Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám

Patika-ügyek Kié it patika? Mármint a gyógyszertárak sokasága, mely Ír­országban körülbelül 50 milliárd forint értékű. A kérdés el­döntése ma a privatizáció kulcsa. 2. oldal Derenk Ki ne tudná: az egykori hatalmasságok vadászat kedvéért elköltöztettek, megszüntettek egy falut. Igaz, a lakókat kárpó­tolták, de a gyökerek itt maradtak. 7. oldal Hóvihar A repülőteret lezárták, az áramszolgáltatás szünetel, a juhok éppen az ellés időszaszakában pusztulnak. Mindez óriási hóvihar miatt. Es mindez: Új-Zélandban. 16. oldal Magángazdálkodók Országos Szövetsége Budapest (MTI) - Az FKGP Belgrad rakparti székházában augusztus 27-én tartotta alakuló ülését a Magán- gazdálkodók Országos Szövetsége. A jelenlévők deklarálták az Antall-kor- mány nem tett eleget ígéreteinek. A gazdálkodás feltételei egyre roszab- bak és főleg nem kedveznek a mező- gazdasági magángazdálkodásnak. Az FKGP egykori vezetői. Nagy Ferenc, Vörös Vince. Gerbovits Jenő harsogó demagógiával bizonygatták jó szán­dékukat, lehetőségüket azonban csak saját egzisztenciájuk építésére hasz­nálták fel. A parasztságot magára hagyták és bűnös mulasztásukat a Kis­gazdapárt mostani legális vezetésére próbálják áthárítani. A levonható egyetlen helyes következtetés, hogy a potenciálisan gazdálkodó magán­gazdák érdekképviseletét létre kellett hozni és ez meg is történt. Új átkelőit a magyar- román határon Budapest (ISB - D. A.) - Méhkerék és Nagyszalonta, valamint Ballonya és Tornya közölt még ebben az évben átadják a határátkelőhelyeket a nemzetközi közúti forgalomnak. A megállapodást már a magyar és a román fél is parafába, s az aláírására Boros Péter belügyminiszter szeptem­ber l-jén utazik Romániába. Ugyan­csak ekkor kerül sor a kél ország toloncegyezmcnyénck (hivatalosan: személyek átvétele bárgyú egyezménye) aláírására is. Szeptem­ber 2-án Boros Péter Marosvásárhely­re látogat. Az Etele térre - metróval Budapest (MTI) - Ha a francia Matra cég nyerné el a megbízatást, akkor már 1996-ban működne a metró Kálvin tér-Kosztolányi tér közötti szakasza, s egy évvel később pedig már az Btcle térig utazhatunk a föld alatt. Mindenől Demszky Gábor tá­jékoztatta az MTI-t. A főpolgármester elmondta, hogy megbeszélést folyta­tott a francia Matra cég képviselőivel, akik jelezték ezt a vállalásukat, s napokon belül eljuttatják az erről szóló írásos szándéknyilatkozatokat is a főpolgármesternek. Közös egyházi tanévnyitó Gyulán Gyula (M II) - Újra nyílik Gyulán a Karácsonyi János Katolikus Gimnázi­um, közös katolikus-református ál­talános iskola kezdi meg működését, s megnyitja kapuit a „Hajnalcsillag” re­formátus óvoda is Békés megye egykori székhelyén, Gyulán. A közös egyházi tanévnyitó augusztus 30- án,vasárnap lesz. Gyulán az önkor­mányzat támogatásával szerveződött újjá az egyházi oktatási hálózat. Az 1902-ben alapított katolikus gimnázi­um, amelyet a város neves szülöttéről, a történészként is ismert egykori vára- di püspökről. Karácsonyi Jánosról neveztek el, az államosítás után kapta az Erkel Ferenc Gimnázium nevet. A ■nőst újjászerveződő katolikus gim­názium a régi iskolaépületben kap helyet, az „Erkel” pedig, állami gim­náziumként, az iskola új szárnyában fog működni. Szoknya helyett a dombon Hétszőlő beruházás Látványnak is szép a város Tárcái felé eső szélén kibontakozó földmunka és építkezés. Történelmi pillanat ez. A szőlő, a sokat emlegetett „szoknyáról“ visszaköltözik eredeti otthonába, o napsütötte tokaji domboldalakra Fotó'.Farkas Maya Tokaj (ÉM - Nagy Zoltán) - Mint korábban hírül adtuk. Hétszőlő néven francia-japán-magyar szőlő- és bortermelő részvénytársaság alakult Tokajban. Ezekben a hetekben pedig már javában zajlik a névadó Hétszőlő dűlő meliorizációja. Óriási földmun­ka folyik a város szélén. Előkészítik a terepet a teraszoknak. Épülnek a be- tonutak és a vízelvezető árkok. Ezzel együtt hozzákezdtek a szőlőfeldolgo­zó alapozásához is. Végre elérik a tokajiak, hogy a szőlő- és bor fő­városában ilyen üzem is működik. Berendezéseket, gépeket már szállí­tottak, és ezek a helybéliek megítélése szerint már egy csúcstechnológiához készültek. További elképzelése az. Rt.-nek, hogy a volt kollégium ebédlő termét és konyharészét lebontják, és helyén felépítenek egy palackozó üzemet. (A mai technika és technoló­gia mellett ehhez már nem kell nagy helység.) A volt kollégiumi épület - a Rákóczi-Dessewffy kastély - teljes rekonstrukciója is elkezdődik ez év őszétől, Bodonyi Csaba városi főépítész dolgozik a tervén. Ebben az épületben kap helyet a I lét­szőlő Rt. igazgatósági központja. Itt lesz olyan teremegyüttes, ahol a toka­ji borokat, egyáltalán a Hétsz.őlő ter­mékeit mutatják be. míg a kastély másik szárnyában szakmai turizmus­nak biztosítanak helyet. Májer János polgármester ezt nagyon pozitívan ítéli meg, hiszen az önkor­mányzat nem tudta volna ilyen szín­vonalon felújítani a kastélyt. Az önkormányzat egyébként ezzel apportként beszállt a vállalkozás­ba. Nincs döntés Miskolc egészségügyéről Gazdasági számítások szükségesek Miskolc (ÉM - L.Gy.) - Ülést tartott tegnap Miskolc Közgyűlése. Egyik napirendi pontja volt a város egészségügyi programjára készített javaslat. Ez a téma már hetek óta foglalkoztatja, sok esetben nyugta­lanítja a több mint 3700 egészségügyi dolgozói és a lakosságot is. A koncep­ció kidolgozására felkért egészgégü- gyi bizottság óriási munkával, nagy felelősségtudattal tett eleget köte­lességének; olyan anyagot tett le az asztalra, amely feltétlenül a mainál lényegesen jobb ellátást célozza. Mindezek ellenére és a téma fontosságára való tekintettel a köz­gyűlés elfogadni azt az ügyrendi javaslatot, hogy a tervezetet két for­dulóban tárgyalják és a második for­dulóra gazdasági számításokat kérnek. A frakciók véleménye A közgyűlés meghallgatta a frakciók véleményét. Az MSZP-s kép­viselőknek az a véleményük, hogy egy koncepciónak nem szabadna feszült­ségeket gerjeszteni. Az ellátás bizton­sága kell hogy elsődleges legyen, ez sokkal fontosabb, mint az, hogy egyesül, avagy sem a két városi kórház. Nem orvosoknak, hanem a város vezetőinek kell direktívák szint­jén megfogalmazni, hogy milyen legyen a város egészségügye és erre már felfűzhelők a részletek. Az egészségügyi bizottságnak szakmai háttérsegítséget kellett volna kapnia a koncepció kidolgozásához. Az összevonás nem célszerű A KDNP szerint az anyag legnagyobb hibája az, hogy nélkülözi a gazdasági számításokat, a tisztiorvosi szolgálat véleményét és nem kínál alter­natívákat. Véleményük szerint a két kórház összevonása nem célszerű, nem a monumentális törekvések korát éljük. Az úgynevezett párhuzamossá­gok megszűntetésére való javaslat veszélyes, röntgen és labor nélkül nem lehet diagnosztizálni. Ugyanakkor fölösleges mindkét kórháznak például a compjútertomográf. Javasolja, hogy a két kórháznak legyen egy közös felügyelőbizottsága, amely koordinál­ja a kél intézmény munkáját. Az M DF frakció az iskolaorvosi szol­gálat. valamint a városi soportorvosi intézet megszervezése szükségtelen. Nem helyeslik továbbá az éjszakai fogászati ügyelet megszüntetésére lett javaslatot. Az átfedések megszűn­tetésére törekedni kell, de a két kórház összevonását ellenzik. Az SZDSZ-es képviselők a város egészségügyében uralkodó specifikumokra hívják föl a figyelmet. Nincs a városnak gyer­mekkórháza, aGYEK-ben viszonf 40- 50 százalékos a kihasználtság. Nincs a városnak tüdőgyógyászata, a me­gyének viszont nincs mellkasse­bészete. Felügyelőbizottság létre­hívását javasolják a koordinálásra. Jogot a választáshoz A tisztiorvosi szolgálat képviselője el­mondta. hogy véleményük szerint a koncepcióhoz ki kell kérni az egészségügyi dolgozók véleményét és gazdasági számításokat kell végezni a döntéshozatal előtt. A Semmelweis Kórház gazdasági igazgatója hangsú­lyozta, hogy nagyon nagy szükség van az új koncepcióra, mert a kórházak gazdasági helyzete instabil. Fej­leszteni kell a város egészségügyét - és visszafejleszteni, mert nincs pénz a párhuzamosságok működtetésére. A Diósgyőri Kórház orvosigazgatója esélyegyenlőséget kért a közgyűléstől és hangsúlyozta, a miskolci be­tegeknek meg kell hagyni a jogot, hogy két kórház között válaszhas­sanak. Tovább dolgoznak tehát a város egészségügyi koncepcióján, a döntéshozatalra várni,kell.------KOMMENTÁR --------­/ 4 föld uéfce Gyöngyösi Gábor Középkori okleveleinkben a föld népeként emlegetett tömeg összetételéről még nagyon ritkán esett szó.Valójában még a száma sem volt fontos, nemhogy a nemzetisége. A földesúr gazdagságát, a falu nagyságát a job­bágytelkek száma határozta meg, amelyeken a népesség száma állandóim változhatott, anél­kül, hogy különösebb izgalmat okozott volna. Ha valamilyen okból - háborúk, járványok, szökések - következtében mégis túlságosan lecsökkeni a népesség száma, hát gyors betelepítésekkel feltöltötték, s azzal el volt in­tézve a dolog. Hogy végül is a betelepített lakosság milyen nemzetiségi összetételű volt,- a magvar királyok gyakorlatából is tudjuk, egyáltalán nem volt fontos. Egy idő óta viszont egyre fontosabb. Népek, népcsoportok követelnek földel, területet maguknak, s e miatt tudjuk, véres háborúsá­gok is kitörhetnek. Mondhatnánk azt is, hogy most a föld népe osztozkodik, perel, háborúskodik a föld miatt, s mintha ismét elju­tottunk volna oda. hogy nem a lakosság száma a fontos, hanem a föld. A lakosság veszhet, pusztulhat, megnyomorodhat, elszegényed­het, csak a föld maradjon. Aj se baj, ha kopa­szon, lerombolva minden éke, értéke, tárgyi öröksége, szépsége, csak határokkal jól körülzárható legyen, lakossága pedig minél pontosabban meghatározható, eredetét, nem­zetiségét tekintve is. Emiatt háborúskodik rftost a szerb a bosnyákkal, horvátlal. a cselt a szlovákkal, a magyar a románnal, s így tovább. A föld ismét rettenetesen fontossá vált, s ha fontos, akkor ismét évtizedekre, évszázadokra el fog dőlni ki fogja lakni. Ki lesz a föld népe és - tegyük hozzál - ura. Mostanában fog el­dőlni az is, hogy mi mekkora földön fogunk él­ni, s milyen szerepet játszunk majd azon a földön amelyen élünk. En nem is tudom, egyáltalán figyelünk mi erre? A Nemzetközi Bíróság állásfoglalását kérjük Budapest (ISB - D. A.) - A Magyar Köztársaság kormánya a nemzetközi joggal összhangban kívánja a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyét rendezni. Ezért Antall József miniszterelnök levélben fordul Meciár szlovák, illeteve Stársky, cseh és szlovák szövetségi kormányfőhöz. A pén­tek délelőtti sajtótájékoztatón Juhász Judit kor­mányszóvivő e két levél tervezetét mutatta be az újságíróknak. „Kezdeményezem - olvashatjuk a miniszterelnöki tervezetben -, hogy a Cseh és Szlovák Köztár­saság "kormánya és a Magyar Köztársaság kor­mánya együttesen terjessze a hágai Nemzetközi Bíróság elé a hősi vízlépcső „C“ változat szerinti megvalósításából fakadó vitát, és közös meg­egyezéssel kérje a Nemzetközi Bíróság döntését." Mint a szövetségi, illetve a szlovák miniszterel­nökhöz címzett szövegből kitűnik, eddig még volt remény egy mindkét fél számára elfogadható meg­állapodás elfogadására, de a Duna elterelésére irányuló, s ezért Magyarország területi integritását veszélyeztető építkezés azóta is folyik Időközben a Duna Bizottság elnöke tájékoztatást adott a cseh és szlovák félhivatalos értesítéséről, amely szerint a Dunát 1992. október 15. után néhány héten belül szlovák területre terelik, egy­oldalúan megváltoztatva az országhatár jellegét. Ilyen körülményét között a magyar kormány.azt javasolja, hogy a kél fél közösen kérje ez ügyben a hágai Nemzetközi Bíróság állásfoglalását.

Next

/
Thumbnails
Contents