Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
1 6 ÉSZAK-Magyarország Innen-Onnan 1992. Szeptember 10., Csütörtök-----------JEGYZET----------Br ackó István Utólag derült ki, hogy fölösleges volt vinnem esőkabátot, borotvát, forralt bornak való fűszereket, s elektromos halradart. A magam urbánus módján próbáltam berendezkedni a nyárra, a nomád életre, a szokásos táborra. A természetben akartam élni, élvezni minden előnyét, s kerülve minden kellemetlenségét. Nem nyertem, de nem is veszítettem, s most, a fullasztóan szűk bérházi lakásban nyalogatom sebeimet, s pihenem a bukolikus élv- hajhászat fáradalmait. Ez az egyetlen üdvözlőlap, amit - utólag - írok. Ismerősöktől kaptam anzikszot külföldről és puccos hazai helyekről. Ahol én jártam, ott tíz kilométeres körzetben nem volt postaláda, telefon, televízió. így üzenetem is lassabban jár. Üzenem, hogy az idén a legszemetebbek a darazsak voltak. Támadtak, szúrtak, s gálád módon leginkább a gyengébbeket, a gyerekeket és az asszonyokat ostromolták. A fullánkhatás égető következményét nem méregdrága balzsamokkal, hanem félbevágott hagymával enyhítettük. Hagyományos módon nyers paradicsommal gyógyítottuk a köröm alá ment tüske okozta gyulladást, s a feltűnően kevés számú szúnyogot is jobban űzte a tábortűz füstje, mint az elemes, zümmögő szúnyogriasztó. Hogy az állati leltár teljes legyen, szólnom kellene még a csak éjszaka neszező vízipatkányokról, a napközben cikázó siklókról, a puskások rohamai elől menekülő vadkacsákról. De maradok inkább a halaknál, hiszen főként értük, miattuk vertünk tábort a Bodrog partján. Fogtunk vagy 20 kilónyi keszeget, néhány csukát és süllőt. Tucatnyi apró harcsa is horogra került (pióca, lótetű és giliszta volt a csali), de őket visz- szadobáltuk a folyóba. Nem volt bőséges a zsákmány, de szégyenkeznünk sem kellett, mert a hálós halászok sem arattak többet. Más volt ez a nyár. A két hét alatt egyetlen kőszállító uszály sem szántotta a folyót, s a tavalyihoz képest elenyésző volt a kiránduló hajók száma. Néhány evezős szántotta csak a vizet, de hiányoztak a külföldiek, s ez abból tudható, hogy nem láttam fedetlen kebellel lapátoló amazont. Távol a világ zajától egy csomó világi dolgot kihagytam. Nem láttam az olimpia záróünnepségét, a hazai Forma 1-et, s azokat az ünnepi tévéközvetítéseket, amelyek a hírhozók szerint feltűnően tömjén illatúak voltak. Cserébe viszont részese lehettem 'párálló napfelkeltének, amelynek élvezete közepette nyugodtan vakargathattam az éjszakai pókharapások nyomait. A juhász friss gomolyát hozott egy élelmes mozgóárus zöld Trabantjából hideg üdítőt és sört kínált, egy városi ebtulajdonos kölcsönadta pedigrés kutyáját, amiben persze nem volt köszönet, mert a komfortos körülmények között nevelkedett négylábú a békától is félt. Mi viszont nem ijedtünk meg a hulló csillagoktól. Augusztus lévén volt bennük részünk clég. A gyerekek lesték is, s a tudományosnak vélt okoskodó felnőtt magyarázatok nem elégítették ki őket. Ők jobb szerették volna Ufónak tudni az illékony égi tüneményeket, remélve, hogy a tágas mezőn landoló csészealjakból apró kis zöldemberkék ugrálnak ki, s a kozmosz furcsa jövevényei leülnek közénk, beszélgetni és szalonnát sütni. Farmer Expo - Debrecenben Debrecen (MTI) - Farmer F,xpo néven kedden megnyílt az I. Debreceni Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár. Virágh Pál címzetes államtitkár, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék köztársasági megbízottja megnyitó beszédében utalt a régió elmaradott gazdaságára, ahol a jövőben új lehetőségek nyílnak a farmergazdaságok előtt. A vásár mintegy kétezer négyzetméteres területén 40 kiállító mutatja be termékeit. A hazaiak mellett magyar-amerikai és magyar-japán vegyes vállalatok is kiállították gyártmányaikat, de megtalálhatók a Vásáron ukrán kistraktorok és romániai mazőgazdasági termékek is. A Cofaru-per másik vádlottja megszólal II. Bánhegyi Gábor Tegnapi lapszámunkban közöltük a hírhedtté vált Cofaru-per másik fő vádlottjával, Barabás Ernővel folytatott beszélgetés első részét, akit a Maros megyei törvényszék távol- létében ítélt el a Marosvásárhelyen, 1990 március húszadikán elkövetett „rémtetteiért”. A középkorú férfi azonban másként emlékszik az eseményre mint a bíróság előtt megjelent tanúk. „Judea ott állt cs röhögött!”- 1990 elején Judea ezredes lett a polgármester . Marosvásárhelyen. Róla csak annyit kell tudni, hogy valamikor a Securitate tagja volt, de onnan kirúgták, úgy került át a hadsereghez. Március 19-én, amikor megverték Sütő Andrást, Judea ott állt fölötte és röhögött! Másnap háromnapos sztrájkot hirdettünk és kivonultunk a város főterére tüntetni. Követeltük, hogy jöjjön le Marosvásárhelyre Iliescu és azt, adják ki a bűnösöket, akik előző nap Sütő Andrást bántalmazták. Egy tíztagú küldöttség Kincses Előddel, az RMDSZ egyik vezetőjével az élén bement a pártházba, hogy ott várják meg a kormányszintű delegáció érkezését. Judea azonban megijedt a tömegtől és lezáratta a teret. Ekkor jutott eszembe, hogy a pártház és a Park szálló között van egy átjáró, a polgármester minden bizonnyal ott akar elmenekülni. Mire odaértem, Judea már ugrott volna be a kocsijába. Megpróbáltam feltartóztatni, de némi dulakodás után be tudott szállni a kocsiba és elhajtott Hodákba, hogy embereket szervezzen ellenünk. A rendőrkordon elvonul Mire visszaértem a térre, láttam, hogy már gyülekeznek a Vatrások, és olyanokat kiabáltak, hogy Hazátlanok! Menjetek el az országban, itt .mi vagyunk az őslakosok! Mindehhez tudni kell, hogy a románok szerint a Romania Mare, a Nagy-Románia a Dnyepertől a Tiszáig tart. Délután öt óra körül érkeztek meg a hodákiak teherautókkal. Egy rendőrkordon választott el minket a szemmel láthatólag ittas támadóktól, akik rádióösszeköttetésben lehettek a rendőrökkel, mert amikor megindultak, az elválasztó kordon - mint akiket zsinóron húznak - elvonult. A románok elég tisztességesen fel voltak fegyverkezve, volt ott a bunkósbottól kezdve a fejszéig minden, míg nálunk nem volt semmi, hiszen mi eredetileg békés tüntetést akartunk szervezni. Sokan családostól, feleségestől, gyerekestől vonultunk ki, akikre hirtelen rázúdult ez a vérszomjas, feltüzelt tömeg, akik szentül meg voltak győződve arról, hogy mi a románok ellen tüntetünk. Megpróbáltuk az idősebbeket, a nőket és a gyerekeket biztonságba helyezni, de sokan közülünk meg is futamodtak. Akik megmaradtunk, lehettünk úgy huszonötén, harmincait, szembeszálltunk a támadókkal, amit tudtunk, elvettünk a románoktól. Akkor találtak el egy bunkóval a vállamon. Amikor a románok látták, hogy nem hagyjuk magunkat és nekünk is van már fegyverünk, futásnak eredtek. Mi még kergettük őket egy darabig, és ekkor vettek fel videóra. Valóban ott voltam annak a földön fekvő románnak a közelében - állítólag nem is az a Cofaru volt az -, de én azt az embert egy ujjal sem bántottam. A felvételen is látszik, hogy legalább hat méterre vagyok tőle. „Április elején keresett a szeku” Másnap ugyanúgy elmentem dolgozni mint azelőtt. Egy darabig nem is történt semmi, de aztán április elején, ha jól emlékszem, ötödikén visszaállították a Securitatet, akiknek az első ténykedésük az volt Marosvásárhelyen, hogy a márciusi események miatt kezdték összeszedni a magyarokat és a cigányokat. Mivel a videofelvételen én is rajta voltam, és amúgy is nagyon a begyükben voltán) a forradalom miatt, úgy gondolták, itt a jó alkalom és kiadták ellenem is a körözést. Amikor ezt megtudtam, azonnal átjöttünk a határon. Később a feleségem visszament, mert a fiam akkor volt katona és féltünk, hogy baja lesz miattam. Otthon a szekusok állandóan zaklatták a feleségemet telefonon, meg személyesen és mindenáron meg akarták gátolni az áttelcpülését. 190 ezer lejért volt kcnyetelcn eladni a háromszobás lakásunkat, ami most hárommilliót ér. De még ennek a pénznek is a javarésze csúszópénzzé változott. December közepén lesz két éve, hogy újból együtt van a család. Nekünk már nincs visszaút, otthon nem maradt semmink, ráadásul el is ítéltek tíz év börtönre, egymillió lej kártérítésre és öt évre megfosztottak állampolgári jogaim gyakorlásától. Negyvenhét marosvásárhelyi elítélt Az 1990. március 20-i marosvásárhelyi események miatt elítélt magyarok és cigányok száma ezzel már negyvenhétre emelkedett, a bíráknak még arra is volt gondjuk, hogy a védelem koronatanúját, a Mihaila Cofarut bekötöző Seres Máriát - aki vallomásában azt állította, hogy a földön fekvő zöld pulóveres férfi nem azonos Cofaruval - elítéljék egy évi börtönre, mert elvált férjének nem fizette ki a megítélt gyermektartási díjat. Még a vád tanújaként gyakran meghallgatott egyik román is azt állította, hogy az a rúgás, amit a földön fekvő férfi Cseresznyés Páltól kapott csak legyintésnek számít a többi ütéshez képest. Az ítélkezők meghallgatták ugyan a védelem érveit, bizonyítékait, amelyek rámutattak arra, hogy a vád igen bizonytalan lábakon áll, de figyelembe már nem vették. „A Maros megyei RMDSZ ezt az ítéletet a magyarság ellen indított újabb koncepciós pernek tekinti, s nyilatkozatában leszögezi: A megyei törvényszék ítélete nem csak a bírák elfogultságáról, nyilvánvaló rosszindulatáról tesz tanúbizonyságot, de egyenesen provokatív jellegű, hiszen súlyos börtönbüntetéssel sújt két olyan embert, akik á támadókkal szemben védekeztek, miközben ugyanaz a törvényszék felmentette azokat is, akik támadókként ártatlan emberek halálát okozták, bizonyíthatóan azokat is, akik többrendbeli gyilkossági kísérletben vétkesek.” (Romániai Magyar Szó, 1992 július 14.) Újra hazai tájakon Novomoszkavszkaja (AN) - Vaszilij Sztarodubccv a rosszemlékű tavalyi augusztusi nap minden apró részletére emlékszik. A Lenin Kolhoz és a Tula területi Novomoszkovszkoje Agráripari Egyesülés elnökeként éppen értekezletre hívta a gazdaságok vezető szakembereit, hogy megbeszéljék a betakarítás lebonyolítását. Minden tervüket felborította azonban egy Moszkvából érkezett telefonhívás...- A rendkívüli bizottság megszervezésével foglalkozó alelnök engem is felkért, hogy mint a Parasztszövetség elnöke, vegyek részt a bizottság munkájában - emlékezik vissza az eseményekre Vaszilij Sztarodubcev. - Az én feladatom lett volna az ország élelmiszer-ellátásának biztosítása. Ószintén szólva nem szívesen hagytam ott éppen a legnagyobb dolog-, időben a gazdaságot, de azt sem tehettem meg, hogy abban a válságos helyzetben megtagadjam a munkát.- Akkor teljesen törvényesnek tartottam a helyzetet, semmiféle kétségeim nem merültek fel. A részleteket nem ismertetem... Sztarodubcev valóban a szakmáját folytatta a hírhedt bizottság tagjaként is. Az ő feladata volt a betakarítási kampány megszervezése. A munkát a tartalékok mobilizálásával kezdte és hozzálátott egy rendelet megszövegezéséhez is. Ma is úgy gondolja, hogy ha tavaly sikerült volna tető alá hozni azt a rendeletét, ma nem lenne olyan súlyos az országban az élelmiszer- hiány. Az események azonban úgy alakultak, hogy a bizottság tagjai államcsíny-kísérlet vádjával börtönbe kerültek. Vaszilij Sztarodubcev összesen 282 napot töltött a Matrózcsönd börtönben, egy sötét, levegőtlen celMekkorót nőttek az unokák! Iában. A börtönéletet viszonylag könnyen viselte, s tulajdonképpen csak az izgatta, hogy dologidőben nem lehet a gazdaságban. Elsőként nem a családtagjai és rokonai látogatták meg, hanem a munkatársai. (Fotó: AN) Kiszabadításáért kampányt indítottak, s nemcsak a parasztok, hanem a szibériai bányászok és olajkutatók is. A legszívósabban azonban a kolhoztagok küzdöttek elnökük szabadságáért. Folytatódik a kommandósper Budapest (MTI) - A Legfelsőbb Bíróságon csütörtökön, fellebbezési eljárásban folytatódik a két volt kommandós, Csáki István és Szabó János bűnügyének tárgyalása. A Pest Megyei Bíróság első fokon - 1991. október 7-én kihirdetett ítéletében - bűnösnek találta a vádlottakat nyereségvágyból, társtettesként elkövetett emberölés és ugyancsak társtettesként elkövetett kifosztás bűntettének elkövetésében, ezért Csáki István I. rendű vádlottat 13 évi, Szabó János II. rendű vádlottat pedig 11 évi fegyházbüntetésre ítélte. A bíróság a bűnügy III. rendű vádlottját, Horváth Mihályt bűnösnek találta felbújtóként, súlyos fenyegetéssel, hivatalos jelleg színlelésével elkövetett zsarolás bűntettében, s ezért ötévi börtönbüntetésre ítélte. Mint emlékezetes, 1990. augusztus 7- én Csáki Ist ván és Szabó János rendőri beosztásukkal visszaélve személy- gépkocsival elvitték újpesti lakása elől Vécsei Henriket. Horváth Mihály megbízásából - 400 ezer forintért - egy nyilatkozatot akartak vele aláíratni, amelyben lemond Horváth Mihállyal szemben fennálló 10 ezer márkás követeléséről. Vécseit Dunakeszi határába vitték, s a nyilatkozat aláíratása után a járműben dulakodtak, amelynek következtében Vécsei meghalt. A holttestet Debrecen mellett, egy elhagyatott helyen benzinnel leöntötték és felgyújtották. A vádlottak és védőik - közvetlenül az ítélet kihirdetése után - enyhítésért fellebbeztek, a tényállás téves megállapítása, illetve megalapozatlansága, valamint a cselekmény téves jogi minősítése miatt. Az ügyész három nap gondolkodási idő után nyilatkozott, s a büntetés súlyosbításáért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság a bűnügyet előreláthatólag két napon át tárgyalja, s várhatóan szeptember 17-én hirdet jogerős ítéletet. WC-papírpénz Bukarest (MTI) - A pénznek nincsen szaga, mégis jól nyomon követhető, akkor is, ha olyan sajátságos utat jár be, mint Romániában. Egy román diák a minap WC-papírt küldött a Eveni- mentul Zilei című lap szerkesztőségének, ám nem gusztustalan éléből, hanem annak bizonyítására, hogy a nevezett tekercs 100 lejes bankjegyekből készült, legalábbis részben. Az újság munkatársai hamar kitalálták, honnan fúj a szél, s felkeresték a román nemzeti bankot, amelynek szóvivője elmondta, hogy az egyre értéktelenebb bankjegyekből hetente 5-6 tonnányit küldenek a papírt újrafeldolgozó üzemekbe. A pénz így aztán előfordul, hogy toalett papíron bukkan fel ismét, ha halványan is. A Reuter megjegyzi, hogy a dicstelenül (visszajáró 100 lejes bankjegyek a legmagasabb cím- letűek voltak 1989 decemberében, a kommunista rendszer megdöntésekor. Immár az 5 ezres a legnagyobb, s a tervek szerint a 100 lejest fokozatosan érmékkel váltják fel, akkor pedig már nem bukkanhat fel tekercses átdolgozásban. Árvízvédelmi gyakorlat a Tiszán Tiszabecs (MTI) - .Árvízvédelmi gyakorlat kezdődött kedden a Tisza Jánd és Tiszabecs közötti szakaszán. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság védelmi osztaga három napon át vizsgázik katasztrófaelhárítási jártasságából. A gyakorlatot megtekintik a szomszédos országok, Románia és Ukrajna vízügyi szakemberei is, akik egyben magyar házigazdáikkal egyeztetik a közös határ menti feladatokat. A 130 tagú védelmi osztag a többi között gyakorolja a töltésszakadás elzárását, szárazról és vízről egyaránt. Feladatai között szerepel továbbá hordozható szivattyútelep kialakítása, valamint a vízminőségi kárelhárítás is. Az utóbbinál úgynevezett nagyvízi olajgyűjtőt telepítenek a Tiszára.
