Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
1992. Szeptember 9-, Szerda Abaúji Tájakon ESZAK-Magyarország 5 Hatszemközt - gondokról A fajgyűlöletről is szó esett O.L.: - Itt velünk szemben van a Bársony presszó. Csak akkor van benne zártkörű rendezvény, ha cigány megy be. Ezt fajgyűlöletnek nézem. K.J.: - Igen! Levelében a PHRALIPE kérte, hassunk oda, hogy az emberi módon, tisztességesen viselkedő, szórakozni vágyó cigányfiatalokat ettől a lehetőségtől, csupán személyes megítélés alapján az étterem vezetője ne fossza meg. A hivatal ugyancsak levélben fordult az étterem vezetőjéhez. Megismételtük a leírtakat és hozzátettem: a kérést én is megerősítem és természetesnek veszem, hogy az emberek bőrszíne nem lehel válogatás alapja. Ki hogy válogat Megjött a válasz, mely szerint: „ A cigányfiatalok észrevételei nem helytállóak... Én is, mint ön említette, nem tartom magam ahhoz, hogy bőrszín szerint válogatom meg a diszkóba jövő fiatalokat, de emberi magatartást kérek. . Tisztelcltudást és rendezett öltözéket. Sajnos, azokat a cigányfiatalokat kénytelen vagyok kitiltani, nem beengedni, akik mások testi épségét veszélyeztetik, verekednek, öltözetük nem megfelelő, piszkos, és nem megengedhető hangon beszélnek még a személyzettel sem. Az a cigányfi- atal, aki rendszeresen tisztelettudóan viselkedik, bármikor bejöhet a rendezvényekre. Őket eddig is beengedtem.” KJ.: - Az Észak-Magyarországhoz elküldött levél tartalmából egyértelműen kitűnik - és hát erről itt hatszemközt beszélgettünk is -, hogy azt nem Orgona Lajos írta. Ezt ő is elmondta. Viszont szomorúnak tartom, hogy egyes emberek és csoportok felhasználták céljaik érdekében a PIIRALIPE-t és ebben a szervezet képviselője részt vállalt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a másik szervezet, a Magyar- országi Cigányok Igazságszövetségének képviselője nem azonosult ezzel. A PHRALIPE képviselője nem a reális és a teljes, nem a pontos kép ismeretében vállalkozott az aláírásra. Gondolni sem merek arra, hogy a levél értelmi szerzői, illetve írói valamilyen formában is kötődhetnek a polgármesteri hivatalhoz. Vagy talán mégis? Hárman ugyanarról Encs (ÉM-Faragó Lajos) - Abaúji tájakon című állandó oldalunkon a mai napon a tájegység sajátos gondját tűztük napirendre, nevezetesen azt, hogy a cigányság mennyire számíthat a helyi vezetés megértésére, támogatására. A maratoni beszélgetés így is sokféle önállónak tűnő témát érint, ám a résztvevők ugyanazok. * Hatszemközt vagyunk: Orgona Lajos, a PHRALIPE Független Cigányszervezet encsi tagszervezetének elnöke, Krózscr János, Encs város polgármestere és az Észak-Magyarország újságírója. Orgona Lajos levelet írt szerkesztőségünkbe, kijelentve: „írásom tartalmáért -névaláírássalfelelősséget vállalok.” A „tartalom” megbeszélésére ültünk le hármasban a polgármester úr irodájában. O.L.: - Az etnikai kisebbség érdekében írtam, hogy az encsi önkormányzat, a polgármester úr nem tesz eleget az ígéretének... Azóta is sokan kérnek segítséget. A hivatal dolgozói csinálják a környezettanulmányokat, de a két cigányszervezet vezetőit meg sem kérdezik... K.J.: - A hivatal dolgozói számára kiadott utasításom szerint a szociális kérelmeket a két cigányszervezet vezetői, amennyiben megjelentek, véleményezték. Ezt ők aláírásukkal is igazolták. K.J.: - Sajnálatosan kell megfogalmaznom, hogy Orgona Lajos sokszor nem józan állapotban jött cl a testületi ülésekre. Hozzászólásából á lényeget nem mindig sikerült kiszűrni. A választásokat megelőzően többfelé jártam. A bizonytalan gazdasági helyzet ismeretében nagyon visszafogott politikát folytattam. Csupán egy nagyon lényeges ígéretem volt: elviselhetővé tenni a lakosság egyre nehezedő terheit. Ezt teszem! A munkaterv készítése előtt minden szervezettől, a PHRALIPE-től is Ilyen „házakban" is élnek családok O.L.: - Kértem a polgármester urat három hónapja, hogy a kisebbség ügyét tűzzék napirendre. Ez a mai napig nem történt meg. Gyerekes családok vanak, ugyan még nem szakadt rájuk a ház, de lakáshoz mégsem jutottak. K.J.: - A lakáshozjutás feltételeit jogszabályok írják elő, amelyek alól senki sem lehet kivétel. Meggyőződésem, hogy az utóbbi idők kértünk javaslatot. Nem kaptunk! A 92-es munkaterv tárgyalásakor Orgona Lajos valóban felvetette, hogy tűzzük napirendre a kisebbség helyzetét. A testület úgy döntött, hogy a jelenlegi helyzetben a cigányság körülményeivel csak megfelelő előkészítés után szabad, lehet érdemben foglalkozni. Amikor felkeresett egy fiatalasszony- ka a lakása állapota miatt, még aznap kimentünk. Felvételeket készítettünk az áldatlan állapotokról, a műszakiakkal gyorsan elkészíttettem egy rajzot... Ismeretes azonban, hogy a szolegdemokratikusabb lakásigény- kielégítése történt meg legutóbb nálunk az 1991-es kérelmek elbírálásakor. É.M.: - Véleménye szerint mégis, kinek kell ezügyben még valamit, még többet tenni? O.L.: - Az önkormányzatnak! Ha például valakire rádől a lakás, ki felel érte? Az önkormányzat! ciális lakások építésére vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztették. A költségvetésből csak 50 ezer forint támogatás nyújtására van lehetőség. Azt tanácsoltam a PHRALIPE vezetőjének, hogy keressek meg azokat a szervezeteket, személyeket, amelyek, akik tudnak segíteni. Átadtam ehhez a fotók egy példányát is. O.L.: - A fotókat felvittem a Roma Parlament elnökéhez és azt a választ kaptam, hogy csak akkor tudna a Népjóléti Minisztériumnál intézni valamit, ha az önkormányzat is tud pénzt biztosítani. Napirenden nem szerepelt Vélemények a szociálpolitikáról É.M.: - Polgármester úr! Az önkormányzat mit tett a választások óta az etnikai kisebbség érdekében? K.J.: - Makadámutat építettünk. Megcsináltattuk az árkot. Kezdeményeztük lakások építését, de erre az önkormányzatnak nincsen pénze, az ottlakók pedig nem képesek megteremteni azokat a feltételeket, amelyek esetén hitelhez jutnának. Nagyon nagy az az összeg, amit megkapnak, de a segély is sok esetben a kocsmában folyik el(le)! A munkanélküli ellátás megszűnését követően biztosítható 4(XK) forint szociális juttatás a munkaügyi kirendeltség határozatain alapul és ezt a polgármesteri hivatal semmiféle javaslattal nem befolyásolhatja. Kizárt ennek folyósítása alól az a személy, amelynek családjában az egy főre eső jövedelem az 5800 forintot eléri vagy meghaladja (családi pótlék, anyasági segély, gyermektartás stb.). O.L.: - Ezelőtt, amikor munkalehetőség volt, az összespórolt pénzéből vett valaki egy tévét. Erre a hivatali dolgozó azt mondja, hogy már nem kaphat támogatást. Kérdezem, ha eladja a tévét, akkor majd jár neki segély? KJ.: - Lajos! Szánjunk rá egy hétvégét. Jöjjön be, nézzük át együtt a környezettanulmányokat. Ha egy esetben is pontatlannak tarja a felmérést, az érintett dolgozót fe- gyclmileg felelősségre vonjuk...De menjünk tovább! Meggyőződéssel vallom, hogy ilyen szociálpolitika a térségben még egy nincs, ahol ennyi juttatást ad az önkormányzat. Annak ellenére, hogy a város helyzete súlyos! Vannak viszont olyan kérések, amelyeket nem lehet támogatni. Olyan magatartásformákat - ezeket nem kell magának, Lajos mondanom-, amit tapasztaltunk például nagypénteken, amikor bejöttek ide, hogy a posta fizesse ki azt a pénzt, ami még meg sem érkezett...így is lehet viselkedni, meg úgy is, hogyha valaki bejön ide, szépen elmondja a gondját és ha lehet, orvoslást talál. Ha csak kisebb mértékben is. 1990-ben 8 millió 700 ezer, 1991-lien 16 millió 408 ezer forintot fizettünk ki szociális támogatásra. Ez az összeg 1992-ben feltehetően eléri a 18-20 milliót. És nekem nem csak az etnikai kisebbség ügyéért, hanem a város hétezer lakosáért kell munkálkodnom! Fügöd, Gibárt, Abaújdevecser és természetesen Encs állampolgáraiért. A lakosság összlétszámához viszonyítva a cigánylakosság aránya 11-11,5 százalék. Ezzel szemben az összes szociális juttatások 25-24 százalékát a cigányok kapják. A jövőben ezt természetben, ruhát, cipőt adva akarjuk biztosítani. Azt tapasztaljuk, hogy egyes szociális juttatások lefolytak a torkokon. Gyakorlatilag a kocsmában, az italboltban „hasz- nálták” fel. Minden általános iskolai tanuló ingyen kapja a tan szerét. Az étkezési fizetése alól a nehezebb helyzetben lévő családok gyermekei teljes mértékben mentesülnek. Már két éven keresztül 8-8 napos életmódtábort szerveztünk csak cigány- gyerekek részére, vagy az ő részvételükkel is. Ruhajuttatásban is részesültek a Caritas és a Vörös- kereszt szervezeteken keresztül. Munkatársaink kezdeményezésére, felméréseink után 15 fő kap a cigánylakosok közül havonta 5540 forint járadékot. Ez számukra évi közel 1 millió forintot jelent. Itt a tejjegy is. Az igénylők több mint fele cigánycsalád. Már a kiadását megelőző napon erőszakosan, agresszíven tolonganak érte. Az egésznek a rákfenéje abban van, hogy hozzászoktak -tisztelet a kivételnek-, hogy mindent készen kaptak és nagyon keveset tesznek. A képviselőtestület nevében is visszautasítom a levélben említett vádakat. Nagyon lojálisak vagyunk a kisebbséggel szemben. Ha közérdekű közvéleményku- tatásra kerülne sor, megfogalmazná a város más beállítottságú lakossága, hogy milyen ellenszenv tapasztalható a képviselőtestülettel szemben. Éppen azért, mert a cigánysággal így foglalkozik. Mit tehetne a cigányság? É.M.: - A cigányság mit tehetne,hogy ne csak várjon, kérjen, követeljen, henem, adjon is? O.L.: - Nézze uram! Mit tehet a cigányság? Most mit tud tenni? Semmit! K.J.: - A PHRALIPE nevében munkatársaink megfogalmaztak egy kérelmet azért, hogy mezőgazdasági, kertészeti, gyógynövényismereti, kosárfonó tanfolyamot szervezzenek, a cigányklubba színestelevíziót vásároljanak... É.M.: - A pályázat révén kaptak 60 ezer forintot, de nem a fenti célokra használták fel. Elmentek Egerbe a Szépasszony-völgyébe és egy nap alatt odalett a pénz. O.L.: - És ha elvégzi a gyógynövénygyűjtői tanfolyamot? Nem végezheti el, mert nincs meg hozzá a nyolc általánosa. A kosarat is hol adja el? Olyan is van, aki nem alkalmas erre a mukára. Ki akar segíteni? É.M.: - És aki most jár az általános iskolába, az befejezi a tanulmányait? KJ.: - Sajnos, sokan vannak, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát. Annak ellenére, hogy az iskolában mindent elkövetnek, hogy ez sikerüljön...A nagyon régi közmondást kell egyértelműen megfogalmnaznom: segíts magadon, az Isten is megsegít! Ezt a magadon való segíteni akarást nem tapasztalom. A cigánylakosság körében, sajnos -tisztelet a kivételnek- nagyon sokan -a PHRALIPE képviselőjének a szavaival élve- arra várnak, hogy az önkormányzat oldja meg az ók saját feladataikat. Erre viszont az önkormányzat, anyagi lehetőségek hiányában képtelen. Nem kell messzire menni. A Béke utcában csak szét kell nézni. Annak ellenére, hogy próbáltuk szervezni, mindenki tegye rendbe a saját környezetét...Konténert biztosítottunk, szemét- szállítást... Kértem Orgona Lajost, írják össze, kiknek van a cigány lakosság köréből szakmai képzettsége. Adjanak támpontot, hogy az átképzésüket megoldjuk. A mai napig nem kaptam meg. A munkaügyi szolgáltató kirendeltségével rendszeresen tartom a kapcsolatot. Ha eljönnek fogadónapokra, tisztelettel fogadom és tájékoztatom őket, milyen lehetőségek vannak az elhelyezkedésre. Közhasznú munkakeretet éppen azért kértem, hogy tudjam esetleg ezt a munkát kiajánlani. Viszont éppen a Béke utcai lakók közül fogalmazták meg, hogy ne járassam le őket azzal, hogy közhasznú munkát ajánlok nekik. Éppen egy új építkező, aki nem tudja fizetni a költségeket. Nagyon sokan vannak, akik otthagyták önkényesen a munkahelyüket, mondván: ha kevesebbet is kapnak, de biztosat! Nem kell bejárni Miskolcra, nem kell érte dolgozni! Nagyon sokan seftelnck, a piacon egyebet sem látni. Mikor jön a segély? O.L.: - Sok mindenben nincs igaza a polgármester úrnak. Konténer nálunk nincs. A szemetek a ház, a kert végén vannak, mert ebbe a részbe nem vettek kukákat. K.J.: - A konténereket még a tanács vette. A város lakói pedig mindenütt saját maguk megvették a kukákat, csak ebben a városrészben nem. Addig, amíg a hosszabb munkaviszonnyal rendelkező állampolgárok az eddig végzett munkájuk alapján kapják az ellátást -és ezt gondolja végig Lajos, ha nem igaz, mondja meg-,ezzel ellentétben igen sok cigánycsalád kap az államtól, az önkormányzattól most is olyan anyagi támogatást, ami vetekszik azzal, amit valaki 25-30-40 éves munkaviszony alapján kap. El kell menni Lajos, amikor jön a családi pótlék, amikor jön a munkanélküli segély...El kell menni a posta elé. El kell menni a kocsmába. Ezt maga nagyon jól tudja. Én is járok a kocsmába, de tudja, hogy miért. Ezt már magának megmondtam. Azért, hogy beazonosítsam, hogy ha legközelebb fogadónapon idejön, segélyt kér .akkor tudjam neki mondani, hogy hopp(!), mi ott találkoztunk. Cigánygyerekek az encsi közművelődési intézmények által szervezett nyári, végardói táborban Mindig nagy sikerrel lépnek fel a hernódvécsei Hideg szél cigányegyüttes tagjai.
