Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
1992« Augusztus 6., Csütörtök Zemplén Tájain ESZAK-Magyarország 5 Azt beszélik a városban, hogy... Látványosságok a várban . . . valami baj van a szerencsi Huszárvár Hotel körül. Mint azt sokan tudják, kihasználatlanul áll mar jó ideje, s a Szerencsre érkező turisták, vendégek — a néhány fizetővendég-szobán kívül — nem tudnak hol megszállni. Azt is beszélik, hogy maga a polgármester is érdekelt (anyagilag) valamiféleképpen a várügyben .. . Ennek néztünk utána, kérdezvén a polgármestert; — Valóban így van? — A tipp nem is rossz! — mondja Magda Gábor. Persze, komolyra fordítva a szót, ha valamilyen üzletbe belépnék, azt nem itt Szerencsen tenném. Úgyhogy a válaszom az: semmilyen anyagi érdekeltségem sincs a hotel témában. — De mi van ezzel a hotellal? Mikor vehetik ki a szobákat az itt megszállni kívánók? — A történethez hozzátartoznak az előzmények is, így előbb erről néhány szót. Azt tudni kell, hogy a vár eddig a megyei ön- kormányzat tulajdonában volt. Egy hónapja került át a szerencsi önkormányzat tulajdonába. A régebbi üzemeltető, a Borsod Tourist egy évvel ezelőtt hagyott fel az üzemeltetésével, mondván, nem gazdaságos vállalkozás ez nekik. Ők egyébként minden ellenszolgáltatás nélkül „laktak” benne, s meglehetősen „lelakott” állapotban hagyták el a hotelt. Akkor született meg az elhatározás: valamit tenni kell ez ügyben. Pályázatot hirdettünk meg a hasznosításra. Nem sok jelentkező • volt, hiszen nem kifizető üzletnek tűnt a szálloda. Mindenesetre most egy osztrák úr is jelentkezett, aki a bérleti díjat „visszaforgatná” a városba. — Ezt hogy kell érteni? — Ml azt szeretnénk, ha a vár kiadásával egyetemben a helyi fürdő gondja is megoldódna. A vállalkozó 35 évre venné bérbe a hotelt, s a fürdőt is felújítaná ebből a pénzből. Minderről már született egy megállapodás, mely- lyel az önkormányzat is egyetértett. Hangsúlyoznám, ez még csak egy megállapodás, amely nem a végleges szerződést jelenti. — Miért nem tudtak erről a lakosok, hiszen elképzelhető, éppen ezért vannak különféle szóbeszédek az üggyel kapcsolatban ... — Mivel még semmi nem volt biztos — egyébként minden részlet még ma sem végleges —, addig nem jó valamiről információkat adni. Én nem szeretném illúziókban ringatni a lakosságot, ezért nem propagáltuk a várral kapcsolatos tárgyalásokat. De ha már itt tartunk, elmondanám, hogy a napokban járt itt az osztrák vállalkozó banki szakemberekkel feltérképezni a helyszínt, a körülményeket. Ö mondotta — ha minden jól megy — már az ősz során szeretné a hotelben 15 —20 embernek való szállást biztosítani. Fönt a füzéri várban A festőién szép zempléni táj egyik ékessége a romos füzéri vár. Az Országos Műemléki Felügyelőség most úgynevezett állagmegóvást végez a történelmi falak között. Ha elkészül, remélhetőleg sok turista látogatja majd meg az értékes műemléket. Fojtón László felvétele Sárospatak (ÉM — KL) Ha csökkent is a vendégjárás a történelmi nevezetességben bővelkedő Sárospatakon, az ott megforduló idegenek nem mulasztják el megtekinteni a város legjelentősebb műemlékét, a hajdani Rákóczi-várat. Az elmúlt évek során nagy jelentőségű feltárások, és nem kevésbé jelentős res- taurációs helyreállítások történtek a nagy múltú épületen. Ennek eredménye, hogy újabb és újabb részletek váltak isméi te, látogat- hatóvá az egykori fejedelmi kastélyon. A kiállítások, tárlatok mellett olyan jelentős építészeti emlékek is megtekintésre érdemesek, mint többek között a Sub Rosa-terem, vagy a Lorántffy-szárny különböző építészeti részletei. De élményt jelent a vár hajdani „magjának”, a Vöröstorony néven ismert építménynek a megtekintése is. Aki ezt is végigjárja, az megismerkedhet annak legalsó szintjén a sziklába vágott, több, mint 20 méter mélységű, a néphagyomány alapján ma is kaszás- kútnak nevezett víznyerőhellyel. A Lorántffy-szárny megépítése után ezt a kutat, amely korábban a földszinten lévő konyhát látta el ivóvízzel, használaton kívül helyezték. Az 1500-as években létesített kútról aztán az a legenda terjedt el, hogy oldalaiba kaszákat építettek be, s a kivégzésre szántakat ebbe dobták bel I. Nem kevésbé nevezetes a Lo- rántffy-szárnyban lévő kút sem. Ezt az 1600-as évek közepe táján létesítették. Használatáról maga I. Rákóczi Ferenc is utasításokat adott. Bár a későbi „gazAz ősi vár belső udvara. dák' azt a kutat megszüntették, a vár restaurálása során azt ismét feltárták, s különlegesen kiFojtán László felv. képzett kovácsoltvas szerkezettel kiegészítve tették megtekinthető- vé, látványossá. Tállyai népdalosok ,,Az ének szebbé teszi az életet, - az éneklő a másokét.” Tállya. (ÉM — F. L.) — A szőlő megköveteli ia törődést. Ellátja munkával a gazdát, de örömre, dalra lis fakaszt. Nemcsak [szüretkor. Egy üttm u nkálkodásra, együtténeklésre serkent. Külünö- sen a jó bor. Az olyan, amelyik Tállyán és környékén terem. Mégis, nem egy pincéből, hanem egy nyugdíjas pedagógus, Schneider Imréné fejéből „pattant ki” az öltét 1986-ban: szükség volna egy népdalkörre meg egy citera- zenekarra. A nemes célra íki.sze- melte kolléganőjét — Kálmáné Novák Margitot. 'Tudta róla, hogy Patalkon szerzett tanítói diplomát, hogy évek óta énekel a szerencsli pedagógus kórusban, s hogy szőlőtermelő, aki együtt verejtékezik a falu lakóival, s akit tanítványai és a szülők is szeretnek, becsülnek. — Kedves Margitka! Hogyan született meg a „mesés valóság?’. Az, amilyennek népdalkörüket ön most jellemezte?; — 1986. február elején 14 fővel alakult meg a tállyai népdalkor és citerazenekar. Ma 26-an vagyunk. Amikor Éviiké — Schnei- derné — „kiválasztott”, szabód- tam, de a hosszas rábeszélés után vállaltam. Megindult a szervezés, majd húrom hónapi közös dalolás után önálló műsoros estet adtunk a faluban. Bemutatkozásunkat kétkedve fogadták, de a tanácsi vezetés segített. Ruhát kaptunk, hangszereket és a községi ünnepélyek rendszeres szereplői lettünk .. • — Felfigyeltek ránk a szomszédos falvaikban is. Monokon hó rom alkalommal mútatkoztunt be. Többek között akkor is, amikor Németh Miklós volt miniszterelnök járt itt. Az országban sok helyen szerepeltünk már: Szombathelyen, Gyulán, Gyomron, Füzérkomlóson, Sárospatakon ... Van már 9 emléklapunk, 3 első helyezésünk, 4 díjazott helyet igazoló lapunk... Azon kívül vázaerdőben éleik itthon, mert nincs olyan hely a közösség számára, ahol ezeket elhelyezhetnénk. — A sok és jelentős sikerek közül melyek voltak a legemlékezetesebbek? _ 1991. novemberében a Magyar R ádió felvételt készített velünk. 1992 áprilisában meghívtak bennünket a Magyar Rádió Népdalkörök Pódiumának záróhangversenyére, hiszen bejutottunk .aa ország hat legobb dalosai közé. Ugyancsak ez év januárjában Romániába, Múramarosszigetre kaptunk meghívást. Szponzorokat kerestünk, találtunk és kiutaztunk. Felléptünk Szatmárnémetiben, ahol a zeneiskola színháztermében 400—500 fő előtt másfél órás műsort adtunk. Ajándékként vittünk 50 csomagot. Tartalmuk 3 decis 5 puttonyos aszú, egy hollóházi porcelán sörös pitlíiik és benne Hegyalja sós ropija volt. Mindezt nemzeti- színű szalaggal átkötve. Átadásukkor leírhatatlan érzellmekef tapasztaltunk. Mindenki sírt. Másnap Rónaszéken — ai10] nlincs művelődési ház — a római- katolikus templomban adtunk műsort. Hogy abból a kis faluból honnan lett a templom közönséggel tele — ma sem tudom. Sikerünk óriási, voilt. Kifelé jövet a templomból mindenki a ruhánk szegélyét csókolgatta, ka(Kodály Zoltán) runkat simogatta-. Sírtunk. Olyan érzés derengett bennünk, hogy szinte missziót teljesítettünk. Aztán a következő héten mi fogadtuk a máramiarosszigetieket. Negyvenketten jöttek. Az abaúj- szántói általános iskola biztosította- a szállásukat, Tállyán pe- diig közös-en gondoskodtunk a a étkeztetésükről. Hangversenyt adtak Abaújszántón, hatalmas pincelátogatás közepette beszélgettünk együtt Tállyán. elvittük őket Szerencsre, ebéd után pedig a lakásunkra. Este a Tállyai Kőbánya Vállalat kultúrtermében adtunk közös hangversenyt, igen nagy sikerrel. Másnap a római katolikus templomban, az úmapi körmenet előtt a szigetiek 10 perces előhangversenyt adtak. Este indultak haza-. Ügy érzem, sok ilyen és ehhez hasonló találkozás kellene ahhoz, hogy feszültségeink oldódjanak. ~ A remélt „mesés valóság” beteljesült vagy beteljesülőben van. Ilyen pénzszűkös — különösen -a kutúrában pénzszűkös —- világban miként sikerül biztosí- t-a-nii, előteremteni a forintokat? — Kellett egy agilis nyugdíjas pedagógus, Schneider imréné. Kellett az akkori tanácsi vezetés és szükséges volt Németh Miklós kitüntető figyelme is. Községünk [polgármestere Pekó József és jegyzője Horváth Károly mindenben segít bennünket. Korrekt támogatónk a Kőbánya Vállalat részéről Hollókői Sándor igazgató. A polgármesteri hivatalnak van egy 36 fős autóbusza, vezetőjével — Kapanoszki Miklóssal, aki kórustagunk lis — mindig ia rendelkezésiünkre áll. Új útszakasz épül Tokajban Tokaj (ÉM — K. L.) Nemcsak a helybelieknek, de a Tokajon gépkocsival áthaladóknak is nap, mint nap bosz- szúságot okoz, hogy a szűk átvezető utcák akadályozzák mind a gyalogos, mind pedig a gépkocsi forgalmat. Hosszú évek óta problémája ez a városnak — amire most már bizonyos, hogy rövid időn belül megoldás születik. Mint a város főépítészi tisztét is ellátó Bodonyi Csabától tájékozódtunk, elkészült a belvárost kikerülő új közút terve, amelyik már csak hatósági jóváhagyásra vár. És ami még fontosabb, sikerült az építéshez szükséges pénzügyi fedezetet is előteremteni. A költségekhez hozzájárul természetesen a városi önkormányzat, de támogatást nyújt a minisztérium, és pályázat útján is szereznek pénzt. A tervek szerint a közúti forgalomból a belvárost kiiktató út a Tisza-hídnál „tér ki”, a Kopasz-hegy lábánál és a szálloda háta mögötti töltésen halad. Párszáz méterep át kétsávosra tervezték és építik majd meg, azután pedig a felújítás alatt lévő egykori zsinagógánál kapcsolódik rá a régi közútra, amelyik Bodrogkeresztúr felé vezet. Az útszakasz vége már kétirányú lesz. Az elterelő út megépítésével a tervek szerint a jelenleg a belvároson áthaladó közutat sétálóutcává alakítják át, s a főtérrel egyszerre megfelelő dísz- burkolattal is ellátják. Ezzel szinte „megfiatalítják” a belvárost, kikapcsolva a járműforgalmat. Az elgondolások szerint az útkorrekciót két év alatt végzik el, s az elterelő utat, amelynek hossza mintegy 2 kilométer, 1995-re átadják a forgalomnak. Pataki nyár Kocsis Zoltán a fellépők között Sárospatak (ÉM — B. G.) Bár már kifelé megyünk a nyárból, lassanként befejeződnek a hagyományos táborok a Zemplénben, azért az élet nem áll meg Sárospatakon és környékén. Mint azt Stumpf Gábortól, a sárospataki Művelődés Háza igazgatójától megtudtuk, a jövő héten Sárospatak ad otthont a megyei könyvtáros egyesület 24. vándorgyűlésének, amelyen közel 800 könyvtáros vesz majd részt, de az idei nyár legnagyobb szabású vállalkozása kétségkívül az augusztus 21-től 30-ig tartó Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozata lesz. A Zempléni Művészeti Napok megren- dézésének gondolata Rolla Jánostól, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetőjétől származik, az ötlettől a megvalósításig azonban közel két évnek kellett eltelnie. A tíznapos zenei fesztivál házigazdája is a Liszt'Ferenc Kamarazenekar lesz, akik szakmai kapcsolataik révén igen neves művészeket tudtak megnyerni a cél érdekében, így többek között hallható lesz a Lassus énekegyüttes, a Keller kvartett, Kocsis Zoltán, Sebestyén János, a Szlovák kamarazenekar' valamint Yuri Bashmet brácsa- és Natalia Gutman gordonkaművész is. De hogy a könnyebb műfaj kedvelői se maradjanak „parlagon”, a fellépők között lesz a Dés László vezette Trio Stendhal és a Budapest Ragtime Band. A koncerteknek és az ezzel párhuzamosan rendezett kiállításoknak Sárospatak lesz a központja, de az eseménysorozatba bekapcsolódik még Sátoraljaújhely, Karcsa és Szerencs is. A szervezők szándékai szerint ezzel a nemzetközi művészeti rendezvénysorozattal hagyományt szeretnének teremteni és már a jövő esztendőben színházi produkciók bemutatásával is bővíteni kívánják a palettát. Egy ilyen nagyszabású rendezvény azonban minden bizonnyal csak szép álom maradt volna, ha nem lép elő fő támogatóvá az „Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., akik ugyanebben az időpontban tervezik a Zempléni Műsorszóró Műszaki Napok szimpózium megrendezését. is. És hogy a koncertsorozat ne csak a zempléniek számára legyen vonzó, a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít mindazoknak, akik a vonatjegyüket a rendezvény pecsétjével bélyegeztetik felül.
