Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

1992. Augusztus 13-, Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 A magyar tőkekivitel Budapest (MTI) — Ez év első félévében 197 külföldi székhelyű, magyar érdekeltségű gazdasági társasáig, alakult, s a magyar tő­kekivitel értéke 837 millió forint volt — tájékoztatta az MTI-t a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának illetékese. Július végén 801 magyar részvé­telű vegyes vállalat működött külföldön, összesen 8,6 milliárd forint — 110 millió dollár — ma­gyar tőkével. A magyar tőkekivitel célországai többnyire a volt szocialista or­szágok. A kivitt tőke fele a Füg­getlen Államok Közöségébe áram­lott, 55 vegyes vállalatot alapig tottalk itt a magyar vállalkozók az első félévben. A megalakult vegyes vállalatok számát tekint­ve második helyen Románia áll 54 magyar érdekeltségű gazdasá­gi társasággal. Csehszlovákiában 28, Németországban 23 vegyes vállalat alakult. A tőkekivitel nagysága szerint Litvánia áll a második helyen a FÁK államok után, ligaz jóval szerényebb ösz- szeggel. Az összes tőkekivitel nyolc százalékával két magyar részvételű nagyvállalat alakult itt meg. Litvániát Németország majd Ausztria követi az érték szerinti sorrendben. 1974 óta van lehetőség külföldi székhelyű magyar gazdasági tár­saság alapítására. Az ilyen vál­lalatok száma az utóbbi két_ és félévben nőtt meg ugrásszerűen. A 801 vegyes vállalat közül 159 1990-ben, 367 pedig 1991-ben ala­kult. Áralakulás a mezőgazdaságban Miskolc (ÉM) — A Központi Sta­tisztikai Hivatal felmérése sze­rint a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára júniusban 10 szá­zalékkal haladta meg a tavalyi árszintet. A januártól júniusig tartó időszakban azonban össze­sen csak 6 százalékos volt az emelkedés az 1991. év hasonló időszakához képest. Az ágazatok között azonban igen nagy iaz el­térés. A növénytermelési és kertészeti termékeket előállító gazdálkodók kedvezőtlenebb helyzetbe Ikerül­tek az állati termékek előállítói­hoz képest. Az előbbiek felvá­sárlási árai ugyanis az 1991-es szintnél is alacsonyabbak voltak átlagosan 6,7 százalékkal. Kivé­telt képez azonban ia gyümölcs- felvásárlás, ahol a tavalyi árak­hoz képest a január—júniusi idő­szakban átlagosan 19 százalékkal magasabb bevételhez jutottak a termelők a felvásárlás során. Az élőállatok és állati termékék árai csak 6,7 százalékos emelkedést mutattak júniusig. A felvásárlási átlagár az április, május, júniusi értékéket össze­hasonlítva eltérően alakult a kü­lönböző termékcsoportoknál. A búza ára e hónapok közül csak júniusban haladta meg az előző évi értéket, amikor iis 7 forint 40 fillérért értékesíthették kilo­grammját a tavalyi 6 forint 20 fillérrel szemben. Szembetűnően esett azonban ebben az időszak­ban az árpa ára. Bár az idén mindhárom hónapban elmaradt a felvásárlási ár a tavalyihoz ké­pest, júniusban az 1991. évi 8 fo­rint 40 fillér helyett csak 5 fo­rintot lehetett kilogrammjáért kapni. A kukoricát a tavalyi áp­rilisi 9 forint 60 filléres árhoz képest ebben az évben jóval ala­csonyabban. közel 7 forintos át­lagáron értékesítették. A piaci átlagárak esetében a nö­vényeknél jelentős csökkenés ta­pasztalható. A búza esetében a júniusi 10 forint 70 filléres ár az idén júniusban 9 forintra csökkent. Hasonló ia helyzet aa árpa és a kukorica esetében is. Az árpa a tavalyi 10 forint 20 fillérről 8 forint 50 fillérre, míg a kukorica 12 forint 70 fillérről 9 forint 70 fillérre változott e hónapban. A felvásárlási árak­hoz viszonyítva azonban a piaci árak még így liis jóval kedvezőb­ben alakultak. r ^ Útkereső szőlősgazdák Bor helyett üdítőital Mád (ÉM — B. Sz. L.) — A na­pokban immár tizenharmadik al­kalommal ülték tárgyalóasztalhoz Mádon a hegyaljai szőlősgazdák képviselői és a VITA-MIX Ke­reskedelmi Kft. szakemberei. A téma: a hegyaljai szőlőtermés 30 százalékának elvonása a borké­szítéstől. Közismert a bortúlkínálat hazai és külföldi piacokon egyaránt. Ezért — főleg a gyengébb cu­korfokú szőlőből — mustsűrít­ményt és üdítőitalt javasol ké­szíteni a VITA—MIX Kft. Mint azt dr. Berzsenyi László, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, nyolc-tíz, de akár tizenötezer tonna szőlő is feldolgozható llen­ne üdítőitallá, amely lényegesen több pénzt hozna a termelőknek, mint a jelenleg szégyenletesen alacsony árú borok. A szakem­ber szerint a szőlő alapanyagú üdítőital készítményeik itthon is és Európa több országában elter­jedtek a piacokon. A bortúilkínálat megszüntetését egy országos cég, az Agro-VITA- COOP Holding Rt. Célozta meg, már működtet is négy regionális rendszert a Dunántúlon és az Alföldön, az ötödiket itt Hegyal­ján szeretné „összehozni” Tokaj­it agy aljai Termelő, Feldolgozó Regionális Rendszer Rt. — né­ven. A lényeg az, hogy Sátoraljaúj­helytől Abaújszántóig a szőlős­gazdák részvényt vásároljanak minden leadni kívánt 20 mázsa szőlő után) 20 ezer forintért, s ez az alaptőke lenne az induláshoz. A részvénytársaság pedig bérben készíttetne mustsűrítményt (leg­alább kihasználnák a jelenlegi TÁG Borkombinát üzemét). A szőlősgazdákat integrátorok kép­viselnék az rt.-ben, így egy-egy falu, város, vagy termelőszövet­kezet szőlőtermelő gazdái bizto­sabb és több jövedelemhez jut­nának, hiszen a szőlő magasabb felvásárlási árát két részletben megkapnák, plusz az üdítőital ér­tékesítése után még osztalékot is kapnának. Az alakuló rt.-be a szövetkezetek, a falvak bevinnék szőlőfeldolgozóikat, tárolóterüket, palackozó üzemet, stb ... A gond az, hogy a borikombinát —, mint kívülálló, azonnal be­üdítöben lenne az igazság? nyújtja a számlát a sűrítésért, amely sűrítmény literenként több, mint ötven forint, s ehhez a jelenlegitől magasabb állami támogatást igényelne az rt., hi­szen több mint 230 millió forint­ról van szó. Az rt. szervezése folyik egész Hegyalján, egy ideiglenes intéző- bizottság készíti a jelentkezők ré­szére a szándéknyilatkozatokat, szeptemberre talán a részvények jegyzése is beindul, a megalaku­lás után számítanak egy kedve­zőbb állami támogatásra, ,a mun­kahelyteremtő pályázaton elnyer ­Fotó: Szarvas Dezsä hető anyagi forrásokra, a terü­letfejlesztési alap elnyerésére, sőt kedvező hitelfelvételi lehetősé­gekre is (jelzáloghitel a földre, szőlőre), a VOSZ most alakuló agrárágazatának támogatására. Kérdés, hogy elengendő-e az idő az ismét bizonytalanságra ítélt szüretig. Lesz-e bizalmuk a sző­lősgazdáknak a régi-új szövetke­zeti vezetőkhöz, és a megyei ag­rárszervezetek integrátoraihoz? Mennyire biztosíték ma egy kft. ajánlata tizenöt-húsz településre kiterjedő mammutcég alapításá­hoz, több ezer termelő megnye­réséhez? A Vaskapuban is van egy Bős Román energia Miskolc (ÉM — Gyöngyösi) — Régóta figyelem, hogy a világ­nak halvány fogalma sincs ar­ról, mii történik Romániában. Ezt onnan is gondolom, hogy a szó- vátett bajokat, tapasztalt jelen­ségeket általában úgy veszik vizsgálat alá, mint ahogy azt a világon bárhol tennék, holott Ro­mánia egy egészen más világ, — valamilyen már réges rég nem létező balkánival megfertőzött ré­gi Európa, amelyben a dolgok és azok ellenkezője sem igazak, mégis jelen vannak, anélkül, hogy lenne valami értelme az egésznek. Illetve hát van, de mindössze csak annyi, amennyi az áttekinthető és esetleg javít­ható. kiigazítható világ tökéletes összezavarásához szükséges, amelyben aztán már sen'ki nor­málisan gondolkodó ember nem tud eligazodni. Hogy a tárgyra, — az energiára — térjen és példát is mondjak erre a kissé elvont állításra, ve­gyük az üzemanyag, a benzin példáját. A nyolcvankilences ese­mények előtt sem kapható ben­zin árát felemelték 130 lejre, s ilyen áron minden tartalék meg is jelent a kutakban, amelyekből aztán gyorsan kiapadt. Került belőle persze hozzánk is 40—50 forintokért literje a határszélek­re de ma már nálunk tankol a román, majd 70 forintért ha autózni akar, kivéve azokat a ki­vételezetteket, akik most a tar­talékok tartalékához jutnak hoz­zá immár 120 lejes áron, hiszen amikor a közember számára el­fogyott a benzin, akkor gyor­san az árát is leszállították, ami­vel /legalább két legyet ütöttek egy csapásra. Az egyik, hogy bizonyították” a /konvertibilis­sé nyilvánított lejért ugye a ben­zin is olcsóbban kapható, a má­sik pedig, hogy az olcsóbb ben­zint felvásároljak a külföldnek, — értsd magyarok, a feketézőit, meg a román gazdaság megrög­zött ellenségei, akiket mostmár nemzeti érdekből lehet motozni, molesztálni a határokon. Az igazság viszont ezze/1 szem­ben az, hogy a konvertibilis le­iárt sem valutát, sem energia- hordozót nem ad senki, a máso­dik világháborúban oly jelentős szerepet játszó román kőolajme­zők /kincseihez pedig még most sem nyúlnának hozzá a viilág minden kincséért sem. Pedig ezek mind fel vannak tárva, a kutak le vannak zárva, a zárak kulcsai pedig el vannak téve jobb idők­re. Olaj helyett a lakosság' és a hiszékeny viilág viszont kapja a statisztikát, amely szerint az or­szág energiaforrásai 20,8 száza­lékkal apadtak. Az ok, — ugyan­csak ia román statisztikai hiva­tal állítása szerint —, hogy visz- szaesett az import, s hasonlókép­pen a hazad termelés. Kőolajból 14.3 százalékkal kevesebbet, mindössze 6,791 millió tonnát ter­meltek ki, földgázból!, szénből pe­dig 24,46, illetve 32,4 millió ton­na volt a teljesítmény. Elektro­mos energia termelésről egy szó sincs, mert ez most a Szerbia el­len'! bojkott román kijátszásának időszakában egyáltalán nem ér­dekes. Elektromos energiát ugye nem ilehet sem hajón sem vona­ton szállítani, tehát arról nem kell bizonyítani, hogy nagyon ke­vés van belőle az országnak. Sze­net, olajat, meg földgázt pedig, hogy szállítanának kijátszva az ENSZ embargót, amikor ugye ne­kik sincs elég. Különben a románok éppen elekt­romos energia termelésükre vol­tak a legbüszkébbek. Vízi erőmű­veiket — amelyekből egyfolytá­ban megszökött a víz — párat­lannak tartották, s amikor úigya nyolcvanas évek elején az első áramkimaradások jelentkeztek Romániában, e sorok írója sok- sók kellemetlenséget szerzett ma­gának egy megjegyzésével. Történt pedig, hogy a diktatúra utolsó éveiben — már akkor is szénbiányra fogva a dolgot, az egész román energiaipart katonai ellenőrzés alá vonták, illetve he­lyezték, s Ceausescu egymás után váltotta le energetikai miniszte­reit. Akkor tettem fel a kérdést, amelyet aztán a fél ország felka­pott. Most már szégyellem, de ak­kor iazt kérdeztem, — „Miért gondja ez a Ceausescu, hogy a kiskatona jobban ég, mint a szén?” Most kérdezhetném, meddig le­het még a világot az orránál fogva vezetni, de nem kérdem, mert annak ellenére, hogy Cea­usescu nevét a legtöbb román új­ság kisbetűvel írja, a világnak úgy látszik még megvan az or­ra.---------Jegyzet----------­F armerek DOBOS KLÁRA O lyan misztikusan közelítjük, áhítattal, csodálattal beszé­lünk az amerikai farmer­gazdálkodásról. Egyfajta példaké­peink a farmerek 70—100 hektá­ros gazdaságukkal, amely néha sok évtizede egy-egy család bir­tokában van, s apáról fiúra száll a tudomány. Persze valahogy így volt ez nálunk is anno .. . Misztikus, mert messze van. Kö­zelről már „csak” példaértékű. És nekünk most jól jön a példa, a szóbeli segítség is. Az elmúlt va­sárnap Miskolcon a Tudomány és Technika Házában Iowa államból érkezett gazdálkodók vállalkoztak arra, hogy megosszák tapasztala­taikat az érdeklődőkkel. S bár itt látszott igazán, hogy nem rendkívüli emberek, nem is milliomosok (bár kétségtelen, hogy jól élnek) mégis volt né­hány mondatuk, ami bizony fáj­dalmas mosolyt hívott a magyar termelők arcára. Olyan aprósá­gok, mint hogy a terméket lead­va azonnal (de legkésőbb más­nap) pénzt is látnak belőle. Bár nem kapnak semmit a kormány­tól és a bankoktól, de döntésük­be sem szólhat bele senki... Iowaban a lakosság két százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Nagyrészt szójával, kukoricával, sertéssel és szarvasmarhával fog­lalkoznak ... ők is fontos feladat­nak tartják a vegyszermennyiség csökkentését, de ez egyelőre csak elmélet. .. Egyre több fiatal megy vissza a földekre egyetemi végzettséggel, nemcsak agrárta­nulmányokkal, hanem pénzügyi­vel is ... Öntözniük tilos, mert az túltermelést eredményezne, vi­szont tenyészidőszakban így is háromszor több eső esik azon a vidéken, mint nálunk ... Két év­vel ezelőtt sertésenként tizenöt dollár hasznuk volt, most csak öt dollár, aminek oka a túlterme­lés.. . A kamat náluk 8—10 szá­zalék . . . Szeretnék, ha itt Ma­gyarországon is létrejönne egy olyan szövetségszerű valami, mint náluk a Farm Bureau. Hiszik, hogy ez sok mindent megoldana. Ám arra a kérdésre, hogy merre- felé értékesíthetnénk a „termel- vényt”, ők sem tudnak érdem­ben válaszolni. Ez náluk is prob­léma. így csak mosolyogva fele­lik: együnk többet! Jól jár, aki nem fizetett Miskolc. (ÉM — B. Sz. L.) — Mint is­meretes, több éve állnak perben, ha­ragban egymással a biohumusz- és bio- giilisztatermelők a különböző hitelt nyújtó pénzintézetekkel. Ugyanis a si­kertelen és meghiúsult üzletek rendre arra kényszerítették a termelőket, hogy valamilyen formában érdekeiket meg­védjék azokkal a pénzintézetekkel szemben, amelyelk e kétes üzlethez fi­nanszírozták ,a hiteleket. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. alapítványt kíván létrehozni a vál­lalkozók tapasztalatlansága és a piac­vesztés miatt nehéz helyzetbe került biohumusztermelők részére. A létreho­zandó alapítvány a hiteladósok azon körét támogatná, alkrik a pénzintézettől vettek igénybe biohumusz termelésére mezőgazdasági kölcsönt, és tartozásuk még fennáll. A támogatás odaítélésében nem az OTP, hanem az alapítvány kuratóriu­ma dönt majd. Az alapítványt a ha­tósági jóváhagyásokat követően bíró­sági nyilvántartásba veszik és érdemi működését ezt követően kezdheti meg. Az OTP vezetése elhatározta azt is, hogy fél évre, tehát ez év december 31-ig felfüggeszti a biohumusz terme­lésére nyújtott hitelek adósai, illetve a kezesek elleni végrehajtási eljárásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents