Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

Abaúji Tájakon ÉSZAK-Magyarország 5 1992. Szeptember 16., Szerda Kastélyból szálló Golop (ÉM) - A sokáig elhanyagolt Vay-kastély talán új életre kelhet. Igaz, a Golopon járó most is láthat raj­ta a megőrzésre utaló nyomokat, de azok egy korábbi „mentési kísérlet­ből” maradtak meg. Most azonban úgy döntött a helyi önkormányzat, hogy végre kezébe veszi a kastély ügyét. Terveik szerint a falusi turiz­must szolgáló panzió költözhetne a megújult épületbe. Az elképzelésnek egyetlen komoly ellenfele a pénz. A hiánypótlásban a’ Műemléki Felü- gyelet segítségére számít a golopi vezetés. Félezernél több munkanélküli Abaújszántó (ÉM) - Az 514 mun­kanélküli többségének esélye sincs az elhelyezkedésre, hiszen nemcsak a környék üzemei, de a helyi cégek is sdk embert elbocsátottak. A mun­kanélküliek között sok az érettsé­gizett, a segédmunkás, és szomorúan magas a pályakezdők aránya is. Abaújszántón most felállította saját helyi csúcsát a munkanélküliség: öt- száztizennégyen élnek kényszerű munkaszünetben, az aktív lakosság­nak csaknem 30 százaléka. Pályázatok híján saját erőből Abaújszántó (ÉM) - A hivatalos be­sorolással nem igazán szokás dicse­kedni, nem hangzik túl biztatóan az „elmaradott térség". Inkább keser- gésrc sarkall a jelző, de a si­ránkozástól még semmi nem változik, így, ha nem kapják meg a kért segít­séget, akkor sem tétlenkednek. Kiss Tibor alpolgármester szavaiból le­szűrve. ez lehet az abaújszántói önkor­mányzat gondolkodásának alapja. Újonnan megkapott gépeikhez - az MTZ erőgéphez, a szippantókocsihoz, a tolólappal és árokásóval felszerelt MTZ-hez - ugyan még kaptak 50 százalékos támogatást az Állami Fej­lesztési Intézettől, a többi pályázattal azonban nem volt ilyen szerencséjük. Itt van például a szennyvíztisztító telep. Majd, 20 millióba kerül. A sa­ját erő 3,2 millió forint. Három helyre pályáztak segítségért. Két helyről el­utasító, egyről pedig még semmilyen válasz nem érkezett. Mégis úgy döntöttek, nekikezdenek a munkála­toknak. A pályázataikat pedig újra beadták. Talán jövőre sikerül. Másik vállalkozásuk az útkorsze­rűsítés. Bőven lenne munkájuk, de nem kapták meg a kért 10 millió forin­tot. így apránként végzik a felújítást. Vannak erősen leromlott, szinte járhatatlan útjaik. Ezért ebben az éviién 1,5-2 millió forintot fordítanak útfelújításra, illetve belvízelvezetési munkákra. Butiksor a piacon Abaújszántó (ÉM) - Az abaújszántói piac, akárcsak az eposzok hősei, már állandó jelzőket kapott. Mindig a „híres”, a „nagymúltú” jelzőkkel díszítve hallhattunk róla. Persze nem véletlenül, hiszen egykor ez volt a szántói fejlődés alapja, ennek segít­ségével lett kisebb kereskedelmi köz­pont, sőt egy időben járási székhely. Most megújul ez a nagyhírű „in­tézmény”. A hagyományt, a régi képet megőrizve új butiksor építését kezdte meg a helyi önkormányzat a piac előtt. A közművesítési munkák már zaj­lanak, remélhetőleg a kivitelezők tartják majd az október 15-i határidőt. Utána már a vállalkozókon lesz a sor. Saját üzletüket ugyanis - szigorúan el­lenőrzött tervek alapján - nekik kell majd felépíteni. Hogy mely üzletem­berek kérnek majd részt maguknak az összesen 350 négyzetméter hasznos alapterületű butiksorból, azt még nem lehet tudni. Hamarosan, a versenytár­gyalás után, ez is kiderül. És jövőre - mivel mindenkinek a minél hamarab­bi üzletnyitás a célja - már vásárolhat­tak is náluk a piacra járó szántóink. Birkák, borjak, kecskék ... Hóóóó... (Azaz állj meg te ló! Sőt lovak. Mert ez egy kettes fogat, mégha nem is látszik. Mihez nem kell érteni az asszonyoknak!) Fotók: Dobos Klóra lines (EM) - Itt aztán összegyűlt egész Abaúj. Móra, Ináncs, Csoliád, Pamlény, Pányok, Pere, Detek, Beret, Devecser... kevés falu maradna ki a felsorolásból. Hatalmas az encsi vásár. Nagyon sok helyről jöttek em­berek. Ki eladni, ki venni akar. Vagy inkább csak szeretne. A városi ember számára (ezt rosszul kezdtem, hiszen Encs is város )... szóval a „városibb” ember számára kifejezetten érdekes kaland végigsétálni egy ilyen igazi nagy vásárban. Különösen azon a területen, ahol a jószágok vannak. Hiszen ingeket, farmereket, órákat és mézeskalácsot bármely piacon A malacnak mindegy, hogy veszik- e vagy eladják. A sorsa ugyanaz. Legfeljebb nem minden asztalon tesznek citromot a szájába... láthatunk. De ennyi ló, birka, malac, kecske és borjú nem gyűlik össze máshol. Csikót lehet venni már hatvanezer forintért, a kéthónapos malacka ara kétezer körül van, s a kecskék is kétez­er forintért találhatnak új gazdára... Alkudni lehet... Féltve őrzött hagyomány (Az Encsi Hírek augusztus-szeptem­beri szám álról) Encs (ÉM - Péderi Istvánná) - Amit egymásután 18 alkalommal megren­deznek, méltán viselheti a hagyo­mányos jelzőt. Ilyen volt, ez volt a Közművelődési Intézmények által szervezett idei gyermektábor... Féltve kell őrizni azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek nem elsősorban az intézmény hírnevét hivatottak szol­gálni, hanem a gyerekek pihenését, szórakozva tanulását, az ország ne­vezetességeinek, szépségeinek megis­merését. Olyan időkben és kö­rülmények között, amikor egyre kevesebb jut a jövő nemzedékének otthon, az iskolában, a kultúrában... táborunknak a magyar történelemben és kulturális-művelődési életében kiemelkedő helyet betöltött, s szép hagyományait ma is példamutatóan ápoló Sárospatak adott otthont. A Tengerszem Camping faházaiban ebben az éviién is díjtalanul láttuk vendégül az általunk szervezett József Attila szavalóverseny győzteseit. Tíz szlovákiai magyar gyerek szünide­jének tíz napját tehettük emlé­kezetessé, s a korábbi „életmód tábor” is megvalósult..., kilenc cigánygyerek ingyenes táboroztatását is felvállal­hattuk. Az ún. „fizető” gyerekek is csak kb. 50 %-át térítették a tíz nap költségeinek... A negyvennégy gyerek számára bizonyára emlékezetesek maradnak a tábori programok: az abaúji és zempléni történelmi és kul­turális emlékek megtekintése; a Bod­rogon tett hajókirándulás, a végardói strandolások, a tábori ... versenyek..., a záró tábortűz, a búcsúzáskor hullaj­tott könnycseppek. A fentiekből úgy tűnhet, minden nagyon simán, gon­dok, nehézségek nélkül sikerült..., sajnos nem így volt... Szinte min­denütt a pénz az úr, a bevétel a fontos. Strandon, étkeztetésben, campingben, múzeumban egyaránt. A még az elmúlt évben is élvezett, gyermekek utáni kedvezmények, de még a jóin­dulat is a múlté. Minden gyermek diákigazolvánnyal rendelkezik, amely többek között feljogosítja „az állami és az egyes egyházi múzeumok, kép­tárak és egyéb múzeális közgyűj­temények díjtalan látogatására...” Ritka viszont az az intézmény, ame­lyet húsz forint alatti belépődíj el­lenében nézhettünk meg. Ingyenesen egyet sem. A szállásunkat és étkezésünket biz­tosító Tengerszem Camping dolgozói megtették a tőlük telhetőt, hogy kel­lemesen érezzük magunkat. Ezért köszönet. Hogy a tábor sikeres volt-e? Kérem, fogadják el a több mint tizenöt éve táboroztató felnőttek ítéletét, mely szerint, igen!... Ezt az értékelést iga­zolták vissza azok az őszinte gyer­mekkönnyek, amelyek a hazaérkezés és a búcsú pillanatában záporozva hul­lottak. Hogy jövőre lesz-e ilyen tá­bor?... Ha olyan lelkes támogatókra találunk, mint az idén. minden remény megvan rá: sikerülni fog! Egy hollandus Abaúj*ért Encs (ÉM - FL) - Lapunk tegnapi számának negyedik oldalán A Hi­degszél forró estje című írásban közöltük: a hernádvécsei cigány- együttes nagysikerű encsi fellé- pésének szem-, fül- és fényképezőgép tanúja volt egy holland újságíró, Kees Bakker is. Annyira magával ragadta a tehetséges, lelkes csapat játéka, hogy megígérte, támogatókat szerez szá­mukra Hollandiában. Most levelet kapott tőle az encsi Közművelődési Intézmények igazgatója. Keresi Ti­bor. Sorait örömmel közöljük (csupán a legminimálisabb stilisztikai változ­tatásokkal) mi is: „Biztos emlékszel arra, hogy találkoztunk Encsen. Visszatérve Hollandiába, megírtam a brossúrámnak az első változatát. Sé­tatúrákat meg kisebb történelmi fe­jezeteket tartalmaz. Címeket is adok meg más tudnivalót, ami a turistákat érdekli. A csercháti cigányság külön fejezetet kap... A Derentei Te­lepülésszövetség (az Abaújban működő Csereháti Telepiiléssszövet- ség hollandiai partnere - a szerk.) a brossúrámnak a kiadójaként fog sze­repelni. A jövő szezon előtt már a pia­con lesz. Pár nappal a találkozásunk után Hernádvécsén is voltunk. Beszéltünk ott a polgármesterrel..., (majd) Mala Andrással (ő a Hidegszél együttes vezetője - a szerk.) tárgyal­tunk a segítségről. És most itt Hol­landiában a barátaimmal megnézzük, hogy milyen módon lehet segíteni. Ha Encs környékén olyan embert is­mersz, aki komolyan foglalkozik a cigányság problémáival, akkor légy szíves segíteni a kapcsolat létre­hozásában.” A kovácsmester öröksége Forró (ÉM) - Az 1985-ben megnyi­tott Abaúji Múzeum a gyorsan pusz­tuló paraszti élet néprajzi vizsgálatát tűzte, ki célul. Kiállítótermeiben ilyen jellegű anyagot láthatunk. Viszont már nehezen lehet méltó helyei találni az újabban gyűjtött tárgyaknak. Ezért került a földre a tavaly, a krasznokvaj- dai néprajzi gyűjtőtáborban össze­szedett tárgyak egy része. Egy teljes kovácsműhely-felszerelést sikerült át­menteni a múzeum tulajdonába. Van itt melegítőfogó, ráspoly, menetvágó, körömszedő, szögfejező, - szer­számok, melyeket a vajdai kovács- mester, Zörgöly Miklós használt, s patkók, boronaszögek, szekéroldalak, - olyan tárgyak, melyeket ő maga készített. Kovácsműhely „darabokban" Bandika Encs (ÉM - Filip Gabriella) - Szamárról még ennyi jót nem hallottam, mint Bandikáról. Pedig mindenki, aki az éncsi vásárban megnézte az új gazdára váró állatot, tudott legalább egy tanulsá­gos történetet a saját vagy a szomszéd szamaráról. Mondhatnak akármit, hogy így a ló meg úgy, a szamár minden igavonók között a legkülönb. Jám­bor, hűséges, erős, igénytelen... Bandika meg különösen. O a szamarak szamara. Csak jót mondhat róla a gazdája. Már csak azért is, mert legalább 35 ezer forintot szeretne kapni a fo­gatért a perei Lipusz Vince bácsi. „Dehogy adnám el! Megy ez, mint a lipicai Ennek nem számít a domb! Pedig alig kell neki valami abrak, megél a górén is... De muszáj eladni, öregek vagyunk már. A múltkor jöttünk haza Szántóról a templom előtt megszédültem és leestem.” Aztán mesél egy kicsit a családról, a Nagykúllóban élő orvosfiáról, a lányáról, az öt unokáról. Rájuk különösen büszke, az egyik már egyetemista, három nyelven beszél. Aztán csak visszatér Bandikéhoz. Most lesz tizenkét éves november 22-én. Ez nem kor egy szamárnál. Akkor kellett csak állator­voshoz vinni, amikor kiheréltette, s Andrásból Bandika lett. Nem, harmincezerért nem adja... Harmincötezer forint az ára... Egy órával később a csacsifogat kikanyarodott az encsi vásártérről. A bakon Vince bácsi ült a fe­leségével, de már ott volt mögöttük az új gazda is. Bandika Boldogkőújfaluba költözött. Lipusz Vince bécsi Peréről Kiadóra várva Abaújszántó (EM) - „Napjainkban elszaporodtak a visszaemlékezések. Előfordulhat az is, hogy aki korábban tehetsége hiányából adódóan nem tudott igényének megfelelő pozíciót elérni, most alkal­masnak véli a helyzetet arra, hogy vélt szenvedé­seire hivatkozva előtérbe állítsa és felemelje saját magát” - kezdi szerkesztőségünkbe küldött levelét Kardos Sándor. Mint írja, számára az jelent igazi értéket, aki a szenvedések között is meg tudta találni az emberi élet értelmét és szépségét. „Ezért érdekes számomra az a kézirat, amely kis településünkön, Abaújszántón került a kezembe... Minden más, hasonló írásműtól abban különbözik ez az önéletírás, hogy nyugodtan, haragtól mente­sen ír az oroszországi kényszermunka körülményeiről.’’Győrffy Béla első és egyetlen írásának címe: Egy oroszországi kényszermunkás emlékiratai. A 67 éves szerző a szemtanú hite­lességével számol be a tábori viszonyokról, az em­beri kapcsolatokról, szakmai pontossággal ír az orosz faházak építéséről, a faúsztatúsról, a gyári munkáról... Kardos Sándor szerint a kézirat készen áll a közlésre, s jó szívvel ajánlja azok figyelmébe, akiknek módjukban áll támogatni Győrffy Béla könyvének kiadását. „Országközi” főiskola Kassa (ÉM) - A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán már a korábbi években is tanultak olyan fiatalok, akik valamelyik határainkon túli magyar településről érkeztek hoz­zánk. Ettől a tanévtől kezdve azok is a pataki főiskola hallgatói lehetnek, akik akár egyszer sem lépik át a szlovák - magyar határt. A kassai leve­lező-konzultációs központ megnyitásának köszönhetően ezentúl nem a diákok, hanem a tanárok utazgatnak a két város, a két ország között. Az ünnepélyes tanévnyitó szeptember 26-án délelőtt fél tízkor a kassai Thália Színházban lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents