Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

1992. Szeptember 23., Szerda Abaúji Tájakon ESZAK-Magyarország 5 / Állami gazdaság Abaujban A víz után jöhetne a gáz Alsóvadász (ÉM) - Azt mondhat­nánk, hogy alsóvadásziak igazán nem panaszkodhatnak: szép orvosi ren­delőjük van, tavaly szeptember óta korszerű iskolában tanulhatnak a gye­rekekek, az idei tanévkezdéshez anya­gi segítséget is kaptak a családok, a vízvezeték-hálózatot három évvel ezelőtt adták át. De az eredmények után a falu polgármestere, Szatmári István legalább ilyen hosszan tudja sorolni a megoldásra váró feladatokat. Mint mondta, Miskolc viszonylagos közelsége miatt eddig nagyon sokan bejárók voltak, most viszont egyre többen állás nélkül maradnak, ezért nagyon sürgős lenne a mezőgazdaság átszervezése. Egyelőre megoldatlan a szemétszál­lítás. A szántóföldre kivitt hulladék elcsúfítja, rombolja a környezetet, s nagyon kárt tehet a mezőgazdasági gépekben is. Nemrégiben készült el az a körlevél, amelyben a falu lakóinak a véle­ményét kérik arról, hogy csatlakoz­zanak-e a gázvezetékhez. Az előzetes számítások szerint a jövő évi költ­ségvetésből körülbelül 10 millió forintot tudna erre a célra fordítani az önkormányzat, illetve különböző pá­lyázatok segítségével emelhetnék ezt az összeget. Lakásonként 50 - 55 ezer forinttal kellene hozzájárulni a vezeték kiépítéséhez. Aerobik mindenkinek Aszaló (ÉM) - Szeptember 1-től főál­lású népművelő vezeti az aszalói idűvelődési házat. így várhatóan több rendezvény közül választhatnak a helyi lakosok, mint a korábbi évek­ben. Járhatnak például aerobik foglalkozásra. A ma este hat órakor kezdődő ingyenes bemutatóra elvár­ják azokat is, akik még nem érzik a rendszeres testmozgás szükséges­ségét. Hátha most kapnak kedvet az aerobikhoz. Gyepgazdálkodás Szikszó (ÉM) - Legeltetéses állattar­tás címmel rendeznek bemutatóval egybekötött tudományos és termelési tanácskozást szeptember 24-én (csütörtökön) délelőtt 9 órától a Szik­szói Állami Gazdaság nagytermében. A tanácskozás a Debreceni Gyepgaz­dálkodási Napok sorozat tizedik ren­dezvénye. A megnyitót Prof. Dr. Kovács Ferenc, az MTA tagja, az agrárosztály elnökhelyettese tartja, majd előadások lesznek többek között a hegyvidéki legelők javítási mód­jairól, tápértékéről, a lejtős gyep ál­lateltartó képességéről, a gyepre alapozott növendék marhahízlalásról, csikólegeltetésről. A gyermekekért Aszaló (ÉM) - Hogy könnyebb le­gyen a tanévkezdés, a aszalói önkor­mányzat minden általános iskolai tanuló számára megvette a tanköny­veket és a füzeteket. Ezenkívül ezer forintot utaltak ki azoknak a családok­nak, ahonnan óvodába jár a gyermek, illetve azok is megkapták ezt az összeget, akiket a helyhiány miatt nem tudtak felvenni az óvodába. Az általános iskolás gyerekek számára - függetlenül attól, hogy Aszalóra jár­nak-e iskolába, vagy más településre - kétezer forintot, a középiskolásoknak pedig háromezer forintot szavazott meg a testület. Minigaléria Encs (ÉM) - Újra lesz helye a kép­zőművészeti kiállításoknak Encsen. A Takarékszövetkezet szomszédságá­ban, a Petőfi utca 20. szám alatt ala­kítják ki a kiállítóhelyet. A Miniga­léria ünnepélyes megnyitóját október 5-én tartják. Az első alkalommal Klelz László, a Diósgyőri Képzőmű­vészeti Stúdió vezetőjének festmé­nyeit láthatja a közönség. Ezt kö­vetően az alkotótábor szekcióvezetői. Fajó János, Kéri Ádám, Matkócsik András és Sturm Orsolya alkotásaiból rendeznek kiállítást az encsi Mini­galériában. Szikszó (ÉM) - (Milyen jó lenne úgy kezdeni, mint régen, hogy a gazdaság szerény, ám biztos nyereségét a gyepre alapozott húsmarhatartásnak, és juhászainak köszönheti... hogy még '90-ben is 8370 forint volt az egy tehénre jutó nyereség, s ez a '89-es eredményt is meghaladta... hogy a húsmarha közel két évtizedes tapasz­talata már viszi, lendíti tovább az ágazatot, s a hozzáértés és hozzáállás meghozza gyümölcsét... Sajnos nem kezdhetem így.) A történet néhány évvel ezelőtt még Isten igazából a nyereséges, jól gazdálkodó Szikszói Állami Gaz­daságról szólt volna. Ma viszont az el­nevezés már inkább a múlté, mint a je­lené, jövöé. A tündöklésnek vége, egyre inkább rákérdezünk azokra az „apróságokra”, hogy mi köze volt tu­lajdonképpen Szikszónak a gaz­dasághoz, s hogy miért tartozott a területhez a hatvan kilométerrel távolabbi gagyvendégi rész is. Rossznyelvek szerint az első kérdésre nagyon egyszerű a válasz: Szikszón Charolaisok tehenek Lencséstanya (EM) - A Szikszói Állami Gazdaság 1971-ben döntött a charolais fajta behozataláról, és a hús­hasznú szarvasmarhatartás kialakí­tásáról. Ekkor 67 üszőt, és két te­nyészbikát vásároltak. A cél az volt, hogy - hiszen a gazdaság kedvezőtlen termőhelyi adottságú - a Szántóföldi művelésre alkalmatlant, gyepte­rületeket gazdaságosan hasznosítsák. Azóta gyönyörű charolais törzs- tenyészetet alakítottak ki, a „szikszói” gyepen nevelődött bika fődíjat nyert Kié lesz a napraforgós?... Gagyvendégi (ÉM) - A kerületben az elmúlt héten kezdték meg á 148 hek­tár napraforgó aratását. Se több, se ke­vesebb a terület, mint eddig. A kü­lönbség csak annyi, hogy idén sem­miféle vegyszert nem kapott a növény, nem is reglonozták . A helikopter- és a vegyszerköltség 380 ezer forint lett volna, ezt megspórolták. Az idő erre legalább jó volt, hiszen - ahogy Petró István kerületigazgató mondta - egyáltalán nem mindegy, hogy a nap kellett felépíteni a központi épületet, hiszen néhány vezető a városban lakott. Pedig a hatalmas építmény csak vitte a pénzt... A volt igazgató azóta már elment. Je­lenleg (március 29-től) dr. Kertész István agrármérnök vállalati biz­tosként vezeti a gazdaságot.- Ha október elseje, után jön, már ne itt keressen - fogad. - Hiszen a világon nincs olyan, hogy egy mezőgazdasági egység ilyen messze legyen a ter­meléstől. Visszaköltözünk a léhi kastélyba, elődünk, a volt Léhi Állami Gazdaság központjába. A felújítása ugyan 800 ezer forintba került, de ennyit muszáj volt ráfordítani. Kertész István „munkásságát” ön­revízióval kezdte. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a 2 107 000 plusz ered­ménnyel szemben a valós állapot 6 782 000 mínusz. A likviditást azonban sikerült megőrizni, átszervezéssel, s energiával milliókat spóroltak meg. Először is összevonták a kerületeket. Az eddigi hat kerület helyett (Boldva, Dicháza, Gagyvendégi, Léh, Aszaló­az OMÉK-on, és rendeztek már itt charolais szarvasmarhatenyésztési világkonferenciát. Nem csoda, hogy sokan féltették az állományt a mostani változó időktől... Ügy tűnik, nem lesz gond velük. Hiszen az ÁG egy része három ter­melőegységgel társasággá alakul. Léh lesz a központja, ide tartozik majd Dicháza és Kiskinizs is,ahol 550-600- as charolais állomány marad együtt. Az alig 1500 hektáros területről (a „nagy” gazdaság területe 7601 hektár szárítja a napraforgót vagy Bábolna... Tavaly 18 mázsa volt a termésátlag, annyi biztos lesz most is, mondják a szakemberek. A birkák is a gagyvendégi kerülethez tartoznak. A daruszállási háromezer juhot már tavaly értékesítették, a te­lepet bérbe adták. Kányban tejelő anyajuhot állítottak elő, ezekre „vittek rá” árutermelő húskosokat, hiszen a bárányokat könnyebben lehet érté­kesíteni. Ezer állatot már Kányból is Királykát, illetve a takarmányozási és szolgáltató ellátó kerület szintén Léhen) most három lett, (Léh, Dic- háza-Boldva, Gagyvendégi) illetve a gyümölcsös kerületeket ágazatokká minősítették. Nincs már közgazdasá­gi, és nincs termelési igazgató he­lyettes, így munkabérből is sok pénzt takarítottak meg. Viszont senkit nem küldtek el. Ám közös megegyezéssel sokan elmentek. A gazdaság teljes privatizációra lett kijelölve, így december 31-cl megszűnik á Szikszói Állami Gaz­daság. A privatizációs tervet az Álla­mi Vagyonügynökség már jóváhagy­ta. Tizenhat termelési egységre, és hat nonprofit egységre osztották föl a területet, s ezekre pályázatot írtak ki. A gagyvendégi juhászától bontották a legkisebb egységekre, szinte juhhodá- lyonként értékesítik, hogy a volt álla­mi gazdaság dolgozói tulajdonhoz juthassanak. Már érkezett is pályázat mindegyikre. A befizetett pénzekből elsőként a 35 milliós hitelállományt szeretnék visszafizetni. volt) fedezhető a tehenek legelőszük­séglete, és a téli, nyári tömegtakar­mány. S megmarad az STV (saját teljesít­mény vizsgálat) telep is, ahol a minap állították be a választott borjakat. Hat hónapos kortól, mintegy 240 kiló körüli súlyban kerülnek ide a borjak, s egy évig itt is maradnak. Feltéve, ha „teljesítik” az előírt napi súlygyara­podást, s ez bebizonyosodik a havi mérlegeléskor. Különben nem lesz belőlük tenyészállat... eladtak, így az állami gazdaságnak most 2600 anyajuha van. Április tíztől augusztus végéig fejték is az állo­mányt, a geleji téesszel volt szer­ződésük, ők vették át a tejel. Aztán ki tudja, ha magánkézbe kerülnek az ál­latok hasznosítják-e még a tejet. Valószínűleg egyre inkább közelít majd újra a merinóhoz az állomány, hiába kezdték a tejelő fajtákkal, fríz, pleveni keresztezettekkel. Hacsak... A charolais - társaságban Most a szárazság miatt locsolni kellett a szilázst Birkák és napraforgók Bajusz úr a kastélyban Az árkádok alatt... Fotók: Dobos Klóra Léh (ÉM) - Mennyi kastély is van Abaújban. . . Csak a Szikszói Állami Gazdaságnak van legalább három. Léhen, Boldván, Gagybátorban is ilyen „előkelő” körülmények között dolgoztak, dolgoz­nak a gazdaság munkatársai. Jogos a jelen és a múlt idő egyaránt, hiszen el kell adni (úgymond privatizálni) a kastélyokat is. A léhi azonban az ál­lami gazdaság utódjának központja lesz. Most tör­ténik a felújítása. Mellesleg ez volt a gazdaság elődjének központja is. A léhi és dicházai állami gazdaság 1949 tavaszán alakult meg, nagyrészt a környék földbir­tokosainak földjéből. (Léh, Kázsmárk, Dicháza, Kupa, Monaj, Gagyvendégi, Gagybátor, Felső- iiagy.) A tagosítás és földcserék után ”55-re három üzem­egység maradt: a léhi, a dicházai és a gyümölcsös. A földterületek nem voltak túl jók, így az egykori léhi gazdaság is elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott. A vetésszerkezet kialakításánál több­ször zsákutcába futottak. Érdekes (és jellemző) történet, mikor a hagymatermesztéssel próbálkoz­tak, s a feladattal egy Bajusz nevű makói embert bíztak meg. A gazdaság vezetője teljesítette a kí­vánságait,mondván, mindent a hagymáért, s egy makói ember már csak ért ehhez a növényhez. Minden munkát fogattal és kézzel kellett végezni, előkerültek a rozsdásodó szerszámok, tárcsák. Az emberek csak dolgoztak. Bajusz vezényelt, - ám a hagymából nem lett semmi, így a vállalkozó nem élvezhette sokáig a kastély vendégszeretetét, bebizonyosodott, hogy nem mindenki ért a hagymához, aki makói. Pláne, ha hentes... A múltból már csak a tanulságok, a „mondákká” lett történetek, s a kastély maradt. Furcsa lesz - a hatalmas Szikszói Állami Gaz­daság után - az újrakezdés itt, Léhen. A kastélyt szeretik, akik itt dolgoznak, egyetlen panaszuk az, hogy bizony a legnagyobb nyári melegben is elfér bent a pulóver. S télen sincs túlfűtve... De a hangu­latát nem adnák semmiért. „Nem éri meg...” Léh (ÉM) - A birkák egy részét most nyírták. Mert a vevő azt mondta, csak úgy viszi el őket. Ám a vevő késik... És bizony a túllartás költségeit is az. állami gazdaság viseli. A léhi bárányhizlaldába a leválasztott bárányok kerülnek. Gazdasági keveréket, és granulált báránytápot kapnak egészen addig, míg a megfe­lelő súlyt el nem érik. A megfelelő súly változik a vásárló kívánsága sze­rint. A hizlalda két épületében mintegy háromezer bárány férne el. Most az egyik teljesen üres, a másikban hétszáz állat van. Id. Terhes József gon­dozza őket. Mikor megkérdeztem, nincs-e kedve megvenni az állatokat, bérbe venni a telepet, sejtettem a választ. Gondoltam, ő is megkérdi majd, hogy honnan ven­né a pénzt, a kölcsönhöz a kétszáz százalékos garanciát, de Jóska bácsi csak legyintett: „Nincs annak értelme, nem éri meg... Legalábbis egyelőre.” Es ő már csak tudja, nem. az első évét tölti a telepen... Az oldalt összeállította: Dobos Klára

Next

/
Thumbnails
Contents