Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

1992. Szeptember l4., Hétfő Borsod Tájain Segélykérés - kurblis telefonnal Köröm (ÉM) - A faluközpont forgal­mas helye a posta. Napközben szinte egymásnak adják az emberek a kilin­cset, különösen mióta növekedett a szolgáltatások köre. Amint azt Ker­tész Imréné, a hivatal vezetője - egy­ben a telefon kezelője - szakszerűen megfogalmazza: a hagyományos munkák ellátása mellett egy idő óta módjuk van „idegen áruk” eladására is. így például, ha valaki feladja leve­lét, vagy vár egy telefonhívást, közben vásárolhat cigarettát, bongót, rágógu­mit, tollat. És persze, újságot. Merthogy az újság - legyen az napilap, képes magazin - kelendő e kis faluban. Vannak hű­séges előfizetők, s a példányonkénti vásárlás sem ritka. Jó volt hallani, hogy a 89 napilap-előfizető közül 74 család portájára viszik cl naponta az Észak-Magyarországot... A telefonszolgáltatás ma még a ha­gyományos módon történik. Kint, a posta épületének falán ott a vas­szekrényben a segélykérő telefon. Tá­volsági beszélgetéshez kurblizni kell, s csak akkor sikerül (ha sikerül) a kon­taktus megteremtése. A külvilágtól egyébként telefonon csak hétfőtől péntekig, reggel 8 órától délután 4 óráig lehet. Hétvégén ... nos, ma még egyszerűbb a Miskolcra utazás, hiszen egy postagalamb ugyebár nem biztos, hogy célhoz ér. Végleges - ám a tervek szerint eléggé közeli megoldást - az jelent, ha be­kapcsolódhat Köröm község is a közvetlen távhívási rendszerbe. Jó hír, hogy Girincsen megkezdték az 1000- cs központ építését,s a kábel lefek­tetését. A Távközlési Vállalattal tör­tént egyeztetés alapján már szervezik Körömben az önerős telefontársulatot. Ha minden igaz, egy éven belül megszüntetheti működését a kurblis telefon. Százhuszonhat iskolás Köröm (ÉM) - Korábban a sajóhíd- végi körzeti iskolába jártak Körömről a gyerekek. Ma már csak egy cso­portjuk ingázik, hiszen az elmúlt év januárjától megteremtették a felté­teleket a községben az önálló álta­lános iskola működéséhez.- Persze, egyszerre nem valósulhatott meg az „átállás”. A 126 gyerek közül az alsó tagozatosok, valamint az eltérő tantervű osztályba járók oktatása tör­ténik helyben. A felső tagozatosok közül az V. osztályosok járnak ide, a többiek egyelőre még Ilídvégre. Je­lenleg tizenkét tancrős a testületünk, s így tudjuk a megfelelő színvonalú ok­tató-nevelő munkát ellátni - mondja Üveges Béláné, az iskola igazgatója. Rövid beszélgetésünk alatt egyébként többször hívták a telefonhoz, tárgyalt, panaszt tett, idegeskedett. Nem érke­zett meg ugyanis a tanév kezdetére valamennyi tankönyv, s a forgalmazó ÉM Piért Kereskedelmi Vállalattól napokon át csak ígéretet kaptak, vagy a foglaltat jelző telefonnal kellett beérniük... Az önkormányzat egyébként idén is vásárolt audio-vizuális eszközöket az iskola számára, valamint - meg­könnyítendő a családok helyzetét - biztosított az összeget a füzetek és a könyvek megvásárlására. A cigányság beilleszkedik Köröm (ÉM) - A község önkor­mányzata igyekszik mindent megten­ni a cigánylakosság beilleszkedése érdekében. Ami a legfontosabb a törekvés a kölcsönös megértésre, hiszen az etnikai kisebbség vezetői is azért dolgoznak, hogy a cigányság megtalálja helyét, szerepét a falu életében. Legutóbb az augusztus 20-a tiszteletére rendezett ünnepségen bi­zonyították ezek az emberek, hogy méltó tagjai a közösségnek. Kulturális ^mutatójukat a nap üde színfolt­jaként tartják számon a résztvevők. A hagyományőrző bemutatók, az elkö- vetkezendő időszak hasonló program­jai remélhetőleg még közelebb hozzák e8ymáshoz az egy közigazgatási területen élőket. A hagyományőrző Köröm megújulást akar Köröm (ÉM) - A Miskolctól 23 kilo­méternyire fekvő kistelepülés eredeti neve Sajóköröm. Az itteni dombokat nagy ívben körbefolyó Sajó alakjáról nevezték el, rendkívül találóan. Ki tudja, milyen meggondolásból fosz­tották meg annak idején az ősi elne­vezéstől a községet. Ezt ma éppúgy fájlalják az itt élő, a szülőföldjükhöz ragaszkodó, a helyi hagyományokat féltőn óvó emberek, mint ahogy állí­tották - egészen a legutóbbi évekig - az önálló közigazgatást. A falu elszigeteltsége tulajdonképpen akkor kezdődött, midőn a falun átve­zető egykor Gyöngyös-Szerencs-i postaút a folyószabályozások és a vasútépítés miatt elkerülte a községet. Hozzájárultak vallási okok is a zárt faluközösséghez, az emberek befelé fordulásához. A körömi családok zöme katolikus volt,( s ma is ezt kö­veti a többség), a szomszédos Sajóhíd- végen reformátusok éllek. A közeli Girincs tehetősebb lakossága is el­zárkózott a körömiektől. A 60-as évektől kissé oldódik az el­szigeteltség, hiszen a hídvégiekkel közös gazdaság, valamint a környék­beli gyárak, s az új ipari létesít­mények, valamint a szolgáltató vál­lalatok adtak munkát az embereknek. Tény az is, hogy az 50-es évektől megkezdődött a településre a cigány családok bevándorlása, s mára az 1080 lelkes községben a cigány­lakosság aránya már 40 százalék. Megfelelő feltételeket nem teremtett a letelepedésükhöz a korábbi közös községi tanács. — A története során végre önállóvá váló falu önkormányzata súlyos örök­séget vett át - mondja a főutcái körsétánk alkalmával Tóth Tibor, kit három jelölt közül választottak meg polgármesternek. E megbízatást csak tiszteletdíjasként vállalta, nem akarja feladni eredeti, pedagógusi hivatását. - Úgy érezzük, már e rövid idő alatt is sikerült tennünk egy-két dolgot azért, hogy bekövetkezzék - ha idővel is - egy kedvező változás, megújulás. - Ezt már Hajdú Istvánná, jegyző teszi hozzá. Aztán a jelenlévő egy-két lokálpatrió­ta - Bodolai Miklós, ki hosszú időn át volt tanácstag, valamint Dányi János, ki ma is rendkívül agilis tagja a képviselő-testületnek - sorolja, hogy mivel gazdagodott Köröm. Örvendetesnek tartják, hogy elkez­dődött - ha nem is olyan könnyen - a putrik felszámolása. Telket méltányos térítés ellenében biztosított az önkormányzat, s a terület közművesítésére 700 ezer forintot fordítottak. Tíz putri mára eltűnt, s átadtak 6 új lakóépületet, s készül további 12 ház. Ugyancsak több százezer forintba került több utcában az út aszfaltozása, kerítést kapott az orosi rendelő, megépült előtte a járda, hozzájárult a község a templom felújításához is. A művelődési házba új székeket vásá­roltak, s így végre esztétikus kör­nyezetben tarthatnak meg például egy falugyűlést.- Pályázunk, ahol lehet, s ha sikerül pénzhez jutnunk, megvalósítunk valamit. Az augusztus 20-án felavatott szabadidőközponthoz például ilymó- don teremtettük elő a beruházási költ­ségek egy részét. A faluközösség akarja a megújulást. Ez igazán akkor válik kézzelfogható valósággá, midőn egy-egy fejlesztési, faluszépítési munkánál sorra fel­ajánlják segítségüket a családok. Mint ahogyan örömmel fogadták a gáz bevezetésének hírét, s 192 család vállalja is e fontos fejlesztés meg­valósításának a reá háruló költségeit. Általmennék a körömi réven Hajdan a Sajó folyónak a Hemád és a Takta torkolata közötti sza­kasza a Kárpát-medence fontos stratégiai pontja volt. Két árterület közölt itt egyetlen folyón vezetett át a nyugat felől Szerencsre vivő út. A körömi komp mostanában az ónodi vásár napján - minden hó­nap első csütörtökén - bonyolít le óriási forgalmat. Am a révész a megmondhatója: míg az időjárás engedi, naponta sokan kelnek át a túlsó partra gyalogosan, kerékpár­ral, gépkocsival, jószággal. A komp számottevően lerövidíti a folyó két partján elhelyezkedő települések személy- és teherfor­A plébános úr megjárta a kálváriát Köröm (ÉM) - Szenvedésekkel teli életet, sok hányattatással, keserves vesződségekkel járó eseménysoroza­tot nevezünk kálváriának. Á körömi plébános, Kuklay Antal eddigi élet­útjának egy része felért a kálváriával. Fiatalon elkötelezte magát: 1956-ban végezte el a fővárosban a Hittudo­mányi Akadémiát. Káplánként Szik­szón kezdte - mint mondotta - az Is­ten szolgálatát. Ám hamarosan egé­szen másfelé vezetett az út...- A népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés címén részese voltam annak a koncepciós pernek, melyben először 10 évre ítéltek. Végülis 5 év és nyolc hónap volt az az idő, melyet a fogházban töltöttem. A „gyűjtőben” annak idején találkoztam Göncz Árpáddal is. Amnesztiával sza­badultam, s visszatértem a szülői ház­ba, Sárospatakra. Lelkészi engedélyt nem kapott, így azután dolgozott gal­vanizáló segédmunkásként, valamint raktárosként a cserépkályhagyárban. Megváltást jelentett, midőn végre az egyház számára végezhetett értékes munkát. A pataki egyházi könyvtár­ban munkálkodhatott, s hozzálátott a régió egyházi kincseinek feltérképezéséhez. Közben elvégezte az ELTÉ-n a művészettörténeti sza­kot, s alapítója lehetett az egy­házművészeti múzeumnak Patakon. Kuklay Antal plébános Ma a körömi plébánián - mely a haj­dani egyházi vendégfogadóban, egy csodálatosan szép barokk épületben kapott otthont - lelkesen és örömmel mutatja be az ideérkező vendégeknek a plébános úr az egyházi mű­gyűjtemény néhány nagyon szép darabját. A Miskolchoz közeli, ámde szinte az Isten háta mögötti településen immár tizenkilenc esztendeje teljesít szol­gálatot. A környék további három településére jár misét, egyházi szer­tartásokat tartani, a jó öreg Trabanttal, vagy a Daciával. A négy község iskolájában hittant tanít a plébános úr. Kuklay Antal a katolikus egyház is­mert közéleti személyisége, valamint cselekvő résztvevője a körömi em­berekért végzett társadalmi tevé­kenységnek, segíti az önkormányzati munkát. Jut ideje, energiája arra is, hogy nyaranta egyetemista, főiskolás csoportokat fogadjon a plébánián, s helyet, lehetőséget adjon számukra az önképzéshez, a tanuláshoz. Megfor­dulnak a körömi plébánián külföldi humanista egyesületek, mozgássérül­tek és cserkészek, iskolai hittancso­portok, énekkarok, állami gondozot­tak és az őket nevelő szülők közösségének tagjai. Emberek, akik hitre, példára, jó szóra és - nemegy­szer - szállásra, gondozásra vágynak és várnak. A körömi plébánián mindezt megkapják. Mint ahogyan a helybéli hívők is - kiket a plébános szerint meglehetősen befeléforduló, nehezen megnyíló emberekké formált az élet. Lelki istápolásuk talán a legfontosabb és a legnemesebb célú lelkészi feladat. S ha hosszú is volt a kálvária, melyet végigjárt, papi hivatásának gyakorlása és minden további cselekedete most végre kárpótlást ad számára. Idén, Szent István napján méltán ve­hette át a körömi plébános eddigi élete eredményes munkásságáért a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. ÉSZAK-Magyarország 5 Kinn leszünk végre a vízből ... Köröm (ÉM) - Jó lenne egy krónikás, ki egyszer megénekli a körömi forró víz történetét. Valósá­gos legendája van, s gyógyhatása miatt sokáig valóságos kegyhelyként keresték fel a környékről, s távolabbi helyekről is az emberek. Mára lassan elcsitultak a kedélyek, s lassan mintha feledésbe menne a gyógyírként elkönyvelt körömi víz. Mondják, hogy 1952-ben olajat kerestek e vidéken, s a fúrás közben - mintegy 1800 méteres mélységből - 96 Celsius fokos melegvíz tört fel. Szakértők vizsgálták, elemezték a hatását, s megállapították: a forró víz kincset ér, hiszen 36 féle vegyi anyagot tartalmaz, s a különféle be­tegségekre legalább úgy hat, mint a kövesdi Zsóri fürdő vize. Ezt egyébként leginkább a szóbeli in­formációk alapján a vízhez hosszú évekig elzarán- dokló betegek mondták fűnek-fának, mikor panaszmentesen távoztak a helyszínről egy-egy kúra után. Helyi mozgalom A víz a 60-as években szabadon folyt az árokban. Orvosok is eljöttek, s miután tapasztalatokat sze­reztek, egyre-másra javasolták betegeiknek a körömi melegvizet. Hasznosítása érdekében elég­gé hamar elkezdődött egy helyi mozgalom. A környékbeli tanácsok, gazdasági egységek aján­lották fel pénzbeli segítségüket, hozzájárulásukat egy fürdő építéséhez. Évek teltek el, s érdemi dolog nem történt. A helybeliek járták az országos szerveket, patrónusokat kerestek. Mire valakit sikerült megnyerniük az ügynek, lehet, hogy az il­lető személyiség már egészen más hajóban eve­zett ... Jelenleg a fürdőterület egy bizonyos része a tsz ke­zelésében van, az önkormányzaté a kút, valamint a terület további része. Két hektárnyi rész a mozgássérültek egyesületéé. A legfrissebb információt a körömi polgár- mestertől tudom: 13 település önkormányzati képviselőit hívták össze, ahol szó volt a forró víz hasznosításáról. A sárvári Angol-Magyar Kft. érdeklődik a lehetőség iránt, s külföldi tőkés part­nert keres, aki fantáziát látna egy fürdőhely létesítésében, s hajlandó volna tőkebefektetésre. Ha minden igaz, egyszer talán elmondhatjuk, hogy kinn vagyunk a vízből... Amit a kápolnából megmentettek Köröm (ÉM) - Egy pici kápolnának is bediene az az emlékhely a körömi iskola főutcára néző falán, melyet Szent Gellértnek és tanítványának. Szent Imre hercegnek, „a magyar ifjúság védőszent­jének” emeltek. Egy esztendeje, a tanévkezdéskor ünnepélyesen szentelte fel a plébános. A kis szobrot szó szerint megmentették annak ide­jén, hiszen az egykori egyházi iskola kápolnájában volt, s annak megszűntekor sokáig őrizték, titok­ban. Gyerekek és felnőttek, ha arra járnak, tisztel­gő főhajtással köszöntik az emlékhelyet. Méltó helyen a hajdani iskolakápolna kis szob­ra. Részlet a faluközpontból: a vegyesbolt és a posta. Fotók: Fojtón László

Next

/
Thumbnails
Contents