Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19 / 222. szám

1992. Szeptember 19-, Szombat Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 3 Határtalálkozó Miskolc (ÉM - FB) - A hét közepén, szeptember 16-án Aggteleken ta­lálkoztak a kelet-szlovákiai rendőrség és a Borsod Megyei Rendőrfőka­pitányság vezetői. A kassai bűnügyi igazgatóság vezetője, Fiigedi István őrnagy vezette héttagú szlovák de­legáció illetve a Forgács László rendőr alezredes, megyei főkapitány és a vezető munkatársai a kapcsolat újrafelvételéről tárgyaltak. A megbe­széléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást mindkét térség országré­szének bűnügyi és közbiztonsági helyzetéről és szó esett a szervezet bűnözés elleni fellépésének lehetősé­geiről is. Mindkét delegáció fontosnak tartotta a kábítószerek és nemesfémek illegális terjesztésének, kereskedel­mének megakadályozását, amelyek az utóbbi időben elszaporodtak. Az in­tézkedések hatékonyabb bevezetésére a közeljövőben munkaprogramot dol­goznak ki. Akadály Miskolc (ÉM) - Egyik városunk parkolója. Tömve autóval, mint min­dig. Egy trabantos már kétszer járja körbe, de nem talál üres helyet. Gon­dol egyet, leáll. Éppen egy Mercédesz elé, elzárva előle az elhaladási utat. Mint aki jól végezte dolgát, elmegy. Mercis közben megjön. Menne, de nem tud. Megérkezik a trabantos, és leteremti a nagykocsi gazdáját, majd jó nagyokat túráztatva füstfelhőket ereget a mercis orra alá, még egyszer gőgösen végigméri a döbbent urat. A fűtési díjak egyelőre maradnak Miskolc (ÉM - BG) - Petrasovszki István, Miskolc alpolgármestere a szeptember 25-i közgyűlésen terjeszti elő javaslatát a megyeszékhely táv­fűtési helyzetével kapcsolatos kér­désekről. Az augusztus 28-i közgyűlés döntött a Borsodtávhő átalakulásáról. Ennek értelmében a tíz, megyénkben érdekelt város között osztották fel a Borsodtávhő vagyonát, és mind a tíz város létrehozta a maga hőszolgáltató szervezetét, a miskolci Hőszolgáltató Vállalat azonban nem jogutódja a Borsodtávhőnek. A díjak egyelőre maradnak, vagy csak elenyésző mértékben változnak. A távfűtésnél megmarad az éves 125 forintos légköbméterenkénti díj, a melegvíz-díjnál mérsékelt növekedést hajtottak végre, köbméterenként az eddigi 73 forint helyett 76 forintot kell október elejétől fizetni. Decemberben azonban mindenképpen vissza kell térnie a közgyűlésnek a díjtételekre, hiszen a most még csak alakulófélben levő vállalat csak akkorra áll be annyi- fa, hogy tényszámokra alapozva le­hessen a díjtételeket megállapítani, de számolni kell a kétkulcsos áfa eset­leges bevezetésével is. A város a hő­energia 85 százalékát a Fűtőmű Kft.- től kapja, amely nyolc százalékban Miskolc, 92 százalékban a D1MAG Rt. tulajdona. A kft. a tavalyihoz képest több mint 10 százalékkal _ emelte árait és számolni kell azzal is, hogy a díjfizetők 25 százaléka nem tud vagy nem akar fizetni, ezért ezeket a tényeket is figyelembe véve a miskolci Hőszolgáltató Vállalat az idei negyedik negyedévben 60-70 millió forintos veszteségre számít, ami jövőre meghaladhatja éves szin­ten a 300 millió forintot. Ahhoz, hogy a vállalat nullszaldós legyen, a fűtési díjat legalább 191 forintra, a melegvíz-díjat 100 forintra kellene emelni. Az igazi megoldást az jelen­tené, ha a Fűtőmű Kft. visszakerülne a város tulajdonába, mert amíg Dimag tulajdonban van, addig tulajdonkép­pen nem a város, hanem a Fűtőmű határozza meg a szolgáltatás árait. Mint Csoba Tamás, Miskolc polgár­mestere megjegyezte, annál inkább szükség van arra, hogy a Fűtőműi visszakerüljön a város tulajdonába, hi­szen minden egyes, a városi önkor­mányzat nyújtott fűtési támogatás tu­lajdonképpen csak egy magáncég profitját gyarapítja és a végső cél sem­miképpen sem ez kell, hogy legyen, hanem az, hogy nonprofit-oriefitnlt szolgáltatást tudjanak nyújtani a város Polgárainak. Csurka - kontra liberálisok Duma-parti az egyetemen Együtt töprengtek a hallgatósággal. Furmann Immre, Kulin Ferenc és Balázsi Tibor Miskolc (ÉM - MSzabó) - Nagy ér­deklődéssel kísért rendezvényt tartot­tak csütörtök este a Miskolci Egyetem „Duma-parti” sorozatának tagjaként. Az MDF három vezető politikusát, Furmann Imre általános alelnököt, Kulin Ferencet, a Parlament Kultu­rális Bizottságának elnökét és Balázsi Tibor országgyűlési képviselőt látták vendégül. Mint kollégánk, Bujdos Attila, az est házigazdája bevezetőjében elmondta, az MDF Nemzeti Liberális Alapít­ványának vezetői azért jöttek az egye­temre, hogy a híres-hírhedt Csurka- dolgozat kapcsán a párt jelenlegi hely­zetéről, irányzatairól cseréljék ki gon­dolataikat. Csurka István, az MDF al- elnöke augusztus végén jelentette meg nyolcoldalas pamfletját a Magyar Fó­rumban. Az írás tartalma jórészt is­mert a közvélemény előtt, hiszen nagy vihart kavart. Két filozófus szerint a polgárháború megalapozója, mások fajelméleti fej­tegetései, a benne megfogalmazott kemény rendcsinálási szándék miatt bírálták. Akadnak természetesen sokan, akik azonosulnak a tartalmá­val. Az MDF önmagát nemzeti liberális­nak tituláló szárnya mereven elha­tárolódott a dolgozattól, ugyanezt tette finomabb formában Antall József mi­niszterelnök is. Kétségtelen, hogy a Csurka-írás megmozgatta az MDF-en belüli irányzatokat. Többen Deb- reczeni József képviselőt arra akarták rávenni, vonja vissza nézeteit, misze­rint Csurka István írása a náci ideoló­gia alapjait tartalmazza. Mások éppen Balázsiékat gyanúsították liberális puccsal, mert a Borsod megyei szer­vezet élére Mile Lajosi - aki velük ért egyet - választották elnöknek. Rövi­den: megpezsdült a politikai élet a pártban, ezt senki nem vitathatja. Furmann Imre elismerte ezt, kie­gészítve azzal, hogy véleménye sze­rint is gyűjtőpárt az MDF, hiszen szegény, gazdag, keresztény és zsidó, liberális és népi-nemzeti egyaránt megfér benne. Színes, mint az em­beriség maga - és ez így jó. Addig nincs gond, amíg egyik irányzat sem tör egyeduralomra, amíg elismerik egymás értékeit. A Csurka-dolgozat vétke, hogy ezt az egységet bontotta meg. A liberálisok szerint ez nem csak a párt, az egész társadalom ügye, ezért vitatkozni, beszélni kell róla.Kulin Ferenc történelmi példákkal hozta kapcsolatba a Csurka-ügyet. Mint mondta, az író személyét elfogadták régebben és most is, de ez nem jelenti azt, hogy az eszméit is elfogadják. Márcsak azért sem, mert Csurka István olyan fogalmakat használ, ame­lyek veszélyesebbek mint amire leírá­sukkor gondolt. A liberalizmus fo­galmát pejorativen és egy kalap alatt használja a bolsevizmussal, holott a fejlett nyugati társadalmak legneme­sebb eszméje a parlamenti demokrá­cián alapuló liberalizmus. Az „élettér” emlegetése különösen rosszemlékű, közel áll a náci ideológiához. Az pedig, hogy Göncz Árpádot Tel- Aviv-i ügynöknek nevezi, elriasztja hazánkból a legnagyobb beruházókat, a pénzvilág főszereplőit, a zsidóságot. Balázsi Tibor a maga módján meg mentegette is Csurkát: „elfogyott a cérnája” - mondotta, nem bírja tü­relemmel, hogy semmi nem változik, hogy alábbhagyott az MDF radikaliz­musa. Az író-alelnök szeretne egy kis for­radalmi hevületet vinni a szerinte szürke átmenetbe, befolyásolni a kor­mányt a keményedés irányába. Kifej­tette az országgyűlési képviselő azt a véleményét, hogy hazánkban mindig is voltak szélsőséges politikai áramla­tok, a tömegek azonban „nem vevők” ezekre. És ebben nagy a politikusok, a Parlament szerepe, konkrétan: hogy rávilágítsanak a tévedésekre. Mutas­sanak rá, hogy hazánkban nincs he­lyük a szélsőségeseknek, a nemzetnek most a nyugalom a legfontosabb. Bevezetőjük után a politikusok ter­mészetesen sok kérdést kaptak. Keményeket, odamondogatósakat. Többen felvetették, miért vesztett az MDF a kezdetben meghirdetett radikalizmusából, mi fér bele a demokráciába? Törődik-e az ország a szlovákiai magyarok nehéz sorsával - vetette fel egy pozsonyi úr... Miért nem szereti Kulin Ferenc bi­zonyos időkben a TV-reklámokat? Mi lesz a most végző egyetemistákkal, akikre munkanélküliség vár? Meddig tart a média-háború? A válaszokból megtudhattuk, hogy a parlamenti beszédével szemben, a pórt berkein belül Antall József sokkal keményebben bírálta a Csurka-dolgo- zatot, hogy a demokráciába szinte minden belefér - mondta Furmann Imre-, hogy irritálja az embereket a több milliós autók reklámja, hiszen „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válasszunk egy szocreál vagy egy nyugati autócsoda között” - Kulin Ferenc -, és hogy a rendszerváltás lényege nem az, hogy „a régi hülye helyett a mi hülyénk üljön a hivatal­ba”, hanem hogy végre tisztességes, a rendszerváltással azonosuló emberek vigyék sikerre a rendszerváltást. Izgalmas, indulatokat és érzelmeket felkavaró vitaest volt. Nyilvánosságot kérnek ÉM olvasói fórum A tájékoztatás legyen mindig pontos és hiteles - hangsúlyozták a fórum résztvevői Fotó: Fojtán László Hollóháza (ÉM) - Mint lapunkban hírül adtuk, az Észak-Magyarország Szerkesztősége új olvasói fórumot kezdeményezett, azért, hogy megis­merjük előfizetőink, olvasóink véleményét megújuló lapunkról, friss vállalkozásainkról. Az első találkozóra a hollóházi térség érdeklődőit vártuk. Nem véletlenül választottuk e területet. Ezzel is érzékeltetni kívántuk törekvésünket, miszerint oldjuk Miskolc-„centri- kusságunkat”. Tény, hogy jelenleg az Észak-Magyarország olvasótáborá­nak nagy többsége miskolci, ebből következően kevés lappéldány talál gazdára a megye számos más településén. Nyitni akarunk tehát. Ezt jelzik tájegységi összeállításaink, mint az Abaúj-, Borsod-, Zemplén tá­jain, és hogy ne mellőzzük a megyeszékhelyet sem, életre hívtuk Miskolci körkép címmel hetente je­lentkező oldalunkat. E törekvés helyességét igazolta a hot- lóházi eszmecsere is. A jelenlévők nagyobb nyilvánosságot kértek a megye távolibb, kisebb települései, köztük az aprófalvak számára. Szó esett ezen kívül a találkozón a sajtó felelősségéről, az olyan feszültebb társadalmi helyzetben, mint a mai. Ezzel együtt megfogalmazódtak a térségben lakókat nyomasztó konkrét gondok is. A bírálatokat, a javasla­tokat megköszöntük, ugyanakkor örömmel nyugtáztuk olvasóink elis­merő véleményeit lapunk belső és kül­ső megújulásáról. Többen elmondták: az új arculatú Észak-Magyarországban sokkal több információ olvasható, mint korábban, amit természetesen a bővebb ter­jedelem is lehetővé tesz a tömörebb, rövidebb írásokkal együtt. A találkozón kialakult kötetlen esz­mecserében részt vett Thomas Koch ügyvezető tulajdonos, Veres Mihály igazgató, Nagy Zoltán főszerkesztő és Patak Gábor főmunkatárs.----INNEN SZÓLVA Bá nhegyi Gábor Bár még mindig több Miskolcon a keskeny csikorgás sárga, mint a szeles, halk piros, de akár hiszi a polgár, akár nem, már a borsodi megyeszékhelyre költözött a messzi Kassáról (mielőtt még nép-nemzeti soviniszta nacio­nalistának neveznének - Kosice) egy híján kilenc a csodált Tátra villamosokból. Egy darabig még összerakás következik, de pol­gármesteri ígéret hangzott el, szeptember végére kigördül mind a remízből a nagypénzű polgárok szórakoztatására. Darabonként kettőszázezer dollárért, átszá­molva cirka 16 millióért, de csak azért ennyi­ért, mert már használtak, külön-külön is elmúltak egyévesek. Drágának drága ugyan, és különben is a magyar gazdaságot kellene itten élénkíteni, miért nem vesz a város a Ganz-villantosokból - hangzott cl a kérdés, amire a válasz is megérkezett. Hát szóval egyszerre két okból is. Az egyik, hogy a Ganz-villamos még csak a rajzasz­talon létezik, másrészt meg jelenleg úgy kalkulálták, hogy egy darab 800 ezer dollár­ba kerülne, ha már most ott állna a garázs­ban. De nem áll ott, és ki tudja, két év múlva mennyit fog kóstálni egy ilyen darab. Persze, ha az állam átvállal vagy 750 ezret, akkor meggondolandó, addig azonban marad a zötyögős 30 éves és a csendes egyéves.------------HÍR ------------­• Miskolc (ÉM -IS) - Szeptember 21 -én, hétfőn tart fogadóórát a Belügyminisztérium Miskolci Határőr Igazgatóságának helyettes vezetője, Sós István határőr alezredes. Az igazgató-helyettes a miskolci Táncsics Laktanyában délután egy órától négy óráig várja mindazokat, akiknek ügyes-bajos dolgain segíthet. Az előzetes bejelentkezéseket a 323-233/246-os telefonszá­mon fogadják. ÉM-portré Fotók: Laczó József Déváid István Tokaj (ÉM - ME) - A tokaji gimnázium igazga­tója sárospataki születésű és egészen a felnőttkor kezdetéig ehhez a városhoz kötődött az élete. Ám 28 évvel ezelőtt, kezében a friss tanári diplomával Tokajban lett pályakezdő. Az eltelt közel három évtized igazi hegyaljaivá tette; „hiszem és vallom,- mondta beszélgetésünkkor - hogy a tokajiakat kell erősítenem.”- Ennyi év után nyugodtan mondhatom, törzstag­nak számítok az iskolánkban, amely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Nem túl magas kor ez egy ilyen intézmény életében, mégis sikerült az elődeimnek - és hétévi igazgatóskodás után talán nem tűnik szerénytelenségnek ha azt mondom az én munkám is benne van - olyan hagyományrend­szert teremteni, amely megtartó erő. Mára a „kinőtt” iskolát négy új tanteremmel bővítettük és technikai felszereltség szempontjából is eleget tudunk tenni a kor diktálta oktatási követel­ményeknek. Időm java részét leköti ez a munka, és ami még marad azt a családom és a város között osztom meg. Tagja vagyok az önkormányzatnak, a Tokaj - Oestrich-Winkel Baráti Társaság pedig elnökévé választott. Amikor felhalmozódnak a teendők úgy érzem kicsit sok ez így együtt, de sze­retem ezt a várost, azért is igyekszem lakosait, tár­sadalmát szolgálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents