Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
1992. Szeptember 17., Csütörtök Zempléni Tájakon ÉSZAK-Magyarország 5 Az óbort itt érte az űj Szőlősgazdák töprengése Természetvédelmi gyűjtemény Pálháza (ÉM-Sz.D.) - A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság kezdeményezésére gazdag kiállítási anyag gyűjtődön össze a hegyközi emberek életet, munkáját bemutató tárgyakból, munkaeszközökből, amelyeket szakértelemmel rendeztek, csoportosítottak. Ünnepi esemény színhelye volt a közeli múltban az erdei vasútállomás Pálháza ipartelepen, ahol is az anyagot Erdészeti, vadászati és természetvédelmi gyűjtemény címmel bemutatták az érdeklődőknek. A kiállítást Cserép János, a BEFÁG vezérigazgatója nyitotta meg, majd dr. Lénárt György erdészeti igazgató mondott köszönetét mindazoknak, akik segítettek létrehozni a gyűjteményt. Külön is megköszönte Koronky Istvánnak, Varga Tibornak és dr. Járási Lőrincnek az igazgatóság nyugdíjasainak munkáját, hiszen ők fáradoztak a legtöbbet a gyűjtésben, az anyag rendezésében, a kiállítás megszervezésében.- Hegyköz népe évszázadok óta az erdőből, annak termékeiből él - mondotta lapunknak az igazgató. - Ezért is tartottuk fontosnak a gyűjtemény létrehozását, kiállítását, amelyen bemutatjuk a közelmúlt és a jelen munkaeszközeit, a birtokviszonyokat, an.iak változásait. Bízunk abban, hogy a kiállítás - amely egyébként 1878-tól kezdődően mutatja be a környék erdészeti, vadászati és természetvédelmi emlékeinek tárgyi és írásos dokumentumait - évről-évre gyarapodni fog, s egyre több látogatót vonz majd a Hegyközbe. Szeretnénk, ha az ijfúság megismerkedne a múlt emlékeivel, hogy megszeresse, óvja a természetet. Az első fesztivál Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hét végén az 1. Budapesti Borfesztivál alkalmából történelmi borvidékeink mutatkoztak be a fővárosban. A háromnapos program versenyeiről természetesen nem hiányozhattak Tokaj- Hegyalja híres borai sem, melyek ezúttal is kivívták a zsűri és a - nemkevésbé hozzáértő - közönség elismerését. Hegyaljai táj Tokaj (ÉM-BSz.L.) - Hétvégi kora délután Tokajban ültek össze Hegyalja érdeklődő szőlősgazdái, hogy újabb lehetőséggel ismerkedjenek meg a borértékesítés terén. Az apropót az adta, hogy Rajkai Zsolt államtitkár - e térséget segítendő - üzletembereket, méghozzá külföldieket hozott össze a termelőkkel abban a reményben, hogy valamilyen kiutat találnak a közös beszélgetés során. A város középiskolai kollégiumában mintegy hetven vállalkozó, szőlőtermelő, borász vett részt a tanácskozáson. Az államtitkár szerint a külföldi üzletembereknek nincs annyi idejük, hogy végigjárják Hegyalja falvait, ezért választották a találkozásnak ezt a formáját. Rajkai Zsolt korábban már informálódott Hegyalja falvainak gondjairól, a borfelvásárlás csődjéről, a piachiányról, a termelők égető problémáiról. Ezért kérte a külföldi üzletembereket, akiket érdekel a borpiac, látogasson el Hegyaljára, informálódjon a lehetőségekről, a gazdák által kínált borféleségekről, minőségről, incny- nyiségről egyaránt. Az ötletre ezen a hét végén egy amerikás magyar, bizonyos Radványi úr készséggel vállalkozott elmondani a felvásárlási lehetőségeket úgy az óbor, mint az idei borokat tekintve. O Amerikában, Mexikóban, Kanadában el is adná a felesleges hegyaljai borkészletet - amint mondta -, a rosszabbat folyóborként, a jó bort pedig palackozva. Az idei termést is felvásárolná, persze az eladóknak be kellene tárolni, kezelni, de a jövőben ennek értékesítésében is partner lenne. Az üzletember azonban nem tud ezernyi emberrel ezerféle minőséggel foglalkozni, ezért ő a gazdák új tömörülésében - a pinceszövetkezetekben - keresi partnereit. Javasolta is Radványi úr, hogy mielőbb jegyeztessék be magukat a már megalakult és a most alakuló pinceszövetkezetek, hogy hamar nyélbe üthessék az üzletet. Szerinte ugyanis, ha a termelők tulajdonossá válnak, nem pedig „bérlők” maradnak, a jogi keret egyféle biztonságot ad úgy a termelőnek, mint a vásárlónak. A pinceszövetkezésben egyenlő partnerenként 50-50 százalékos részesedéssel ő és cége is szívesen belép, ha arra lehetőség nyílik. Az üzletember a tokaji bort luxus-bornak tartja, szerinte itt, Hegyalján a termelőnek csakis ennek előállításával szabad foglalkoznia. Mint elmondta: - nyugaton sok bort el lehet adni, de csak kis haszonnal. Azonban a jó minőséget nagyon megfizetik.- Az amerikaiak édesszájúak, még télen is fagyit nyalnak - mondta Radványi. Szerinte a desszertbomak lenne jó piaca. Egy érdekes javaslatot is tett az üzletember: a termelők ne várják az állam segítségét, mert azt a segítséget az állam valamilyen adó formájában vissza is veszi. Fotó: Szarvas Dezső A tanácskozáson a 'termelők közül Tóth György Erdőbényéről a Rad- ványi-féle cégtől máris a pénzügyi garanciát firtatta, de legtöbben csak az iránt szerettek volna érdeklődni, hogy tőlük mikor, mennyiért viszi el az üzletember a borukat. A Tokajhegyaljai Egyesület titkára, ifjú Leskó István véleménye fejezte ki legjobban ennek az elkésett szüret előtti (vagy már -alatti) találkozónak a lényegét: - A jelenlevők nagy része nem ambicionálta magát, nem volt véleménye, az üzletember pedig nem tudta kellően megindokolni, hogy miért csak akkor juthat üzlethez a termelő, ha pinceszövetkezetbe tömörül. Magánembertől miért nem vehet bort bármelyik nyugati cég és annak miért nem fizethet? Megfigyelhető volt a tanácskozáson, hogy az eddigi több évtizedes beidegződés működik: mindenki a csodát várja - összegezte a szakember. Hegyalján törvényes, vagy nem törvényes (hol van most ilyen?), de egyes szőlőfajták szüretelése megkezdődött. Az itt tájidegen (?) Zenit, Cserszegi fűszeres beérett. Mindenki szedi, ahogy tudja, teszi oda, ahová tudja. Nincs itt már mire várni. Néhány újféle megoldás „majdnem kész” állapotban van /pinceszövetkezeti szervezés, VITA- MIX RT./, de ezekre sem vár a szüret. Mert késésben vagyunk, mint mindig, ki tudja hány éve? Szezonvég a Tisza partján Visszajáró vendégek Csendes, nyár végi hangulat a kempingezők utolsó mohikánjaival. Tokaj (ÉM-Marczin E.) - Pelsőczi Kemping, hirdeti a tábla ahogy áthajtunk a tokaji Tisza-hídon. Rákanyarodunk a foldútra és kiérve a keskeny erdősáv takarásából máris elénk tárul a bejárat. A látvány hamisítatlan utószezoni. A kerítésen belül ugyan árválkodik néhány lakókocsi - emlékeztetve a jobb napokra -, de a nagy csend, a kihaltság, a fáradt, őszi napfényben megnyúlt árnyékok jelzik, ez az évszak már nem kedvez az effajta turizmusnak. Beljebb sétálunk. A terület szépen rendezett, de a nyári forróság itt se kímélte a pázsitot, a díszcserjéket, a legutóbbi vihar pedig az öregebb fákon töltötte ki tomboló kedvét. Érkezésünket elsőként a megkötött házőrző veszi észre és barátságtalan ugatással adja gazdája tudtára; idegen közeledik. A hangra a mosdók felől feltűnik egy hölgy, akiről a kölcsönös bemutatkozásnál kiderül, a tulajdonos felesége. Kezén gumikesztyű, éppen a szokásos napi takarítás közben zavartuk meg.- Mindent magunk csinálunk, - mondja szabadkozva Pelsőczi Lászlóné, miközben saját lakókocsijukhoz invitál. A négytagú család itt tölti az egész nyarat, amióta kempingalapítás- ta adták a fejüket. - Tavalyelőtt nyáron vágtunk bele, azóta is rengeteget dolgozunk. Ez a partszakasz ugyanolyan dzsungel volt, mint odaát a sziget - mutat a Tisza felé. Mostanra munkájuk nyomán az 1,2 hektár igen barátságos táborozóhcllyé alakult.- Két nyár egy ilyen vállalkozás szempontjából még nem idő, de a visszajáró vendégek miatt úgy érezzük lassan megszokják, hogy vagyunk. Aki egyszer járt itt az barátainak, ismerőseinek is ajánl minket.- Az időjárásra nem panaszkodhatnak a kirándulók, üdülők ebben az évben. Milyen volt üzleti szempontból az eltelt három-négy hónap?- A május, június nagyon gyengén alakult, szinte aig akadt turista. Júliusban és augusztusban már többen jöttek, de teltházunk akkor se volt. Az a probléma, hogy nagyrészt egy-két éjszakát töltenek csak nálunk az erre járó, főként francia, holland és belga vendégek. Szétnéznek a városban, megkóstolják a híres tokaji borokat és mennek is tovább. Azt hiszem mindenkinek aki az idegenforgalomból próbál megélni, meg kell tanulnia jobban „eladni” ezt a vidéket.- Milyen szolgáltatásokat nyújtanak az ide érkezőknek?- A kempingekben szokásos alapszolgáltatásokon kívül, egyelőre csak a pihenéshez szükséges csendet, nyugalmat tudjuk biztosítani. Fotó: Laczó József Reméljük jövőre már beindulhat a vízi sportokhoz nélkülözhetetlen eszközök kölcsönzése és jó lenne még egy boltocska is, ahol mindenki beszerezhetné az alapvető élelmiszereket. Nem bánták meg, hogy elkezdték ?- kérdeztük végül. Mire a fiatalasszony molyosogva ingatni kezdi a fejét. - Úgy van ez tudják, ha a vendég elégedett mi is boldogok vagyunk, de ha valami balul üt ki elkeseredünk. Eddig azonban nem volt okunk hosszas kesergésre. Óvónőből vállalkozó Bolt az iskola mellett Tokaj (ÉM-ME) - Amikor épült a családi ház, a tulajdonosok fejében meg sem fordult, hogy amikor beköltöznek a garázs nem a gépkocsi otthonául szolgál majd. Ám az események úgy hozták, hogy a korábban katonatiszt férj Tokajban kapott nevelőtanári állást, a feleség viszont óvónői végzettséggel nem talált a városban munkát. Gondolkodtak, mi lenne a legkézenfekvőbb megoldás, amellyel az asszonyka elkerülhetné a munkanélküli járadék igénybevételét. Hosszas fejtörés után úgy döntöttek, vállalkozásba kezdenek. Adott volt a már említett garázs, elegendő pénz ahhoz, hogy az első lépéseket kölcsön nélkül megtegyék, és az éppen szemben lévő gimnázium és a szakközépiskola szinte kínálta az üzlet profilját. Papír-írószer, vegyes boltot nyitottak.-Kicsit félve, vágtam bele ebbe az egészbe - mondta ottjártunkkor Jász Istvánná. Semmiféle kereskedelmi tapasztalatom nem volt, eltekintve attól a gyorstalpalón elvégzett boltvezetői tanfolyamtól amit az indulás feltételeként előírtak. Június 8-án nyitottam, és a nyári hónapokban fokozatosan felkészültem az őszi iskolakezdéssel együttjáró nagyobb forgalomra. Korai lenne még arról beszélni, hogy megérte-e belevágni, vagy sem. Mivel saját erőből tudtunk kezdeni, - nem kell kamatok visszafizetésével küszködni - talán nagyobb az esély a megmaradásra. A vállalkozó elsősorban a tokaji diákok igényeit szeretné kielégíteni. Fotó:Laczó József Rákóczi-házból panzió Tállya (ÉM-MI) - Ugyancsak régen áll romosán Tállyán a jobb sorsa érdemes Rákóczi-ház. A falubeliek már csak egyfajta szégyenként emlegetik, há idegen kérdezősködik utána. Egy fiatalemberrel beszélgettem erről, aki szerint jó lett volna már régen helyrehozni.-Itt a falu főutcáján igazán nem szép látvány ilyen állapotban ez az öreg épület - mondta, mikor látta, hogy fotózom a házat-. Tudja, sokan fényképezték már ezt, de ez csak ilyen maradt. Most meg a vakolatát is leverték, látja? Nos, mint azt megtudtuk Pekó József polgármestertől, ez a vakolatleverés már jó jelnek is felfogható. Az Országos Műemlékfelügyelőség emberei „tárták fel” az épületet, s innentől már kezdődik a felújítási munka. Vagy úgy helyesebb: kezdődhet?-Reméljük összejön az ehhez szükséges pénz. Erre a célra egyelőre 10 millió forintunk van. Az épületben panziót szeretnénk, s állandó kiállításokat. Hasznosítását már meghirdettük több nyugati országban, bizakodunk abban, hogy lesz rá jelentkező. Itt Tállyán persze nem csak a Rákóczi-házban leendő panzióra építenek, már ami a külföldi vendégeket illeti, hanem a borra, a vadászati lehetőségre (a közeljövőben szeretnék létrehozni az önálló vadásztársaságot), a környék nevezetességeire is. Most még ilyen állapotban van a tállyoi régi épület. Fotó: Mészáros István
