Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

1992. Szeptember 12., Szombat Gazdaság Ü5ZAK-MAGYARORSZAG 5 Van magyar brikett Várpalotán termel a miskolci ETL Társaság Miskolc-Várpalota (ÉM - IS-BJ) ­A válsághelyzetben lévő magyar szénbányászat berkeiben is akadnak még életképes vállalkozások. A fel­számolás alatt lévő Veszprémi Szén­bányák Vállalat az elmúlt hónapokban meghirdette eladásra várpalotai bri­kettüzemét. Az évtizedes múltú rész­leget a miskolci ETL Rt. vállalkozás vette meg. A brikettüzem működ­tetése 70 százalékban magyar és 30 százalékban orosz tulajdonlásba ke­rült. Mint az üzemindítást követően Papp Ferenc, az ETL cégvezetője Vár­palotán elmondta, a havi körülbelül 40 ezer tonnás brikett-termeléshez szük­séges jó minőségű barnaszenet az orosz partner szibériai bányájából szállítják. A krasznojarszki bánya évi 55 millió tonnás széntermeléséből a miskolci rt. egymillió tonnát forgal­maz, Magyarországon kívüli piacok­ra. A várpalotai brikettüzem a rosszem­lékű, tojásdad tüzelő helyett immár szappanalakú, minimális hamu- és kéntartalmú tüzelőt készít. Tervek szerint megfelelő átgépesítés után idővel bitumenadalék nélkül gyártják majd. Ettől azt remélik, hogy mind ár­ban, mint minőségben felveszi a ver­senyt az import német brikettel, sőt netán megszerzi előle a piacot. A munkanélküliséggel sújtott várpalotai térségben ez a brikettüzem 170 em­bernek ad munkát. Bő egy éve egyébként még közel 300-an dolgoz­tak benne. Mint az rt. igazgató-elnöke elmondta, a 170 milliós üzemet továb­bi korszerűsítésekkel szeretnék alkal­masabbá tenni piacképes tüzelőanyag előállítására. A Gazdasági Kabinet ülése Budapest (MTI)-A Gazdasági Kabi­net szeptember 9-i ülésén tárgyalt a társadalombiztosítási alapok 1993. évi költségvetéséről. A testület a társada­lombiztosítási alapok tervezett hiá­nyának további leszorítását kérte az előterjesztőktől - Közölték a Pénz­ügyminisztérium sajtóosztályán. A kabinet támogatta a mezőgazdaságot ért súlyos aszálykár hatásainak enyhí­téséről szóló előterjesztést. A testület első olvasatban tárgyalt a kormányzat 1993-94-es gazdaságpo­litikai feladatairól, s az előterjesztés kiegészítése mellett foglalt állást. A munkanélküliség várható alakulá­sával és kezelésével kapcsolatban szintén kiegészítést javasolt a kabinet többek között a munkába állással kap­csolatos ellenérdekeltség megszün­tetése, és az ellenőrzési rendszer meg­szigorítása terén. A kabinet a pénzintézeteknél történő céltartalékképzés adózási szabályai­val kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy azok megváltoztatása nem in­dokolt. Napirenden szerepelt még a világkiál­lítás megvalósításának és üzemelte­tésének finanszírozása, továbbá az Állami Vagyonkezelő Rt. tőkeszer­kezetének és alaptőkéjének kérdései. Az illésen szó volt a Magyar Befekte­tési és Fejlesztési Rt. eddigi tevé­kenységéről, és a résztvevők állást foglaltak a részvénytársaság külön irodaházba való elhelyezéséről. Utolsó napirendi pontként a Hitelin­formációs Rendszer és Intézet felál­lításának koncepcióját tárgyalták meg, s két hét múlva visszatérnek erre a kérdésre. EK - infláció Brüsszel (MTI) - Tavaly november óta a legalacsonyabbra, éves szintre vetítve 4,1 lassult az infláció július folyamán az Európai Közösség 12 tagállamának átlagát tekintve - jelen­tette az AP. A legszerényebb áremelkedést Dá­niában jegyezték fel, 2,2 százalékosat, mig a leggyorsabban, 13,6 száza­lékkal Görögországban nőttek az árak. Németországban (a nyugati ország­részben) 3,3, Franciaországban 2,9, Nagy-Britanniában 3,7, Olaszország­ban pedig 5,3 százalékos volt az éves 'nfláció júliusban. „Lobbizni kell!'” Az Agrárpiaci rendtartás ürügyén... Ha rendtartás lenne, a josta is menne. A josta pedig külhonban keresett gyümölcs. Fotó: Farkas M. Az- elmúlt héten Nyíregyházán tartot­ta regionális agrárfórumát a Magyar Agrárkamara és a Parlamenti Agrár Klub - mely a napokban alakult. A fórumon a Földművelésügyi Minisz­térium részéről Botos Károly vett részt, a Parlamenti Agrárklubot dr. Szabó Lajos, Benke Attila, Vincze Kálmán, dr. Körösi Imre, Gécsi Jó­zsefi és Glattfelder Béla, a Magyar Agrárkamarát dr. Mészáros Gyula közgazdasági igazgató és Farkas Károly, a kamara elnöke képviselte. A jelenlévők hozzászólásaikban az agrárpiaci rendtartási törvényről és az aktuális agrárpolitikai helyzetről fej­tették ki véleményüket. Például Botos Károly említette, hogy elengedhetet­lenül szükség van egy szabályozott EK. Konform agrárpiacra. E keretjel­legű jogszabály, melyet a kormány is támogat, az árak, támogatások, az in­tervenció, az export-import össz­hangját kell, hogy megteremtse. Az EM képviselője hangoztatta: a törvény nem tudja kezelni a csőd és felszá­molásokból eredő problémákat és nem képes jövedelemgaranciát adni sem. Ezért a rendszer működtetéséhez az eddigieknél több költségvetési tá­mogatásra van szükség. Dr. Körösi Imre az előzetes szakértői vélemények alapján jó esélyt látott ar­ra, hogy a parlament őszi ülésszakán szakmai és nem politikai döntés születik. Fontosnak ítélte a rendszer működésében a terméktanácsok és az agrárkamara szerepét. Véleménye szerint a szakértők által egyeztetett módosító javaslatokkal el lehet érni, hogy a törvény rövid időn belül elfogadásra kerüljön. (Ehhez képest némileg érthetetlen, hogy a jelenlegi parlamenti ülés, a be­terjesztés,után miért napolta el az ag­rárpiaci rendtartásról szóló törvény vitáját? Pedig a nyíregyházi agrárfórumon dr. Körösi Imre az előzetes szakértői vélemények alapján jó esélyt látott ar­ra, hogy a parlament őszi ülésszakán szakmai és nem politikai döntés születik. Rendkívül fontosnak ítélte a szakember a rendszer működteté­sében a terméktanácsok és az agrárka­mara szerepét. Véleménye szerint a szakértők állal egyeztetett módosító javaslatokkal el lehet érni, hogy a törvény rövid időn belül elfogadásra kerüljön. Benke Attila, az FKgP részéről mon­danivalóját a főbb témakörökben foglalta össze: működőképes termék­tanácsok, önálló rendtartási hivatal meghatározott feladatokkal és eszköz- rendszerrel, a termelők számára elér­hető információs rendszer, megnyug­tató agrárfinanszírozás, és árutőzsdék. Előadásában a szakember felvetette, ha nincs az ágazatban jövedelemter­melés, akkor mit szabályoz a rend­tartási törvény? Lobbizni kell, hogy a Parlamentben mielőbb megalakulhasson a Mező- gazdasági Bizottság - mondta Géczi József. Az MSZP képviselője szerint szükség van a kormány agrárpoli­tikájának megfogalmazására, s az ága­zatban a rendteremtésre. Tisztázni kell a rendtartás kapcsán a szervezeti felépítést a finanszírozás kérdéseit. A terméktanácsok lsedig rendelkez­zenek megfelelő pénzügyi eszkö­zökkel. Glattfclder Béla rendkívül fontosnak tartotta, hogy a legfonto­sabb termékekre (étkezési búza, kuko­rica, tej, vágósertés, vágómarha, pe- cscnyecsirkc) államilag garantált árakat állapítson meg a törvény, amelyhez exporttámogatás (import- védelem, szükség szerint termelési korlátozás is társuljon.) Dr. Szabó Lajos felhívta a figyelmet, hogy kezdeményezésük nem ellenzé­ki, illetve kormánypárti, hanem agrár­párti, s reméli, hogy ennek kapcsán mielőbb megalakul a parlamenti bi­zottság is. (Erre az utolsó ülésen tör­tént is utalás.) Az Agrárkamara álláspontját dr. Mé­száros Gyula ismertette. Szerinte jö­vedelem-garancia nélkül a törvényt felesleges megalkotni. Feltétlenül tisztázni kell viszont a költségvetés és az agrárrendtartás viszonyát, ehhez kapcsolódóan finanszírozás kérdéseit, a döntési jogokat. A szakember elen­gedhetetlenül szükségesnek tartotta az adórendszer hátrányainak lebontását, a verseny helyzet megteremtése cél­jából. A jelenlévő szakemberek hoz­zászólásaikban egyértelműen megfo­galmazták: a nap-nap után elhangzó - sokszor ellentmondó - nyilatkozatok a vágósertés, a tejtennelés, a gabona­termés-kapcsán rendkívüli feszült­séget teremtenek a termelők körében. Az FM miniszter legutóbbi kijelentése is (hogy t.i. a húsárakat import serté­sekkel töri le), azt eredményezte, hogy a sertéstartó gazdaságok (és gazdák) maradék illúziója is szertefoszlott. A szakemberek remélik, hogy a ter­melői árakat a piac fogja kialakítani, azok nem adminisztratív döntések eredményei lesznek. A -termeléshez jövedelem-garanciá­kat, pontos és megbízhtó piaci prog­nózisokat kérnek. Reményüket fe­jezték ki, hogy a tanácskozáson résztvevő parlamenti pártok agrár- szakértői továbbra is összhangban tevékenykednek a törvény alkotáskor és az agrárrendtartási törvényhez kapcsolódóan megalkotják az Agrár- kamarai törvényt is. Magyar silók Thaiföldre Budapest (MTI) - Négy darab 7500 tonnás silót szállít a közeljövőben a kecskeméti Agrikon vállalat négy thaiföldi tartományba a Baan Nakorn cég megbízása alapján. A szerződést pénteken írták alá Budapesten a két vállalat képviselői dr. Major István* a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtit­kára jelenlétében. A kukorica, szója és rizs tárolására szolgáló összesen 30 ezer tonna tárolókapacitású silóberen­dezések értéke 7 inilliló dollár. Az utóbbi évekig a távol-keleti országban hengeres fémsilókat egyáltalán nem alkalmaztak, így a magyar cég jelent­kezése termékeivel akár áttörést is je­lenthet. A mostani üzlet a thaiföldi miniszterelnöki hivatal mellett műkö­dő „rizspolitikai bizottság” közremű­ködésével, a thaiföldi uralkodó sze­mélyes kérésére jöhetett létre. A szük­séges hitelt a Magyar Külkereskedel­mi Bank nyújtja. / Árfolyam A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. szeptember 11. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,00 148,35 148,70 Ausztrál dollár 55,14 55,29 55,44 Belga frank (100) 257,34 257,92 258,50 Dán korona 13,72 13,75 13,78 Finn márka 17,38 17,43 17,48 Francia frank 15,60 15,64 15,68 Holland forint 47,08 47,19 47,30 ír font 140,76 141,08 141,40 Japán yen (100) 61,59 61,74 61,89 Kanadai dollár 62,20 62,37 62,54 Kuwaiti dinár 261,00 261,69 262,38 Német márka 53,09 53,21 5t,33 Norvég korona 13,41 13,44 13,47 Olasz líra (1000) 69,34 69,50 69,66 Osztrák schilling (100) 755,16 756,86 758,56 Portugál escudo (100) 60,64 60,78 60,92 Spanyol peseta (100) 81,67 81,86 82,05 Svájci frank 59,83 59,97 60,11 Svéd korona 14,52 14,55 14,58 tr.és cl .rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 76,11 76,31 76,51 ECU (Közős Piac) 107,40 107,65 107,90 A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. szeptember 11. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre. , forintban Angol font 147,00 148,40 149,80 Ausztrál dollár 54,69 55,31 55,93 Belga frank (100) 256,69 259,02 261,35 Dán korona 13,61 13,74 13,87 Finn márka 16,38 16,58 16,78 Francia frank 15,47 15,61 15,75 Görög drachma (100) 42,33 42,75 43,17 Holland forint 46,74 47,17 47,60 ír font 142,41 143,71 145,01 Japán yen (100) 60,97 61,57 62,17 Kanadai dollár 61.95 62,35 63,05 Kuwaiti dinár 160,01 262,76 265,51 Német márka 52,71 53,19 53,67 Norvég korona 13,30 13,42 13,54 Olasz líra (1000) 68,85 69,49 70,13 Osztrák schilling (100) 749,36 756,16 762,96 Portugál escudo (100) 60,58 61,13 61,68 Spanyol peseta (100) 81,41 82,17 82,93 Svájci frank 59,28 59,82 60,36 Svéd korona 14,40 14,53 14,66 USA-dollár 75,63 76,41 77,19 ECU (Közös Piac) 106,52 107,50 108,48---------JEGYZET---------­ő fátatjáJÍ a éxjvÁÍÓAt Bekecsi Szabó László Információk visszatartásával, illetve a tag­ság félrevezetésével akadályozzák az átala­kulást a szövetkezetek egy részében - hangoz­tatják a Földművelésügyi Minisztérium szak­emberei. Ezek szerint egyesek a szövetkezeti törvény végrehajtásánál főként azt igyekeznek meg­akadályozni, hogy a törvényben megfogalma­zott lehetőségek szerint történjen meg az át­alakulás. Az FM szerint ezen belül is leg­inkább a kiválás lehetőségét gátolják, pedig az átmeneti törvény lehetővé teszi a tagok számára, hogy akár egyénileg, akár csopor­tosan kiváljanak, s a szövetkezet vagyonából rájuk jutó résszel szabadon, saját elhatározá­suk szerint rendelkezzenek. A kiváláshoz nem kell közgyűlés jóváhagyása, s a kiválással összefüggő vagyonátruházás adó- és illeték- mentes. Fentiek hangoztatása mellett szinte biztos, hogy aki ki akar válni, ezt tudja. Sőt, sok kiváló még ennél részletesebben is tudja. Sőt! Némelyik jogtanácsostól is jobban tudja. Mert érdekli a téma, mert a saját bőrére megy a dolog. Nem kell annyira lenézni a falusi em­bert, a szövetkezeti dolgozót Iszándékosan nem írok itt parasztot, hiszen ebben az érte­lemben jórészt csak mezőgazdasági munkás­ról beszélhetünk!, szóval nem kell hinni róla, hogy buta, hogy félrevezetik, bepalizzák. Nagyon is jól tudja, hogy a kiválásnak meg­vannak a maga buktatói. A gyengébb képes­ségűek úgy kerülhetnek a mélyvízbe, hogy úszni sem tudnak. Az iigyesebbjei meg már régen kiváltak. A Földművelésügyi Minisz­tériumban kár név és helyszín említése nélkül arra hivatkozni, hogy általánosan valahol valakik betartanak az átmeneti törvény, a kormány akarata érvényesülésének. Külön­ben, ha a szövetkezeti vezetők valóban így tennének,az sem lenne meglepő, ők ugyanis jórészt a nagy dérrel-durral meghirdetett téesz-szétverésekre készültek fel, és megpró­bálnak lehetőségeik szerint ennek ellenke­zőjére biztatni. így az is elképzelhető, hogy a rendszer bennük saját ellenségét látja, és akkor viszont mit várna egy ellenféltől? Mindenesetre az FM talán ezzel is próbálja magyarázni, hogy miért olyan gyengécske a tagok kiválása, miért nem rohannak hanyatt homlok kifelé a téeszkapun. Ugyanígy jár majd a kárpótlás törvény végrehajtása is: a nagy országos földtulajdonszerzés papírocs- kákon marad, vagy csak formálisan lesz régi- új tulajdonosáé a föld, ténylegesen továbbra is ki tudja hányféle szövetkezet fogja művelni, és majd ezt is meg fogják indokolni valami­vel... A Biotermék Tanács alakuló közgyűlés Budapest (MTI) - A Biotermék Tamács alakuló közgyűlését szeptember 17-én tartják Csongrádon mondotta Szent-Miklóssy Ferenc, az ideiglenes vezetőség tagja. A májusban megalakult szervezet célja, hogy a biológiai minőségű termékek előál­lítóinak termelési és értékesítési biztonságot te­remtsen mind itthon, mind pedig külföldön. A vegyszermentes és környezetkímélő módon ter­melt zöldségek, gyümölcsök és élelmiszeripari áruk iránt ugyanis egyre nagyobb a kereslet min­denekelőtt határainkon túl, ám már hazánkban is. Az ilyen módon előállított termékek mintegy 80 százaléka exportra kerül, 20 százalékát pedig itt­hon értékesítik. Jelenleg Magyarországon 10 ezer hektárra tehető az a mezőgazdaságilag megművelt terület, ahol biotermclés folyik. Az ilyen termékek előállítása iránt egyre inkább nő a termelők érédeklődése is, hiszen a munkafolyamatok nagy része * hagyományos és költségkímélő módon végezhető el. Ám, ez a tevékenység több odafi­gyelést és esetenként nagyobb szakmai hozzá­értést is kíván. A magyar termelőknek azonban nincs miért szégyenkezniük: árujukat keresik külföldön. Ezt támasztja alá az a nemrégiben Ang­liában tartott kiállítás, ahol a magyar termékek minőségét látva megfogalmazódott, hogy hazánk akár Európa biokertje is lehetne. Ezért is fontos, hogy a magyar áruk eleget tegyyenek az 1994-ben bevezetésre kerülő EK-biotermelési előírásainak. E követelmények szellemében a terméktanács meg kívánja szervezni többek között az árufélék minősítését, valamint ösztönözni szeretné a ter­melőket a választék bővítésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents