Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

1992. Augusztus 5., Szerda Gazdaság ÉS2AK-Magyarország 7 Kevesebb a külföldi töke Privatizációs helyzetkép Miskolc (ÉM-Sz.D.) Szaporodnak a csőd és felszámolási eljárások, óvatosabbak a vállalkozók, illetve azok, akik kellő tőkével valamilyen vállalkozást szándékoznak alapítani. Túl nagy ugyanis a kockázat. Egy, a napokban közkézre adott pénzügyminisztériumi jelentés szerint júniusban a gazdasági szervezetek száma összességében növekedett, mégis a tendencia igen lassú. Míg ko­rábban gyarapodott az egyéni vál- lakozók száma, sajnos ez a kedvező folyamat megállt, sőt, júniusban 600 egyéni vállalkozás szűnt meg az országban. Úgyszintén csökken a hagyományos vállalatok, illetve szövetkezetek száma is. Májusban 51 vállalat alakult át, július­ban csak harminc, s a vagyonértéket tekintve ezúttal a kisebb vállalatok kerültek be a privatizációs körbe. A vállalatok májusi átalakulása során a könyvszerinti vagyonérték 194 mil­liárd. a tranzakciós érték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növekedés, de emögött néhány nagyvállalat áta­lakulása jelenik meg. Júliusban az áta­lakult 30 vállalat könyvszerinti va­gyonértéke 12 milliárd forinttal, üanz- akciós értéke pedig 21 milliárd forint­tal növekedett. Amint azt a pénzügyminisztérium je­lentéséből megtudtuk, az 1992. Első félévi privatizációs bevételek meghal­adták a 40 milliárd forintot. Sajnos, a privatizációs bevételeken belül továb­bra is csökken a deviza-bevételek aránya; májusban ugyanis 16 milliárd forint volt a privatizációs tranzak­ciókkal történt külföldi tőkebevonás értéke, ezzel szemben júniusban mindössze 2,7 milliárd forint. Tizenegy polgármester a távfűtésről Tiszánjvárosban lalálko/.lak Tisza újváros (ÉM-SZD) - Tíz tele­pülés polgármesterét hívta meg Tisza- újváros polgármestere arra a tanács­kozásra,amelyre augusztus 6-án délelőtt 9 órakor kerül sor a városban, s amelyen a távfűtésről,illetve a Bor- sodtávhő működéséről,valamint pénzügyi gazdálkodási,a vagyoná­tadással kapcsolatos tcirrrivalókró! lesz szó. A lakás ára Tokió (MTI) - Mennyit kell dolgoz­nia egy átlag japánnak ahhoz,hogy saját lakást vásárolhasson? Nos.a válasz.körülbelül tíz evet,de úgy.hogy közben a lakásra áhítozó japán"kcnyéren és vizen él.-derül ki a szigetország egészségügyi és népjóléti minisztériumának adataiból. A frissen készített felmérés szerint egy átlag lakás ára közel 300 ezer dől lár,míg egy tisztviselő évi átlag­fizetése 48 ezer dollár.Érdekességként a minisztéri­um megjegyzi: szinte hihetetlen, de tény,hogy egy új tömbházban lévő lakás értéke alig marad el attól az ártól,amennyit egy új.kulcsra készített családi házért kérnek cl.Az előző az évi átlagfizetés 6.6 szorosá­ba, a második esetben annak 7,1-sze­resébe kerül. Tekintettel arra,hogy Tokióban a lakások négyzetmétere a világon az egyik,ha nem a legdrágább,így nincs mit csodálkozni azon,hogy még a módosabb vezető tisztségviselők is inkább a város másik szélén vásárollak maguknak lakást vagy ép­pen házat.Ez azonban azzal a kénycl- metlenséggcl jár,hogy naponta 1,5-2 órát kell-utazásra fordítani a Tokióba bejáróknak. Kiállítás Zsolnán Miskolc (ÉM-SZ.D.) - A közép - szlovákiai város Zsolna ad otthont an­nak a kiállításnak ás szakember találkozónak amelyet szeptember 29. és október 2. között rendez az Észak- magyarországi Gazdasági,valamint a Közép-szlovákiai Ipari cs Kereskedelmi Kamara. Integrált növényvédelem a szőlőben Japán és német cég a mádi tanácskozáson Arcára van írva a szőlő minden gondja baja Fotó: Szarvas Dezső Mád (ÉM-BSZL -llcgyalja legfeltet­tebb növénye a szőlő. Hatékony és o- kszerű növényvédelméről szakembe­rek tanácskoztak az elmúlt hét végén a zempléni községben, Mádon. A vi­lághírű német Hoechst cs a japán Ni- chintcn cég is elküldte szakcmbcicit, akik különböző, új növényvédőszerei- ket ajánlották a hegyaljai gazdáknak. A tanácskozást Mád polgármestere, Kubus János nyitotta meg, s ő mondta cl, hogy e növényvédelmi tanács­kozásra cs a gyakorlati bemutatóra azért itt került sor, mert az újra fo­gékony mádiak élen jártak a szóló re­konstrukciójában az új környezetbarát növényvédőszerek gyakorlati ki­próbálásában. A község kultúrházá- ban inegtarott tanácskozáson a Földművelésügyi Minisztérium osz­tályvezető helyettese, dr. Vályi István nagy sikerű előadást tartott az integrált növényvédelem alkalmazásának lehe­tőségeiről. A gyakorlatias és közvet­len hangulatú előadás nagy tetszést a- ralott a környékből ideérkezett népes szakembergárda körében. A szakember a szőlő növényvé­delméről elmondta,hiú ábránd, hogy azt csak biológiai eszközökkel-mód- szcrekkel meg lehet valósítani. Sokkal inkább lehetséges a védelem a ter­mesztés-technológia olyan alkal­mazásával, hogy minimális vegyszert kelljen a tenyészidőszak alatt fel­használni. Tehát csakis okszerűen alkalmazzunk vegyszereket, figyeljünk a szőlő ökológiai sajátosságaira, az ott elő élőlények “egyensúlyára . Vagyis: nem keli kiirtani a szőlőben minden gyomot, minden rovart, minden más élőlényt. Aki pedig környezetkímélő nö­vényvédelmet folytat, az az. 1991. évi EXXIX. törvény szerint akár 50 százalék adókedvezményt is kaphat. /A környezetbarát technológia alkal­mazását a B-A-Z megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazolja a bejelentő részére az APEH felé./ A szőlőtermesztés és növényvédelem ez évi tapasztalatait pedig I ,cskó István szakmérnök, szőlőtermesztő mondta el, aki hosszú évek óta foglalkozik különböző meteorológiai és növényélettani megfigyelésekkel, és tudományos alaposságú munkáját a megyei Növényegcszségügyi és 1 alaj védelmi Állomás hathatós anya­gi és szakmai segítségével látja cl. Égy jó cs környezetkímélő gyomirtó- szer a Finálé használatáról tartott elő­adást a német ccg képviselője, Huszár Élek mérnök, és egy parányi - de nagy gondot okozó kártevő - a szőlőatka japán ellenszerét /Sanmite/ mutatta be dr. Gyulai Péter, agrozoológus. A szerek felhasználásának ered­ményét gyakorlatban egy helyi szőlősgazda, Bodnár László mutatta be saját szőlőjében. Gyakorló és elméleti szakemberek “vizsgáztatták" az előadókat, Kiss Ferenc, a B-A-Z megyei Növényegcszségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóhelyettese a szőlő helyi megszállottjától, Lcskó Istvántól érdeklődött a több tízezres adathalmaz gyakorlati megfigyelés leírás hatékonyságáról, vagyis arról, hogy mit hozhat a “konyhára” a rendszeres adatrögzítés, mennyi vegyszer, fe­lesleges munka és bosszúság takarítható meg az aprólékos munká­val. Szabó Mihály, monoki szakmérnök a meteorológiai megfigyelő műszerek elterjesztését szorgalmazta az egész Hegyalján. Hozzá csatlakozott Csete Sándor, növényvédő szakember, aki az előrejelzés hatékonyságát firtatta. A gyakorlati bemutatón sok helyi szőlősgazda is megjelent, köztük Ko­csis József is, aki egész életét a szőlőnek szentelte, nyugdíjasként is élénken kutatta, hátha valami hibát talál azon a szőlőleyélen. Azonban e napon Mádon mindenki csak nyert, a legtöbbet talán a sokat áldott, sokat szidott - szőlő. A pénzügyminiszter mondja: fontos Lácacscke-Perbenyik.Határátkelő még ebben az évben Tiszakarád (ÉM-SzD.) Sátoral­jaújhely, Pácin, l-ácacsékc. Várhatóan új határátkelőhelyek nyílnak a közeljövőben c három északi településen. Az újhelyi és a pácini átkelők megnyitásában már döntöttek az illetékes hivatalokban, ám. hogy mikor kerül hitelesítő pecsét a láca- csékick kérelmére, még. nem tudni. Mindenesetre igen örvendetes az a jószándékú buzgolkodás a határátkelő dolgában, amelynek jeleit tapasztal­hattuk a minap is Tiszakarádon. Ez a bordrogközi település adott ott­hont ugyanis annak a találkozónak, amelyet Sohajda Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége szoeiál- libcrális platformjának észak-ma­gyarországi képviselője, szervezője kezdeményezett, s amelyre Kupa Mi­hály pénzügyminiszter, megyénk országgyűlési képviselője invitálta a Csch-Szlovák Parlament számos magyar képviselőjét. Rész.t vett a baráti találkozón 1 lornyák János, a Cseb-Szlovák Szövetségi Gyűlés, Mi­hályi Molnár László, Köteles Díszló, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselő­je, és Gyimcsi György, a Szlovák Együttélés politikai mozgalom kerületi elnöke; Magyar részről pedig dr. Ilörcsik Richárd országgyűlési képviselő és Sohajda Péter, akit a lá- eacséki önkormányzat bízott meg az­zal. hogy legyen szószólójuk a találkozón, s aki ennek megfelelően, mint szoktuk mondani, rögtön a lényegre tért. Arra kérte ugyanis a pénzügyminisztert, hogy a három határátkelő közül a leghamarabb a lá- eacséki-perbenyiki nyíljon meg, ha lehet még ebben az esztendőben. Ezt a kérést támogatták egyébként a határ túloldaláról érkezett politikus vendégek is. kérve ugyanakkor a pénzügyminisztert, szorgalmazza a három határátkelőhelyet érintő sza­badkereskedelmi övezet megnyitását, amelynek viszont alapvető feltétele a lácacséki határátkelő megnyitása. Nem egyszer hangzott cl a meg­beszélésen ugyanis, hogy a lácacséki határátkelő egész Bodrogköznek a “kitörés lehetőségét" adná, oldaná az elzártságot, fellendíthetné a gazdasá­got, a kereskedelmet. A cseh szlovák parUierck egyértelműen a lácacséki határátkelőre voksoltak. Mint mon­dották jó okuk van erre, hiszen a per- benyiki terület ugyanolyan gond.akkal küszködik, mint a Bodrogköz. Segítene hát a gondok enyhítésében a határátkelőhely, ezért ők Prága és Pozsony illetékes hivatalainál a per- benyiki halárátkelőhely mielőbbi megnyitását szorgalmazzák. Lapunk kérdésére Kupa Mihály el­mondotta, hogy őt meggyőzték az érvek, nagy fontosságot tulajdonít a szabadkereskedelmi övezet létre­hozásának, működésének. Azon lesz, hogy a lácacséki határátkelőhely mielőbb, még ebben az évben megnyíljék. Reméli, hogy sem a magyar, sem pedig csehszlovák részről további akadályokkal,(akadályoztatással) már nem kell számolni, s rövid úton lezárulhat a határátkelőhelyek körüli, évek óta tartó huza-vona, áldatlan torzsalkodás, a vita. Apadó állatállomány megyénkben is Háromszázezerrel kevesebb juh Amerikai farmerrel találkozhat Miskolc (ÉM) Megyénk Mezőgazda- sági Kamarájának szervezésében Mis­kolcra látogat az Egyesült Államokból egy hatfős delegáció, mely a ÍOWAI FarmerszövcLségel képviseli. Veze­tőjük Grog Foristal úr, aki a farmer- szövetség külkapcsolati részlegének munkatársa. Vele együtt gyakorló far­merek jönnek megyénkbe. A .Mező- gazdasági Kamara szervezi a találko­zót. melyre a Tudomány és Technika Házában kerül sor augusztus 8-án, szombaton 9 órától. Leendő farmerek, gyakorló mezőgazdasági szakembe-' rek részére sok hasznos gyakorlati se- gítsígct adhatnak a tapasztalt farme­rek. Szó lesz farmerklubok létrehozá­sának lehetőségéről, és az amerikai farmerekkel kialakítható kapcsolatok­ról. Érdemes tehát elmenni mezőgaz­dasági vállalkozóknak, leendő földtu­lajdonosoknak, jövőbeli farmerek, szövetkezeti vezetőknek egyaránt. Miskolc (ÉM-BSZL) - Termelő­szövetkezeteink egy év alatt több mint hároms zázczcrrcl csökkentették juhállományukat. Igaz. a vállalatok és a különböző gazdasági társaságok 13 ezerrel növelték, és a szövetkezetek juhállományainak nagy része a kister­melőkhöz, magángazdákhoz került. A tyúkfélék száma ötvenöt millióról negyvenhat millióra csökkent. A 16,4 százalékos állomán ycsökkcnést zömében a szövetkezetek negyven- százalékos, és a kistermelők 16,5 százalékos állománycsökkenése okozta. A vállalatoknál és a gazdasá­gi társulásoknál 16,4 százalékos ál­lománynövekedés tapasztalható. Elgondolkodtató, hogy a tojóál­lomány a tavalyi év hasonló idősza­kához képest több mint két millióval csökkent, méghozzá úgy, hogy a szövetkezeteknél harmincnégy száza­lékkal lett kevesebb a tojóállomány. Megyénkben 74 ezer szarvasmarha van, ebből csak 33 ezer a tehén, lováhb apadt a sertésállomány: Bor­sodban 219 ezer jószágból mindössze tizenhárom ezer az anyakoca.-------JEGYZET--------­Gy öngyösi Gábor Jönnek, csengetnek, vagy kopogtatnak, s egy szimpla aláírás ellenében hagynak egy kis dobozka mosóport, amely amint tudjuk óz­ta tás nélkül is minden foltot kivesz, eltüntet, adnak még metté egy szép zöld berftékm, amelyben egy alkalomra elegendú hajmosó sampon van, amolyan csak "Wasch & go”, amiről ismét csak tudjuk már, hogy micsoda és ennyi. Különben ennyi tökéletesen elegendő is arra a célra, amire szánták. Mert,hogy az ügyes - pontosan a nagyot másoló dobozka százötven grammos tartalma nem többszöri mosásra való, az rá is van írva. Mi tagadás, a vevő, ebben az esetben a megajándékozott, aki még nem is tudja, hogy máris jövőbeli potenciális vásárló, kevesli is a mennyiséget, amit ingyen kapott, sokallja is, mert,hogy most már a mosópor tulajdonosának mondhatja magát, úgy véli, tizenöt deka kissé sok egyszeri mosáshoz, de amúgy azért jól elvannak. Aztán következik az ünnepélyes pillanat, amit jószerével próbamosásnak is nevezhet­nénk, hiszen a kapott mennyiség másra nem is elég, s csodák - csodája, ez a mosópor az ARIEL pontosan úgy viselkedik, ahogy rája írva vagyon. Minden foltot - vér, rozsda, meggy, vörösbor, meg a legmakacsabb szen­nyeződést - ezt ugyan nem is tudom, hogy micsoda, eltűntet. Tudom, idáig reklám ez a javából, méghozzá igazi, megbízható, mert ellenőrizhető reklám, amelyért sem válaszborítékot, sem megelőlegezett, s majd esetleg visszakérhető összeget nem kell küldeni, csak amit ingyen adnak, azt kell kipróbálni. E Zaz az eset, amikor az ember csak áll és bá­mul. Nem érti, hogy annyi porhintés közepette elképzelhető ilyen porhintő, illetve porszóró is, amelyet nem a szemünkbe szórnak. Biz is­ten, az ezúttal rá nem szedett embernek kedve lenne a zöld borítékból kivenni a sampont, megmosni a haját, s menni, vásárolni az Ariéiból egy nagy dobozzal. Hiszen tudja, most már tudhatja, hogy egy kicsit drága, de megéri. Viccesen azt is mondhatnánk tiszta fejjel, hogy nagy porhintő ez a Procter & Gamble cég, de jó port hint, amitől valóban nemcsak a pénztárcánk lesz soványabb, hanem a fehérneműnk is tisztább. A rossz reklámokkal elárasztott embernek meg az jut eszébe, hogy ezt a módszert bevezethetné a borkereskedelem, meg a do­hányipar is -, küldve egy demizson hegyaljait, meg egy karton sátoraljaújhelyit, hisz egy régesrégi magyar törvény szerint saját - eset­leg éppen olyan jó termékeit Magyarorszá­gon magyar embereknek amúgy sem reklá­mozhatja. A jogosult és a tulajdonos kárpótlási jegye Ősszel már tőzsdézhet Miskolc (EM-BSZL) Elképzelhető, hogy már ko­ra ősztől tőzsdére kerül a kárpótlási jegy. A tőzs­dén egy brókercégen keresztül lehet majd értékesíteni a papírokat. Sokat halljuk, olvassuk, hogy ki, hol és mennyiért venne kárpótlási jegyet (még hirdetik is az újságokban). Jelenleg az ára a “piacon" a névérték 65-75 száza­léka. Ázonban sokan nem tudják, hogy más lehetősége van a jogosultnak és más a tulajdonos­nak. Ugyanis kárpóüási jegyét a jogosult fordíthatja ál­lami vagy önkormányzati lakás megvásárlására, átválthatja életjáradékra, termőföldet vásárolhat árverésen, ha a korábban elvett földje a szövetkezet tulajdonában van vagy volt. 1991. január 1-én tagja volt és most is tagja a szövetkezetnek, 1991. június 1-én azon a településen lakott, ahol a földterület található. Mások viszont a kárpótlási jegy tulajdonosának lehetőségei: egzisztencia- vagy privatizációs hitel igénylése esetén a bank a kárpótlási jegyet saját erőként elfogadja, fordíthatja olyan vagyontár­gyak. üzletrészek, részvények vásárlására, ame­lyeket az állami tulajdon privatizációja során ad­nak el. A tőzsdén a káqxítlási jeggyel való kereskedés nyilvános, tehát ára a tényleges kereslet-kínálatot tükrözi majd.

Next

/
Thumbnails
Contents