Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. Szeptember 15., Kedd Önkormányzati ülés Tiszaújvárosban Tiszaújváros (ÉM - FL) - Vége a nyári pihenés­nek, csütörtökön délután újra tanácskozik Tisza­újváros önkormányzati testületé. Többek között: javaslatot vitatnak meg a távhőszolgáltatás legma­gasabb hatósági díjáról és a távfűtési díjak kie­gészítéséhez nyújtott állami támogatás fel- használásáról, valamint beszámolót a Derkovits Gyula Művelődési Központnak a lakosság művelődése érdekében kifejtett közművelődési, szolgáltatási tevékenységéről. Elbírálják a különböző - környzetvédelmi; kulturális, ifjúsági és sport; pedagógiai és oktatási; nemzetközi kapcsolatok; önszerveződő közösségek - alapokra benyújtott pályázatokat. Tájékoztatót hallgatnak meg a közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentésekre tett in­tézkedésekről, javaslatot a közterület-felügyelet vezetőjének kinevezéséről. NarEncs klub Encs (ÉM -FL) - Az encsi fideszesek - a FIDESZ kulturális célokat támogató NARANCS­ÁT APÍTVÁNYA segítségével - létrehozták a NarEncs klubot. Rendezvényeiket a városi művelődési házban tartják, amelyeken politika­mentes programok megvalósítását tervezik. Videofilm-klubot indítanak az egyetemes filmtörténet nagy alkotásainak bemutatására. Ingyenes bábelőadásokat szerveznek óvodások­nak és kisiskolásoknak. Tervezik természetjáró csoportok indítását, kispályás labdarúgótorna megszervezését. A Kassai Thália Színpad fiatal színművészeinek közreműködésével irodalmi barangolásokat is szerveznek. Az évet rendhagyó bulival kívánják búcsúztatni. Reméljük, a szép elképzelésekből sok megvalósul. A Hidegszél forró estje (Az Encsi Hírek augusztus-szeptemberi számából) Encs (EH -KT) - Aligha gondolta volna valaki, hogy Hemádvécsén egy igazi cigány (Hidegszél elnevezésű) hagyományőrző együttes létezik. Bi­zonyíték erre encsi fellépésük a művelődési központban. Olyan értéket, kincset ismerhetett meg a közönség, mely érdemes a felfedezésre, a támogatásra. Az együttes vezetője, Mata András elmondta, hogy ugyan már négy éve megalakul­tak, de sajnos eddig alig kaptak segítséget munkájukhoz. Ennek köszönhetően az ősi, ösztönös tehetségükön túl semmijük sincsen. Nincs fellépő ruhájuk, nincsenek márkás hangsze­reik, és kevesen tudják, hogy léteznek egyáltalán. Még propagandájuk sem volt eddig...Jobb sorsra érdemes ez a lelkes kis együttes, mely ösztönös tehetséggel, cigány nyelven is megszólaló mű­sorával, temperamentumával, gitáron, tejeskannán és kanálon játszva egyedülálló a maga nemében. Becsülendő a ma oly ritka kitartásuk, szorgal­muk... Úgy tűnik, mint mindig, a kitartó munka, a tudás ezúttal is meghozza a gyümölcsét. Történt ugyanis azon a „forró estén”, hogy egy hollandus újságíró, név szerint Kees Bakker úr éppen Encsen járt, amikor megtekintette az előadást. Persze nem csak unottan ücsörgött, annál inkább végigfotózta és végigtapsolta az estet. Az előadás, ahogyan mindenkinek, neki is módfelett tetszett. Az együttes vezetőjével egy találkozót is megbeszélt. A randevún Hemádvécse polgármesterének jelen­létében ünnepélyes ígéretet tett, hogy ő ugyan kiviszi egy kis turnéra a Hidegszelet hazájába. Feljegyezte az együttes tagjainak ruhaméreteit is, hogy fellépő öltözetet küldhessen számukra. En­nyi a történet - egyelőre -, mely remélhetőleg hapy anddal végződik: földijeink Hollandiában is forró hangulatot termthetnek majd...Addig is szeretném legalább jó szóval, egy kis reklámmal szponzorál­ni a csapatot, nehogy külföldön hamarabb ismert­té váljának, mint a szűkebb hazájukban. Arra kérek másokat is, fogadják az együttest bizalom­mal. Adjanak fellépési lehetőséget számukra, hogy tovább fejleszthessék tudásukat, s hogy minél több forró estén nyújtson jó szórakozást a lelkes közönségnek a hemádvécsei Hidegszél. A Vöröskereszt véradónaptára 1992. szeptember 15-től szeptember 18-ig Megyénkben az alábbi üzemek dolgozói biztosít­ják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget: Kedden: Bódvaszilas község; Diósgyőri Gépgyár Szerencsi Gyáregysége, ózdi MÁV, ózdi Posták, Ózdi Kertészeti Vállalat, ELZETT-CERTA, Sajószentpéter. Szerdán: Tiszai Hőerőmű, Tisza­újváros. Csütörtökön: Harsány, Boldogkőváralja község. Pénteken: Beton- és Vasbetonipari Művek, Alsózsolca; Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalalat, Alsózsolca. Ha esik, ha fúj - ócskapiac Minden nap eleaendő árus verődik össze Kazincbarcikán a már ismertté vált ócskapiacon. Vevőből már jóval kevesebb van, ae ez az árusokat egy cseppet sem zavarja. Fotó: Farkas Maya Mit ér a pénz, ha forint Miskolc (ÉM-NYI)-Még nincsenek ugyan végleges statisztikai adatok, ám már most bizonyos, hogy hazánkfiai idén is százezrével töltötték szabad­ságukat külföldön. Például a tenger­parton, például a közeli, Miskolchoz is alig kilencszáz kilométernyire lévő, az utóbbi időben igen felkapott Bibionéban. Már tavaly is sok, az idén azonban minden eddiginél több miskolci - bor­sodi üdült itt, főként az appartmanokat bérlő olyan kicsi, vagy közepes nagyságú utazási irodák jóvoltából, mint például a Világjárók, a SY-TA, a Golden Tours és így tovább... Nem véletlenül szerették meg a ma­gyar turisták is a Trieszt és Velence közötti , 5-8 kilométeres tengerparti fövény mellé épült üdülőtelepet, hiszen csodálatos a part, a vízi nagy­szerű sportolási lehetőségek várnak mindenkit, kiválóan lehet szórakozni nappal és éjszaka egyaránt. No persze, már akinek tellik rá kevéske dollárjából, márkájából, lírájából... Mert ez a földi paradicsom, ott az Alpok tövében, nem éppen a magyar pénztárcákhoz szabott. Addig még rendben van minden, sínig az appart- manban megfőzzük az otthonról ho­zott nyersanyagokból az ebédet a va­csorát, amig tart a hazai sör és bor, vagy kétliteres üdítő, de utána... Az olasz árak számunkra már-már szédítő magasságot jelentenek. Ha át­számolom forintra a kenyér árát, háromszáz körül tartok, ha a sörét, a borét, az üdítőét, az igen- igen szép és sokféle üvegben díszlő röviditalokét, arányaiban ugyanott. De nézeget­hetem ugyanígy a szép cipőket, a di­vatos női ruhákat és férfi öltönyöket, a gyönyörű porcelán és üvegárut és így sorolhatom tovább. Bizony, legtöbb­ször csak fáj a szívünk mindenért, mert még a legolcsóbb , 1700 lírás szőlő is drága nekünk. Nekünk, mondom, mert azért infláció ide, infláció oda , az olaszok megél­nek, még Bibionéban is. Ott dolgozó magyar ismerősünk mesélte, hogy egy éttermi felszolgáló, aki az üres jára­tokban konyhai mosogatógépet kezel, s így reggeltől estig be van fogva, simán megkeresi a két, két és fél ezer márkát. Nos, ehhez viszonyítva már nem is drága Olaszország... Nekünk azonban még jó ideig az marad. ...ameddig a takaró ér Ám gyanítom, hogy aki már járt egyszer is Bibionéban,visszakíván­kozik ide szegény turistaként is. Pláne ha gyerekkel megy, hiszen egyszerűen nem lehet azt elmondani, milyen jó dolguk van itt, a finom homokon, a gyógyító napfényen , a kellemes víz mellett a kicsiknek. Annyi gyereket, mint Bibionéban szeptember elején, én még nem láttam... Mit ér hát a pénz, ha forint?! Bibionéban nem túl sokat. De van egy arany magyar közmondás, miszerint addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! S ha ezt betartja valaki, bizony mondom, Bibionéban is eltölthet , a- kár magyar forinttal is egy szép hetet. Gulyás Benő református lelkész, író emlékezete (A Csáti Újság, Mezőcsát város lapja szeptemberi számából) Mezőcsát egyházi irodalom terén működő református lelkészei közül egyik legjelentősebb Gulyás Benő volt. Majdnem 90 éve halt meg. Illő róla tehát megemlékeznünk. 1857. október 6-án született a Borsod megyei Mezőnagymihályon. Szülei egyszerű földművesek voltak. A helyi elemi iskolában kitűnt tanulmányi eredményével. Ezért szülei 1868. szeptemberében a miskolci reformá­tus gimnáziumba íratták be, ahol három évet végzett el, majd a sárospataki kollégiumba került. Patakra való távozásának oka anyja 1870. tavaszán bekövetkezett halála volt. Mostohaanyja tanítási költségeit nehezen vállalta, Patakon pedig tápin­tézeti ellátást kapott és tanítványai is voltak. 1880. elején Megyaszóra ment tanító­nak, még a lelkészi oklevél meg- szerezése előtt, ahol aztán három évig szolgált. Állomáshelyén Zombori Gedő lelkésztől kedvet kapott az egy­házi beszédek írására. Megyaszóról visszament a sárospataki teológiára, hogy befejezze tanulmányait. Azon­ban 1883. júniusában az első lelkészképesítő vizsgát egyik tanára sértése miatt nem tette le. 1884. áprili­sában a debreceni teológiára távozott. Itt írásbeli dolgozatával megnyerte Csiky Lajos tanár jóindulatát. A vizsga letétele után Diósgyőrben lett kisegítő lelkész, majd Ilejőszalon­tán segédlelkész, ahol nevelője volt Hosszúfalusy Dezső gyermekeinek. Szalontán 1886. tavaszáig lel- készkedett. Innen egyházi hatósága Kiss Gyula tiszaszederkényi lelkész mellé rendelte segédlelkésznek, majd az év szeptemberében Tiszapal- konyára került, szintén segéd­lelkésznek, ahol 1889. áprilisáig maradt. Időközben letette a második lelkészképesítő vizsgát is Sáros­patakon. 1889-ben jelent meg egyházi beszédeinek első kötete. Még ebben az évben Cserépfalun lett segédlelkész. Innen 1890. áprilisában Miskolcra helyezték, ahol Kun Berta­lan püspök mellett lett segéd lel kész. Itt kereste fel a mezőcsátiak küldöttsége, akik az 1890. augusztusi tűzvész alkalmával tragikusán elhunyt Csordás Dániel lelkész helyére hívták meg. Állását azonban csak 1892. május elején foglalta el. Már csáti re­formátus lelkészként állította össze egyházi beszédeinek második, majd harmadik kötetét. Mivel nem nősült meg, a lclkipászlori munkában, az írásban, s a könyvekben lelte meg örömét. A lelkészi lak egyik szobáját könyvtárnak rendezte be. A gyűjteményében megvoltak Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály díszkiadású művei, Paliasz nagy lexikona és más, ismert munkák. Könyvei kezdetben egyszerű pol­cokon voltak, majd a saját pénzén 2000 koronáért díszes könyv- szekrényt készíttetett, s „Lelkészi Könyvtár” felirattal látta el. Könyvtárát az egyháznak adta. A gyűjtemény néhány darabja még ma is megvan a mezőcsáti református egy­ház könyvei között. Lelkipásztor társa, az 1887-től Csáton élő Bodolay István volt, aki az egy­házkormányzás terheinek jórészét magára vállalta. így Gulyás Benő az írásnak élhetett. ... Egyházi íróként figyelemre méltó munkásságot fejtett ki. Beszédeinek, mivel főképp az érzelmekre hatott, nagy sikerük volt. Ezt bizonyítja, hogy egyházi beszédei első kötete 3 kiadást, második és har­madik kötete pedig 2 kiadást értek meg. Halotti imái és szertartási beszédeinek kéziratát halála előtt adta le a kiadónak, a Lőwi József és fiai cégnek. Ezekhez dr. Tüdős István püspök írt előszót. Női imakönyvet is készíteti, Angyalszárnyak címmel. Munkáját a Franklin Társulattal akar­ta kiadatni, de ebben a halála megakadályozta. Először 1905. decemberében lett beteg, de ekkor meggyógyult. 1907. március 25-én hunyt el, viszonylag fi­atalon. Nagy részvéttel temették el a helyi temetőben, ahol síremléke ma is meg­található. Szccskó Károly Védett örökzöld borostyán A kolostor ódon falain Sárospatak (ÉM -KL) - A zempléni részeken lévő hajdani Rákóczi-bir- tokok egyik jellegzetes fafélesége volt a hárs -amely a sárospataki vár egyko­ri úrasszonyának, Lóránlfly Zsuzsan­nának családi címerébe is benne foglaltatik. A Rákóczi vár parkjában található más fa-matuzsálemek mel­lett a vár körzetébe tartozó egykori trinitárius kolostor, majd vendégfo­gadó is nevezetes a védett növényként számontartott borostyánokról. „Hervad már ligetünk, díszei hul­lanak” - citálhatnánk a költőt, most, hogy a szeptemberrel megérkezett az ősz. Sápadoznak a fák levelei - a szokásosnál korábban hullanak a nagy nyári szárazság miatt - ám a pozsgás örökzöldeken nem fogott ki a csapadék nélküli nyári kánikula. Har­sogó zöld színükkel valóságos felüdülés rájuk tekinteni. Ilyen szemet gyönyörködtető látványt nyújt az egykori kolostor ódon falait díszítő, s azt csaknem teljesen beborító hét, fává nőtt példány. Feljegyzések szerint mintegy 200 éve ültették, s azóta is dacolva a nem egyszer kíméletlen bánásmóddal, elhanyagoltsággal, erőteljesen díszük. Nem csak a botanikusok, de a kertészkedők is tudják, hogy a leghidegebb, legámyékoltabb helyen is díszük, így nálunk is honos. Ablak­ládákban mint csüngő növényt tartják, de falakra felfuttatva apró, ka­paszkodó gyökereivel tapad meg azon. Sárospatak, melyet gyakorta keresnek fel hazai és külföldi turisták, egyre gyarapodó kulturális értékei mellett növényi ritkaságaival is felhívja magára a kirándulók figyelmét. Bűnözők Encsen és környékén Encs (ÉM-FL) - A városban és vonzáskörzetében csaknem 20 száza­lékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az ismertté vált bűncselekmények száma. Abszo­lút számokban csökkent a vagyon el­leni bűnözés, az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények száma, de arányuk tovább nőtt az összbűncse- lekményekhez viszonyítottan. Az en­csi kapitányság működési területén legnagyobb gondot okoz a keres­kedelmi és vendéglátóipari egységek sérelmére, utazó bűnözők által elkövetett nagy értékű betöréses lopá­sok számának alakulása. Egy nyári éjszakán például egy szigetszentinik- lósi, egy budapesti és egy mátészalkai „úr” követett el 5 betöréses lopást. Bi­zonyára nem Encsen • találkoztak először! Fogadóórák • Latrán Béla önkormányzati képviselő (14. számú választókerület) szeptember 16-án, szerdán délután 4- 5 óra között fogadóórát tart a Szentpé- teri kapu 66. .szám alatt, a Gyer­mekkönyvtárban, melyre tisztelettel várja a választópolgárokat. • Miskolc (ÉM) - Kobold Tamás, Miskolc alpolgármestere, a város 23. számú választókerültének képviselője ma délután 16 és 18 óra között várja választóit, a Kabar utca 2. szám alatti Fazola Henrik Általános Iskolában. Holnap is várja a város lakóit 14 és 18 óra között, a Városháztér 8. szám alatt. A fogadónap kezdése előtt sorszámot osztanak az azon részt ven­ni kívánóknak. Utcabútor Miskolc (ÉM) - A város köz­gyűlésének döntése értelmében a díszburkolattal ellátott közterületekre újfajta Utcabútorokat telepítenek. Erre vállalkozók kapnak lehetőséget ter­veik versenyeztetése után. A Szemere utca, Szinva híd és a Centrum Áruház környékén két pavilonsort alakítanak ki -hogy pontosan kik, arról licitálás során döntenek.

Next

/
Thumbnails
Contents