Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19 / 222. szám
1992. Szeptember 19-, Szombat Az államtitkár a támogatásról Tőzsdeinfó Miskolc (ÉM) - Az ICP-től kaptuk az információt. A héten a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, dr. Sárossy László nyilatkozott a termelőknek nyújtandó állami támogatás mértekéről. Mint az az elmondottakból kiderült az aszálykár nagysága jelenlegi becslések szerint 25-30 milliárd Ft, mindebből az állam 2 milliárd Fl-ot tud fedezni, a költségvetés közismerten nehéz helyzetéből adódóan. Az államtitkár szerint újabb segítségre van szükségük a termelőknek az őszi munkák elvégzéséhez, ezért további segélyprogramot terjeszteti elő. A segély mértékéről még nem esett szó, azt azonban már lehet tudni, hogy a fémzárolt vetőmag, műtrágya, illetve az üzemanyag vásárlásához nyújt támogatást. A világ idei búzatermését 539 millió tonnára becsülték, amelyből exportra mintegy 114,5 millió tonna kerülne. Mind a búza, mind a kukorica ára esik a chicagói tőzsdén, az európai piacokon pedig növekedést regisztráltak, melyet a FÁK országainak vásárlási igénye okozott. A növekedési tendencia nem tartott sokáig, az árfolyamok követték az általános negatív folyamatokat. Találkozó izraeli üzletemberekkel Dr. Csornai Zoltán: - Kapcsolatunk már régebbi keletű Fotó: ÉM - archív Miskolc (ÉM-Sz.D.) - Számos üzletember is elkíséri Göncz Árpád köztársasági elnököt szeptember 20- án sorra kerülő izraeli látogatására, ahol találkoznak Chain Hercoggal, Izrael elnökével, Jichak Shamir korábbi és Jichak Rabin jelenlegi miniszterelnökökkel, valamint az izraeli gazdasági élet számos képviselőjével. A köztársasági elnököt kísérő delegációban az észak-magyarországi régió képviseletében helyet kapott dr. Cso- mai Zoltán, az ICP Rt. elnök - vezérigazgatója, akit a programról, a várható üzleti tárgyalásokról kérdeztünk.- Az utazás célja a népek közötti poli- tikai, üzleti, gazdasági hídkeresés. Az köztudomású, hogy jelenleg mintegy 100 millió USA dollárnyi izraeli tőkeinvesztíció van jelen Magyarországon. Feltétlenül cél ennek fokozása. t ermészetesen minden ilyen látogatás egyfajta misszió, az ország képviselete, a másik nép jobb megismerése. Ezért sor kerül Tel Aviv, Haifa és Názáret felkeresésére, valamint a Kneszetbeni látogatásra is. A szorosabban vett szakmai programban tárgyalások szerepelnek az Izraeli Gazdasági Kamara, a gazdasági- Penzügyi körök képviselőivel, a tervekben szerepel a Tefen Ipari Park és több más kereskedelmi centrum felkeresése is. ' Profitálhat-e a régió gazdasági élete a látogatásiról? " Kapcsolatunk már régebbi keletű, hiszen többévé kereskedelmi kontaktusban vagyunk több izraeli céggel. Magam is jártam Izraelben, és a ko- rabbi tárgyalások folytatása mellett, új kapcsolatokra is számítok, hiszen vendéglátóink nem is titkoltan, az üzleti delegáció számára a programot ennek megfelelően állították össze. Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Miskolcnak nem mindegy, mi történik a Dimag-gal... A város polgármestere a kohászatról A gyár dolgozik, a város is fellélegezhetett. Miskolc (ÉM-I.S.) - Továbbra is ellenmondó hírek jelennek meg a diósgyőri kohászatról, egy azonban biztos: a felszámolás alatt álló gyár, a Diósgyőri Nemesacélművek dolgozik. Ez, itt és most azt is jelenti, a cég nincs magára hagyatva, a kormányzat rajta tartja szemét. Ám, mit jelent Miskolcnak a gyár, a város vajon hogyan viszonyul a Dimag-hoz. Csoba Tamás polgármestertől kértünk választ erre:- Ennek a városnak egyáltalán nem mindegy, hogy a Dimag-gal mi történik. A cég, illetve jogelődje, mindig is Miskolc legjelentősebb gazdálkodó szervezete, volt, a gyár élete, gazdasági kondíciója, az ott dolgozók jövedelmi viszonyai, - most éppen létbizonytalansága - folyamatosan hatást gyakorol az önkormányzat működésére.- Egy város, egy régió fellendítése mindig is a gazdaság élénkítésén keresztül valósítható meg. Most sincs másképp. Miskolc 10 milliárd forintos költségvetése nem alkalmas a több, mint 16 százalékos munkanélküliség felszámolására. Tessék belegondolni: a Dimag és társaságai évente mintegy 2 milliárd forint bért fizetnek ki, ha a gyár nem működne, akkor annak hatása érzékenyen érintené a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, a város működését is. Hiszen költségvetésünk jelentékeny bevételi forrása a személyi jövedelemadó, ha áll a gyár, ha nincs Fizetés, nincs akkor adó, megbénul a város üzemeltetése.- És még valami: a nagyarányú munkanélküliség, a folyamatos el- szegényesedés arra kényszeríti a város vezetését, hogy a szociális kiadásokra egyre, többet költsön. Egy adat: 1990-ben 291 millió forintot, most viszont ennek majd,, háromszorosát fordítjuk szociális segélyekre, juttatásokra. Ha a kohászat megszűnne, az egy lavinát indítana el, több ezerrel megnőne a munka- nélküliek száma, még több lenne a szegény, érékeink az enyészet áldozatai lennének. Ez, úgy vélem, senkinek sem érdeke... És persze azt sem szabad elfelejteni, különösen Fotó: Fojtón László most tél előtt, hogy a város távfűtése nagyban függ a Dimag-tól. A fűtőmű ugyanis a kohászati részvénytársaság többségi tulajdonában van, a távfűtéses lakások több, mint háromnegyedét az itt termelt hőenergiával fűtik. Egyfajta köldökzsinór ez, város és gyár között...- A Dimag-gal kapcsolatos kormányzati magatartás nemcsak a vállalatot érinti, az elmondottakból azt hiszem egyértelműen kiderüli, hogy a kohászat sorsa nagyban befolyásolja a nagyváros, az egész régió fejlődését, illetve visszafejlődését. Ez utóbbit - nyilvánvaló - el szeretnénk kerülni... Országos minőségi konferencia Debrecen (ÉM-SZD) - A világ egyik legnagyobb és legkoncentráltabb piaca, az Európai Gazdasági Közösség hamarosan egységes egésszé válik. Erre a piacra termékeivel csak azok a cégek képesek már ma is bejutni, amelyek teljesíteni tudják a szigorú minőségi elvárásokat, többek között az ISO-9000 szabvány követelményeit. Nagyon elgondolkodtató, hogy egy 1991-ben készült felmérés adatai szerint a magyar vállalatok 76 százaléka nem volt tisztában ezekkel a követelményekkel. Hogyan lehetséges, hogy ilyen feltételek között tovább bővüljön az export, s még több árut tudjunk elhelyezni az igényes piacokon? - teheti fel bárki jogosan a kérdést. A szükséges változásokhoz, a minőségi szemlélet formálásához, a tájékozódáshoz szeretne segítséget nyújtani az október 6-8-a között Debrecenben sorra kerülő országos minőségi konferencia. Az előkészületekről, a programról tartottak sajtótájékoztatót tegnap délelőtt Debrecenben, a Gambrinus étteremben, ahol megtudtuk: a rendezvény nem előzmények nélküli, hiszen 1990, majd 1991 őszén Minőség és piac címmel már voltak helyi kezdeményezések. Nem is sikertelenek, hiszen jelentős érdeklődés mellett aktuális témák kerültek napirendre. Az országos minőségi konferencia azonban túlmutat az észak-magyarországi régión, hiszen nem csupán vállalatok, vállalkozások küldik el munkatársaikat szerte az országból, hanem az előadói gárda is sokfelől érkezik. Külföldi és hazai- szaktekintélyek beszélnek majd a minőségi gyártást, szolgáltatást elősegítő elméleti kérdésekről és a gyakorlati tapasztalatokról. Érdemes betekinteni a konferencia programjába. Az első napon előadások hangzanak majd el a minőségbiztosítási rendszerek kiépítéséről, a minőségügyi auditálás elméletéről és gyakorlatáról, az Egyesült Államokban várható minőségi trendekről, a számítógépes minőségbiztosításról. Érdekesnek ígérkező előadásra kerül sor az agráripar fejlesztéséről. A gyakorlati életből vett példaként a Suzuki és az Opel magyarországi beszállítási minősítési rendszerét mutatják be. A legjelentősebb európai és magyar minőségüggyel foglalkozó cégek vezető képviselői október 7-én számolnak be munkájukról, szolgáltatásaikról. A rendezvény utolsó napján szó lesz a készülő fogyasztóvédelmi törvényről, a magyar termékfelelősségi törvényről, a termékek forgalomba hozatalának az engedélyezéséről és a fogyasztói panaszok törvény által előírt kezeléséről. A konferencia zárónapján az Arany Bika Szállóban nyílik meg A vállalkozók V. debreceni bemutatkozója című kiállítás. A konferenciát szervező Mertcontroll Minőségellenőrző Rt., a Qualimed Kft., valamint a Partner Kft. lehetőséget kínál a kiállításon a saját gyártmányú termékeket bemutató cégeknek, hogy részt vegyenek a „minőségi tennék” cím elnyeréséért meghirdetett vetélkedésben.-----------------------------ÁRFOLYAMOK------------------------A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. szeptember 18. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 138,56 138,91 139,26 Ausztrál dollár 57,60 57,75 57,90 Belga frank (100) 255,12 255,70 256,28 Dán korona 13,52 13,55 13,58 Finn márka 16,75 16,80 1 6,85 Francia frank 15,42 15,46 15,50 Holland forint 46,79 46,90 47,01 ír font 139,10 139,42 1 39,74 Japán yen (100) 63,52 63,67 63,82 Kanadai dollár 65,13 65,30 65,47 Kuvaiti dinár 267,95 268,64 269,33 Német márka 52,71 52,83 52,95 Norvég korona 13,02 13,05 13,08 Olasz líra (1000) 62,93 63,09 63,25 Osztrák schilling (100) 752,03 753,73 755,43 Portugál escudo (100) 59,19 59,33 59,47 Spanyol peseta (100) 74,93 75,12 75,31 Svájci frank 60,83 60,97 61,11 Svéd korona 14,07 ' 14,10 1 4,13 tr.es cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 79,13 79,33 79,53 ECU (Közös Piac) 103,27 103,52 103,77 Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 138,01 139,41 140,81 Ausztrál dollár 56,71 57,33 57,95 Belga frank (100) 253,43 255,76 258,09 Dán korona 13,58 13,71 13,84 Finn márka 16,79 16,99 17,19 Francia frank 15,34 15,48 15,62 Görög drachma (100) 41,25 41,67 42,09 Holland forint 46,64 47,07 47,50 ír font 138,01 139,31 140,61 Japán yen (100) 62,73 63,33 63,93 Kanadai dollár 64,10 64,80 65,50 Kuvaiti dinár 263,12 265,87 268,62 Német márka 52,54 53,02 53,50 Norvég korona 12,99 13,11 13,23 Olasz líra (1000) 62,77 63,41 64,05 Osztrák schilling (100) 747,87 754,67 761,47 Portugál escudo (100) 59,11 59,66 60,21 Spanyol peseta (100) 74,97 75,73 76,49 Svájci frank 60,46 61,00 61,54 Svéd korona 14,07 14,20 14,33 USA dollár 77,97 78,75 79,53 ECU (Közös Piac) 103,32 104,30 1 05,28---------JEGYZET---------Pr iska Tibor Pár évvel korábbról való a kcp. Abból az án- ti időből, amikor még hatalmas esők zúdultak a földre, eláztatva, szétmosva mindent, még a Zsarnai piacot is, ahonnan óriási rohammal próbáltuk bevenni a buszt, de legalább bepréselődni az eresz alá és bizony egyik sem sikeredett. Se esernyő, se esőkabát és hull, zuhog, ömlik ránk. Ugyancsak ázott ürgeként támasztotta a buszállomás melletti villanyoszlopot teljes rczignációban egy kopott küllemű, lompos fiatal ember, hol az egymást taposó sokadalomra, hol a semmi derűt nem ígérő felhőkre tekintgetve, majd hirtelen akkorái üvöltött, amilyen csak kifért a torkán. Mintha még ő maga is meglepődött volna valamelyest, majd legyintett és támasztotta tovább egykedvűen az oszlopot. Az üvöltésben persze benne volt az eső, a ráférni-lehctetlen busz, a hideg, a csapzottság, a nemsikeredett vásár, az egész elrontott nap. Az üvöltés hát elhangzott és maradt minden annak, ami. A másik kép a Parlament elől való. Valamely elkeseredett gazda öntötte bele a tejet a csatornába, mivel a tej nem kellett. Hozzáértők mondták, hogy túl sok van belőle. Megint csak másik kép - bizonyára többen is látták - a tehenet a vágóhídra hajtó gazdáé. Ugyancsak hozzáértők mondták, hogy a tehénből túl sok van, le kell hát azokat vágni. Szép szára persze nemigen vágja le senki, de biztatásra igen. A biztatás úgy tízezer forint volt. Mint tetszenek rá emlékezni, ennyivel jutalmazták azt a gazdát, aki levágatta tehenét. Más kép meg a rádiót mutatja. Rábámul az ember a hajnali szürkületben a készülékre, mert nehezen emészti meg, amit hall a Falurádió műsorából. Nevezetesen azt, hogy az egyik sertéstenyésztő gazda öngyilkos lett, mivel nem vették át tőle a disznókat, vagy pedig oly nyomorúságos árért, hogy az végképp nem érte meg. Ezek szerint disznóból is túl sok volt, nem érdemes azt sem tartani. Miként régebben a szabolcsi, világhíres almából is túl sok volt, hát kivágták a termő fákat azok, akik az almából éltek, meg Tokaj- Hcgyalján is veszni hagyták, de inkább hagyják a nem kevésbé híres szőlőt. Friss viszont a következő kép. A miskolci Tulipántömbben lévő húsbolt, mely a megyei Húskombinát mintaboltjaként indult, tartotta is magát az utóbbi napokig. Tehát a bolt belseje, ahol leginkább sorakozni szoktunk, most pedig hárman-négyen nézegetjük a nem sok látnivalót mutató pultokat. Gyakorlatilag üres itt minden, nem is tudunk vásárolni, eljövünk. Halljuk, hogy a Húsüzem, nem tud mit vágni, feldolgozni, nincs munkája, hát... így. ..ugye...miegymás... Elképzelt kép. Nekitámaszkodok egy villanyoszlopnak és . akkorát üvöltök, mint a Zsarnainál az a fiatalember az esőben. De hát most nem esik az eső. így hát minek? A gazdasági kamara a BNV-n Budapest (ÉM-I.S.) - A tegnap megnyílt őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron standot nyitott az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara is. Bi- hall Tamás, kamarai főtitkár lapunk érdeklődésére elmondotta: a K 4-es pavilonban üzemel információs standjuk, az Expo Centrum ’92 program keretében. A kamarai jelenlét célja elsősorban az, hogy bemutassák az észak-magyarországi régió világkiállítással kapcsolatos elképzeléseit, s reklámot, propagandát biztosítsanak a kül- és belföldi üzletemberek számára. Felszámolják az Ybl- bankot Budapest (MTI) - Az Ybl Bank Hitelezői Választmánya felhívja a pénzintézet hitelezőinek figyelmét arra, hogy a Fővárosi Bíróság elrendelte az Ybl Építőipari és Innovációs Bank Rt. felszámolási eljárását. A választmány kéri a hitelezőket, figyelmesen olvassák el a Cégközlöny szeptember 10-i számában megjelent határozatot, mely a követelési bejelentéssel kapcsolatos részletes tudnivalókat tartalmazza! Jogsértéssel jár! A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. szeptember 18.
