Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19 / 196. szám
1992. Augusztus 19-, Szerda Regélő ESZAK-Magyarország 9 István király velünk van HORPÁCSI SÁNDOR A vasgyári templom főoltárán első királyunk, Sat. István szobra áll. Szép feladat lesz helytörtánészeinfcnek kinyomozni, hogy a két szomszédos egyháziközség (az új- győri templom Szít. Imréé) miért az Árpád-házi királyi családból választott védő- szentet. Vállalva egy hagyományt, s meg is teremtve, mert Diósgyőr-Vasgyár és Üjgyőr is viszonylag fiatal településnek számít (a század elején épülteik). Ha ideológiát keressek mondhatnám ■aat is, hogy ezek a forró vassal dolgozó emberek első királyunk (és fia) kemény férfiasságát választották esiz- ményképül. Akinek a szentté avatási perét éppen annaik a Vászolynak a fiai szorgalmazták, akit István — mint köztudott — megvakíttaitotit. Ma már alig is értjük ezt a keménységet — a középkorét —, amely vassal és szigorral formálta kereszténnyé és nemzetté eleinket. De az már nem véletlen, hogy emléke így rögzült, s maradt fenn zivataros évszázadainkban: ikemóny, szigorú, s mégis jóságos atyaiként. „Ah, hol vagy magyarók védőcsiilla- ,ga”, István király — így fohászkodott a nép, amikor bajban volt, s gyakorta volt bajban. Bajiban van-e most is? Bizonyára, noha már van jogunk a reményre is. Túl vagyunk egy pogány korszakon, amelyet egy külső erő (és ideológia) kénysaerített ránk. A feladat, amely előttünk áll istváni. Vissza kell szereznünk az önbizalmunkat, önbecsülésünket, a tudatot, hogy igenis, méltó, megszenvedett helyünk van Európában: itt, a Kárpát-medencébe»!. Hányszor elvitatták, s vitatják ma is — ezt! Nem iis olyan .messzire .tőlünk még véres területszerző háború folyik, szemléletében, célkitűzéseiben, valódi középkori, ment törzsi. Európa’, s a világ csak ámul és szörnyül- ködik. Mintha mi sem történt volna István' királyunk óta. akii bölcsen — már akkor! — arra inti fiát, hogy tisztelje az idegent, mert egy ország erejét nem a homogenitás adja, hanem a sokszínűség. Azaz a népek, nemzetiségék, szakmák, ízlések, világnézeteik sokasága és egysége. István, országa soknemzetiségű volt, s noha a középkor nem ismerte a mai nemzetfogalmat. de a hungarus eszmében jól megfért együtt a magyar, a kun, a besenyő, a jász, a székely, a német, s a különböző szláv törzsek. Tudjuk, hogy az etatizmust, az egy állam, egy nép fogalmat a francia forradalomtól, Napóleontól örököltük. S mennyi háború, mennyi vérontás volt azóta, míg Európa nyugati felén kialakultak a nemzetállamok! Németh László írja, hogy Trianonnak volt hasznia is : Magyarország megszabadult a nemzetiségeitől, s valóban egységes,, hogy úgy tetszik nemzetállammá vált. Ennek persze az az ára, hogy minden harmadik magyar a határainkon kívül rekedt. Idegen — sokszor ellenséges — állam polgára lett, elnyomott, megalázott. Ráadásul az elmúlt évtizedükben még itthon is tilos volt erről beszélni. Mint ahogy Istvánról is, a szentről. Helyette „alkotmány ünnepet” mondtunk, holott az „-alkotmányunk” a hódító szovjet alkotmányának másolata volt. Most, éppen István napja előtt, végre összeülhet ' a Magyarok Világszövetsége, s kongresszust tarthat. Amikor ezéket a sorokat írom, ■még nem. tudhatom, hogyan is _ zajlik le. Igazi „magyalmodra ’, azaz a csapkodva. gyűlölködve, egymást tiporva, letorkolva, vagy István szellemében bölcsen, toleránsán, európai,an? Bizakodom Tetszik Göncz Árpád mondása, miszerint ez a nép sikerre született. Szinte nem is értjük — mert ez a csoda! —, hogy ez a nép annyi kudarc, szenvedés, hatalmás vérveszteségék után iis egyáltalán létezik itt a Kárpátok ölelésében. Hiszen annyi tényező szól ellene: egyke öngyilkosság, infláció, munkanélküliség sitb., is'tb. És depresszió? A minap a rádióban az egyik közgazdász azzal magyarázta a „magyar csodát”, hogy ez a nép mindig tudja növelni a teljesítményét, azaz „rá1 tesz egy lapáttal”. Ha rosszul megy a sóra azért, ha jól, azért. Nem minden népre jellemző ez, s ezt minden önteltség nélkül állíthatjuk (elég körülnézni a szomszédainknál). Mi a magyar? — kérdezték József Attiláéit és Baíbiitisék a harmincas években. Vaskos könyvet írtak róla. Egy mondatban nem lehet a kérdésre válaszolni, összeszorított fogaik, csendes dac és méltóság, inkább pesszimizmus, mint hurrá-optimizmus, de a pesszimizmus soha nem tétlen beletörődés, hanem csendes, szívós munkálkodás és törekvés. Egyfajta bölcsesség, amely mindenkor nagyobb volt (ma is az!), mint az uralkodó elité, a vezetőié, akik ritkán méltók István örökségére. Kereszt és ekeszairv, óra et I ab óra — ezt hozták a bencések István hívásiára, azaz a munkát és a (korszerű) szellemet. Van tehát örökségünk, s van reménységünk is. István király nem hagyja sorsára népét, ha az se hagyja el magát. Ezt ünnepeljük a vasgyári templom búcsúján, s az egész magyar nyelvterületen, mindenütt a világon! Szent István emlékezetére Miseruhakészlet P. Szabó Éva miseruhája Ki vagy, te ezeréves? Szent István — a legendák tükrében RÓZSA ENDRE A kalocsai székesegyházból számozó XII. század végi királyfej minden valószínűség szerint István királyt ábrázolja. „ .. .ámbár még gyermekéveinek virágjában’ állít, nem a száján volt a szíve, hanem a szívében volt a szája.” „ .. . mérgét :a bölcs végül, ,is lecsillapítja.” Ilyen és éhhez hasonló eseteket sorolhatnánk fel, Szent István akár kisebbik, akár nagyobbik legendájából. Biblikus eredetű szavak ezek, megfontoltsággal és igazságérzettel. „Szellemének frissességét élete végéig megőrizte. Aliig nyílt ajka nevetésre, mivel az írásra gondolt: akkor i,s fájhat a szív, amikor nevetünk, örömnek is lehet szomorúság a vége.” Időrendi sorrendiben, próbáljuk meg végigkövetni Szent István születésétől haláláig tartó útját. Pontosabban születése előttől a hallhatatlanságig tartó „égi küldetését” ! Géza fejedelemnek egy éjjel különös látomása volt, az Űr gyönyörű külsejű iíjat állított elébe. „Tőled származik a születendő ’fiú ... az isteni gondviselésnek megfelelően rád bízza. Ö az Űrtói választott királyoknak egyike lesz, a földi élet koronáját majd az örökkévalósággal fogja felcserélni.” Géza ekkor megkeresztellkediik, és Magyarországra is elkezd „fény terjengem.” Aztán, megszületett a fiú, „Nőtt a gyermek gyámolít- va a királyi nevelésben, átlábalta a kiisdedéveket.” „Már , gyermekkorában átitatta a grammatika Itudo- mánya.” Sokkal többet nem tudunk róla. (A grairnmiatica a latin ábécé — írás és olvasás elsajátítását jelentette.) Személyes, ügy, de élt az udvarban egy főrangú személy, akiit; István Tatárnak hívott, és nagyoini megkedvelt. Radla cseh pap volt bizonyára a ’szerény és jóságos szerzetes : Sebestyén, aki az ezredfordulón a magyar udvarban élt, s István „csodálatos módon megszerette.” István édesapja halálakor — miután, a trón utódlásit már eldöntötték — kitört, a Kop- pány-lázadáis. Vér fröccsent bizony Istvánra is a felkelés megtorlásakor! „Az onszáig táján az utak mentén kettesével felakasztva elveszítették. Hallották a föld lakói az ítéletet, mellyel a király intézkedett, és megrettentek.” Tudljuk, István 1001. január elsején megkoronáztál,ot:t. Gizellával köt házasságot, s a sok megszületett, de korán elhunyt fivér közül egyedül Imre herceg nevelkedik föl. Elmondani is rengeteg ideiig tartana, milyen vehememoiá- val kezdett az új országépí- téshez! A tíz püspökség megszervezése az észter,goimi ér- isékisiéggel; a parancs, hogy tíz falu egy templomot építsen; a papi tized bevezetésének ellenőrzése, az udvar és udvari szervezet; a kira- lyii vármegye kialakítása; kincstár és pénzverés;_ a jogi írásbeliség, ólclevélladás, törvénykezés; a lengyel, besenyő és bolgár háborúk mind-mind az életének csak kicsiny niozaiklapjai. Imre herceghez írta az Intelmeiket, aki — mint jól tudjuk — fiatalon meghalt. ,,... őrizze a katolikus hitet, erősít,se az egyházi rendet... kedvelje a főembareiket s vitézeket, hozzon igaz ítéleteket, minden cselekedetében mutasson türelmet, a, vendégeket jóságosaim fogadja, még inkább gyámolítsa, a tanács nélkül1 semmit se tegyen, az elődök példája mindig szem előtt tegyen, sűrűn, teljesítse az imádkozás kötelmét, s a kegyesség, irgalmasság meg a többi erényiek ékesítsék.” 1031-ben István megvakítatta Vazult. „Kegyetlen” — mondhatnánk, ugyaniakkor — békétűrő, .másokhoz figyelmes. „Miért hágtátok át a törvényeket? Miért nem ismertek irgalmait és ártatlan embereket mért büntettek? Mert nem azokat kell büntetni, akik a törvényt hallgatják, hanem akik áthágják.” Idősebb korra mély gyászban élő, irgalmas — „szent”. „Hiszen hányszor fülébe jutott, hogy beteg valaki, egy darab kenyeret, egy kis gyümölcsöt 'vagy fűszeres füvet küldött orvosságul számára. ’ ,, A1 a mi zsin álkodással és imádkozással töltve idejét, gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését.” Részvéttel, együttérzően, meglehetősen szelíden láttatja őt a nagyobbik legenda. „Megújította a dicsőséges szent szűz Mániáról elnevezett templomot Fehérvárban” — jegyzi meg a Kis Legenda. A Nagy Legenda ünnepély ese.n kinyilatko ztat j a: „Fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát az örök- szűz istenamya, Mária gyámsága alá helyezte.” Milyen volt külsőre Szent. István király? Szerintünk közepe® magasságú, vékony alkat volt. Tény az, hogy meglepetésre, sem az egykorú források, sem a XI. 'század végi visszaemlékezések nem beszélnek róla. Fennmaradt viszont — bármilyen elmosódottan is — Gizella koronázási palástján a képe, amire feltételezésünket is t am aszth at j uk. ■ B izonyosra vehető, hogy eigy XII. századi szobortöredéken, a kalocsai ásatásoknál előkerült vörösmárvány királyion is felismerhetők a paláston megfigyelt jellegzetességek. Kisugárzik, • átfénylik viszont az egymásra rétegződő tíz évszázad mélységeiből is, hoigy ki-ki magáiba!!! hordja pontos arcmását, amelynek két legfontosabb vonása a kereszténység felvétele és az államalapítás. P. BRESTYÁNSZKY ILONA Első királyunk, Szent István halálának 900. évfordulójára 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszussal emlékeztek, amelyen Pacelli bíboros a későbbi pápa is részt vett. Erre a kongresszusra készült Virág Ferenc pécsi püspök megrendelésére a modern magyar textilművészet páratlan remeke, a 28 darabból álló Szent István omátus. Csak kiemelkedő jelentőségű ünnepeken viselik a pécsi püspök és a szerpapok. Az ornátus hazai selyemszálból, különleges, e célra konstruált szövőszéken készült, így a nagyméretű palástok egy darabból vannak. A miseruhakészlet figurális díszét dr. Somogyi Antal győri, teológiai tanár tervezte, ő állította össze a különböző dalmatikák, miseruhák, palástok, püspöki isüvegek, kehelytakarók, manipulusok, stólák egymást kiegészítő liturgiái programját. Útmutatásai alapján a magyar textilművészet mia is élő, klasszikus mestere, az idén a Magyar Köztársaság érdemrendjével kitüntetett P. Szabó Éva aramykoszorús takácsmester tervezte hónapokon át tartó (kutatómunka alapján. A Becsben tanult fiatal művésznő, aki ekkor már aranyérmek sorát hozta haza ai külföldi kiállításokról, 1937-ben például a Párizsi Világkiállítás arany - és ezüstérmével gazdagodott. A pécsi megrendelést ma is élete egyik főművének tartja. A kivitelezésben nem vesztette szem elől, hogy a mű a pécsi bazilika számára készül, ezért az öltözetek színe aranysárga, és fehér selyembrokát. Mintája is a románkori épülethez igazodik. Nagyméretű körökbe komponált, kiterjesztett szárnyú angyalpárok — fejük felett a Szentlélek galambjával — a Sanetust éneklik. A körök közötti mezőket kacskaringós levélornamentika tölti ki. Legszebbek talán a palástok, csuklyájukon a Jő Pásztor kezében báránykát tartó miniatűrszerű- en finom, szövött ábrázolásával, Szűz Mária és a magyar szentek alakjával. A öltözetek szélén visszafogott színességgel a Szent Korona zománcképeinek szentjeit, ábrázolta. Páratlan remekét a Szociális Misszióstársulat ekkor alapított Liturgia paramentum- készítő műhelyének nővérei szabták és varrták meg az előírások szerint. A díszöltönyöket a Szent István kiállításon a széles közönségnek Is bemutatták. 1938 óta a pécsi püspöki kincstár felbecsülhetetlen értékű gyűjteményében őrzik. CSEH KÁROLY Kígyóparagrafus Kert közepére teremtett almafád törzse törékenyebb tőlem ha balra vagy jobbra csavarodna is idővel nem fog az átkod rajtam Uram körmönfontan kérgére fonódva tilos célom elérem újra és újra nem lesznek gerinc- fájdalmaim