Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
1992. Szeptember 23., Szerda Hirdetés ESZAK-Magyarország 13 KÁRPÓTLÁS, PRIVATIZÁCIÓ ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKSZIK A HAVI ÖSSZEGE A kárpótlási jegy átvétele életjáradékra Amennyiben Ön 1. 1991. december 31-én betöltötte a 65. életévét, vagy 2. ugyanezen időpont előtt legalább 67 %-ban elveszítette a munkaképességét - és ezt okirattal tudja igazolni -, kárpótlási jegyét életjáradékra válthatja. Az 1. esetben önt élete végéig megilleti az életjáradék, a 2. esetben a férfiak 12 évig a nők 15 évig jogosultak életjáradékra. Az életjáradék folyósításának a feltétele, hogy ön saját jogon rendelkezzék kárpótlási jeggyel, és azt, vagy ANNAK EGY RÉSZÉT váltsa át életjáradékra. Az életjáradék havi összege évről évre növekszik. Attól függően, hogy ön nő, vagy férfi, illetve milyen idős korában kívánja a kárpótlási jegyét életjáradékra váltani, más és más kezdőösszeg illeti meg. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a nemtől és életkortól függő havi járadékösszegeket 100.000 forint névértékű kárpótlási jegy váltása esetén: Az életjáradék havi összege 100.000 Ft névértékű kárpótlási jegy esetén (Ft-ban) 1992-ben Életkor (év) férfi nő 65 667 531 66 698 557 67 730 585 68 766 616 69 805 649 70 848 686 71 895 725 72 945 768 73 999 815 74 1058 867 75 1121 923 76 1180 984 77 1259 1048 78 1336 1118 79 1421 1197 80 1516 1284 81 1621 1382 82 1738 1492 83 1867 1616 84 2012 1754 85 2173 1910 86 2353 2087 87 2555 2286 88 2779 2511 89 3031 2766 90 3313 3054 91 3627 3381 92 3979 3751 93 4373 4171 94 481 1 4644 95 5299 5176 96 5832 5770 97 6417 6432 98 7112 7167 99 7888 7990 100 8570 8821 101 9429 9660 102 10355 10564. 103 11358 11539 104 12446 12594 105 13629 13737 106 14920 14979 Látható, hogy míg egy 76 éves férfit havi 1189 forint illet meg, egy- ugyanennyi idős nő 984 forintot kap kézhez, amennyiben 100.000 forint névértékű - saját jogon járó - kárpótlási jegyet váltott át életjáradékra. (A férfiak járandósága azért magasabb, mert - a lakosság körében végzett felmérések alapján megállapíthatóan - átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a nők.) A 100.000 forinttól eltérő összegű kárpótlási jegy átváltása során megállapított havi összegek a névértéknek megfelelő a- rányban változnak. Hogyan váltsuk át a kárpótlási jegyünket életjáradékra? Önnek a kárpótlási határozat kézhezvételétől számított 90 napon bellii kell eldöntenie, hogy kárpótlási jegyét, vagy az önt megillető kárpótlási jegyek egy részét kívánja-e átváltani életjáradékra. Amennyiben ezt a felhasználási módozatot választja, i- gényét a lakhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál kell bejelentenie. (Azok, akik a kárpótlási jegyek életjáradékra történő átváltásáról szóló törvény életbelépése előtt kapták kézhez a kárpótlási határozatukat, a lakóhely szerint illetékes kárpótlási hivatalnál, vagy társadalombiztosítási igazgatóságnál szerezhetik be az igénylőlapot. Azok részére, akik eztán kapnak kárpótlási határozatot, a kárpótlási hivatal az igénylőlapot azzal együtt postázza.) FIGYELEM! Lényeges a 90 napos igénybejelentési határidő betartása, hiszen ennek a letelte illán a kárpótlási jegy már nem váltható át életjáradékra! Az igénybejelentő laphoz csatolni kell a kárpótlási jegy felvételére jogosító határozat hiteles - közjegyzővel hitelesített - másolatát, a 67 %-os munkaképesség- csökkenést megállapító orvosi szakvéleményt, illetve meghatalmazást abban az esetben, ha nem maga a jogosult jár el az átváltás ügyében. Az igény bejelentése után az illetékes társadalombiztosítási i- gazgatóság határozatot hoz a kárpótlási jegy életjáradékra történő átváltásáról, s erről írásban értesíti önt. Amennyiben a határozat ellen fellebbezni kíván, ezt a kézhezvételt követő 15 napon belül teheti meg az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz. (OTP) címzett, de a helyi igazgatósághoz benyújtott kérelemmel. Ha nem fellebbez, az átváltásról szóló határozat jogerőssé válik. A folyósítás feltétele, hogy ön a határozat kézhezvételét követő 60 napon belül átadja a kárpótlási jegyét az OTF-nak a helyi társadalombiztosítási igazgatóságon. Az ettől számított 90. nap letelte előtt ön megkapja a megítélt életjáradék összegét, az IGÉNYBEJELENTÉS HÓNAPJÁNAK 1. NAPJÁTÓL SZÁMÍTVA VISSZAMENŐLEGESEN. Fontos tudnivalók: A megállapított életjáradék ösz- szege minden év március 1-én a parlament által meghatározott mértékben növekszik. Ez a mérték nem lehet alacsonyabb, mint az átlagos évi nyugdíj- emelés 30 %-a. Az életjáradék összege adómentes. Az életjáradék nem örökölhető. A jogosult halála esetén a folyósítása az elhalálozás hónapjának utolsó napjával megszűnik. Az életjáradék megállapításával és folyósításával kapcsolatos további információkért, kérjük, forduljon a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási i- gazgatóságok, kirendeltségek munkatársaihoz. INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP A kárpótlási jegy felhasználásának új módozata Az Állami Vagyonügynökség ingatlanbefektetési alapot hoz létre a közeljövőben. Ezzel új befektetési formát kínál a kárpótlási jegyek tulajdonosainak, elsősorban azoknak, akik szeretnék minimálisra csökkenteni az egyedi értékpapír-befektetésekkel járó kockázatot. Az úgynevezett zárt végű - tíz évig működő - ingatlanbefektetési alap tulajdonát indulásképpen hét fővárosi irodaház képezi majd. Százezer forint névértékű kárpótlási jegyért várhatóan évente tízezer forint osztalékot fizet az alap, a tíz év letelte után pedig az eredetileg befizetett összeget, illetve a vagyon arányos részét is visszajuttatja a tulajdonosának. A befektetési alapoknak két fajtája létezik: az értékpapír- és az ingatlanbefektetési alap. Az elsőben általában állampapírok, tőzsdei, illetve nyilvánosan kibocsátott értékpapírok szerepelnek, míg a másodikban ingatlanok kezeléséből, eladásából, vásárlásából, illetve hasznosításából származik a befektetők haszna. Mindkét esetben különböző minőségű vagyontárgyak - értékpapírok vagy ingatlanok - képezik az alap tulajdonát, így viszonylag kockázatmentesen kezelhetők, mivel a jobb minőségűek időről időre „eltartják” a gyengébbeket. Az ilyen alapok esetében a befektetőknek általában biztosabban megtérül, illetve gyarapodik a befektetett törzstőkéje. Az alapok befektetési jegyeket bocsátanak ki. Ezek megvásárlásával a vevő az alap tulajdonosai közé lép, s meghatározott időnként a befektetett tőkéjének megfelelő osztalékban részesül. A befektetési jegy speciális értékpapír, amely tőzsdei bevezetése esetén a hivatalos értékpapírforgalomban is részt vehet. Általában bemutatóra szól, így bármikor szabadon eladható, elajándékozható és örökölhető. Az ÁVÜ először ingatlanbefektetési alapot hoz létre, hét fővárosi- II., V. és VII. kerületi - ingatlan bevonásával. Az alapot kezelő társaság százszázalékos állami tulajdonban lesz majd, maga az alap, illetve a tulajdonát képező ingatlanok a befektetési jegyek megvásárlásával a befektetők tulajdonába kerülnek, akik azonban a tulajdonosi jogaikat csak közvetett módon, az alap kezelőjén keresztül gyakorolhatják. Tíz év elteltével az alap feloszlik, vagyonát a befektetési jegyek tulajdonosai között a névértéknek megfelelő arányban osztják szél. A jelenlegi elképzelések szerint csak kárpótlási jeggyel szerezhető befektetési jegy, készpénzzel nem. Ugyanakkor a befektetőnek nem kell kárpótlásra jogosultnak lennie, tehát a kárpótlási jegyek másodlagos felhasználói - akik készpénzért vásárolták, örökölték, vagy ajándékba kapták azokat, illetve az önkormányzatok és a szövetkezetek - is élhetnek a vásárlási jogukkal. Az ÁVÜ szándékai szerint az alap évente egyszer fizet majd osztalékot. RÉSZVÉNYEK, ÜZLETRÉSZEK, TŐZSDE, TÁRSASÁGOK Fogalmak, amelyekről nem mindenki tudja pontosan, mit is jelentenek A kormány céljainak megfelelően a kárpótlási jegy többek között termőföldre, önkormányzati lakásra, készpénzre (életjáradék) váltható át. Vannak azonban o- lyan felhasználási módozatok is, amelyek során más értékpapírhoz juthat a kárpótlási jegy tulajdonosa -RÉSZVÉNYEK, ÜZLETRÉSZEK tulajdonjogát igazoló papírokhoz. Ezekkel RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK (RT.), KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGOK (KFT.) (rész)- tulajdonosaivá válhatnak a kárpótlási jegyek birtokosai. Az értékpapírok - részvénye): - tulajdonjoga éppúgy áruba bocsátható, mint a lakásé, vagy termőföldé: ennek színtere a TŐZSDE. Részvénytársaság, kft., tőzsde - olyan fogalmak, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk, de a- melyekről sokan nem tudják pontosan, mit is takarnak. Ezért lehet, hogy bizalmatlanok ezekkel szemben, ami érthető, hiszen ki az, aki olyan dolgokba fektetné a pénzét, amelyekről nincsenek pontos információi, nem tudja róluk, mit érnek, milyen hasznot hozhatnak. A fenti fogalmak tartalmát fedő „jótékony köd” eloszlatásában szeretnénk e hasábokon az érdekeltek segítségére sietni. Korlátolt Felelősségű Társaság: A kft.-k úgynevezett jogi személyiségű gazdasági társaságok. Az érvényben lévő törvények szerint már 1 millió forintos alaptőkével (TÖRZSTŐKE) létrehozhatók. A társaság tulajdonosai a törzstőke erejéig felelnek a kft. kötelezettségeiért (innen a név!). Törzstőke: Úgynevezett törzsbetétekből áll, amelyeknek minimális értéke 100 ezer forint. A törzsbetéteseket elővásárlási jog illeti meg az eladásra felkínált vagyonrészekre. Az Állami Vagyonügynökség a tulajdonában lévő társaságok közül a kisebb vagyonnal rendelkező kft.-két az úgynevezett önprivatizációs program során értékesíti. Ennek lényeges, hogy a vagyonügynökség tanácsadócé- geket- bíz meg a privatizációs folyamat irányításával. Az eladásra felkínált üzletrészekre érkező vételi ajánlatokat a tanácsadócégek bírálják el, s döntenek, melyik vevővel kössenek végül üzletet. A program első szakaszában a legfeljebb 300 millió forintos vagyonnal rendelkező cégeket értékesítik, míg a második szakaszában a vagyon felső határa 1 milliárd forint. E cégek között elsősorban részvénytársaságok találhatók. Részvénytársaság: A részvénytársaság esetében értékpapírok testesítik meg a társaságok vagyonát - a részvények. Ezek lehetnek névre, vagy bemutatóra szóló papírok, tulajdonosai a társaság közgyűlésén szavazati joggal rendelkeznek, beleszólhatnak annak működésébe. A közgyűlés döntésétől függően a részvényesek a társaság éves nyeresége után osztalékra jogosultak. Hogyan juthatunk társasági tulajdonhoz a kárpótlási jeggyel? A kárpótlási törvény előírásai szerint az Állami Vagyonügynökség köteles az átalakuló állami vállalat vagyonának egy bizonyos hányadát kárpótlási jegyért felajánlani (ennek alsó határa általában a vagyon 10 százaléka). Az önprivatizációs program első ütemében 10 százaléknál magasabb hányadot is elfogad a vagyonügynökség kárpótlási jegyben (a privatizációs költségeket azonban minden esetben készpénzben kell kifizetni, arra sem kedvezményes hitel, sem kárpótlási jegy nem használható fel!) A nagyobb vagyonnal rendelkező társaságok esetében az ÁVÜ nem egyes részvényeket, hanem úgynevezett részvénycsomagokat bocsát áruba. Attól függően, mekkora hányadot szerez egy-egy tulajdonos, más és más mértékben szólhat bele a társaság ügyeibe. Az önprivatizáción kívüli részvényvásárlás: A kárpótoltak nagyobb része 500 ezer forintnál kisebb névértékű kárpótlási jegyre jogosult. Számukra három megoldás kínálkozik a kárpótlási jegy felhasználására üzleti befektetésként: 1. Egzisztencia-hitel igénybevétele 2. Üzlethelyiség tulajdon-, vagy bérleti jogának a megvásárlása 3. Részvényvásárlás NYILVÁNOS JEGYZÉS alapján. . Nyilvánosan forgalmazott részvény: A hatályos törvények szerint bizonyos értékpapírok hivatalosan - nyilvánosan - forgalmazhatók. Ezekről a papírokról - a gazdasági társaságról - teljes körű pénzügyi, gazdasági tájékoztatót kell készíteni. Ezt az Állami Értékpapír-felügyelet hagyja jóvá. Ezután a részvények úgynevezett jegyzési eljárás során értékesíthetők. Az értékesítést értékpapír- forgalmazó cégek végzik (brókerek), amelyek a forgalmazáson túl tájékoztatással, tanácsokkal is ellátják ügyfeleiket. A jegyzési eljárás során egy cég minden részvényéhez azonos áron lehet hozzájutni, ezt követően azonban a papírok értékét a mindenkori kereslet-kínálat szabja meg. A brókereknek a részvénytulajdonos megbízást adhat a részvény értékesítésére, vagy ú- jabb papírok vásárlására. A tőzsde: A tőzsde olyan szervezet, amelynek keretében a nyilvános jegyzés feltételeinek megfelelő részvények központosított forgalmazására nyílik lehetőség - a részvények piaca. A tőzsdén az eladó és a vevő nem közvetlenül találkozik, a forgalmazást a brókercégeken keresztül bonyolítják. Ezek a brókercégek tőzsde tags ággá 1 rendelkeznek. A tőzsdén kialakuló árfolyamok a részvénytulajdonosok számára mindenkor nyilvánosak, az azokkal kapcsolatos információk hozzáférhetők. A kárpótlási jegy, mint értékpapír, szintén forgalmazható lesz a közeljövőben a tőzsdén, így a kárpótlásijegy-tulajdonosok a későbbiek folyamán naprakészen informálódhatnak az aktuális piaci árfolyamokról, s ezek tudatában dönthetnek arról, milyen felhasználási módozatot választanak. Figyelje a szeptember 25-én, pénteken megjelenő újabb egyoldalas hirdetésünket a lapban!
