Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

1992. szeptember 21., hétfő 223. szám Hétvége a sportpályákon Lassan, de tisztán Szobrot adnak Tokajnak BORSOD - ABAÚJ - ZKMPLKN FÜGGKILKN NAPILAPJA Egy német szobrász és vállalkozó, aki két szép hetet töltött Tokajban a művésztelepen, szívesen gazdagítaná a város köztéri szoborparkját. 8. oldal Győrben és Gráczban tanulmányozták a miskolciak a vá­rosi közlekedés zaj és légszennyezése csökkentésének to­vábbi lehetőségeit. 9. oldal Nyert és hatodik a DFC - Kikaptak az ózdi kézilabdások - Kiss László ötödik - HCM-bravúr Cegléden - Totóered­mények. 13-14-15. oldal Kossuth-emlékünnepség Monokon A meqemlékezés résztvevői a monoki Kossuth szobornál helyezték el koszorúikat ■ Fotó: Fojtán László Az elnök Izraelbe ment Budapest (MTI) - Vasárnap reggel négynapos hivatalos látogatásra Izra­elbe utazott Göncz Árpád. Az állam­fővel tart több államtitkár és állam­titkár-helyettes, valamint a magyaror­szági zsidó közösség három képvi­selője is. A gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének reményében az 'elnökkel utazik 15 magyar üzletember: bank­elnökök, külkereskedelmi és terme­lővállalatok vezetői. A köztársasági elnököt a Ferihegyi repülőtéren Dörn­bach Alajos, a magyar Országgyűlés alelnöke és az izraeli nagykövetség képviselői búcsúztatták. Tüntetés a médiákért Budapest (M TI) - A Szabad Magyar Tájékoztatásért Bizottságba tömörült szervezetek tüntetést tartottak szom­baton, amelyen a rádió és a televízió elnökének lemondását illetve levál­tását követelték. A demonstráció a Parlament épü­leténél kezdődött. Ezután a sokezres tömeg a Magyar Rádió érintésével a Magyar Televízió épülete elé vonult. Itt nyilatkozatot olvastak fel: Köve­teljük, hogy az 1990. évi választások felhatalmazása alapján a kormány él­jen törvényes lehetőségeivel és hala­déktalanul függessze fel a nemzetelle­nes érdekeket szolgáló Gombár Csa­bát és Hankiss Elemért. Az Ország­gyűlés által a legfőbb méltóságba helyezett, de két év alatt a pártpolitika eszközévé lealacsonyodott Göncz Árpád személy szerint felelős az álta­la előidézett törvényen kívüli álla­potért, az elnöki diktatúráért, melyben a felelős magyar kormány nem képes teljesíteni megbízatását. Határozottan visszautasítjuk hogy különféle, a magyarság érdekei ellen szövetkezett csoportok szélsőjobboldalinak, kire­kesztőnek, nacionalistának és fa­sisztának bélyegezzék a magyar nemzetnek a törvénytelenségeket el­lenző és az alkotmányos rend hely­reállításáért fellépő erőit. Követeljük, hogy a Magyar Rádió és televízió a magyar nemzet érdekeit képviselje. A petíciót átadták Gombár Csaba a rádió és Hankiss Elemér a televízió elnökei képviselőinek. A televízió épületénél Csurka István mondott beszédet. Élesen támadta a rádió és a televízió vezetőségét és a sajtót. „A liberális maszkba öltözőt-, tek álarca mögül ugyanaz a gyűlölet villan elő, mint a pozsonyi kom­mandósok csuklyája alól.”- mondot­ta. Csurka véleménye szerint Gombár, Hankiss és a sajtó liberális része va­lójában a kommunista rendszer visszaállítására törekszik. A tüntetők petícióját a jelenlévő koalíciós pár­tokhoz tartozó parlamenti képviselők adták át. A szervezők - a rendőrségre hivatkozva - bejelentették: a demons­tráción mintegy 70-80 ezer ember vett részt. Aktív nyugdíjasok Gödöllő (MTI) Jász-Nagykun-Szol- nok-, Pest- és Nógrád megye nyugdí­jas klubjai találkoztak a hétvégén, Er­dőkertesen. A résztvevő mintegy 700 nyugdíjas legtöbbje még aktív szere­pet vállal a helyi önkormányzatok te­vékenységében. Olyan országos ta­nácskozás összehívását határozták el, amely az ezzel kapcsolatos feladataik­kal, lehetőségeikkel foglalkozik. Monok (ÉM - BG) - A Kossuth Alapítvány kuratóriuma és Monok község önkormányzata szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésnapján tartotta meg emlékünnepségét Mo­nokon. Az idei megemlékezés meg­szervezésére az alapítvány kuratóriu­ma Kosáry Domokost, az M TA elnö­két, a Kossuth-korszakot kutató tör­ténészt kérték fel. A rendezvénysorozat délelőtt tíz órakor kezdődött a valamikori And- rássy kastélyban, amely most a legna­gyobb magyarról elnevezett általános iskolának ad helyet. Az iskola aulá­jában adták át a Kossut h-em lék­érmeket azoknak a megyei- és helyi önkormányzatoknak, egyesületeknek, intézményeknek, iskoláknak, gaz­dálkodó szervezeteknek és szemé­lyeknek - köztük a még élő Kossuth­Budapcst (ISB-DÁ) - Pozsgay Imre az elnöke a szombaton Budapesten párttá alakult Nemzeti Demokrata Szövetségnek. A Villányi úti konfe­rencia-központban a küldöttek rend­kívüli közgyűlésen döntötték el, hogy a jövőben már bejegyzett politikai pártként kívánnak működni. Az egykori MDF-alapító, Bíró Zoltán bevezetőjében azt emelte ki, hogy a mai - nemcsak külpolitikai vonat­kozásban - feszült, drámai, agresszív politikai közegben egy olyan pártra van szükség, amely visszatükrözi a nép .lelkűidét, kielégíti igényeit, és ugyanakkor Európában gondolkodik. A másik zászlóbontó, Pozsgay Imre beszédében elmondta, hogy az 1991. május 17-i megalakulás óta a Nemzeti Demokrata Szövetség már letette név­jegyét, és kiderülhetett: centrumerő kíván lenni, amely nem válságspe­kuláns, hanem az emberek bizton­ságvágyából próbál tőkét kovácsolni. leszármazottaknak -, amelyek, illetve akik anyagi támogatással, szellemi és szervező munkával segítették az ala­pítvány 1992. évi programjainak megvalósítását. A kétszáz emlékérem átadása után 11 órakor a Kossuth-szobor talapzatán mondott ünnepi beszédet Dr. Orosz István egyetemi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese. Megemlékezésében méltatta Kossuth emberi- és politikai erényeit, kitért ar­ra, hogy a legnagyobb magyar által képviselt elképzelések, eszmék nem­csak saját korukban, de mai, alakuló demokráciánkban is vezérlő elvként kell, hogy hassanak, hiszen csak a nemzetre támaszkodva lehet újjá­éleszteni a társadalmat. A részt­vevőket külföldi távolléte miatt levél­A nép ma már nem a múltra kíváncsi - hangoztatta Pozsgay -, hanem arra, hogy ki oldja meg a problémákat. A párt hevében szereplő „nemzeti” jel­zőről kifejtette: ez nem kirekesztő fo­galom, hanem éppen egy közösségi, nyitott, mindenki számára integrálha­tó érték lehet, mert Európa lépcsőin a nemzeti kultúra, a nemzeti tapasztala­tok összességét felhasználó közös­ségként léphetünk fel. Pozsgay Imre arról is szólt, hogy az Elbán inneni egyik legcivilizáltabb társadalmat alkotta meg a magyar nép. Éppen ezért csak addig terjedhet minden politikai akarat, ameddig a szociális korlátok engedik. Ha ezen túllép egy politikai erő, akkor a tár­sadalmi békét veszélyezteti. A lassan húsz esztendeje tartó vissza- fogásos gazdaságpolitikát éppen ezért meg is kell szüntetni, hiszen az a cent­ralizált állam sajátja. Vastaps tört ki a teremben, amikor Pozsgay Imre kijé­ben köszöntötte az ünnepség dísz­vendége, Kupa Mihály pénzügymi­niszter. A rövid megemlékezést követően az emlékezés koszorúit és virágait he­lyezték el a Kossuth-szobornál, vala­mint Kossuth szülőházának falán. Délben ünnepi műsort adtak a Kos- suth-vetélkedők szavaló-, szónoklat valamint énekkari versenyeinek győztesei. Délután egy órától tartotta kibővített ülését a Kossuth Kör. Rövid értékelést követően átadták a díjakat a Kossuth-vetélkedők és pályázatok nyerteseinek, valamint kiosztották a túrajelvényeket a Kos- suht-túrán részt vettek számára, végül megalakították a Kossuth Szövetség bejegyzett egyesületté alakulását elő­készítő bizottságot. lentette: ez lesz a Nemzeti Demokrata Szövetség alapvető gazdasági straté­giája. Bár a tudósító a küldöttek sorában még inkább az 1985-ös parlament képviselőinek némelyikét ismerte fel, azért már látszottak a csírái a szónoki ígéretnek is, miszerint talán még eb­ben a ciklusban parlamenti erővé is válhat az NDSZ. A közönség soraiban - igaz, a lépcsőn - helyet foglaló MSZP-és Kosa Ferencet kérdezve megtudtuk, hogy csak mint érdeklődő magánember jött el az eseményre. Beke Kata viszont már vállalta: Pozs- gayval együtt egyelőre a függetlenek sorában, de már az NDSZ párt tag­jaiként ülnek a parlamentben. Az egykori demokrata fórutnos kép­viselőnő célzott rá, hogy létszámuk hamarosan nőni fog, de konkrét személy megnevezését hiába kértük tőle. „Leszámolni a visszafogásos gazdaságpolitikával” Két képviselővel rendelkezik az NDSZ-párt-------KOMMENTÁR--------­Gy öngyösi Gábor A jószomszédok, akiket persze csak kívülről látott a világ annak, mostanában mintha nem nagyon tisztelnek egymást. Különösen akkor éleződik ki közöttük a helyzet, ha egyik, a má­sik portájára téved. Ilyenkor bizony még ke­zet is emelnek egymásra. A kezekben pedig mikor mi van, azzal ütik egymást. Mos­tanában például botokkal. Gumibotokkal, mint a pozsonyi stadionban, furkósbotokkal, mint Kétegyházán, bunkósbotokkal, mint Ma­rosvásárhelyen, s a csoda tudja még hol,— nem számítva azokat a helyeket, ahol már nem is ütnek, hanem lőnek. Á mindig mindent megmagyarázni tudó hozzáértők aztán ezeket a konfliktusokat kommentálják, s szépen meg­magyarázzák, hogy az egész dolog úgy kez­dődött. hogy a másik visszaütött. Sőt, van aki egyenesen úgy fogalmazza meg mondani­valóját. hogy csavarint egyet a nézőponton, s már nem is annak látja az esetet mint ami va­lójában történt, hanem valami egészen más­nak. Például azt mondja az egyik szomszéd a másiknak, hogy az egész verekedés azért tört ki - teszem azt Pozsonyban, mert ,,az alvilá­got a stadionban sem szabad elkényeztetni. ” Pravda ez, nem vitás, mint az a lap amelyik ír ja,csak az nem világos, hogy mi kényez­tetjük-e itthon, vagy mi vagyunk az szőröstől- bőröstől, s ha Pozsonyba megyünk, hát ott bi­zony nem fogunk mi, mint alvilág ficánkolni. Különben amint hallom, van olyan is, aki az egészet valóban jó tanácsnak fogja fel, s ké­szül arra, hogy ha a pozsonyi alvilág a mi sta­dionunkba fog jönni, hát ő sem fogja hagyni ficánkolni. Ehhez persze nincsenek gumi­botjai - amit '956-ban támogatásként küldtek nekünk a verekedéssé váló jószomszédok, időközben elhasználódtak -, ezért most amint hírlik, Dunaharasztiban vágnak maguknak megfelelőt a fiúk. E zeknek aztán mondhatja az ember, hogy virággal a kézben várja a szomszédokat, meg se akarják hallani. Népszavazási rendelet nélkül a főváros Budapest (MTI) - Két évvel az önkormányzati jel­legű rendszerváltás után még mindig nem sza­bályozták, hogy az egész főváros lakosságát érintő, kiemelten fontos kérdésekben hogyan lehet Bu­dapesten népszavazást rendezni. Budapest Főváros köztársasági megbízottja Szent- györgyvölgyi Péter elmondta: a Fővárosi Önkor­mányzat közgyűlése annak ellenére, hogy már hó­napokkal ezelőtt is felhívta a testület figyelmét erre a törvénysértő mulasztásra, még mindig nem alkot­ta meg a népi kezdeményezések és a budapesti nép­szavazások lebonyolítását szabályozó rendeletét. A köztársasági megbízott újólag a közgyűléshez for­dult, bízva abban, hogy a fővárosi képviselők nem zárják el Budapest lakóit továbbra is ettől a törvény­ben biztosított joguktól. Itthon az MDF-küIdöttség Budapest (MTI) - Vasárnap hazaérkezett az MDF küldöttsége Hollandiából, mely a holland Reformá­tus Politikai Föderáció (RPF) meghívásának tett eleget. A Magyar Demokrata Fórum delegációja főként a holland önkormányzati és parlamenti választási szisztémát, a pártok és a médiák viszo­nyát tanulmányozta az RPF költségén.

Next

/
Thumbnails
Contents