Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

14 ESZAK-Magyarország Külpolitikai Szemle 1992. Augusztus 27., Csütörtök Bush népszerűsége New York (Reuter) — Alig néhány nappal a republikánusok houstoni el­nökjelölt-választó konvenciója után j Buph elnök népszerűségi mutatója gya- ! korlatilag máris visszaesett a tanács- ; kozás előtti szintre. Legalábbis ezt mu­tatja a The New Yorílc Times szerdai számában közölt közvéleménylkutatás, amely szerint a demokrata jelölt, Clin­ton ismét 51:36 arányban vezet Bush előtt. Az elnökjelöltek kiválasztását szolgáló tanácskozások, a. velük járó nagy pub­licitás mindig megemeli az érintett je­lölt népszerűségi mutatóját. Ebben bíz­tak Bush tanácsadói is, ám a jelek sze­rint a houstoni konvenció hatása gyor­san elmúlt. Egyébként a felmérés egyik kérdésére válaszolva a megkérdezetteknek csak 38 százaléka nyilatkozott elismerően Bush eddigi elnöki munkájáról. A lap szerint eddig soha nem szerezte meg az elnöki posztot olyan jelölt, akinél a választáshoz ilyen közel ennyire ala­csony lett volna ez a mutató. Margot Honecker sajtótájékoztatója Santiago (MTI) — Margót Honecker, az egykori NDK-vezető felesége kedden azzal vádolta az orosz orvosokat, hogy becsapták férjét, elhitetvén vele, hogy nem rálkos, és így elhagyhatja Chile moszkvai nagykövetségét. Egyúttal szor­galmazta, hogy emberiességi ökokból bocsássák szabadon a férjét. Az egykori keletnémet oktatási mi­niszter szerint a moszkvai Botkin kli­nika orvosai, akik márciusban vizsgál­ták meg férjét, becsapták őt is, és a chilei kormányt is. — Az utóbbi abban a tudatban engedett a német nyomás­nak, hogy Erich Honecker nem beteg — mondta a UPI jelentése szerint Ho­necker-asszony. A volt keletnémet pártvezetőről1, aki jelenleg Berlinben ül a börtönben, egy újabb orvosi vizsgálat megállapította, hogy májrákban szenved. Margóit Honecker a férje 80. születés­napja alkalmából Santiago de Chilé­ben tartott sajtótájékoztatóján felolva­sott egy három oldalas nyilatkozatot. Ebben megköszönte a chilei kormány­nak, hogy lehetővé tette a számukra, hogy hét hónapig moszkvai nagykövet­ségén tartózkodjanak. Felszólította a férjével szimpatizáló kormányokat és a világ valamennyi népét, hogy embe­riességi okokból követeljék Erich Ho­necker feltétel nélküli szabadlábra he­lyezését. Megegyezésben bízva Washington (MTI) — A 'közel-keleti bé­ketárgyalásokon Izrael kedden előter­jesztette a megszállt területeiken élő palesztinok önkormányzatára vonatko­zó javaslatait. A palesztinok szerint az álláspontok még igen messze állnak egymástól, de elismerték az izraeli tár­gyalási készséget. A jordán—palesztin küldöttség a wa­shingtoni tárgyalások korábbi forduló­in terjesztette elő a maga javaslatait arra, hogy választások után vezessék be a teljes önkormányzatot a megszállt területeken. Izrael az utóbbiról isme­retesen nem akar hallani és az önigaz­gatást is csak korlátozottan kívánja engedélyezni, megtartva saját íkezében a katonai és a rendőri ügyek irányítá­sát. Az izraeli kormány változás után kez­dődött hatodik fordulón mindenesetre megváltozott a hangnem és bizonyos derűlátás tapasztalható abban, hogy hosszú, szívós tárgyalások után komp­romisszum jöhet létre. A japán császár Kínába megy Peking (MTI) — A kínai külügyminisz­térium kedden este hivatalos bejelen­tést tett Akihito japán császár kínai látogatásáról. A külügyminisztérium szóvivője hang­súlyozta: japán császár most látogat először Kínába. A kínai vezetők nagy erőfeszítéseket tettek az idén a japán császári látoga­tás előkészítésére, mert a japán vállal­kozók kínai tőkebefektetéseinek ugrás­szerű növekedését remélik tőle. Az ese­ményt beárnyékolja a két ország ki­újult területi vitája a kínaiul Tiaojü-, japánul Szenkaiku-szigetekneik nevezett kelet-kínai-tengeri szigetcsoport felett. ENSZ-határozat Boszniáról New York (MTI) — Az ENSZ közgyűlése kedden óriási több­séggel, 136 ig:en szavazattal és 5 tartózkodással elfogadta a Bosz­nia függetlenségét és a szerb csapatok kivonását követelő ha­tározatot. A döntés ellen egye­dül Kis-Jugoszlávia, képviselője szavazott. Az ülésen egyúttal el­utasították azt az orosz indít­ványt, amely Horvátország fele­lősségét is rögzíteni kívánta vol­na a határozatban. A felújított közgyűlés kétnapos tanácskozásán a mohamedán or­szágok kezdeményezésére foglal­koztak a boszniai helyzettel. A határozattervezet eredeti szöve­gét letompították, így abba nem került be az a javaslat, hogy Bosznia — az embargó feloldása révén — jusson önvédelmi fegy­verekhez, sem az, hogy pontosan meghatározott katonai erővel is segíteni kell az ország szuvere­nitásának helyreállítását. (A köz­gyűlési határozat felszólítja a Biztonsági Tanácsot, hogy az ENSZ alapokmánya hetedik cik­kelyének szellemében „tegyen to­vábbi megfelelő intézkedéseket”. Az idézet cikkely lehetővé teszi erő alkalmazását .az esetben, ha a gazdasági tilalmaik nem vezet­nek eredményre.) Figyelemre méltó, hogy az orosz módosító javaslatot — miszerint követeljék a szerbek mellett a horvát csapatok kivonását is — csak kilenc ország (köztük Kis- Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Csehszlovákia, Fehéroroszország, Izrael és Írország) küldötte tá­mogatta, hatvaníkilenc állaim kép­viselői ellene voltaik, ötven ál­lam küldötte tartózkodott — így a javaslatot elvetették. Míg Né­metország és Hollandia a javas­lat -ellen szavazott, az EK töb­bi tagállama tartózkodott. A közgyűlési határozat felhív­ta az ENSZ főtitkárát, hogy a szeptemberben kezdődő új köz­gyűlésen számoljon .be a döntés végrehajtásáról. A piénumon ho­zott határozatok nem kötelező erejűek, de a .nagy többséggel elfogadott szöveg jelentős erköl­csi támogatást jelent Bosznia ügyének. Mai jellegzetesség Sarajevo, Bosznia-Hercegovina: Karmen Korda, Scorpion gyártmá­nyú fegyverével a szarajevói fronton. Ö a vezetője annak a külön­leges egységnek, amely a szerb vonalak mögött, a háborút elszenve­dett város megsegítésére alakult. Karmen Splitbcn hagyta három gyermekét, hogy a boszniai erőket segítse. (Fotó: AP) Hadjárat az Izvesztyija ellen Moszkva (MTI) — Az orosz tör­vényhozás — a szövetségi va­gyonalap révén — .kedden foly­tatta hadjáratát az Izvesztyija ellen: bejelentették, hogy a tör­vényhozás július 17-i határoza­tának megfelelőien a vagyonalap ellenőrzése alá vonja a kiadó- váll.lalat épületeit, nyomdáit' és más ingatlanait. Ezzel a kiadóvállalatot mindad­dig- a vagyonalap ellenőrzi, amed­dig a parlament elfogadja a lap s tá t u sá nak magva Hozta tásáról szóló .határozatot, amellyel az Iz­vesztyija volt szovjet kiadvány­ból úgymond orosszá válna. Azt azonban az alap elnöke nem közölte, hogy erre mikor kerül soir. Az orosz törvényhozás, amely magát a szovjet -törvényhozás jogutódjának deklarálta, ebben a minőségében július 17-én úgy döntött, hogy az Izvesztyiját az orosz parlament sajtóorgánumá­vá teszi. A lap újságíróinak egy csoportja és reformista törvény­hozók, akik úgy értékelték, hogy a parlament döntése a cenzúra visszatérését jelentheti, ,a hatá­rozat ellen fellebbezték az Al­kotmánybíróságnál. Borisz Jelcin a július 17-i dön­tés -nyomán éles hangú megbe­szélést folytatott Ruszlan Hasz- bmlatov .parlamenti elnökkel, ,ki­áll,lva a sajtószabadság megóvása mellett. A múlt pénteken egyéb­ként Borisz Jelcin .rendeletet írt alá, amelyben arról intézkedett, hogy az Izvesztyiját éts a szer­kesztőséghez tartozó felszerelés teljes tulajdonjogát adják vissza annak a csoportnak, amely a lap kiadásával foglalkozik. A keddi döntést az elnöki iroda nem kommentálta. Kéksisakosokra várva Genf, New York, Mogadishu (Reu- ter.TASZSZ) — Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a Biztonsági Ta­nácsnak kedden benyújtott je­lentésében javaslatot tett 3500 ENSZ-katona Szomáliába küldé­sére. A kelet-afrikai országban, ahol csaknem 4,5 millió ember áll a közvetlen éhhalál küszöbén, nemzetközi alakulatokra vart szükség a segélyszállítmányok vé­delmére — állította Gáli a Reu­ter jelentése szerint. Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta: a BT túl sok erőforrást összpon-* tosít az egykori Jugoszlávia te­rületén dúló háború megoldásá­ra, hiszen ott 14 000 fős ENSZ- kontingens állomásozik. Gáli egy­ben elmondotta, hogy a Szomá­liába vezénylendő ENSZ-erőlknek az országban lévő fegyveres cso­portok leszerelésében és a tör­vényes rend helyreállításában is segédkezni kell majd. Mohamed Sziad Barre diktá­tor 1991 januárjában bekövetke­zett bukása óta Szomáliában anarchikus állapotok uralkodnak. Ezrek vesztették életüket, min­den hatodik ember elmenekült az országból és a kíséret nélküli élelmiszer-szállítmányokat a kü­lönböző felfegyverzett bandák rendszeresen fosztogatják. Az ITAR-TASZSZ szerdai beszá­molója szerint egy fegiyveres cso­port elrabolt tizenegy embert az ország déli részén. Hollétük egyelőre nem ismeretes, a ren­delkezésre álló információk sze­rint nagy a valószínűsége, hogy meggyilkolták őket. A tizenegy személy — akik kö­zül a hírügynökség szerint három a Nemzetközi Vöröskereszt, kettő pedig a Szomáliái Vörös Félhald nevű humanitárius szervezet munkatársa volt — ahhoz a 46 fős csoporthoz tartozott, amelyet a Vöröskereszt még múlt csütör­tökön ki akart menekíteni a kör­zetből az egyre romló biztonsági helyzet miatt. A menekülőket a repülőtéren azonban egy fegyve­res csoport megakadályozta a tá­vozásban. Egy furcsa cáfolat Bukarest (MTI) — Sajátos mó­don, s érezhetően kénytelen-kel­letlen határolta el magát Ion Iliescu román államfő saját ta­nácsadójától és szóvivőjétől, az ellenzéki lapokban hevesen bí­rált Alexandru Mironovtól, aki nemrég egy nyilatkozatában a budapesti kongresszusok ürügyén azzal riogatott, hogy Romániá­ban egy hónapon belül polgár- háború lesz. A televízió kedd esti híradójá­ban vezető hírként beolvasták az elnöki hivatal politikai elemző osztályának közleményét: — Az elnökségi apparátus bármely al­kalmazottjának olyan nyilvános kijelentése, amelyben az illető nem pontosítja, hogy az elnöki intézmény nevében beszél, szigo­rúan személyes jellegű, és nem fejezi ki Románia elnökének, Ion Iliescunak az álláspontját. A kurta közlemény egyéb részletet nem tartalmaz, s nem utal arra, hogy kiről, illetve miről is van szó, de bukaresti megfigyelők számára nem kétséges, hogy a követett elhatárolódás Alexandru Mironov szóvivő nyilatkozatának szól. A NATO várakozik Brüsszel (Reuter) — A NATO tagállamok nagykövetei keddi rendkívüli tanácskozásukon még az „enyhe”, vagyis a mindössze hatezer katona telepítéséről szó­ló tervet sem fogadták el jelen­legi formájában. Az AP értesü­lése szerint a szövetség ennek kapcsán azt kérte katonai szak­értőitől, hogy a végső döntés megkönnyítésére a változatról hozzanak több részletet nyilvá­nosságra. — A négyórás vitában, a kato­nai bizottság által előterjesztett tervek áttekintése után, a nagy­követeik mindössze arról tudtak végleg megegyezni, hogy a szer­dán kezdődő londoni Jugoszlávia- konferenciát követően visszatér­nek a kérdésre — közölte az új­ságírókkal Gerhard Westdicken­berg NATO-szóvivő, aki azt is hozzátette, hogy ezalatt a szövet­ség katonai szakértői tovább dol­goznak a javaslatokon. A Reuter hírügynökség, amely még a találkozó befejezése előtt jutott a tanácskozásról kiadandó közleményhez, korábban úgy je­lentette, hogy .a tagállamok tá­mogatásukról biztosították a hat­ezres tervet. Iszlám szélsőségesek Kairó (MTI) — Az egyiptomi rendőrség iszlám szélsőségeseket tartóztatott le kedden, olyanokat, akik vasárnap francia turistákat szállító autóbuszt dobáltak meg kővel — közölték Kairóban. A kőhajiiigálás, amelynek* csak könnyebb sérültjei voltak, a fel­ső-(dél-) egyiptomi Kena és Lu­xor között, az országúton tör­tént. Hasonló, szintén kisebb sérülé­sekkel járó támadás célpontja volt tíz nappal korábban egy má­sik, ugyancsak franciákat szállí­tó turistabusz a felső-egyiptomi Abidosznál. Az iszlám szélsőségesek,- bár a nyugati kultúrát rendre ostoroz­zák, sosem hirdettek akciói, az országba látogató külföldi turis­ták ellen. A hatóságok és az iszlám fana­tikusai közötti feszültség az el­múlt hónapokban számos össze­tűzésben robbant, vasárnap hi­vatalos közlés szerint hét fun­damentalista fegyveres lelte ha­lálát a felső-egyiptomi Deirút körzetében rendőrökkel vívott tűzharcban. A kairói sajtó jelen­tései szerint egyidejűleg többen * élnek a terrorizmusellenes új tör­vénnyel párhuzamosan felkínált lehetőséggel: nem esik bántódá- sa az illegális csoportokban te­vékenykedő, de erőszakos akció­ban eddig részt nem vett szemé­lyeknek, ha feladják magukat a hatóságoknak, és megszüntetik kapcsolatukat korábbi esoport- juikkal. Harcok a tenger partján Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin orosz elnök szerdán felhívással fordult a grúz és az abház ve­zetőkhöz, a harci cselekmények azonnali beszüntetésére, a csapa­tok kivonására és az egymás kö­zötti tárgyalások megkezdésére kérve őket. Az orosz elnök szóvivője elmond­ta: az üzenetben Jelcin megerő­sítette. hogy Grúzia egysége és területi sérthetetlensége kapcsán változatlan az álláspontja. Az ál­lamfő leszögezte: Oroszország minden szükséges intézkedést meg fog tenni annak megakadá­lyozására, hogy fegyveres csopor­tok hatoljanak be grúz területre. Tbiliszi a minap éppen arra hi­vatkozva helyezte készültségbe a hadsereg tartalékosait, hogy Grú­zián kívülről több száz önkéntes érkezett az abház fegyveresek tá­mogatására. Kedd este egyébként az abház nemzeti gárda támadást indított a Fekete-tenger partján fekvő Gagra városa ellen. Az akcióban az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint több tucat grúz vesztette életét. Az abházoknalk állítólag sikerült körülzárniuk az ottani, többszáz főből álló grúz alakulatot, amelynek lőszerkész­lete Ikifogyóban van. A grúz ve­zérkar szerdán hajókat indított Gagrába, így próbálván utánpót­lást küldeni az ottani csapatok­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents