Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

1992. Augusztus 13-, Csütörtök Szólástér _ ESZAK-Magyarország 9 Akikért a harang sem szól! Most* auráikor imár .méltó em­lőiket álMtihaitumlk azoknak, aikilk bármilyen módon, de vétlen, ártatlan áldozatai vágy éppen hősei voltak a második világháborúnak, kér­dezem, Miskolc városa mikor fogja végre leróni kegyele­tét a 48 éve soha, semmi­lyen formában ímeg nem em­lített hadat iáiért! Plédig M,iskolának is van egy ilyen tametőparcelil ája, a köztemető végében. Iigaz, ide nem politikai áldozatok ke­rülitek. Polgári lakosok ron­csolt téteméinek nyughelye ez! Nem ók akarták, nem 3k csinálták a hálborúit! Azt mondják, az ártatlanak vére az égre kiált... Hát mért nem beszélitek -soha azokról 48 év alatt, akik 1044. jú­lius 2-án kínihalátüt haltak, ligán, a bomlbátáimadás áldo­zatairól van szó. Ez a nap volt Miskolc Hirosimája. Mert nem egy-lkét emlberről voilit itt ,szó! Én láttam min­det. Nagyon sokan voltak! Láttam fiatal nőt terhesen, kisgyermekekét, fiatalokat és időséket, vagyis akik egy nappal azelőtt még emberek voltak. Nem részletezem, frontot járt katonáknak ,is sok lett volna az a .látvány. Olyanok is vol­tak, akiket csak ,másnap tud­tak kiásni a romok alól. Mi, az apánkat a tíz körmünk­kel .próbáltuk kikaparni a rászakadt romhalmazból. Az­tán jötték emberek, segítet­tek. A keze most is élőttem van, mintha gz ég felé emel­te volna. Engem kiküldött a házból, ő még szólni akart, a szomszéd lakásban alvó két fiatalembernek (éjjel dol­goztaik). így maradt ott és halták meg a földiig rombolt házban. Csak ott négyen' Két 20-as éveiben járó fia­talember, agy 40 _ körüli szomszédnő és az apám. Az apám, áki a ’14-es há­borúból hazakerült négyévi froritszolgó.’Jat után. ötször sebesült meg! Még a Felvidék visszacsato­lásánál is katonai szolgála­tot teljesített, behívták, s ő mindig kész volt vérét hul­latni a hazájáért. Így halt meg. Utolsó csepp vérét is beitta a fold, hazája földje, Miskolc földije. Most talán kert van ott, vagy vi­rágok inőnék. Teste roncsait temethettük el szemfedő nélkül, (egy tépett, véres függönybe csavartuk, amikor elvitték!). A Tetemvár előtti téren volt a temetés, ,sok-isok koporsó (fékete, egyforma), volt, aki elvitette a halottját, de a to­tál bomibalkárosultak, akik­nek semmijük sem maradt, azoknak a halottját a köz­temető mögé temették. A szántóföldek között bukdá­csoltunk a sírig. Bátyám ka­tona volt, csak anyám, .nővé­rem és 7 éves öcsém volt jelen. Ök a bombázásikor nem voltak itthon, így élték túl! Engem a légnyomás már az udvaron ért, kb. 20 mé­terre a bokrok közé vágott! Most ©8 éves vágyóik, de még most is összerázkódom egy aj.tóbecsapásra, vagy egy defekt okozta durranásra, öirag vagyok és szívbeteg. Már én sem soká élek, de Tisztelt Mlislkolc Városa, mondják meg végre, mi az oka, hogy egyetlen szót sem érdemiéinek ezék a .halottak? (Édesapám neve: Kolozsi Ha­jas, született 1886-ban, meg­halt az 1044. július 2-ibo.m- baitámadás alatt.) Nem tudom, mi motiválja e:z!t a furcsa éljárást (hadi- titok), hagy soha semmilyen formában ,meg nem emlékez­tek ezekről az áldozatokról. Nekem még halotti anya­könyvi kivonatom sincs. Anyám kárpótlást nem ka­pott, semmiféle okmány nincs arról, hagy édesapám hábo­rús áldozat! (Legalább a harang szállna egy évben egyszer az emlé­kűikre!) Én azért tanúsíthatom ezt a borzalmat, ment másnap el kellett mennünk a hullaház­ba azonosítás végett! Hosz- szú soroltban, a eementpad- lón hevertek a halottak. Vé­gigjártuk a sorokat, minden arcot meg kellett néznünk, hogy a magunk halottját fel­ismerjük. Ez volt Miskolc első bom­bázása! Addig csak légiria- ók voltak, és senki sem hit­te, hogy ez következhet. Na­gyon hirtelen történt! A ria­dó után már hallatszott az állomás felől a dörej. Nem is volt hová menekülni! Gsalá- diházas övezet volt, sehol óvóhely elérhető közelben! Az utcánkban csak a mi há­zunkat bombázták földig! Biztosan azért, imcr.t hosszá­ban épített, sorházas laká­sokból állt. Felülnézetben ta­lán .valami fontosabb épület­nek gondolták! Vagy csak szórakoztak, el kellett dobál­ni a bombáikat? Ma sem tu­dom, milyen felségjelt! gépek voltaik. Sohasem mondták meg egyértelműen, 'kik vol­taik!!! Uitóiralt: Mi azért exhumál- tattuk édesapánkat, mert már akkorra (1063) olyan el­vadult állapotban volt az a rész, ahová az apámat te­mették, hogy megöregedett édesanyánknak veszélyes volt oda kimenni. A sírokait ad­dig sem gondozták. Azóta én sem jártam ott. Talán már nyoma sincs az ott levő han­toknak. Kegyeleti megemlé­kezésről sohasem hallottam! Tisztelettel: özv. Kovács Györgyné Szül.: Kolozsi Vilma Bölcsész válasz Egy rokkanfnyugdíjas panasza 1092. július 27-én a MIK íro- diáj’ábam, 113—4® óra között megtartott panasz-ügyfélfo­gadás alkalmával hivatkoztak a törvény szigorú betartásá­ra (1/1107.1. [XI. 8.] korm. sz. rendelet 54. §-a (1) bek. a) pont), mély hivatkozási rendeletszámot a .polgármes­ter úr, a MIK igazgatói ta­nácsa ismertetett. A saját véleményem, hogy teljesen felesleges beteg, rokkant- nyugdíjasnak panaszra men­ni, megértésért folyamodni. Nem bosszantaná az embert, ha a fenti rendeletszámot Z. úr 1092. .május 20-án kelt 46 0096—2/02. .sz. ügyiratban előre !közli .velem. Különben úgy látszik, a fen­ti rendelet ismerése, .betartá- sa-betartatása a fenti urak­nak hivatalból ,sem Icötelező. Mert ha rendelet, akkor mindönkii számára az! Vá­laszlevélében Z. úr ugyan elismeri, .hogy a munka szük­A Gönci Önkormányzat fo­gadókész minden olyan, új iránt, ami a nagyközség, de a térség valamennyi tele­pülésének javára, előnyére szolgál. Ezzel is a többszö­rösen hátrányos helyzetün­kön. kívánunk segíteni. Ez év tavasz folyamán a Borsod Megyei Mentőszer­vezet részéről dr. B rei ten- bach Géza főorvos úr fel­kereste településünket és el­mondta, hogy ima már az egészségügyön belül a bete­gek mielőbbi szakorvosi el­látásában. is el kell érni az európai normákat, .ami 15 perc. Ez a jelenlegi ímenitő- hálózat nem tudja biztosí­tani, mivel 50 kim-en túleső települések nagy számban vannak a mentőállomások­tól. A megoldás az, hogy mini -mentőállomásokat hoz­zunk létre és így az emlí­tett időnorma betartható és a betegek ellátása is rövi- debb időn belül .megtörtén­het, amivel egészséget, éle­tet; menthetünk meg. Ezzel az ellátással térségi feladatokat kívánunk meg­oldani, így 15 önkormány­zattal vettük fel a kapcso­latot, mivel az épületet (szolgálati pihenő, szociális helyiségek) és a garázsokat az ön,kormányzatnak, önkor­mányzatoknak kell biztosí­tani és fenntartani. ségesisége indokolt, .de mivel .rajta múlik, hát nem járul hozzá. A fent említett vezető tudja, hogy egy .megrendelőlapon és az ő jószándékán múlik min­den, mint ahogy már több, hasonló eset igazolja állítá­somat. A lakbért az élőttem 1.1 év­vél meghalt nevére, a csekk­számlámra kérték, vagyis fi­zette az OTP. Panaszomnak igazságtalan és törvénytelen színezete van, de ha rendelet van rá, ak­kor panasznapokon ezt or­vosolni, helyrehozni, az em­bert eligazítana kellene. Tu­domásom szerint máshol is kicserélték az ilyen ajtókat. Azok esetében nem számí­tott a fenti rendelet? 1992. aug. IX. Maradok teljes tisztelettel: Jaskó József r. nyugdíjas 3533 Miskolc, III., Negyedik u. 9/1. A mentőautókat, a személy­zetet, a bért és ezék vomza- tait, az egésaségügyi felsze­reléseket a mentőszervezet biztosítja. Ahogyan a .gönci, úgy az érintett örútonmány- zaiti vezetők is örömimél vet­ték tudomásul azt, hogy er­re az ellátásra a mi terüle­tünkön különösen nagy szük­ség van. Az önkormányza- zatok úgy döntöttek, hogy biztosítják a Göncön épülő mentőállomás területi, épü­let- és költségigényét, saj­nos azonban csak az érintet­tek egy része ajánlotta fel az anyagi támogatást az ál­lomás felépítéséhez és mű­ködtetéséhez. A mentőállomás építése fo­lyamatban van, a garázs a jövő hét folyamán tető alá kerül, a szolgálati és pihe­nőhelyiségek elektromos és vízhálózatának felújításán dolgoznak a Gaimesz embe­rei. A megnyitásról pontos el­képzelésünk még niinics, de az az ősz folyamán megfog történni és azután megje­lennék e térségben az új és jól felszerelt biztonságos ja­pán mentőautók, csak ne so­kat kelljen használni .azo­kat. , _ Mesko Zoltán polgármester Gönc Miskolc (ÉM) _ Félreérthe­tő és félremagyarázható tu­dósítás jelent meg az Észak- Magyarország július 31-ei .számában A Bölcsész Egye­sület nem pályázott — nem is .nyert címmel, amelyben az ISB tudósítója amról tájé­koztatja a közvéleményt, hogy az ÉT Munkaerőpiaci Bizottsága 1,85 millió forint támogatást adott a Munka­vállalók a vállalkozásban el­nevezésű alapítványnak. Ezt a pénzt, .amint a tudósító maga írja, a foglalkoztatási célú alapítványok támoga­tására a Foglalkoztatási Alapból különítették él, s erre először ez év tavaszán lehetett pályázni. A tudósító kérdésére Wag­ner József, a bizottság tit­kára elmondotta, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesület nem nyújtott be pályázatot az alapítvány szétosztható pénzeiben való részesedésre, így „finanszírozható prog­ram híján milliós .nagyság­rendű támogatástól esettel.” A MBE úgy véli, hogy ez az állítás a valóság félreérthe­tő beállításának, vagy a MBE tevékenysége félreis­merésének az eredménye, mivel itt vállalkozás- és fog­lalkozás-fejlesztési támoga­tásról van szó, a MBE pe­dig nem vállalkozó cég, ha­nem oktatási intézmény, Kőszigef Miskolc valamennyi villa­mosmegállójában’ kulturált, sima, aszfaltozott várakozó- hely áll az utazni szándé­kozók rendelkezésére. Van azonban a város leg­forgalmasabb helyén egy .kis „sziget”, ahol — talán ha­gyománytiszteletből — a ré­gi, rossz emlékű nagykor ká­li, övön kell botladozni .na­ponta .sok ezer embernek. Ez pedig az újigyőri (Marx téri) villamosmegálló-, át- szállóhely. Nem hiszem, hogy a város­ban van még egy hely, ahol ez a régifajta útburkolat lenne. Ha már új nevet ka­pott ez a tér, üdvös lenne, amely munkahelyeket eset­leg csak oktatási célra tud­na teremteni. Ezt különben az egyesület ez idáig — sa­ját erőből — volt kénytelen magyösszegű állami támoga­tások híján megtenni, úgy- anmyira, hogv jelen pillanat­ban 42 főállású tanára van, akik mellett még nagyon sok óraadó tanár is tevé­kenykedik az egyesületnél. Mind ez idáig a Bölcsész Egyesület — ha úgy vesszük — nekik teremtett munka­helyet anélkül, hogy ezért valaki is támogatásban ré­szesítette vollnia a Munkaerő­piaci Bizottság, vagy a Mun­kavállalók a vállalkozásban elnevezésű alapítvány részé­ről. Amennyiben a Munkaerő­piaci Bizottság titkára úgy véli, hogy a MBE valami­lyen mulasztás miatt nem pályázott, úgy ezúton közli, hogy a bizottság kasszájá­ban maradt — a tudósítás­ban is említett 55 millió fo­rintra pályázni fog, oimeny- nyiben azt — amint emlí­tette még ez évben kiírják. Ebben, az esetben, ha lehe­tőséget adnak neki erre, pá­lyázatát, és finanszírozási programját is idejében el­küldi. Miskolci Bölcsész Egyesület ha ez a változás külsőségé­ben is megmutatkozna. Meg­érdemelne ez a néhány négyzetméternyi közterület egy aszfaltbontást, amely nemcsak az utasok érdekét szolgálná, de esztétikailag is mutatós lenne, szebbé tenné a városképet. A város költ­ségvetését sem borítaná fel ez a kis pluszmunka. Az önkormányzatnak jó,len­ne ezen, elgondolkodni (per­sze nem sokáig), és még az idei nyáron megvalósítani javaslatomat. E munka el­végzésére ídeáliisabb időt nem is tudok elképzelni. Pócs Imre Miskolc Mentőállomást- építünk Tervezett utcanév-változtatások Miskolcon Regi név: Hosenberg házaspár utca Javasolt: Farkas Jenő utca Térképszám: N. 7. Városrész: Miskolc, belváros, dél Megjegyzés: A Csabai kapu és a Szilágyi Dezső közötti ut­caszakasz visszakapja korábbi nevét. A kórházi főorvos­ról már az 1920-as években itt neveztek el utcát. Régi név: Rosenberg házaspár utca Javasolt: Vadnay Károly utca Térképsz.: N. 7. Városrész: Miskolc, belváros, dél Megjegyzés: (1832—1902) Szilágyi Dezső és Soltész Nagy Kálmán között. Miskolcon közismert újságíró. Régi utca­név visszaállítása. Régi név: Rónai Ferenc (1925—1945) utca Javasolt: Határ utca Térképszám: R. 9. Városrész: Szirma Megjegyzés: Környezetbe illő elnevezés. 1944 előtt Űjdiós- győrben használt földrajzi név. Régi név: Rózsa Ferenc (1906—1942) utca Javasolt: Reisinger Ferenc utca Térképszám: H. 7. Városrész: Miskolc, belváros, nyugat Megjegyzés: (1880—1964) A város ismert szociáldemokrata személyisége. Miskolcon új utcanév. Régi név: Ságvári Endre (1913—1944) utca Javasolt: Zoltán utca Térképszám: J. 5.—6. Városrész: Miskolc, belváros, nyugat Megjegyzés: A Győri kaputól a hegy felé. 1935—1946-ig vi­selte az utca ezt a nevet. Régi utcanév visszaállítása. Régi név: Ságvári Endre (1913—1944) utca Javasolt: Gálffy Ignác utca Térképszám: J. 5—6. Városrész: Miskolc, belváros, nyugat Megjegyzés: (1859—1940) tanár, tudós, kutató. A Borsod- miskolci Múzeumi Egyesület kiemelkedő egyénisége. A Győri kapu és a Szinva között. Régi név: Schönherz Zoltán (1905—1942) utca Javasolt: Illyés Gyula utca Térképszám: G. 5—6. Városrész: Miskolc, belváros, nyugat Megjegyzés: (1902—1983) kiemelkedő irodalmi munkássága miatt javasoljuk, hogy emlékét utcanév őrizze Miskolcon. Régi név: Sebes György (1913—1938) utca Javasolt: Esztergályos utca Térképsz.: N. 11. Városrész: Hejőcsaba-Görömböly Megjegyzés: Az egykori miskolci „Gordon” mesterség ut­cáinak átmentése. (8) Régi név. Simon Ferenc (1907—1945) utca Javasolt: Üjkert Térképszám: S. 9. Városrész: Szirma Megjegyzése lehetőség Üjkert utca Régi név: Strelecz János (1925—1956) utca Javasolt: Kozma Andor utca Térképszám: N. 11. Városrész: Hejőcsaba-Görömböly Megjegyzés: (1861—1933) kiváló műfordító, publicista, a „népnemzeti” iskola elismert költője. Négy évig (1886— 1890) élt Miskolcon. Régi név: Szalmás Piroska (1898—1941) utca Javasolt: Telepy György utca Térképszám: F. 6. Városrész: Diósgyőr-Vasgyár Megjegyzés: (1794—1885) A miskolci színháztörténet ki­emelkedő személyisége. A diósgyőri képviselő-testületben bíróként tette magát emlékezetessé. Régi név: Szalvay Mihály (1899—1945) utca Javasolt: Kárpitos utca Térképszám: N. 11. Városrész: Hejőctsaba-Görömböly Megjegyzés: Az egykori miskolci „Gordon” mesterség ut­cáinak átmentése <9). Régi név: Szőnyi Márton (1918—1944) utca Javasolt: Mányoki Ádám utca Térképszám: K. 4. — L. 4. öj u. ivanutii reremc ua Miskolcon még nem volt utca elnevezve róla. festője. Régi név: Szputnyik utca Javasolt: Futó utca Térképszám: M. 10. — N. 10. Városrész: Hejőcsaba-Görömböly Városrész: Hejőcsaba — Görömböly Megjegyzés: Ügy szűnik meg, hogy a Futó u. folytatódik. Régi név: Sztahanov utca Javasolt: Glanzet- Miksa utca Tórképszám: G. 7. — H. 7. Városrész: Miskolc, belváros, nyugat Megjegyzés: 1868 és 1874 között a vasgyár igazgatója és fejlesztője, a környezet indokolja a névváltozást. Régi név: Tar Imre (1900—1937) utca Javasolt: Bognár utca Térképszám: N. 11. Városrész: Hejőcsaba — Görömböly Megjegyzés: Az egykori miskolci „Gordon” mesterség ut­cáinak átmentése (10). Régi név: Telepy György (1794—1885) utca Javasolt: Töltés utca Térképszám: M. 9. Városrész: Hejőcsaba — Görömböly Megjegyzés. A régi utcanév indokolt áthelyezése Diósgyőr­Régi név: Téglás István utca Javasolt: Görgős utca Térképszám: N. 10. Városrész: Hejőcsaba — Görömböly Megjegyzés: Helyi földrajzi környezetre utaló új utcanév.

Next

/
Thumbnails
Contents