Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19 / 222. szám

1992. Szeptember 19-, Szombat ESZAK-Magyarország 7 ÉM Hétvége/Űrkutatás Űrkutatás a föld alatt Dr. Bárczy Pál Az űrben tartózkodó tárgyak a csaknem teljes súlytalanság ál­lapotában vannak, ami a Föld fel­színén tapasztalhalóhoz képest különös eltérésekhez vezet. A folyadékok például - mivel hiányzik a gravitáció - egyrészt sajátosan mozognak, másrészt bi­zonyos áramlások és az ülepedés elmarad. Ezért sok fizikai folya­mat alapvetően másképp játszódik le űrviszonyok között. Az anyag­gyártó technológiák is egészen eltérően működnének egy űrál­lomáson. Ez sok előnyt ígér, de kipróbálásuk igen költséges, bonyolult berendezéseket és nagy erőfeszítéseket igényel. Ezért régi a törekvés az űrál­lomásnál olcsóbb mikrogravitá- ciós laboratóriumok létre­hozására. Ilyen eszközök az ejtő­tornyok, ugyanis amíg egy test zuhan, addig mikrogravitációs ál­lapotban van. Európa legjelentősebb ejtőtornya ma Brémában működik az Alkal­mazott Űrtechnológiai és Mikro­gravitációs Centrumban. A torony 120 méter magas, a zuhanókap­szula vákuumban esik, s a kapszu­la belsejében csaknem öt másod­percig „űrállapot” Uralkodik. Bár ez az idő rövid, mégis rendkívüli jelentőségű lehetőséget kínál a földi űrkutatóknak. Egy-egy folyamat jellegét, gravitá­cióérzékenységét már ennyi idő alatt is ki lehet mutatni. Az olcsó mikrogravitációs állapot időtartamát jó lenne kiterjeszteni. Ehhez magasabb tornyok kel­A brémai ejtőtorony lenének. A számítások azt mutat­ták, hogy az egy-egy másodperces hosszabbítással járó építési költ­ségek aránytalanul nagyok - így nem valószínű, hogy a brémainál magasabb ejtőtorony valaha is épülni fog. Egy nagy ötlet adott új szárnyakat az ejtőműépítésnek. Japánban a tornyot egyszerűen eldugták a föld alá. Hokkaido szigetének egy elhagyott bányájába, Kamisuna- gawába telepítették a világ leg­nagyobb ejtőművét. Itt torony helyett egy 800 méteres füg­gőleges aknában zuhan a mikro­gravitációs tartály. A mikrogravi­tációs állapot 10 másodpercig tart. Tavaly helyezték üzembe a művet, az első eredmények idén várhatók.Az Első Ejtőtorony Konferencián sok biztató kísér­Dróton lógatott műhold A dróton lógatott műholdat elkezdik kiengedni az Atlantis rakodóteréből. Budapest (Uránia - Dr. Both Előd) - A tervek szerint hétnapos útja befejeztével holnap száll le hét utasával Kaliforniában az En­deavour űrrepülőgép. A holnap véget érő repülésen elsősorban mikrogravitációs kísérleteket vé­geztek, vagyis a különböző anya­gok súlytalanságban mutatott vi­selkedését tanulmányozták az űr­hajósok. A mostani űrutazás eredményeiről még korai lenne beszámolni, érdemes azonban néhány gondo­lat erejéig visszatérni az űr­repülőgép előző, augusztus eleji repüléséhez. Ekkor egy igen je­lentős kísérletre került sor. Az At­lantis hét űrhajóssal, köztük egy svájcival és egy olasszal a fedélzetén július 31-én startolt a floridai Kennedy űrközpontból. Első feladatuk az Európai Űrku- tatási Ügynökség (ESA) Eureca nevű mesterséges holdjának útnak mdítása volt. Kevésbé volt sike­res az Atlantis űrhajósainak másik kísérlete, az úgynevezett dróton lógatott műhold kiengedése. A kísérlet lényege az, hogy az űrre­pülőgép rakodóteréből egy hosz- szú, vékony drót végére erősített műholdat eresztenek ki és húznak v'ssza. Maga a műhold egy 160 cm átmérőjű, 518 kg tömegű, gömb alakú szerkezet, amelynek fedélzetén 58 kg-nyi hasznos te­her helyezkedik el. A műhold ’öbbször, a terek szerint legalább háromszor felhasználható, bár e- gyelóre következő repülése még ncm szerepel az űrrepülőgép me­netrendjében . A műholdat az elvégzendő kísér­letek jellegétől függően elektro­mosan vezető vagy szigetelő kötél végére lehet erősíteni. Most a ter­vekben az ionoszféra elektromos tulajdonságainak vizsgálata is szerepelt, ezért vezető huzalt alkalmaztak. Az egyszer használ­ható, mindössze 2,5 mm vastag szál belsejében rézhuzal fut, ezt veszi körül a szigetelő és a szál erejét adó teflon és kevlar bevonat. A szál fantasztikusan könnyű, minden méteres csupán 8,2 g tömegű. A műhold mostani, első repülésére 22 km hosszúságú szálat csévéltek fel, amellyel .20 km távolságra kellett volna kiereszteni a műholdat. A csévélő berendezés és a tudo­mányos műszerek a képen látható módon az űrrepülőgép rakodóte­rében helyezkedtek cl. Az űrhajó­sok először kinyitották a 12 m hosszú, rácsos tartószerkezetet, melynek végén egy kis kosárban „ült” a műhold. Ezután a esévélő- berendezés megkezdte a műhold kieresztését. A dolog érdekessége az, hogy a kieresztéshez nincs szükség semmiféle motorra, az árapályerők eltávolítják az űr­repülőgéptől a műholdat, még­hozzá függetlenül attól, hogy a Föld irányába vagy attól elfelé akarják kilógatni a műholdat. A csévélőszerkezetre ilyenkor csak a távolodás sebességének szabályozására van szükség. Sajnos a szál többször megszorult a csévélő berendezésben. Először még sikerült kiszabadítani úgy, hogy kissé visszahúzták, majd is­mét engedték kifutni. Később azonban a szál végleg megszorult úgy, hogy még befelé sem tudták húzni. Az űrhajósok felkészültek, hogy űrsétán segítenek kiszabadí­tani a műholdat, ám végül a tartó­A japán ejtőakna létről számoltak be a kutatók. A főbb tématerületek a kristá­lyosodás, az égés, az egysejtűek mozgása, a fotopolimerizáció és a nedvesedés voltak. A Miskolci Egyetem fémtani tan­székének űranyagtechnológiai csoportja most kapcsolódik be a brémai ejtőtorony kísérletekbe. Az első ejtések késő őszre várhatók. szerkezetet megmozgatva mégis sikerült behúzni a holdat. A repü­lésirányítók ezután felhagytak a kísérletezéssel, nem kockáztatták meg, hogy esetleg el kelljen vágni a szálat és így elveszítsék a 108 millió dollár értékű műholdat. Ha sikerült volna a műholdat a ter­vezett 20 km távolságig kienged­ni, akkor a Föld mágneses terében 28 000 km/ó sebességgel mozgó rézhuzalban 5000 volt feszült­ségkülönbség indukálódott volna, aminek hatására 1 amper erősségű áram folyt volna. Sajnos a műholdat csak 256 m távolságig sikerült kiengedni, így csupán 40 volt feszültséget és 15 milliamperes áramot tudtak kimu­tatni. Emellett a terhek dróton ló- gatása érdekes navigációs lehetőséget is jelent. Ha ugyanis a műholdat „lefelé”, vagyis a Föld irányába engedik ki, akkor miközben a műhold keringési ma­gassága csökken, az űrrepülőgépé nő. Elképzelhető, hogy ezt a mód­szert alkalmazva fogják majd a ki­lencvenes évek végére talán megépülő Freedom űrállomást üzemanyag felhasználása nélkül navigálni. Ha ugyanis az űrállomást meglá­togató Űrrepülőgépet a szétkap­csolás előtt egy dróton ala­csonyabb pályára engedik, akkor eközben az űrállomás magasabb pályára áll. Az Atlantison au­gusztusi repülését követően elvégzik azokat a korszerűsítési munkákat, amelyek a flotta másik három gépén már megtörténtek. Felszerelik ezen kívül egy olyan dokkolóberendezéssel, amelynek segítségével várhatóan 1994 jú­niusában össze tud kapcsolódni az orosz MIR űrállomással. Az Atlantis következő repülésére 1993 áprilisában kerül sor, amikor többek közt befogja'és visszahoz­za a Földre a most útnak indított Eureca műholdat. ■j-r- •• | •• • • / Különös ev (Miskolci Egyetem B.P.) 1992. Az űrkutatás éve. Ki gondo­lná? Lehetne az Olimpia éve, a Kánikula éve, a Babonák éve vagy a Nagy Összevisszaságok éve. Hiszen az év nevezetes maradhat­na a barcelonai sikerek, az au­gusztusi hőmérséklet-csúcsok, és az emberi hiszékenységgel való tömeges visszaélés reneszánsza miatt is. Soha ennyi UFO-látó sámán, javasasszony, garabonciás agycserélő, sugárral, méreggel, vírussal fenyegető boszorkány, mágneses-aurás mindentudó, asztrológus, tenyérjós, halottlátó, világvégét hirdető, nulladik tí­pusú, alfa állapotú, szektában megigazuló agitátor nem hirdette az igét, mint idén. Soha nem bíz­tak, nem hittek a tudományban kevésbé, mint az idén. És akkor egyszerre csak megtudjuk, hogy az Űrkutatás évét is írjuk. Szinte hallom a legyintést, hát már az űrkutatás is... Nem, kedves Olvasó, ezúttal téved. Mert az űrkutatás nem a fantázia, nem a transzendencia és a de­magógia eszközeit használja, amikor a Nagy Ismeretlentől lesi el titkait. Nem akar becsapni senkit és nem engedheti meg a túlzásokat, a pon­tatlanságokat, a figyelmetlen­séget. Az űrkutatás koncentrálni tanít, igényességre, tanulni tanít. Megajándékoz a megbízhatóság, a bizonyosság érzésével a korábban ingoványos területeken is. Új tudást ad, s a régi tudás selej­tezésre serkent. Az új vonzza a pénzt, élénkíti a gazdaságot, iparágakat teremt, behatol min­dennapjainkba, átalakítja kultú­ránkat. Az új reménye nemzetközi szervezetek, kormányok, vál­lalkozók ambícióját élteti. Az új minőségi fogalom. Egy újszülött­nek minden új, egy szigorú tudós már kevesebb dolgot minősít csak újnak. Az igazi tudományos új­donság pedig' ritka, mint a fehér holló. Az űrben nincs semmi. - Napjaink paradoxona, hogy a legtöbb újat mégis az űrből kapjuk. A fegyverkezési láz csil­lapodása csak fokozta az űrkutatás kilátásait. Nyitottabbak, ver­senyszerűbbek, hozzáférhetőbbek lettek az egyes missziók. Új kooperációk bontakoznak nap­jainkban. Részt veszünk a Hexa- gonálé űrkutatási programjában, készülünk az ESA tagságra, kiépült az információcsere a NASA-val. Nem akarunk paratu- dományt, parahitet, lázas prófétát, fóldönkívüli lényt, önfeledt nép- butítást. A szorgos emberi munka gyümölcseit várjuk az űriről: jobb telefonhálózatot, megbízhatóbb meteorológiát, műsorszórást, új anyagokat, új technológiákat, új tudást. És várjuk a fiatalokat, akik a jövő évezredben mindezt meg­valósítják. // Ur-randevú A Nemzetközi Űr-év rendezvényeként 1992. szeptember 26-án (szom­baton) Űr-randevú lesz a Miskolci Egyetemen. Programok: 10-12 között: Játékos sportvetélkedő - a főépület előtti parkolóban. 10-12 között: Aszfaltrajzverseny - a főbejárat előtti parkolóban. 10-12 között: FÓRUM, amelyen neves hazai szakemberek válaszolnak a kérdésekre - a III. sz. előadóban. 10-17 között: Számítógépes játékok, vetélkedő - a főépület aulájában. 10-17 között: Video vetítések - a 15 és 16. sz. előadókban. 14-17 között: VETÉLKEDŐ a középiskolás csapatok részvételével - az egyetem díszaulájában. Díjkiosztás. Minden program az űrrel, űrkutatással, űrutazással kapcsolatos. Szponzorok: MISKOLC-EGYETEMVÁROS TELEFON: 361-622 FAX:369-002 /MicroAge® COA1PUTER-A1 TECHNOLOGY^ENTER MISKOLC EGYETEMVÁROS TELEFON: 360-324 FAX: 369-002 í \ i’ ií i: s s UTAZÁSI IROI)\ Mi:<ö MISKOLC, SZÉCHENYI ÚT 56 TELEFON: 349-474, 349-475. Mi;r\m i.Tsrur

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents