Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
1992. Szeptember 9., Szerda Hitélet ÉSZAK-Magyarország 9 Könyvajánlat Az ország kulcsai Jáld Szaniszló 1942-ben lépett be a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe. Rómában szerzett doktorátust, fizikából New Yorkban doktorált. A hatvanas évek óta a New Yersey-i Se- ton Hall egyetem tanára. Most két könyve is megjelent az Ecclesia Kiadó gondozásában. Az egyikben egy már nagyon sokszor és sokféleképpen felvetett és tárgyalt alapkérdésről gondolkodik a szerző, a kötet címe : Isten és a kozmológusok. A másik Az ország kulcsai címmel jelent meg. Az Újszövetségi Szentírásban olvashatjuk a „mennyek országának kulcsai” kifejezést. Ez a Szentírás egyik legfontosabb, ám leginkább félreértett és félremagyarázott fogalma. A szerző szerint Jézus Krisztus nem véletlenül mondta ezt, amikor Pétert, és vele a mindenkori Péter-utódot megerősítette a rábízott hivatalban. Ám ezzel kapcsolatban nem csak a saját véleményét mondja el, hanem ismerteti az olvasóval a kulcsok kultúrtörténete mellett a régebbi elméleteket is. Válás után Pierre Maurice egy regényben ír a válás gyötrelmeiről, melyből jut bőven mind a gyermeknek, mind a felnőttnek. Jogában áll-e az anyának és feleségnek otthagyni gyermekét és férjét, miközben saját boldogságát keresi? Lehet-e boldog bárki mások boldogtalansága árán? Jogában áll-c a szülőnek megtagadni gyermekétől Istent? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a francia szerző. A fordulatos, szép történet hősnője sok könny és szenvedés árán jut el a válaszhoz, melyben a szeretet a kulcsszó. Bármennyire szélsőséges és képtelen is a történet, mégis magával ragadja az olvasót. Megsiratjuk a kisfiút, aki elvált szülők gyermekeként pap nem lehet, élete helyett halálát áldozza Istennek. Drukkolunk a barátnak, hogy térjen meg az Úrhoz, és hogy a szenvedő édesanya találja meg végre nyugalmát, békéjét Istenben. (A könyvek Miskolcon a Glória Kegytárgykereskedésben -, Mindszent tér 10. - vásárolhatók meg.) Hírek • Tállya (ÉM) - A Magyarországi Evangélikus Egyház Kossuth Lajos születésének 190., halálának 100. évfordulója alkalmából országos emlékünnep-sorozatot rendez. Ennek egyik programja szeptember 13-án, vasárnap délután négy órakor kezdődik Tállyán. Az alkalomból hálaadó istentiszteletet tartanak, ahol Szebik Imre evangélikus püspök hirdet igét, és az ünnepi közgyűlésen előadásokkal, emléktábla koszorúzással is emlékeznek Kossuth Lajosra. Az evangélikus Kossuthról Fabiny Tibor teológiai professzor, a politikusról Jeszenszky Géza külügyminiszter tart előadást. • Ncmesblkk (ÉM) - Kápolna épül Nemcsbikken. A római katolikus közösség kis templomának tető- szerkezete az idén elkészül, ám még rengeteg munka van hátra. S lassan elfogy az a kis pénz, ami az eddigi adományokból összegyűlt. Ezért kérik, hogy aki tud, és szeretne segíteni, tegye azt meg. Az OTP 656-6239-es számlaszámra befizetett összegek a ncmesbikki római katolikus egyházhoz érkeznek. • Miskolc (ÉM) - A Belvárosi Református Egyházközség cserkészcsapatot szervez. Szeretettel várnak minden általános- és középiskolás fiatalt, azokat is, akik nincsenek megkeresztelve, de keresik az utat, és majd később döntenek úgy, hogy Istent, a hazát s embertársaikat szeretnék szolgálni. Jelentkezni lehet Szabó Sándor lelkésznél, a Református Székházban (Kossuth u. 17.) • Miskolc (ÉM) - Toborzót tart a 19. Bükk Cserkészcsapat. Tagjaik sorába várják a hangszereken játszó, a népitáncot, fafaragást kedvelő, illetve angol nyelvet tanuló általános- és középiskolásokat. Jelentkezni lehet a 3.Sz. Általános Iskolában Tóth Máté 7. osztályos tanulónál, vagy a Herman Ottó Gimnáziumban Tóth Arnold 2. osztályos tanulónál. „A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ó szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat. De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.” (Máté 12,35-36) Volt egyszer egy kápolna... Erdőbénye (ÉM) - A református templom nemrégiben volt kétszáz éves. A római katolikus templom sem „fiatal” már, elmúlt néhány évtized azóta, hogy Szent György tiszteletére felszentelték . Minden év áprilisában hatalmas tömeg gyűlik össze a templombúcsúra,' a sátraktól a buszok is alig fémek el. Régebben azonban egy másik búcsút is tartottak a faluban. Szent Anna napján. Hiszen a községnek volt egy 1876-ban épült kis fürdőkápolnája, ugyanolyan becsben, mint a többi templom. Ám az épületet a '70-es évek elején látták utoljára. Aztán egyszer- csak - bármilyen furcsa - szőrén- szálán eltűnt...Hogy ellopták volna, az nem valószínű. Sokkal hihetőbb, hogy valamiféle dózer a földdel tette egyenlővé. (...porrá lett.) Mégpedig a bényciek tudta, s még inkább engedélye nélkül. A legfőbb gyanúsított a katonaság... Csizinszky György több mint tíz éve a falu plébánosa, úgy gondolta, itt az ideje, hogy kezébe vegye a kápolna sorsát. Hiszen a hívek nagyon szeretnék viszontlátni. Már felvetették azt is, hogy legalább menjenek ki a búcsú napján a kápolna helyére. Erről viszont a plébános azt mondja, nem tart majálist mise helyett... írt hát egy levelet az illetékes parancsnoknak, melyre a Magyar Honvédség Fenntartási és Elhelyezési Főigazgatóságáról érkezett a nemleges válasz. Nem tudnak a kápolnáról. amikor 1966-ban a megyei tanácstól átvették a területet, ilyen tétel nem szerepelt a leltárban. Egyébként pedig anyagi lehetőségük sincs arra, hogy új templomot építsenek. A plébános a következő borítékot Für Lajos honvédelmi miniszternek, címezte. írt a szóbeli ígéretről, mely szerint a parancsnokság egy másik helyen felépíti a a kápolnát. S írt meglepetéséről, hogy a parancsnok úr nem ismeri el, hogy ők bontották volna el az épületet. Indokként a következőket hozta fel a plébános: „1. A legvadabb időben sem államosítottak templomot. 2. A mi községünk semmilyen körülmények között nem engedte volna egy civil vállalatnak, hogy dózerrel eltolja a számukra annyira kedves épületet. 3. Önök is jól tudják, hogy abban az időben honvédségnek nem lehetett temploma, ha volt is, raktárnak működtették, ezért is nem szerepelhet a leltárban. 4. Az egész község úgy emlékszik, hogy a honvédség bontotta el a fürdőkápolnát.”... A miniszter úr válasza még nem érkezett meg. De mindenképpen csoda lenne, ha a honvédelmi minisztérium felépítené a Szent Anna-kápolnát. Csodák márpedig vannak... Görög katolikus lét Kárpátalján Tiszául hely (ÉM - Kálmán Kata) - Kárpátalja görög katolikusai 1990 tavaszán kapták vissza a lehetőséget vallásuk gyakorlásához. A hitélet újraéledése azonban nem volt könnyű. Kevés a pap e térségben, sok helyen a templomok, parókiák állapota nagyon leromlott. A - tiszaújhelyi paróchus, István atya Magyarországról települt át Kárpát- aljára.- Hogyan fogadták a Magyarországról jött papot és családját?- Mindenképpen örültek, hiszen oly hosszú idő után újra megindulhattak a rendszeres szertartások. Voltak, akik azonnal befogadtak, sokat segítettek, de akadtak olyanok is, akik sokáig bizalmatlanul figyelték az „idegenből” jött papot. Ehhez hozzájárult fiatal korom is.- Hogyan tudták megőrizni vallásukat az emberek a tiltás hosszú évei alatt?- Ez nagyon változó. Településenként és egyénenként egyaránt. Volt; ahol a régi pap titokban háznál keresztelt, esketett. Voltak, akik azt mondták, hogy ők katolikusok, és mivel nem járhattak görög templomba, jártak a rómaiba. Mások a pravoszlávokhoz jártak, mivel az ő szertartásuk hasonlít a legjobban a görög katolikusokéra. Ismerek olyan bácsit is, aki lelkiismeretes templom járó ember volt, de a negyven év alatt nem ment el máshová, s amióta kinyitották a görög katolikus templomot, minden misén ott van.- A papi hivatásnak vannak-e itteni különleges sajátosságai? Gondolok itt arra, hogy nem idevalósi, hogy több nemzetiségű a falu, s nem utolsósorban a múlt örökségére.- Hát igen! Sajnos ukránul még nem tudok jól, pedig sokszor szükségem lenne rá. Ilyenkor segítséget kell kérnem. Ma már a korábban magyarként számontartott falvak is sokszor több nemzetiségűek. Ez az emberek között nem okoz különösebb feszültséget, de így vannak olyan görög katolikusok, akikhez nem tudok elérni a nyelvi nehézségek miatt. A szertartásokban néhány ekténiát (könyörgést) szláv nyelven mondok, de ez mégsem olyan, mintha saját nyelvükön is misézhetnék. A legtöbb plusz feladatot azonban a múltból fakadó nehézségek leküzdése jelenti. Az öregek még vallásos környezetben nőttek fel, s legtöbbjük örömmel tért vissza egyházunkhoz. A gyerekek „megnyerése” igazán jól sikerült. Büszkén mondhatom el, hogy gyerekeink 90 százaléka hittanos. Rendszeresen és szívesen járnak az órákra. Hat faluban végzem a hitoktatást, összesen 480 gyerekkel foglalkozom. Ez azért is nagy jelentőségű, mert a középosztályhoz gyakran csak gyerekeiken keresztül ér el az egyház. Nemrégiben kerékpártúrán voltunk Magyarországon egy csapat hittanos- sal. Nagy élményt jelentett nekik, hiszen legtöbbjük most lépte át először a határt. Nem beszéltünk még a nehéz anyagi körülményekről. Itt a papi hivatás kiegészítője a karitatív munka. Rendszeresen kapunk segély- csomagokat otthonról és külföldről. Nagy szükség is van rá! Most kaptunk iskolatáskákat, amit a pedagógusok segítségével szét tudunk osztani a rászoruló gyerekek között.- Ha lassan is, de azért javulnak a feltételek...- Valóban. Mátyfalván jól halad a templom helyreállítása, s itt Tisza- újhelyen megkezdődött az új parókia építése, mivel a régi lassan életveszélyessé válik. Ezek jelentősége azonban nem tárgyi mivoltukban van. A lényeg az a lelki erő, ami ezek létrehozása közben megmutatkozik az emberekben. Az igazi eredmény a közösségek összefogása, ahol minden ember érezheti, hogy rá szükség van, hogy tennie kell falujának, nyelvének, egyházának fennmaradásáért és gazdagodásáért. Ez az egyik legfontosabb feladatunk - itt tartani az embereket -, mivel a külföld (így Magyarország) „csillogása” csábító. Abban bízom, hogy Isten segítségével, a Szentlélek ereje által sikerül felelős hívő keresztény közösségeket létrehoznunk, ahol érdemes és lehet teljes életet élni. Ikonosztázion a falusi házban Kázsmárk (ÉM) - Görög katolikus templom nem volt a faluban, közösség viszont igen. Egyre nagyobb lett hát az igény arra, hogy az ő felekezetűknek is legyen egy helye, ahol vallásukat megfelelő körülmények között gyakorolhatják. Ezért vettek meg 1987-ben egy falusi házat, s ennek folyamatos átalakításával elkészült a görög katolikus kápolna, melyben szép ikonosztáziont is felállítottak. Azóta a száz tagú közösség vasárnaponként, illetve kétszer hétköznap is, kedden és csütörtökön hallgathat misét, illetve a gyerekek vehetnek részt hittanórán. Idén az egyik addig üresen álló szobának is találtak hasznosítási lehetőséget. „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” alapítvány támogatásával cigány fiatalokat és felnőtteket oktathat lelkészük, Pet- rasevits Dénes. Falusi házból Ült a kápolna SfeHteú Senki nem tudná már megmondani, mikor került Forróra az evangélista Szent János szobra. Évtizedek óta ott állt a faluvégi ház előtti kis kápolnában. Az arra járók kalapot emeltek előtte, az asszonyok keresztet vetettek, a gyerekeket arra tanították, hogy hangosan köszönjenek a Szentnek. Senki sem bántotta még a legvadabb vallásüldözés idején sem. Túlélt két háborút, frontot, forradalmakat. A szobor épségben maradt. Pedig nem védték különösebben. Nem is volt rá szükség augusztus 7-ig. De azon az éjjelen eltűnt a szobor. Csak feltételezni lehet, mert később fedezték fel a bűncselekményt, hogy ugyanazon az éjszakán lopták el az abaújdevecseri templomból Szent László fából készült szobrát is. Itt nehezebb dolga lehetett a tetteseknek, be kellett törni az ablakot, a talapzatról lefeszíteni a szobrot. Bár a megmaradt részek állapota azt sejteti, hogy a korhadt faszobor a bűnözők kezében semmivé lett. Hogy miért történt mindez? Csak találgatni lehet. A rendőrség egyelőre csak annyit mondhatott, hogy a helyszínen sikerült ujjlenyomatokat azonosítani. A nyomozás érdekében a gyanúsítottakról semmit nem mondhattak. Viszont a Szent János-szobor megkerült. A halmaji út kázsmárki elágázásánál találtak rá augusztus 18-án. Még csak nem is takarták le, mintha kitették volna az út szélére, hogy találjanak rá. Megijedtek volna a tolvajok? Az enyhítő körülményben bíznak? Nem tudtak mit kezdeni a szoborral? Mindezekre a bíróságon válaszolnak majd. Az evangélista szobra visszakerül a régi helyére. A kápolnára vasrácsot szerelnek. így talán megvédik a bűnözőktől a szentet. Dicsérjétek az Urat! Liturgikus hittankönyv Mi a liturgia? Mi a szertartás? Hogyan vetünk keresztet? Melyek a templom fő részei? Mire szolgál az oltáriszentség és az ambo? Minek a jelképe a stóla? Mire emlékeztet a kereszt és a gyertya? Mik azok a szentelmények? Mit jelent a hamvazás, a balázsáldás, a bérmálás? Mi a búcsú? Mit jelképez a galamb, a lángnyelv, a pálmaág, a liliom? Csak néhány kérdést idéztünk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottságának nemrégiben megjelent Dicsérjétek az Urat! című liturgikus hittankönyvéből. Ezeket a kérdéseket nemcsak a gyerekek tehetik fel, nagyon sok felnőtt sem tudja a pontos választ. A szerző, Mándy Zoltán miskolci plébános harminc fejezetre osztotta a tankönyvet. A liturgiával, az imádsággal, a templommal, a szentmise liturgiájával foglalkozó részek után sorra veszi az egyházi év jelentősebb eseményeit. Külön fejezetet szentel az advetnak, a karácsonynak, a nagyböjtnek. A húsvéti Szent Háromnapra és a húsvéti időre három lecke jut. Ezt követően Szűz Mária és a szentek tiszteletéről, majd a szentségekről, az egyházi művészetekről olvashatunk. Minden lecke után kérdés-felelet formájában összefoglalja a leglényegesebb tudnivalókat, majd a témához kapcsolódó éneket, Szentírás-idézetct és feladatokat közöl. így például a Szűz Mária és a szentek tisztelete című olvasmány után megtanulják a gyerekek a Boldog- asszony anyánk... kezdetű éneket. Házi feladatként kaphatják a védőszentjük életrajzának megismerését, az Úrangyala imádság megtanulását. Az egyházi művészet kapcsán elemezik Michelangelo, Rafaello vagy más híres művészek egyházi tárgyú alkotásait. A szentségek megismerése után megtanulják a hét szentség jelképeit. A tankönyv értékét növeli, hogy a leckék után betűrendben közli az ismeretlen fogalmak magyarázatát, az idegen kifejezések jelentését. A közérhető nyelven megfogalmazott rövid olvasmányok nemcsak a hitoktatók munkáját könnyítik meg, hanem segítséget adnak önálló tanuláshoz is. A hetvenezer példányban megjelent tankönyvet a kegytárgykereskedésekben találják meg az érdeklődők, vagy megrendelhetik a kiadótól.( Egri Főegyházmegye, Eger, Széchenyi u.l.) Az oldalt összeállította: Dobos Klára és Filip Gabriella
