Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1992. Augusztus 3., Kevés új lakás épül Miskolc (ÉM - K.L.) - Nem mond­ható, hogy “lázas ütemű” az építkezés Miskolcon. Köztudottan kevés a pénz - nemcsak az úgynevezett „nagybe­ruházásokra”, kcreskcdclmi-közcélú építkezésre, hanem a lakásépítésekre is. Ma a korábbi évek lakásépítési üte­mét s a jelenleg is lakásra várók szá­mát vesszük számba, akkor látjuk, hogy milyen csekély lehetőség van új lakásba költözésre. Bár „szabad a vásár”, azaz több vállal­kozás is részt vehet a lakásépítésben, a korábbi “gazdára”, a Miskolci Beru­házási Vállalatra csak a korábban már megkezdett lakásépítkezések befeje­zése hárul. Simon Gábor, a MIBER műszaki igazgatóhelyettesének tájé­koztatása szerint befejeződött az úgy­nevezett Demeter közben egy 32 laká­sos épület építése. Ennek földszintjén üzlethelyiségek kaptak helyet. Ezzel az épületrésszel lezárták a Szemere- Vörösmarty utcánál lévő épülettöm­böt, egy zárt, belső udvart alakítva ki. Jelenleg a Bodó tetőn épülő 90 OTP lakás építésén dolgoznak. Korábban kisebbfajta vihart kavart, elsősorban az építészek véleménye alapján az itt épülő, s korábban kialakított koncep­ció alapján készülő városnegyed. Most a már hamarább megkezdett épületek befejezésére kerül sor - míg­nem majd döntés születik a terület további felhasználásáról, beépítésé­ről. Az épületek szerkezeti szerelése befejeződött, így a város fölé maga­sodó toronydarukat is leszerelték. Most az ácsok dolgoznak. Messziről látszik a fából készülő, magastetős szerkezet, amely majd „megtöri” az előregyártott elemekből épülő házak Mercedesek a volt Szovjetunióból ? Stuttgart (MTI) - Werner Niefer, a Mercedes cég elnöke előzetes megál­lapodást kötött Üzbegisztánban, Ka­zahsztánban és Türkmenisztánban személy- és teherautókat, továbbá au­tóbuszokat összeszerelő üzemek léte­sítéséről. Niefer megjegyezte, hogy mindhárom volt szovjet tagköztársa­ság gazdag kőolajban és földgázban, továbbá nemesfémekben, s ennek köszönhetően nem rosszak jövőbeli kilátásaik. Jót tett az önállóság Szuhakálló (ÉM - M.E.) - Szuhakál- lónak jót tett az önállóság. Az Ede- iénytől 1984-ben “elvált” 1400 lakosú település az elmúlt évben sokat fej­lődött. A közeli hetekben pedig ismét két újabb létesítménnyel gazdagodik. A szakemberek már az utolsó simítá­sokat végzik az általános iskola kor­szerű tornatermén, és 200 adagos konyháján, melyeket szeptembertől birtokba is vehetnek a nebulók. Az építész ügyes ötletének köszönhetően, a tornaterem a testedzés mellett, az is­kolai rendezvények lebonyolítására és mozifilmek vetítésére is lehetőséget ad. * * # Elkészült az önkormányzat kezdemé­nyezésére Szuhakálló ivóvízhálózat rendszerének terve, és megkapták a lé­tesítési engedélyt is. A faluban már ebben az évben megkezdik a veze­tékek lefektetését. A település Ede- lényből kapja majd az ivóvizet. Bábolnai gazdanapok Bábolna (MTI) - Nemrég küldték cl a meghívókat, s máris 120-nál több ha­zai és külföldi cég jelezte, hogy részt kivin venni a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon. Szeptember 16-18-a között rendezi meg a Bábolna Részvénytársaság és az IKE (Ipaiszcrű Kukoricatermelő Kendszer) a rangos mezőgazdasági szakkiállítást és vállalkozói találko­zót, amelynek elsődleges célja a piaci lehetőségek, esélyek felmérése, az új típusú kapcsolatok erősítése és az új­donságok látványos bemutatása. A rendezők szándéka szerint a bábol­nai bemutató, találkozó az év legna­gyobb mezőgazdasági show-ja lesz. Hétfő II?:, Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Átalakulóban a szállítás Részvénytársaság lesz a Borsod Volán Vállalat Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - F.B.) - Az ország- gyűlés által elfogadott privatizációs törvénycsomag adta lehetőséggel él­ve az állami vállalatok - így a Bor­sod Volán is - társasági formában kíván a jövőben működni. Milyen feltételekkel, s milyen formában lát­ják ennek megvalósítását ? - kér­deztük Sárközi György igazgatótól. A gazdasági átalakulás első lépéseit már az elmúlt évben megkezdtük, ami egy profilírozott vállalat esetében nem könnyű. A tömegközlekedés, az áru- és személyszállítás eddigi trösztösített formáján kellett változtatói. Ez gya­korlatilag megtörtént, s a megyei vál­lalatok a továbbiakban önálló jogi személyként, független gazdasági és pénzügyi arculattal működnek. Ezt követte a profiltisztítás, az üzletági egységek megszervezése. Ez évtől ti­zenkét fuvarozó, egy ügyviteli és fuvarszervező, egy utazási és egy nemzetközi szállítmányozással foglal­kozó kft. biztosítja az igények jobb kielégítését. Az utóbbi német-magyar vegyestársaságként működik. Többségi állami tulajdon Jelenleg a letisztult autóbusz profillal rendelkező vállalatot kell társasági formára átszervezni úgy, hogy a sze­mélyszállításhoz nem kapcsolódó egységek is - mint például a tehergép­kocsi-javítás - új arculattal jelenjenek meg. Ez esetben a már meglévő léte­sítmények nagy jelentőséggel bírnak. Az átmenet differenciált kezelést igé­nyel, és még szakberkeken belül is élénk vitára ad alkalmat a koncessziós törvény értelmezése. A működő kft.-k Úton vagyunk első hat hónapjának értékelése biza­kodásra ad okot. Megkezdődött az autóbusz profil áta­lakulási terveinek készítése külső sza­kértők bevonásával. A Borsod Volán a jövő zárt alapítású részvénytársasági formában látja biztosítottnak, s a tör­vény előírásainak megfelelően 50 plusz 1 százaléknyi részesedéssel. A megye tíz településén található telep­helyek földingatlanjai után további 10 százalékos részesedéssel bővül. Ter­veink szerint 80 százalékos állami tu­lajdonnal számolunk. A következő lépésben 10 százalékos dolgozói ré­szesedést tartunk megvalósíthatónak. A szaktárcához, azaz a KHVM-hez október 31-ig kell eljuttatni az áta­lakulás teljes dokumentációját, s en­nek jóváhagyását követően 1993. január elsejével részvénytársasági for­mában folytatjuk szolgáltatásainkat. Ez a Borsod Volán valamennyi egysé­gét, tömegközlekedési járműparkját érinti. Természetesen az elfogadott törvény lehetőséget biztosít az önkormányza­tok számára, hogy pályázat útján ön­maguk felügyeljék vagy biztosítsák térségük személyszállítását, s ebben az esetben az rt.-ben működő Volán. Földbérló szövetkezetek Föid-ár-verés I. Átalakulóban a tsz-ek I Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - A földbér- lő szövetkezetről annyit, hogy a ter­melőszövetkezeti átalakulások a kár­pótlás eredményeként számtalan tör­petulajdonos nem fogja közvetlenül hasznosítani termőföldjét különböző okok miatt. Például: városban él, idős személy, más foglalkozást folytat, stb. E földtulajdonosok így kénytelenek lesznek termőföld-területeiket a föld fekvése szerinti faluban, városban működő szövetkezet, illetve állami gazdaság, vagy vállalkozó használatá­ba adni. A használatba vett földterü­leteken fogja az adott szövetkezet a termelést folytatói. A használatba adás haszonbérleti szerződés formájá­ban valósul majd meg. A haszonbérbe adók nem lesznek a szövetkezeteknek tagjai, sem az állami gazdaságok, vagy azok jogutódjainak alkalmazot­tai. Ez esetben a szövetkezet, mint vagyonkezelő fog a bérbeadókhoz illeszkedni, és a bérleti díjat is e központ fogja a bérbeadónak kifizetni. /Itt most nem foglalkozunk a jelenlegi állami gazdaságok, illetve jogutód­jainak a termőföld tulajdonosa által bérbeadott földjeivel, mivel a szövet­kezeti formákat javasoljuk elterjesz­teni. Felértékelődik a földtulajdon Elképzelhető az a megoldás is, hogy egyes személyek földterületeket bé­relnek, és a bérlők a használatukba ke­rült földekkel alapítanak egy szövet­kezetét, és a bérelt földeket viszik közös művelésbe. Az így alapított szö­vetkezetekben a bérbeadónak bérleti díjat a bérlők fizetik meg, a szövet­kezet tagjai pedig osztoznának a megtermelt termékek eladásából, fel­dolgozásából származó nyereségből. Az osztalék egy bizonyos hányadát pedig a termőföld-művelés, a termelés fenntartásához szükséges gépi esz­közök vásárlására, vagy bérletére használnák fel. A működés szempont- yjából a tagok és a szövetkezet vagy­oni kapcsolata részjegyzés, vagy más egyéb vagyontárgy szövetkezetbe való bevitelével valósulna meg az alapszabályban foglaltak szerint. E szövetkezeti forma kialakítása során az egységes szövetkezeti modellt törvény rendelkezései alapján kell a továbbiakban kialakítani. Megjegyez­zük, hogy manapság szárnyra keltek olyan hírek, hogy a jelenlegi működő szövetkezetek csupán az eddig fizetett és aranykoronánként megállapított földjáradéknak megfelelő bérleti díjat fizetnének a földet bérbeadónak. Kér­jük a jövőbeni olyan földtulajdono­sokat, akik szintén bérbe kívánják ad­ni földterületeiket, hogy ne siessék el a döntést, mert a jövőben nagyságren­dekkel felértékelődik földtulajdonuk. A holding (vagyonkezelés) E szövetkezeti forma elsősorban ott jön létre, ahol a korábbi termelőszö­vetkezet kezelésében működő önel­számoló egységek különféle társasági formákba szerveződtek. Ugyanis e szervezeti keretek beváltak, ezek fel­bomlása megzavarná működési folya­matosságukat. A fenntartást, illetve a fonna megőrzését indokolja az is, hogy a jövő szövetkezetében számta­lan szövetkezeti üzletrésszel rendel­kező kívülálló nyugdíjas - nem dolgo­zó tag - fog részt venni, és e személyi kör igényelni fogja a nyereségből való részesedését. Ez a forma, így a tagok kívülálló üzletrész-tulajdonosok va­gyonának vállalkozásba adását szol­gálja, és így a szövetkezet tagjainak a kívülálló tulajdonosok igényeinek megfelel. E szövetkezetben tehát a tevékenység­hez tartozó valamennyi munkát a tagok meghatározott csoportjai vég­zik, külön-kiilön szervezetekben a holdinggal (a vagyonkezelő központ­tal) kötött szerződés alapján. A szö­vetkezet ilyen esetben azonos a hol- dinggal, és ez adja meg a különféle tevékenységek folytatásának keretét. E szervezeti formának számtalan var­iációja lehet, például a holdinghoz kapcsolódnak kft.-k, betéti társasá­gok, stb. A variációk esetében is azon­ban a’ holding tevékenysége általános­nak mondható, ugyanis ez látja el a vagyon kezelését, a pénzügyi, közgaz­dasági feladatok koordinálását, a tagsággal összefüggő kötelezettsége­ket, munkaügyi szolgáltatást, ügyin­tézést, a jogi munkát, a központi számvitelt, az iktatást, a tűzvédelmet, a munkavédelmet és még sok más egyéb tevékenységet. A vagyonkezeléssel összefüggésben a holding adja a tagság vagyonát, külön­féle vállalkozásokba, és felelősséggel tartozik annak működtetéséért. A holding és a különféle vállalkozási formájú társaságok közötti részese­désből jutó osztalékot a szövetkezet tagjainak a holding fizeti ki, vagy növeli a szövetkezet tagjainak üzlet­rész értékét. A vagyonon túl a hol­dingnak meg kell oldania a termőföld- tulajdon hasznosítását is. Amenyiben az illeszkedő társaságok termőföld- hasznosítást végeznek, úgy a műveléshez szükséges földterületeket a vagyonkezelő központtól kell, hogy béreljék. A vagyonkezelő központ bérbeadhat termőföldet egyéni gaz­dálkodónak, kisbérlőnek és biztosíthat termőföldet nagyobb szövetkezeti, vagy gazdasági szervezeteknek is. E szövetkezeti forma a vagyonkezelő központhoz illeszkedő egységek érdekeltségére alapul. Az önelszá­moló egységek ugyanis nyereség- érdekeltek, és így a költségek leépí­tésére, a nyereség növelésére töreked­nek majd. A holding a vagyonhasz­nosítási, termőföld-hasznosítási szer­ződésben foglalt kötelezettségek meg­szegése esetén ugyanis a szerző­déseket felbonthatja és kérheti az önálló egységek felszámolását. A fel­számolás indítványozásán túl, ha elég­gé tőkeerős, átmenetileg a hozzá illeszkedő gazdaságnak kölcsönt is nyújthat. Ezen túl a holding, mint a hozzá illeszkedő társaságának kültag­ja, egyéb vagyoni hozzájárulást is tel­jesíthet, ha érdekelt a vállalkozás fenntartásában. A vállalkozás beltag­jai a dolgozók, a tagok pedig munka­helyük megőrzése érdekében szintén vagyon hozzájárulásokkal megment­hetik, erősíthetik a vállalkozást. A dolgozók ezzel tulajdonképpen megveszik saját munkahelyüket. Vagyoni hozzájárulás A holdingrendszerben irányított szö­vetkezetben a dolgozó tag pedig há­rom úton is kaphatja jövedelmét: bérjellegű formában, az adott vállal­kozásban végzett munkája alapján, osztalék formájában a vállalkozási nyereségből, osztalék formájában a szövetkezeti üzletrésze alapján. Várható, hogy e szövetkezeti fonna lesz a szövetkezetek átalakulása után a legel teij edtebb, ugyanis már az átmeneti törvény hatályba lépése előtt számtalan ilyen rendszerű szövetkezet kezdte meg működését, és e szervezeti formát ezután sem fogják feladni.----------Jegyzet----------­e tette Paranai János Baba néni, a kenyérgyár régi dolgozója ép­pen a minap jött vissza nyári szabadságáról. Am amíg odavolt, egy olyan, nem mindenna­pos rendeletet foganatosítottak, miszerint július 1-től minden dolgozónak ki kell(ett) ad­ni a munkakönyvét. Bizony, többen felkapták a fejüket a hír hallatán, hiszen sokan egész munkáséletükben nem látták munkaköny­vüket, megint mások meg csak akkor, ha végérvényesen felmondott a vállalat. így hitte, meg tudta ezt Baba néni is, amikor nyári pihenése után visszatért munkahelyére. Persze, hogy összeszorult a szíve, amikor főnöke arra kérte, ha majd ráér, ha a munká­ja megengedi, fáradjon be az irodába és vegye át a munkakönyvét. Nosza, lett ám nagy sírás-rívás meg kéztördelő, kétségbeesett ri­adalom. Baba néni vígasztalhatatlan volt. Az járt az eszében, mit szól majd felnőtté vált fia, mit kezdjen piciny lánygyermekével, akit egyedül, özvegyen kell felnevelnie?- Ne sírjon, Baba néni! Csitítgatták a kol­légák, meg mindenki, aki csak jelen volt az esetnél. Ne féljen, nem lesz munkanélküli. Higgye el, én is kikaptam. Elseje óta otthon tartja mindenki a munkakönyvét. A munká­ban eltöltött éveket munkakönyv nélkül is iga­zolja majd a munkáltató vállalat... Talán egy félórát is igénybe vett az „agitá­ció” , mire Baba néni megnyugodott. Mert manapság - mondta szipogva - mindenféle szörnyűség megtörténhet a me lássál. Csökkenő burgonyatermelés Genf (MIT) - Tovább csökken a világ burgonya- termelése, s ebben döntő szerepük van a fejlett országoknak - állapítja meg az ENSZ Mezőgaz­dasági Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) felmérése. Az elmúlt évben 258,5 millió tonna volt a világ burgonyatermelése, több mint 50 száza­lékkal kevesebb, mint 1990-ben. Az összes burgonyatermelés 60 százaléka a fejlett országokra jut, ahol az előző évinél 7,6 száza­lékkal kevesebb, összesen 177,8 millió tonna bur­gonyát takarítottak be 1991-ben. A felmérés sze- rinta fejlett országokban 5 évvel ezelőtt 221,1 mil­lió tonna burgonyát termeltek, tehát 5 év alatt a ter­melés egyötöddel csökkent. A fejlődő országok­ban ugyanakkor egyenletesen nő a termelés. Össztermelésük 1991-ben megközelítette a 66 millió tonnát. Védővámok a mezőgazdaságban Budapest (MTI) - A mezőgazdasági ter­melők az eddiginél sokkal hatékonyabb vámvédelmet sürgetnek. Több termék ese­tében a szakértők magasabb importvámo­kat, védővámokat tartanak szükségesnek. A Földművelésügyi Minisztériumban azon­ban a termelés összehangolt szabályozását tartják a legfontosabbnak. Ez pedig azok­nak a terméktanácsoknak a feladata, ame­lyek egész termékpályák szabályozásáról döntenek a jövőben az igények, az értéke­sítési lehetőségek, és a hatékonyság figye­lembe vételével. A terméktanácsok érdemi működése előtt az agrárpiaci rendtartás törvénye nyithatná meg az utat. A törvény azonban csak szeptemberben kerülhet a Parlament elé, és elfogadása esetén is több évre lesz szükség az egész mezőgazdasági termelést átfogó szabályozás megvaló­sulásához. Ezért fontos az importrendszer korszerűsí­tése is. Ezzel kapcsolatban a Földművelés- ügyi Minisztériumban elmondták: A rend­szer kidolgozásának feltétele a GATT- országokkal történő megegyezés. Megvaló­sulása pedig szintén több évet igényel majd. Ennek keretében meg kell határozni a pi­acra jutás feltételeit és kialakítani az im- portverseny körülményeit. A hazai terme­lők védelme ugyanis nem jelenti az import 11 agy mértékű visszaszorítását. Kezdetben azonban elképzelhető, hogy több termék esetében magasabb importvámok bevezetésére kerül sor. A GATT-országok politikája hosszabb távon liberális import- rendszer megvalósítását célozza, aminek keretében a vámok minimum 15, átlagosan pedig 36 százalékkal csökkennének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents