Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

1992. Szeptember 3-, Csütörtök Megyei Körkép ________________________ÉSZAK-Magyarország 3 / U t, vasét - és a biztonság Megyei közlekedési konferencia Újabb két sáv épül a Miskolc-Ózd közötti 26-os úton. Fotó: Fojtán László Rendbontónak kedvez a bürokrácia Miskolc (ÉM - L. GY.) - Lakik a Győri-kapu 12. szám alatti tízemeletes ház hatodik emeleti lakásában egy fi- j atal férfi, akinek a lakása leginkább j egy rendetlen gazda istállójához ha­sonlítható. Ez a férfi tavaly, november 10-én gondatlanságból felgyújtotta a lakását. Szerencsére nem terjedt tova a tűz, idejében értesítették a szomszé- ! dók a tűzoltókat. Azóta a nap óta ez a lakó nem takarította ki a lakását. Ez onnan tudható, hogy bokáig ér a j hamu, a pernye, no és a szemét. Ez meg onnan tudható, hogy K. A. egy­szer elveszítette a lakáskulcsát és másként nem tudott bemenni, betörte I a saját ajtaját. Az ajtó azóta nyitva van, bárki bekukkanthat. ; Az sem zavarja egy cseppet sem a ' lakót, hogy szomszédai rendszeresen | hypót és klórmeszet locsolgatnak az ajtaja elé azt remélve, hogy ilymódon elkerülhető a rettentő bűz kiáramlása és talán a fertőzés is megakadá­lyozható. A bogarak ellen nincs mit tenniük, azok kényelmesen sétafikái­nak a csövek mentén le, fel- és oldal­irányba. Gondoltak már arra, hogy távol­létében kitakarítják a nyitott lakást, de senki sem meri vállalni a magánlak­sértés ódiumát. A ház a múlt év őszén társasház lett, 90 százalékban magán- tulajdonú. Azóta még jobban vigyáz­nak mindenre, mintegy félmillió forintot költöttek eddig zárakra, an- í tennára, kaputelefonra, festésre. Ren- ! des ház, jól megvannak együtt, de K. A-val nem tudnak mit kezdeni. Ter­mészetesen megjárlak már minden lehetséges fórumot, úgymint ingat­lankezelőt, népegészségügyi szolgála­tot, önkormányzatot. Hiába. A bü­rokrácia szövevénye erősebb minden érvnél és könyörgésnél. Sziklaszilárdan védi a rendbontót. A takarékszövetkezetek modernizációja Miskolc (ÉM - Gy. K.) - A Miskol­con is bankfiókot működtető Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szövetség nemzetközi konferenciát rendez szeptember 4-én, Budapesten. A ma­gyar takarékszövetkezetek moderni­zációja címet méltán viseli e jelentős fórum, hiszen a célja e tanácskozásnak az, hogy minél jelentősebb szerepet töltsenek be a takarékszövetkezetek az új, demokratikus Magyarország Piacgazdaságában. A vidéki finanszí­rozás egyik bázisát jelentő szövet­kezetek megújulásáról szóló konfe­rencián kiállítást is rendeznek a banki- •rodai eszközöket gyártó, neves cégek. Uj szerveződés Miskolc (ÉM) - Bodrogkisfaludon a közelmúltban megbeszélést tartottak a munkáspárt zempléni aktivistái. Ebben a körzetben egyre több MSZMP szervezet működik, melyek összefogására -szerencsi székhellyel - létrehozták a Zempléni Koordinációs bizottságot. Miskolc (ÉM - Gy. K.) - Harmadik alkalomnál rendezik meg a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei közlekedési konferenciát. A szeptember 8-án, ked­den kezdődő, háromnapos tanácsko­zás színhelye ez alkalomnál is az agg­teleki Cseppkő Szálló lesz. Az immár hagyományteremtő konfe­rencia jelentőségét méltatja a meg­nyitó napján bevezető beszédében dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott. Ezen a napon szó lesz a vasúti köz­lekedés helyzetéről és jövőbeni sze­repéről, valamint előadás hangzik el az autópályák magyarországi épí­téséről, különös tekintetei a koncesz­Monok. (A Szerencsi Hírek című városi havilap augusztusi számából) Történt egyszer régen Monokon, még az ántivilágban, hogy esteledvén a kondás a Zsebrik-völgyből haza terelte a disznókat a faluba. Akkor még volt Monokon konda. Sze­merkélő októberi este volt. Tejfehér köd vonta be a falut; az iskolát, az óvodát, a templomot - amire méltán büszkék a monokiak - de még a köz­ségházára is bemerészkedett a köd. ősz közepén a kukoricatörés és ré­paásás aznapi munkáját befejezve a falu az októberben szokásos esti áj- tatossághoz készülődött. A zsidók a napi bevételt számolgatták, az esperes úr a breváriumot lapozgat­ta, a harangozó pedig készült az Úr házába, hogy a harangok ékes beszédével a templomba invitálja a kukoricatörőket, a répafejelőket; jön­nének már némi penitenciát kieszközölni az Úrtól, mintegy ellen­tételezve a határban aznap elhangzott káromlásokat... Hát a nyákig érő köd­ben a konda, az meg ment szépen végig a falun, a malacok visítottak, a vén disznók röfögtek, a kondások meg sziós lehetőségekre. A programban szereplő témakörök előadói ter­mészetesen minden alkalommal neves szakértők lesznek. A tanácskozás második napján különös figyelmet érdemel az az előadás, melyet dr. Túrós András rendőr-vezérőrnagy, az Országos Rendőrfőkapitányság közbiztonsági főigazgatója tart a közúti közlekedés biztonsági helyzetéről és időszerű kérdéseiről. Szó lesz továbbá az országos és a helyi közutak hatósági és kezelői felada­tairól, továbbá az útügyi hatósági munka gyakorlati kérdéseiről. Vala­mennyi előadást felkért hozzászólók szidták a kutyákat. A templom előtt elhaladva az örökmécses halovány fénye becsalogatta a konda legna­gyobb ászát, a többmázsás mangalica kandisznót. Közben a templomsori pocsolyákat sűrűn kerülgetve meg­érkezett a harangozó is. Szokása sze­rint, ahogy belépett a templomba, a sötétben ujjait végigcsúsztatta a szen­teltvíztartó faragott márványkelyhén, egészen le a vízig, amikor undorító zi­hálás, kellemetlen patacsattogás ütötte meg a fülét. Mikor aztán leborultak a virágtartók és a nagy zászló körül a székek szanaszét röpültek, a ha­rangozó a legkomolyabban megijedt, s lélekszakadva rohant ki a templom­ból. Patás is. szuszog is, mint egy ördög... E má biztos... Ez csak az ördög lehet!!! Ajtóstul rohant be a papiakba, olyan üvöltéssel, hogy az esperes úr macs­káját azóta se látni, úgy megijedt tőle.- Esperes úr, esperes úr, nagy baj van!- kiáltotta rekedten már a folyosóról. Szegény esperes úr ijedtében leejtette a pipáját, a brevárium meg becsukó­dott egészítik ki észrevételeikkel, javas­lataikkal. Az aggteleki konferencia harmadik napján - többek között - a Magyar Autóklub tevékenységéről, az új gépjárműbiztosítási fonnák beveze­tésével kapcsolatos kérdésekről, to­vábbá a közúti személy- és áruszál­lítás feladatairól és gondjairól hang­zanak el tájékoztatók, s kerül sor konzultációkra. A harmadik megyei közlekedési kon­ferenciát egyébként a TIT megyei szervezete hívta össze - természete­sen ez alkalommal is az érintett szer­vezetek, hatóságok és vállalatok közreműködésével.- Mi baj van, János? - kérdezte a ha- rangozólól, némileg leplezve első ijedelmét. •- Az ördög a templomban! Borogat fel mindent! Gyűjjék esperes úr, de azon­nal! Esperes úr kényszeredetten állt fel, hitte is, nem is, de kezdett átra­gadni rá a másik ijedelme. Közben a kandisznó, ráunva e szent hely közis­mert szegénységére, a kinyílott ajtón keresztül rakétaként törte ki magát. Az összeszorított fogakkal belépő ha- rangozót pont telibe találta. Mintha e|őre kimunkált artjstamutatvány készült volna - hátára kapta, s eliram- lott vele a ködös, esőcsapkodta mono­ki éjszakába... A harangozó egy pillanat alatt bele­markolt a mangalica bozontos sző­rébe, s ezt a hősöknek kijáró mondatot ordította a pap felé:- Isten áldja meg, esperes úr, engem már visz!!! Vitte is, vagy öt métert, de aztán a disznó ráunt az ördögmester­ségre, a harangozó meg tartalékos huszárkáplár létére beesett a templom melletti pocsolyába, oda, ahol a ka­csák szoktak randevút adni egymás­nak. Öt méteren át vitte az ördög Ha elfogy a segélykeret ^ajószentpéter (A Péteri Szavak című, a „Sajószentpéterért” Baráti Egyesület Független Társadalmi Lap- Ja augusztusi számából) - Ahogy gaz­dasági helyzetünk lefelé csúszik, e8yenes arányban kerülnek egyre |°bben az életben a külső perifériákra, pótszer is érvényes ez a cigány la­kosságra. Ennek miértjére és a hogyan jovábbról próbáltam választ kapni kanalas Zoltántól, a helyi Önkor- jbányzat képviselőjétől, aki többek között a Roma Parlament Etikai Bi­zottságának és a megyei Cigányvál- Alkozók Szövetségének is tagja. ')■' Önkormányzat tagjaként milyen ^'odményt könyvelhet el magának a C'gány lakosság érdekében végzett jcvékenységéről? "-ópviselői tevékenységem eddigi Eredményeként könyvelem el a telep P százalékában a vízhálózat kiépí- Csét, a Munkácsy út és a Kun Béla út Aszfaltozását, amelyek kézzelfogható eredmények. °ltak még elképzeléseim és terveim, e ezek anyagi és egyéb akadályok miatt nem voltak kivitelezhetőek. Je- ,n pillanatban is van egy folyamaiban lévő terv egy cigány kulturális létesít­mény építésére, amellyel a cigány­lakosság kulturális életének javítását, a társadalomba való beilleszkedését szeretném elősegíteni. Ezen belül kulturális hagyományőrző klubot kívánok létrehozni. A létesít­ménnyel kapcsolatban többféle el­képzelésem van, de előbb a tervet kell elkészíteni, amely a Polgármesteri Hi­vatal munkatársainak asztalfiókjában van, melynek elkészítéséért járó 300.000 forintot az Önkormányzat már megszavazta és a hozzá tartozó skiccet megkapták, de a terv nehezen készül valami oknál fogva. Elfogadják-e Önt, mint képviselőt, és van-e észrevehető változás a cigány­lakosság életében az eltelt időszakot figyelembe véve? Eire nehéz válaszolni, ezt talán tőlük kellene megkérdezni, de úgy érzem, a nagyobb százalék elfogad, jönnek hozzám magyarok is, cigányok is, és segítek, amiben tudok. Talán tekinté­lyem mellett szól. hogy tudok hatni rájuk is, amit kérek, általában tel­jesítik, természetesen vannak kivé­telek. A munkanélküliség milyen százalék­ban érinti a cigánylakosságot, és hogyan látja az elkövetkezendő időszakot, amelyben várhatóan még kevesebb munkaerőre lesz szükség? A telepen jelenleg kb. 1250 ember él. 65, illetve 35 százalékos arányban cigány, illetve magyar lakosok. A munkaképes lakosságot figyelembe véve, jelenleg 50-60 fő dolgozik, munkanélküli segélyben kb. 100 fő részesül, 50-60 fő, aki sosem dolgo­zott, és ezenkívül vannak már, akik­nek letelt a munkanélküli segély, és ezek az emberek a Polgármesteri Hi­vataltól a törvényes 4000 forint segélyben részesülnek. Mi lesz, ha megszűnik a munkanélküli segély és elfogy a hivatal pénze is? Ezt senki sem tudja, csak találgatni lehet. A bűnözés szaporodása...(!?) Van-e konkrét elképzelése a cigány­lakosság számára munkahelyterem­tésre, vagy a gondok enyhítésére? Az 1992. július 18-án Budapesten megtartott Phralipe Szolidaritási Napon, ahol részt vett Demszki Gá­bor, Budapest főpolgármestere is, olyan javaslatot tettem, hogy a világ- kiállítás előkészítése idején egy 50-60 főt Borsod megyéből kérjenek a segédmunkák ellátására. Amit még tudnék javasolni a sze­zonális munkák (szüret, cukorrépa szedés, almaszedés, stb.) végzésére lehetne brigádokat szervezni, de ehhez adminisztratív eszközökre és szervező, illetve felügyelőre - aki a brigádokra felügyel - volna szükség. Sajnos, a jelenlegi helyzetben nincs kilátás más, kedvező munkahelyek teremtésére. Beszélgetésünk végén egy kis telepi sétára invitál a képviselő úr, hogy tisz­ta képet lássak a telepről és az itt lakó emberek környezetéről és életéről. Sajnos, több helyen nem valami szép látvány tárult elénk, gondolok itt ren­dezetlen porták, műveletlen kertek, leromlott állagú épületek, tetőszer- kezetek. Amikor néhány embert meg­kérdeztünk, miért nem művelik meg a kertjüket, azt felelték egyöntetűen: - minek, úgy is ellopják. Sajnos, ez az álláspont nem megnyugtató, sőt a jövőt illetően még elgondolkoztatóbb, mivel a megélhetés egyre nagyobb feladatok elé állít mindenkit, és ha ezek az emberek a saját lehetősé­geikkel sem tudnak, akarnak élni, nem tudni, kitől várják a megoldást.----INNEN SZÓLVA-----­t Keyőeydá<(ött... Bánhegyi Gábor Mármint a biinletőcédulák és befizetési csekkek kiosztogatása illetéktelen parkolás okán. Hiába volt a jószándék, a ..Most még csak figyelmeztetjük!" - cédulák ablaktörlő- lapát alá szorítása (nekem is van belőle vagy tíz), a miskolci polgár nem hitte el, hogy szeptembertől ténylegiből büntetés jár érte. Nomármost, megyeszékhelyen parkoló több­féleképpen reagál: behúzza nyakát és fizet, avagy harsány hangon kijelenti, kerüljön bíróság elé az ügy és hajtsák végre ha tudják, vagy átmegy fineszesbe. Az utóbbi következőképpen történi magát: az autós nem indul egyedül sehová. Ha parkolni kell, akkor bentmarad a kocsiban, mondván, őcsak várakozik, amíg a haver intézkedik. Ha ez a parkolóőrt nem hatja meg, akkor autós beindítja a járgányt és rövid, mintegy másfél méteres szakaszon ingázik előre-hátra, még a magasságos sem foghatja rá, hogy parkol. Ha a tulaj nem ilyen kényelmes fajta, vagy egyszerűen csak sóher, nem hatja meg, hogy a világpiac után nálunk is egy teljes forinttal zuhanta benzin ára, akkor csak kiszáll és ad­dig tologat, amíg az elintéznivaló elintéződik. Nem kerül negyven forintba és még erősít is.-------HÍRKOSÁR--------­• Ma, szeptember 3-án tartja soron következő ülését Sátoraljaújhely város önkormányzati képviselőtestülete. Ez alkalommal az idei első féléves pénzügyi terv teljesítéséről, több szociális jellegű témakörről, valamint az ipar- és használt­cikk piac végleges kijelöléséről folytat vitát, il­letve hoz döntést a testület. • Díjkiosztó ünnepséget rendez az Eskimo-Iglo cég szeptember 5-én délelőtt Miskolcon, a Tudo­mány és Technika Házában. A nyári jégkrém vásár alkalmával a termékhez mellékelt kártyákat kitöltve beküldők között értékes tárgyjutalmakat sorsoltak ki, s azokat vehetik át a nyertesek. • Megyénkben is megkezdődtek a földárverések. Legközelebb Súlyban licitálhatnak a kárpótlásra jogosultak szeptember 8-án a helyi polgármesteri hivatalban. Szeptember 9-én, 10 órakor pedig Bor- sodgeszten kezdődik a földárverés. ÉM-portré Galajda Péter Fotó: Farkas Maya Encs (ÉM - F. L.) - Galajda Péter 30 esztendős vállalkozó. Encsen született és nevelkedett. Nö­vénytermesztő gépész szakképesítést szerzett, de egy percet sem dolgozott a szakmájában.- Pékségben kezdtem dolgozni - meséli -, aztán katona voltam. Leszerelés után a bútorgyár, majd egy építői pari szövetkezet következett. A szívem a pékséghez húzott. Nagyon megszerettem ezt a szakmát. Mi a szépség benne? Tetszik! Szeretem csinálni! Nem volt megfelelő Encsen a kenyérel­látás. Sem mennyiségben, sem minőségben. Újrakezdési hitelt vettünk fel 1989-ben, 400-400 ezer forintot a feleségem és én is. Hozzátoldottunk a családi házunkhoz, megvásároltuk a gépeket, a berendezéseket és 1990-től saját pékségünk van. Négyen dolgozunk benne. Először csak az encsi piacra álltunk ki a Barkasszal. Ma már reggel fél hétkor Mérán vagyunk, hétkor Szalaszenden, Szemerén nyolc­kor, tíz órára Fügödön. Várnak bennünket, kialakult a vevőkörünk. Délután bekovászolok. A kovász este 8-9-re beérik. Aztán következik a gépi dagasztás, majd a tészta pihen. Ez az alapja a jó kenyérnek!!! Begyújtunk a kemencébe és megy a sütés reggelig. Naponta 4-5-6 órát alszom. Nem panaszkodom. Nem mondom, hogy megfogtam az Isten lábát, nem mondom, hogy megtaláltam a számításo­mat... Csak azt mondom, hogy megélünk belőle és hogy szeretem csinálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents