gondolom, hogy már termetem és fellépésem is döntő érv volt az elkövető előtt. Amikor megkértem, hogy legyen szíves igazolja magát, az illető mindkét kezével automatikusan nadrágzsebébe nyúlt, ekkor fogtam meg kezeit, s a tehetetlen ember csak ennyit mondott, a fellépés nyomán: „A tisztúrnak mindent!”Aztán volt olyan eset is, hogy egy pesti prímás Miskolcon akart öngyilkos lenni. Felment hát az egyik orvosi ügyeleti lakás tetejére és onnan kiabálta, hogy öngyilkos lesz. A tűzoltókat hívták ki, hosszú létrával mentünk is a tetőre, de bármelyik oldalról közelítettük meg, mindig ellenkező oldalon bukkant fel. Felmentem hát a padlástérre, ott kipuhatoltam, melyik részen áll ez a szerencsétlen. Amikor megbizonyosodtam róla, hogy fölöttem áll, egyszerűen a talpa alatt beütöttem a palát, ő jjedig az ölembe hullott. így lett vége a tragikomikus eseménynek.- A kézügyességéről jut eszembe, hogy ugyan mondaná el, mi az eredeti foglalkozása, hiszen úgy tudom, a tűzoltóság csakis valamilyen szakképzett embereket foglalkoztat.- Fém- és fa mintakészítő asztalos vagyok, tizenhét évvel ezelőtt az LKM 1-es mintakészítő üzemében dolgoztam.- Melyik volt a „legfurább” év szolgálata alatt?- Bizony a tavalyelőtti. Ugyanis 1990- ben már kora tavasszal volt olyan napunk, hogy áprilisban huszonnégy óra alatt hatvannégy esetben riasztották a megyei tűzoltóparancsnokságot. Igaz, az idei nyár sem volt kutya! Volt olyan ügyeleti napom, (nem is egy), hogy harminckilenc esetben riasztottak minket. Nemrégiben épjjen én voltam ügyeletben, a boldogkőújfalui és a főnyi tűzeseteknél is, valami rettenetes érzés volt, hogy napokig küzdöttünk a lángokkal, s szinte reménytelennek tűnt, hogy egyszer kihúnynak a pusztító'lángok. Amikor fentiekről érdeklődtünk Tóth Istvántól, ismét a megyei tűzoltóparancsnokság ügyeleteseként találkoztunk vele. Ahogy viccesen akkor mondta, neki ez volt a pechje, nekünk meg ez a szerencsénk... Zempléni titok Gyöngyösi Gábor Zemplénben tulajdonképjjen semmi titok nincs, kivéve azt az esetet, amikor az ember végére akar járni valaminek. Ez ugyanis eleve lehetetlen, mert Zemplénnek csak egy vége van, nem úgy mint a botnak, amelynek tudva lévőén két végének kellene lennie. A zempléni bot egyik vége viszont valahol kicsüng az országból s ezért természetesen felelősséget sem vállalhatunk. Egy jókora rész viszont itt van, s meg kell adni, az sem mentes megfejthetetlen dolgokban. Az ember mondjuk, Zemplénagárd felé autózik a népieden utakon, tudva azt, hogy ha igyekszik, az ország egyik legszebb falusi településének a vendégszeretetét élvezheti. Nevezzék ezt akár falusi turizmusnak, akár másnak, a lényeg az, hogy egyszerre csak elbizonytalanodik mentében. A táblák ugyan világosan mutatják, hogy jó irányba hajszolja gépkocsiját, s mindig az a falu, község következik, ami ki van írva de egyszer mégis megáll. Az asztal sima tájon ugyanis nem nehéz eltévedni az utak kereszteződéseiben, s azt is meg kell szokni, hogy az útjelző táblák egyre ritkábbak. Ha vannak, természetesen továbbra is Zemplénagárd irányát mulatják, de ha teszem azt Tiszacsermely után az van kiírva, hogy Tiszacsermely Határszél, akkor az embernek azért a fékre téved a lába. Különösen ha tudja, hogy Nagyhomok lehet ugyan a világ közepe, de az országnak azért eléggé a szélére került, s errefelé sehol sincs messzebb az országhatár tíz- húsz kilométernél, amin ugye útlevéllel sem tanácsos mindig átkelni, hát még útlevél nélkül. Kis idő elteltével aztán jjersze lehet tájékozódni, akár térképről is, de a közlékeny és barátságos zempléni nép is felvilágosítja az embert, hogy itt a határszél nem azt jelenti amit máshol, itt csak a falu határának egy részét nevezik így, azóta, hogy néhány család elfoglalta itt a szabad, meg eltulajdonított földeket. Határszél lett hát az ország egyik határszéli megcsonkított megyéjének történelmi határain jócskán belül. A helyzet adott, a név hogy így mondjuk védett és bejegyzett, még a térképen is megtalálható, de ötletnek nem a legszerencsésebb, az biztos. / Uj borfeldolgozó épül Tokajban Tokaj (ÉM-KL) - A jelek arra utalnak, hogy a világhírű borvidék, Tokaj-hegyalja a borforgalmazásban is hajdan egyik közpntjának számító Tokaj visszanyeri régi rangját, ugyanis egy magyar-francia közös vállalat, a Hétszőlő RT. Egy figyelemre méltó beruházást, egy borfeldolgozót valósít ott meg. A borfeldolgozót a történelmi nevezetességű, s kieme lkedően jó bort termő Hétszőlő meliorációja által beültetett terület közjjontjában építik meg, mégpedig a nevében ugyancsak a vidékre utaló TOKAJBOR Kft. Kivitelezésében. A francia-magyar részvénytársaság, mint tulajdonos, építteti a feldolgozót, amelynek tervét Bodonyi Csaba építész készítette. A kétszintes, összesen 350 négyzetméter területű, a vidék építészeti stílusához igazodó létesítményben kapnak' helyet a feldolgozáshoz szükséges berendezések, s az aszú-tartályok is. Mert a vállalkozás nem csak a hazai, de a külföldi piacon is értékesíteni kívánja az itt termett szőlőből készített borait. Ennek fjedig feltétele a hamisítatlan tokaj- hegyaljai jelleg és természetesen a természetes csemegebor, az aszú tökéletes íz-, illat- és zamatanyaga. Amit már a feldolgozásnál is garantálni akarnak. A saját feldolgozást! boraikat aztán ugyancsak Tokajban palackozzák majd. Megvették ugyanis az egykori „sóhivatal”, majd kollégium, azaz a Dessewffy kastély két épületét, amelyben az adminisztráció és a központ kap majd helyet. Az udvaron elbontott épület helyén jjedig a Chaton rendszer szerint üzemeltetett palackozó épül fel. A Tokajban termett bor tehát Tokajban kerül palackozásra. A Tisza híd Tokajnál
