Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-17 / 194. szám

1992. Augusztus 17., Hétfő Gazdaság 11 ■ 1 ÉSZAK-Magyarország 7 Csökkent a szántóterület Miskolc. (ÉM) — Az ország szán­tóterülete, ez év május 31-4g, 6 ezer hektárral csökkent, az elmúlt évi 4713 ezer hektárhoz képesít — állapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A területből 234 ezer hektárral kevesebbet vetet­tek be a termelők az előző évi­hez viszonyítva, összesen 4378 ezer hektárt. A vetetten terület a tavalyi 101 ezerről 329 hektárra emelkedett ez időszakban, ami az ország összes szántóterületének 7 száza­lékát jelenti. Szabolcs-Szatmáir- Beteg megyében a legmagasabb vetetten terület 51 ezer hektár. Ez a megye szántóterületének közel 17 százaléka. A szántóföldi növények csoport­ján belül, főleg a két legjelen­tősebb gabonaféle: a búza és a kukorica esetében', a vetésterüle­tek eltérően alakultak. Míg a búza idei vetésterülete a tava­lyi és az 1986—90 közötti idő­szakhoz képest is jelentősen csök­kent, a kukoricával hasznosított területek nagysága nőtt. Kenyér- gabonát 847 ezer hektáron vetet­ték, ami 26 százalékkal kevesebb a tavalyi és 33 százalékkal az 1986—90. közötti évekhez képest. A kukorica 1200 ezer hektáros idei területe viszont mind a ta­valyinál, mind az említett öt év átlagánál nagyobb 8,5 százalék­kal!. Árpát az előző évinél több mini 34, az 1986—90. évek átla­gához képest pedig csaknem 85 százalékkal nagyobb területen vetettek a gazdaságúk. A fajon belül a tavaszi árpa vetésterülete növekedett dinamilkusalbban, kö­zel 74 százalékkal. Szintén csökkent az idén a rozs, a cukorrépa és a szántóföldi zöldség vetésterülete. A zöldsé­gék tekintetében az elmúlt 10 év folyamán .ilyen kevés szántóföl­di zöldségterület — 88 ezer hek­tár — utoljára 1983-ban volt. Ez­zel szemben burgonyát, zabot és napraforgót nagyobb területen termesztettek hazánkban 1992- ben, mint a tavalyi évben. Vidéki bankhálózat Budapest (MTI — ÉM) — A Földművelésügyi Minisztériumnak nem célja egy agrárbank létreho­zása, ám szorgalmazza vidéki bankhálózat létrejöttét — mondot­ta Bánáti István, a szaktárca pénzintézeti és vállalkozásfejlesz­tési főosztályának osztályvezetője. A szakember szerint: nélkülöz­hetetlen olyan, e 'területen mű­ködő bankhálózat létrejötte, amelynek alkalmazottai ismerik a helyi sajátságokat, és igényeket, s ezeknek a követelményeknek eleget is tudnak tenni. E kívánal­maknak jelenleg leginkább a ta­karékszövetkezetek felelnek meg. A 260 működő takarékszövetke­zetnek mintegy 1800 fiókja van szerte az országban. Jelenleg azonban még nem adot­tak a feltételek, hogy a takarék- szövetkezetek alkossák a vidéki bankhálózat gerincét. A takarék- szövetkezetek zöme elvileg nem zárkózik el egy ilyen feladat elől, de meg kell szervezni a pénzügyi és technikai feltételeket is. Ki kell használni a PHARE-program által nyújtott lehetőségeket, amely e cél megvalósítására' 3 millió EOU tőkenövelő hitelre ad lehetőséget. Ezt az összeget a PHARE feltételei szerint azonban meg kell duplázni hazai pénzből. Lényeges, hogy létrejöjjön egy betétvédelmi alap, a betétesek védelmére. Gyógyvízből koncentrátumok Budapest (MTI) — Zalakaros európai hírű gyógyvizének újabb, többcélú hasznosítási módjára dolgoztak ki eljárást az MTA Műszaki-kémiai Kutatóintézet és a fürdő szakemberei. A számos nyomelemet, oldott sókat kristá­lyosítva, koncentrátumok formá­jában nyerik ki a vízből, egy, az OMFB szakmai-pénzügyi támoga­tásával előállított „félüzemi” be­rendezéssel. Egyik legértékesebb kristály a kalciumkarbonát, amelyből már ötféle kísérleti termékcsaládot fej­lesztettek ki, így például kalci-” umpótló tablettát és granulátu­mot, természetes szappant és fog­krémet. Agrárpolitikus és mintagazda volt Hat évtized után is aktuális- Th­Fotó: Fojtán László ÉM — B. S'Z. L.) — Igazán csak azok a szakmabeliek tudnak róla eleget, akik az elmúlt hét végén megkoszorúzták emléktábláját, és azok, akik az erdő, a természet megszállottjai, vagy pedig szülő­faluja — Tolcsva — lakói. Az Országos Erdészeti Egyesület me­gyénkben tartotta vándorgyűlését, így kerítettek sort a Waldbott- kastély — szülő- és alkotóháza — falán élhelyezett emléktábla le­leplezésére, melyre unokaöccsét, báró Waldbott Pált kérték fel. Báró Waldbott Kelemen 1882-ben született Tolcsván. Középiskolai tanulmányait Kálksburgbei Wien- ben végezte jezsuita gimnázium­ban, Bécsújhelyi katonai akadé­miát végzett, főnemesi szokás szerint. 1919-ben mégis kilépett a hadseregből, s mivel édesapja meghalt, hatalmas birtokukon a gazdálkodásnak és a gazdaságpo­litikának szentelte életét. 1923- ban Borsod-Gömör, Heves me­gyék Erdészeti Egyesülete Miskol­con elnökévé választotta. Jól Lát­ta, hogy erdőterületeink veszte­sége 84 százalék. Gyökeresen megváltozott, új körülményeknek mcgfelelő erdészeti politikára volt szükség, s, az új erdőtörvény megalkotása is olyan mintagaz- dára várt, mint Waldbott Kele­men. 1929-ben meg is választották az Országos Erdészeti Egyesület al- elnökévé, rugalmas politikával 1935-ben az országgyűlés szente­sítette is az erdőtörvényt, mely­ben Waldbottnak óriási szerepe és munkája volt. Erdészetpolitikai szempontból ma is helytállóak elképzelései az er­dőtelepítésről, a hazai faellátás biztosításáról, erdőgazdasággal kapcsolatos külkereskedelmünk­ről, az erdők védőiméről és az ál­lami erdőgazdasági adminisztrá­ció korszerűsítéséről. Ezek az el­vek hat évtized után is aktuálisak. Waldbott Kelemen 1945 február­jában Budapest egyik légópincé- jébén halt meg. A család erede­téről, életéről, a báró munkájá­ról ízléses kiadványban -is meg­emlékezett az Országos Erdésze­ti Egyesület, s az ő erdészeti munkája is hozzájárult, hogy a vándorgyűlést megyénkben, Sá­rospatakon rendezték a természet különös szerelmesei, a méltó er­dészutódok. Aki Hegyalján jár, s felkeresi Háromhutát, Tolcsvát, ezentúl tisztelettel adózhat Waldbott Ke­lemen emlékének. £ Szabályozni kell az ET és a kormány kapcsolatrendszerét Mulasztások és tisztázatlan kérdések Budapest. (ISB) — Az Érdek­egyeztető Tanács (ÉT) tavaly de­cember 6—7-ii rendkívüli ülésén született megállapodásök felül­vizsgálata került napirendre az ÉT bizottságaiban ezen a héten. A jószolgálati és etikai bizottság a szakszervezeti jogokról és a munkavállalói beleszólásiról, illet­ve a munkaviszonnyal összefüggő egyéb szabályok betartásáról szó­ló fejezetet vette górcső alá a munkavállalói oldal előterjesz­tése alapján. A kormányzati oldal a munka- viszonnyal kapcsolatos szabályok betartására és a szankcionálási rendszerre vonatkozó elképzelé­seit nem terjesztette az ÉT ple­náris ülése elé. Ezzel megszegte a decemberi -megállapodást — fo­galmaz a munkavállalók által összeállított dokumentum. A munkavállalói oldal ezért most javaslatot terjeszt elő a munka­végzéssel' kapcsolatos szabályok megsértőivel szemben alkalmaz­ható pénzbüntetések mértékének a felemeléséről. A mai joggyakorlat szerint a bírságok átlagértéke nevetségesen alacsony, alig haladja meg az 5000 forintot. Ezért javasolják, hogy a szabálysértési összeg mi­nimális mértéke 50 ezer forintra emelkedjék, a kiszabható maxi­mum pedig 800 ezer forint le­gyen. Ezzel megnőhet a szank­cionálás visszatartó ereje, s a befolyó pénzeket is megfelelő cé­lokra lehet fordítani, amennyi­ben azok — a javaslatban sze­replő módon — a szolidaritási alap forrásait növelnék. Nem jelentek meg az ÉT előtt a környezetvédelemről szóló tör­vénytervezetek sem. amivel szin­tén mulasztást követett el a kor­mányzati oldal. A munkavállalók szerint az új Munka Törvény- könyvének, illetve a közalkalma­zottak és köztisztviselők jogállá­sára vonatkozó szabályoknak az életbe léptetése során is felme­rültek tisztázatlan kérdések —■ nem utolsósorban a kormány erély.tdlensége miatt. Az ezekhez .hasonlatos hibák ki­küszöbölésére a munkavállalói oldal javasolja, hogy pontosabban szabályozzák az ÉT és a kor­mány, valamint az ÉT és a par- 1 amen t kapcs ólat ren dszerét. Osztrák terjeszkedés a vegyiparban Greinerék jó kapcsolatokra építenek Miskolc. (ÉM — F. B.) — Már a harmadik hazai vegyipari cég­ben szerzett részesedést az oszt­rák Greiner holding, megelőzve ezzel nyugati versenytársait. Az első szerződés megkötésével 100 százalékos tulajdonba 'került a mosonmagyaróvári Műanyag- technika Kft., ezt követte a sa- jóbáibonyi Porán Kft., amiben 70 százalékos tulajdonjogot szerzett, s a közelmúlt eredménye, hogy a Pannonplast Műanyagipani Rt.- ben 51 százalékkal van jelen. Mosonmagyáróvárott elsősorban élelmiszeripari csomagolóanyago­kat gyártanak, Sajóbábonybam a bútor-, a háztartás- és a jármű­ipar számára poliu-retán habféle­ségeket, a Pannonplast Műanyag­ipari Rt. szombathelyi gyárában pedig tovább bővül az élelmiszer- ipari csomagolóanyag-gyártás po­lipropilénre alapozva. Milyen el­képzelések vezérlik a C. A. Grei­ner und Söhne Ges. m. b. H.-t a magyarországi befektetésekben, s ezek hogyan valósulnák meg — kérdeztük az osztrák holding ve­zetőjét, dr. Peter G reim ért. — A .kapcsolatfelvételtől a szer­ződések megkötéséig hosszú utat kellett megtennünk, s ez vissza­nyúl ük az Önök gazdasági, tár­sadalmi rendszerének megváltoz­tatásét megelőző időszakra. A Hungamenttel kezdődött, majd folytatódott a 'kocáéra Petőfi té- esszel. Ezek apró, de hasznos lé­pések voltak. Az első érdemi, együttműködés az ékkor még Lajtaplast néven ismert moson­magyaróvári üzemmel indult, s a felgyorsult gazdasági átaléku- lás segítette a sajóbábonyi hab- gyártó üzemmel, ©s most a Pan­nonplast Rt.-vei' a szerződések megkötését. — Ezek a vállalatok konkuren­ciát jelentették az önök számá­ra? — Ez csak részben igaz. Mii a szerződések megkötésénél figye­lembe vettük, hogy alapvetően magvar alapanyagúkra számítunk, és az itt gyártott termékek beke­rüljenek a Greiner uzlethalozata- ba. Ausztriai és nyugat-európai üzemeink alapanyag-ellátását vi­szont „helyben” biztosítjuk. Leg­főbb magyar beszállítónk ez idá­ig __ és a jövőben is — a Tiszai Vegyi Kombinál Rt. lesz, amely­től évente több. mint 600 tonna alapanyagot igényelünk, s a jö- vőben — várhatóan — többet.. — A Greiner magyarországi üze­mei teöhnik&i-technológii'ai meg­újulásra szorulnék... _ Csak korszerű, esztétikus ter­méket fogaid el a piac, s ez meg­követeli a technikai-technológiai folyamat, megújítását. Ezzel kezd­tük Mos oinmagy ar óv ár ot t, s. foly­tattuk Sajóbábonyban. Itt száz­millió forintot fordítottunk a fej­lesztésekre, s a Pannonplastnál ugyanez a folyamat folytatódik. Ausztriai üzemeinkben a termék­fejlesztésben. előrehaladtunk, s így az utóbbi gyárnál már kész receptet biztosítunk a gyártás­hoz, ami merőben megváltoztat­ja a magyar élelmiszeripari ter­mékeik csomagolási szokásait. — Mire gondol? — Például a tej kiszerelésére. Ma Európában a polietilénbe cso­magolt tejet ismeri a fogyasztó. Hollandiában viszont visszatér­tek az üveges értékesítésre. Mindkettőnek van előnye és hát­ránya. Mi egy újszerű, műanya­gos megoldáson dolgozunk, s ezt szeretnénk adaptálni magyaror­szági üzemeinkbe. — Egyes élelmiszer csomagoló­anyagok ellen nemzetközi mére­tű kampány kezdődött. . . — Ha a PVC-ire gondol, ez igaz. De hozzáteszem, hogy amíg a német nyelvterületen a zöldek ellene vannak, addig az angol környezetvédőik elfogadják ennek jelenlétét. Egyébként a PVC sok­oldalú felhasználását egyes ipar­ágak ma már nem tudják nél­külözni. — Az osztrák jelenlét mennyire befolyásolja a magyar munkaerő- gazdálkodást? — Bizonyára munkáselibocsátá- sakra céloz. Ez a mi stratégiánk­ba nem illik bele. Kétségtelen, hogy a szervezeti felépítésünket szeretnénk Magyarországon, is meghonosítani, s ebben jó úton haladunk. Ausztriai üzemeinkben ezer ember dolgozik, Magyaror­szágon hatszáz. Fokozatosan csök­ken a különbség... A termelés­ben specializálni szeretnénk. Eh­hez okos gépekre, képzett mun­kásokra van szükség. A strulktú- rarváltást, a fejlesztéseket az ön honfitársaival közösen kívánjuk megvalósítani, s ehhez jó kap­csolatok kellenek. Eddigi tapasz­talataink bizonyítják, hogy új partnereink is erre törekednek.---------Jegyzet----------­B EKECSI LÁSZLÚ Hivatalos emberek már meg is kö­szönték az aratók helytállását, meg­köszönték az idei termést, ami állí­tólag nem igazolta a vészmadarakat, hogy még kenyérből sem eszünk ele­get jövőre, olyan kevés a búza,. Szóval a „fentiek” igyekeztek már letudott munkának elkönyvelni az aratást. Amikor a nyilatkozók már az exportlehetőségeket festették le a kiváltságos kereskedőknek, Bor­sod megye északi részén 1 rendesen arattak. E héten kedden piagam is láttam a kombájnokat forgolódni, és bizonyára nem valami pótmun­kát vállaltak, hogy lefényképezhes­sük őket, nem alibi port vertek a kombájnok, és nem alibiből verej­tékeztek a kombájnosok sem. Dehát így vagyunk mi itt a végeken: elha­nyagolhatónak tartják azt a pár száz hektárt az aratás vége felé. Mint régebben, most is az a cél: megnyugtatni a közvéleményt. Mi­nek idegeskedjen jtt a városi ember, minek nyugtalankodjon az iparos, a kívülálló. Kicsire most sem adunk. Bejelenteni, hogy vége az aratásnak, és kész. Punktum. Ezen bosszankodtam, amíg az or­szághatár közeli szépséges tájakon itt-ott duruzsoló kombájnt, pnaszek cséplőgépet láttam munka közben. Bár tényleg kevés volt az aratatlan terület — az ország területéhez ké­pest valóban elenyésző. De mégis volt —, akkor, amikor már nagyr ban köszöntgették a forró munka áldozatvállalóit. Már túl is tettem magam az egé­szen, amikor egy cetlit találtam az asztalomon: „Kérem szépen segítse­nek már rajtam. Van két hold bú­zám, de nincs aki learassa.” Meg­kapott az üzenő, a reménykedő em­ber, hátha befejezhetné ő is iaz idei aratást. Tényleg nem tud valaki segíteni? Ne maradjon már szüretig ott az a búza! A szakszerű ellátásra szakosodtak Miskolc (ÉM — F. B.) — A hazai ide­genforgalom mai arculatát erősen be­folyásolja a „nyitott” államhatár, az erőltetett luxusszintű kínálat, s olykor az ügyeskedés. De egyre több a hiva­talos vendég, az üzleti élet formálásá­nak reprezentánsa, aki hozzászokott ahhoz, hogy a hivatalos tárgyalások szünetében szakszerű ellátás mellett, kulturált környezetben pihenjen. Me­gyénkben — talán az egyetlen — az IC(P) védőszárnya alatt két évvel ez­előtt alakult Trade-Tura Vendéglátó Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft., s arra szakosodott, hogy színvonalas programokat ajánljon üzletfeleinek. Milyen lehetőségeket biztosít a Trade- Tura? — kérdeztük dr. Kapros Tibor- né ügyvezető igazgatót. — Három területen: a kereskedelem­ben, a vendéglátásban és az idegenfor­galomban ajánljuk szolgáltatásainkat. Ezen belül széles a választék. S mivel saját üzemeltetésű vendégházzal, étte­remmel is rendelkezünk, gyorsabban, olcsóban tudjuk kielégíteni az igénye­ket. Miskolcon, a Széchenyi út 61. szám alatti vendégházunkban — szállodai színvonalon — egyszerre hat vendéget fogadhatunk, s a kisavasi alsó soron pedig a Marco Polo vendéglő a legigé­nyesebb látogató ízlésének is megfelel. Túraprogramunkban olyan tájegységek megismertetése szerepel, mint a Bükk- fennsík, Tokaj-Hegyalja, Aggtelek, Jós- vafő, Tapolca, vágj' a Hortobágy. A térség természeti adottságai, történel­mi nevezetességei és hagyományai mind ez idáig jól szolgálták céljainkat. Kereskedelmi tevékenységünkben fon­tos helyet foglal el a kisvállalkozók se­gítése. Ebbe beleillik az üzleti tervké­szítés csakúgy, mint a sokféle hitelfel­vétel elősegítése. A már említett Marco Polo vendéglőben számos híresség megfordult, s az utóbbi egy évben kü­lönböző intézmények, szervezetek itt tartották, tartják évzáró bankettjüket, de előszeretettel adnak egymásnak ki­lincset az üzletemberek is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents