Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-13 / 191. szám
1992. Augusztus 13-, Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 A magyar tőkekivitel Budapest (MTI) — Ez év első félévében 197 külföldi székhelyű, magyar érdekeltségű gazdasági társasáig, alakult, s a magyar tőkekivitel értéke 837 millió forint volt — tájékoztatta az MTI-t a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese. Július végén 801 magyar részvételű vegyes vállalat működött külföldön, összesen 8,6 milliárd forint — 110 millió dollár — magyar tőkével. A magyar tőkekivitel célországai többnyire a volt szocialista országok. A kivitt tőke fele a Független Államok Közöségébe áramlott, 55 vegyes vállalatot alapig tottalk itt a magyar vállalkozók az első félévben. A megalakult vegyes vállalatok számát tekintve második helyen Románia áll 54 magyar érdekeltségű gazdasági társasággal. Csehszlovákiában 28, Németországban 23 vegyes vállalat alakult. A tőkekivitel nagysága szerint Litvánia áll a második helyen a FÁK államok után, ligaz jóval szerényebb ösz- szeggel. Az összes tőkekivitel nyolc százalékával két magyar részvételű nagyvállalat alakult itt meg. Litvániát Németország majd Ausztria követi az érték szerinti sorrendben. 1974 óta van lehetőség külföldi székhelyű magyar gazdasági társaság alapítására. Az ilyen vállalatok száma az utóbbi két_ és félévben nőtt meg ugrásszerűen. A 801 vegyes vállalat közül 159 1990-ben, 367 pedig 1991-ben alakult. Áralakulás a mezőgazdaságban Miskolc (ÉM) — A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára júniusban 10 százalékkal haladta meg a tavalyi árszintet. A januártól júniusig tartó időszakban azonban összesen csak 6 százalékos volt az emelkedés az 1991. év hasonló időszakához képest. Az ágazatok között azonban igen nagy iaz eltérés. A növénytermelési és kertészeti termékeket előállító gazdálkodók kedvezőtlenebb helyzetbe Ikerültek az állati termékek előállítóihoz képest. Az előbbiek felvásárlási árai ugyanis az 1991-es szintnél is alacsonyabbak voltak átlagosan 6,7 százalékkal. Kivételt képez azonban ia gyümölcs- felvásárlás, ahol a tavalyi árakhoz képest a január—júniusi időszakban átlagosan 19 százalékkal magasabb bevételhez jutottak a termelők a felvásárlás során. Az élőállatok és állati termékék árai csak 6,7 százalékos emelkedést mutattak júniusig. A felvásárlási átlagár az április, május, júniusi értékéket összehasonlítva eltérően alakult a különböző termékcsoportoknál. A búza ára e hónapok közül csak júniusban haladta meg az előző évi értéket, amikor iis 7 forint 40 fillérért értékesíthették kilogrammját a tavalyi 6 forint 20 fillérrel szemben. Szembetűnően esett azonban ebben az időszakban az árpa ára. Bár az idén mindhárom hónapban elmaradt a felvásárlási ár a tavalyihoz képest, júniusban az 1991. évi 8 forint 40 fillér helyett csak 5 forintot lehetett kilogrammjáért kapni. A kukoricát a tavalyi áprilisi 9 forint 60 filléres árhoz képest ebben az évben jóval alacsonyabban. közel 7 forintos átlagáron értékesítették. A piaci átlagárak esetében a növényeknél jelentős csökkenés tapasztalható. A búza esetében a júniusi 10 forint 70 filléres ár az idén júniusban 9 forintra csökkent. Hasonló ia helyzet aa árpa és a kukorica esetében is. Az árpa a tavalyi 10 forint 20 fillérről 8 forint 50 fillérre, míg a kukorica 12 forint 70 fillérről 9 forint 70 fillérre változott e hónapban. A felvásárlási árakhoz viszonyítva azonban a piaci árak még így liis jóval kedvezőbben alakultak. r ^ Útkereső szőlősgazdák Bor helyett üdítőital Mád (ÉM — B. Sz. L.) — A napokban immár tizenharmadik alkalommal ülték tárgyalóasztalhoz Mádon a hegyaljai szőlősgazdák képviselői és a VITA-MIX Kereskedelmi Kft. szakemberei. A téma: a hegyaljai szőlőtermés 30 százalékának elvonása a borkészítéstől. Közismert a bortúlkínálat hazai és külföldi piacokon egyaránt. Ezért — főleg a gyengébb cukorfokú szőlőből — mustsűrítményt és üdítőitalt javasol készíteni a VITA—MIX Kft. Mint azt dr. Berzsenyi László, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, nyolc-tíz, de akár tizenötezer tonna szőlő is feldolgozható llenne üdítőitallá, amely lényegesen több pénzt hozna a termelőknek, mint a jelenleg szégyenletesen alacsony árú borok. A szakember szerint a szőlő alapanyagú üdítőital készítményeik itthon is és Európa több országában elterjedtek a piacokon. A bortúilkínálat megszüntetését egy országos cég, az Agro-VITA- COOP Holding Rt. Célozta meg, már működtet is négy regionális rendszert a Dunántúlon és az Alföldön, az ötödiket itt Hegyalján szeretné „összehozni” Tokajit agy aljai Termelő, Feldolgozó Regionális Rendszer Rt. — néven. A lényeg az, hogy Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig a szőlősgazdák részvényt vásároljanak minden leadni kívánt 20 mázsa szőlő után) 20 ezer forintért, s ez az alaptőke lenne az induláshoz. A részvénytársaság pedig bérben készíttetne mustsűrítményt (legalább kihasználnák a jelenlegi TÁG Borkombinát üzemét). A szőlősgazdákat integrátorok képviselnék az rt.-ben, így egy-egy falu, város, vagy termelőszövetkezet szőlőtermelő gazdái biztosabb és több jövedelemhez jutnának, hiszen a szőlő magasabb felvásárlási árát két részletben megkapnák, plusz az üdítőital értékesítése után még osztalékot is kapnának. Az alakuló rt.-be a szövetkezetek, a falvak bevinnék szőlőfeldolgozóikat, tárolóterüket, palackozó üzemet, stb ... A gond az, hogy a borikombinát —, mint kívülálló, azonnal beüdítöben lenne az igazság? nyújtja a számlát a sűrítésért, amely sűrítmény literenként több, mint ötven forint, s ehhez a jelenlegitől magasabb állami támogatást igényelne az rt., hiszen több mint 230 millió forintról van szó. Az rt. szervezése folyik egész Hegyalján, egy ideiglenes intéző- bizottság készíti a jelentkezők részére a szándéknyilatkozatokat, szeptemberre talán a részvények jegyzése is beindul, a megalakulás után számítanak egy kedvezőbb állami támogatásra, ,a munkahelyteremtő pályázaton elnyer Fotó: Szarvas Dezsä hető anyagi forrásokra, a területfejlesztési alap elnyerésére, sőt kedvező hitelfelvételi lehetőségekre is (jelzáloghitel a földre, szőlőre), a VOSZ most alakuló agrárágazatának támogatására. Kérdés, hogy elengendő-e az idő az ismét bizonytalanságra ítélt szüretig. Lesz-e bizalmuk a szőlősgazdáknak a régi-új szövetkezeti vezetőkhöz, és a megyei agrárszervezetek integrátoraihoz? Mennyire biztosíték ma egy kft. ajánlata tizenöt-húsz településre kiterjedő mammutcég alapításához, több ezer termelő megnyeréséhez? A Vaskapuban is van egy Bős Román energia Miskolc (ÉM — Gyöngyösi) — Régóta figyelem, hogy a világnak halvány fogalma sincs arról, mii történik Romániában. Ezt onnan is gondolom, hogy a szó- vátett bajokat, tapasztalt jelenségeket általában úgy veszik vizsgálat alá, mint ahogy azt a világon bárhol tennék, holott Románia egy egészen más világ, — valamilyen már réges rég nem létező balkánival megfertőzött régi Európa, amelyben a dolgok és azok ellenkezője sem igazak, mégis jelen vannak, anélkül, hogy lenne valami értelme az egésznek. Illetve hát van, de mindössze csak annyi, amennyi az áttekinthető és esetleg javítható. kiigazítható világ tökéletes összezavarásához szükséges, amelyben aztán már sen'ki normálisan gondolkodó ember nem tud eligazodni. Hogy a tárgyra, — az energiára — térjen és példát is mondjak erre a kissé elvont állításra, vegyük az üzemanyag, a benzin példáját. A nyolcvankilences események előtt sem kapható benzin árát felemelték 130 lejre, s ilyen áron minden tartalék meg is jelent a kutakban, amelyekből aztán gyorsan kiapadt. Került belőle persze hozzánk is 40—50 forintokért literje a határszélekre de ma már nálunk tankol a román, majd 70 forintért ha autózni akar, kivéve azokat a kivételezetteket, akik most a tartalékok tartalékához jutnak hozzá immár 120 lejes áron, hiszen amikor a közember számára elfogyott a benzin, akkor gyorsan az árát is leszállították, amivel /legalább két legyet ütöttek egy csapásra. Az egyik, hogy bizonyították” a /konvertibilissé nyilvánított lejért ugye a benzin is olcsóbban kapható, a másik pedig, hogy az olcsóbb benzint felvásároljak a külföldnek, — értsd magyarok, a feketézőit, meg a román gazdaság megrögzött ellenségei, akiket mostmár nemzeti érdekből lehet motozni, molesztálni a határokon. Az igazság viszont ezze/1 szemben az, hogy a konvertibilis leiárt sem valutát, sem energia- hordozót nem ad senki, a második világháborúban oly jelentős szerepet játszó román kőolajmezők /kincseihez pedig még most sem nyúlnának hozzá a viilág minden kincséért sem. Pedig ezek mind fel vannak tárva, a kutak le vannak zárva, a zárak kulcsai pedig el vannak téve jobb időkre. Olaj helyett a lakosság' és a hiszékeny viilág viszont kapja a statisztikát, amely szerint az ország energiaforrásai 20,8 százalékkal apadtak. Az ok, — ugyancsak ia román statisztikai hivatal állítása szerint —, hogy visz- szaesett az import, s hasonlóképpen a hazad termelés. Kőolajból 14.3 százalékkal kevesebbet, mindössze 6,791 millió tonnát termeltek ki, földgázból!, szénből pedig 24,46, illetve 32,4 millió tonna volt a teljesítmény. Elektromos energia termelésről egy szó sincs, mert ez most a Szerbia ellen'! bojkott román kijátszásának időszakában egyáltalán nem érdekes. Elektromos energiát ugye nem ilehet sem hajón sem vonaton szállítani, tehát arról nem kell bizonyítani, hogy nagyon kevés van belőle az országnak. Szenet, olajat, meg földgázt pedig, hogy szállítanának kijátszva az ENSZ embargót, amikor ugye nekik sincs elég. Különben a románok éppen elektromos energia termelésükre voltak a legbüszkébbek. Vízi erőműveiket — amelyekből egyfolytában megszökött a víz — páratlannak tartották, s amikor úigya nyolcvanas évek elején az első áramkimaradások jelentkeztek Romániában, e sorok írója sok- sók kellemetlenséget szerzett magának egy megjegyzésével. Történt pedig, hogy a diktatúra utolsó éveiben — már akkor is szénbiányra fogva a dolgot, az egész román energiaipart katonai ellenőrzés alá vonták, illetve helyezték, s Ceausescu egymás után váltotta le energetikai minisztereit. Akkor tettem fel a kérdést, amelyet aztán a fél ország felkapott. Most már szégyellem, de akkor iazt kérdeztem, — „Miért gondja ez a Ceausescu, hogy a kiskatona jobban ég, mint a szén?” Most kérdezhetném, meddig lehet még a világot az orránál fogva vezetni, de nem kérdem, mert annak ellenére, hogy Ceausescu nevét a legtöbb román újság kisbetűvel írja, a világnak úgy látszik még megvan az orra.---------Jegyzet----------F armerek DOBOS KLÁRA O lyan misztikusan közelítjük, áhítattal, csodálattal beszélünk az amerikai farmergazdálkodásról. Egyfajta példaképeink a farmerek 70—100 hektáros gazdaságukkal, amely néha sok évtizede egy-egy család birtokában van, s apáról fiúra száll a tudomány. Persze valahogy így volt ez nálunk is anno .. . Misztikus, mert messze van. Közelről már „csak” példaértékű. És nekünk most jól jön a példa, a szóbeli segítség is. Az elmúlt vasárnap Miskolcon a Tudomány és Technika Házában Iowa államból érkezett gazdálkodók vállalkoztak arra, hogy megosszák tapasztalataikat az érdeklődőkkel. S bár itt látszott igazán, hogy nem rendkívüli emberek, nem is milliomosok (bár kétségtelen, hogy jól élnek) mégis volt néhány mondatuk, ami bizony fájdalmas mosolyt hívott a magyar termelők arcára. Olyan apróságok, mint hogy a terméket leadva azonnal (de legkésőbb másnap) pénzt is látnak belőle. Bár nem kapnak semmit a kormánytól és a bankoktól, de döntésükbe sem szólhat bele senki... Iowaban a lakosság két százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Nagyrészt szójával, kukoricával, sertéssel és szarvasmarhával foglalkoznak ... ők is fontos feladatnak tartják a vegyszermennyiség csökkentését, de ez egyelőre csak elmélet. .. Egyre több fiatal megy vissza a földekre egyetemi végzettséggel, nemcsak agrártanulmányokkal, hanem pénzügyivel is ... Öntözniük tilos, mert az túltermelést eredményezne, viszont tenyészidőszakban így is háromszor több eső esik azon a vidéken, mint nálunk ... Két évvel ezelőtt sertésenként tizenöt dollár hasznuk volt, most csak öt dollár, aminek oka a túltermelés.. . A kamat náluk 8—10 százalék . . . Szeretnék, ha itt Magyarországon is létrejönne egy olyan szövetségszerű valami, mint náluk a Farm Bureau. Hiszik, hogy ez sok mindent megoldana. Ám arra a kérdésre, hogy merre- felé értékesíthetnénk a „termel- vényt”, ők sem tudnak érdemben válaszolni. Ez náluk is probléma. így csak mosolyogva felelik: együnk többet! Jól jár, aki nem fizetett Miskolc. (ÉM — B. Sz. L.) — Mint ismeretes, több éve állnak perben, haragban egymással a biohumusz- és bio- giilisztatermelők a különböző hitelt nyújtó pénzintézetekkel. Ugyanis a sikertelen és meghiúsult üzletek rendre arra kényszerítették a termelőket, hogy valamilyen formában érdekeiket megvédjék azokkal a pénzintézetekkel szemben, amelyelk e kétes üzlethez finanszírozták ,a hiteleket. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. alapítványt kíván létrehozni a vállalkozók tapasztalatlansága és a piacvesztés miatt nehéz helyzetbe került biohumusztermelők részére. A létrehozandó alapítvány a hiteladósok azon körét támogatná, alkrik a pénzintézettől vettek igénybe biohumusz termelésére mezőgazdasági kölcsönt, és tartozásuk még fennáll. A támogatás odaítélésében nem az OTP, hanem az alapítvány kuratóriuma dönt majd. Az alapítványt a hatósági jóváhagyásokat követően bírósági nyilvántartásba veszik és érdemi működését ezt követően kezdheti meg. Az OTP vezetése elhatározta azt is, hogy fél évre, tehát ez év december 31-ig felfüggeszti a biohumusz termelésére nyújtott hitelek adósai, illetve a kezesek elleni végrehajtási eljárásokat.