Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

Helikopteres banditák Nein meglepő, hogy mai világunkban a szervezett bűnözők Tejlett technikát használnak.A helikopter mai lapunkban is többször szerepel hol ilyen, hol olyan összefüggésben, az egyik cikkben éppen a rablók eszközeként. 2 oldal. Gyógyszerek a piacon Éppen a gyógyszerekről feledkezne meg a Zsarnai?. Nem feledkeztek meg a ma ugyancsak növekvő árú medicinák­ról. Mit tapasztaltak vizsgálódásaik során az egészségügy, a rendőrség képviselői? 3 oldal. Méhek támadása A tűzoltók mindenre felkészülve érkeznek a helyszinre.de bi­zonyos, hogy ők sem számítanak házi méhek dühös tá- madására.Különösen akkor, ha a tűzoltók éppen a méheket és az égési sérült méhészt igyekeznek .menteni. 16 oldal. Ismét érkeznek menekültek Budapest. (MTI) - Kedden este 57 bosnyák menekült kért bebocsátást Röszkénél Magyarországra - tájékoz­tatta az MTI-t Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Közülük 30 menekült ideiglenes védelmet kért a magyar hatóságoktól - őket a békés­csabai menekülttáborba irányították. 27 személy viszont rendelkezett az osztrák hatóságok által elfogadott be­fogadónyilatkozattal. így ők tovább­utaztak Ausztriába. Ugyanezen a napon 15 horvát me­nekült viszont - 10 felnőtt és 5 gyer­mek úgy döntött, hogy visszatér hazájába, s már el is hagyták Ma­gyarországot. Krisán Attila tájékoz­tatta az MTI-t a tiltott határát­lépésekről is: a héten eddig 19 sze­mélyt - 17 románt és két törököt - fog­tak el, akik illegálisan akarták átlépni a magyar határt. 6 fő - 2 jugoszláv. 4 román - pedig Magyarországra akart bejutni útiokmányok nélkül. Utóbbi­akkal együtt a határőrök őrizetbe vet­tek egy horvát állampolgárt is, tiki segítette a szökevényeket. Kisgazda radikálisok Budapest. (MTI) - Az FKGP ke­retében múlt héten megalakult Radikális Szárny szerdán létrehozta ügyvivő testületét és 10 pontos határozatot fogadott el. Frcisinger Jenő, a radikálisok új szóvivője a sajtó munkatársainak elmondta:, a szárny Bajcsy-Zsilinszky Endre programját és szellemiségét tekinti irányadónak. Eddig 70 kisgazda szervezet jelezte csatlakozását, és ez 8 ezer kisgazda­tagot jelent. Az ügyvivő testület tagjai hangsúlyozták: a Radikális Szárny a púrlalkotmány keretében, de az FKGP vezetéstől függetlenül jött létre, és az utolsó nagyválasztmányi ülés határozatait érvényesnek tekinti magára nézve. A 10 pontos határozat felszólítja a párt országos vezetését: a fegyelmi és az ellenőrző bizottság határozatai alapján távolíts;! cl a kompromitáló- dott kisgazda-tagokat. Mint a sajtótájékoztatón fogalmaztak: nem lehetnek többé a párt tagjai azok, akik korrupcióba, panamázásba, gazdasági bűncselekményekbe keveredtek. A szárny a két bizottságnak vizsgálatra ajánl gyanúba került személyeket. Az 56-osok a médiákról Budapest (MTI) Az 56-os Kör és a csatlakozó szervezetek tegnap köz­leményt hoztak nyilvánosságra, melyet a közvélemény, a parlament kulturális bizottsága és a kormány fi­gyelmébe ajánlanak. Véleményük szerint a nemzet iránti következetes elkötelezettség a rádió és a televízió műsoraira - Győri Béla cs Chrudinák Alajos műsorait kivéve - egyáltalán nem jellemző. Az in­tézmények elnökei ki akarják szorí­tani a médiumokból az összma- gyarság eszmeiségét, érdekeinek képviselőit. Az állampolgárok tudatos alulinformálásával gátolják az új rend. az új gazdasági viszonyok kialakulását, megerősödését. Kérik a kormányt, a parlament kulturális bizottságát: érje el, hogy ezekben a médiumokban, a főműsor­időben legalább napi három-három és fél óra közszolgálati műsor legyen. A falusi turizmus fejlesztése Augusztusban végig be lehet nyújtani a pályázatokat Az elmúlt esztendő májusában helyezték el Hemádvécsén Rozman Imréné hazanak falára a Magyar falusi vendégfogadó emblémát. Azóta a szép ®s a mellette kialakított kempinget már "belakták" a hazai és a külföldi turisták. Fotó: Fojtán László Budapest (ISB- R.S.) - Új idegenfor­galmi üzletág van kibontakozóban hazánkban: a falusi és tanyai vendégfogadás. Az elmúlt években növekedésnek indult vidéki turiz­mus fejlődését azonban komolyan gátolja, hogy az embereknek nincs megfelelő tapasztalatuk, és befekte­tendő pénzük sem elegendő a vál­lalkozáshoz. E két probléma megoldásához nyújt hathatós segít­séget a Magyar Falusi és Tanyai V e ndég fogad ó k Szövetsége, valamint az Állami Fejlesztési In­tézet. A jelenleg mintegy 600 tagot szám­láló szövetség elnöke úgy véli, hogy a falusi és tanyai idegenforgalom sikere elsősorban azon múlik, cl tudják-e “adni” magukat a turistáknak a vendégfogadók. Csáky Csaba szerint a legfontosabb az, hogy a leendő vendéglátók már ma gondoskodjanak önmaguk reklámozásáról. Ennek leg­megfelelőbb formája, ha a vál­lalkozók nyilvántartásába vétetik magukat, s ajánlatukkal megjelennek a szövetség által évente kiadott, külföldön és belföldön egyformán ter­jesztett katalógusban. Az elmaradt területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló prog­ram alapján 1200 falu került fel a tá­mogatandó települések listájára. (A felsorolás á 61-es Magyar Közlöny­ben jelent meg.) Az érintett települések lakói augusztus végéig pá­lyázhatnak az Állami Fejlesztési In­tézet (ÁFI) állal elbírálandó támogatá­sokra. A pályázatok elkészítésének módjáról az említett Magyar Köz­lönyben lehet olvasni, de alapvető feltétel, hogy a vállalkozó a falusi és tanyai vendégfogadás fejlesztésére kérje a pénzt. A vissza nem térítendő támogatásért magánember és gaz­dasági társaság is pályázhat, de a beruházás legfeljebb 10 ágyra szólhat, s a kért összeg nem haladhatja meg az ÁFI által elismert fejlesztési költségek 30 százalékát - tudtuk meg Mechan Gusztáváétól. Kérdésünkre válaszol­va az intézet munkatársa elmondta: feltételként szabják azt is, hogy a pénzből kizárólag a tervezett beruházást lehet és kell megvalósí­tani, s a vállalkozónak öt éven keresztül részt kell vennie a falusi és tanyai vendéglátásban. Az ÁFI emel­lett támogatja a munkahelyteremtést is: a pályázaton nyerhető összeg munkahelyenként legfeljebb 500 ezer forint lehet, de ebben az esetben nincs korlátozva a beruházás nagysága. Javaslat a miskolci egészségügy fejlesztésének programjára Miskolc (EM-L.Gy.) - A miskolci önkormányzat egészségügyi bizottsá­ga - a közgyűlés felkérésére - elkészítette javaslatát a város közép- és hosszútávú egészségügyi prog­ramjára. Nagyon nagy és felelősségteljes munkán van túl a bi­zottság, hiszen a tét óriási: szinte a sír­ból kell visszahozni a nagyváros egészségügyét. Egy korszerűtlen, gyengén finanszírozott szervezetből kell hatékony, rugalmas in­tézményrendszert kialakítani minden különösebb beruházás nélkül. A koncepcióból már az első olvasatra kitűnik, hogy ha megvalósul, ha kialakul az ú j rendszer, az betegnek és orvosnak egyaránt kedvez. Az a nagyszerű ebben a munkában, hogy mindent, amit lehet, egyszerűsít. A szabadságolások miatt még nem igen vehető észre, de megszűnőben vannak a rendelőintézeti szakren­delések, amelyek meglehetősen egészségtelenül ékelődtek az alapel­látás és a kórházak közé. Mint dr. Bcrkessy Sándor főorvos, az egészségügyi bizottság elnöke a teg­napi sajtótájékoztatón szemléletesen megfogalmazta, a beteget az eddigi szervezeti rend csak görgette egyik helyről a másikra. Ezzel szemben a tervezet most azonnali gyógyítást ígér. A miskolci családorvosok tanul­nak és a körzetek erősítést is kapnak az egykori rendelőintézeti szakor­vosok személyében. Minden érdekeltet és érintettet meghallgatva a tervezet azt javasolja, hogy közös igazgatás alá kerüljön a két városi kórház. Ennek számos előnye látszik. Mindenek előtt gaz­dasági. Ilymódon megszűnne az egészségtelen pénzügyi rivalizálás. Nincs szó osztályok megszűn­tetéséről, csak a fölösleges párhuzamok kiküszöböléséről. A két telephellyel működő egy városi kórháznak természetszerűleg csak egy compjútertomográfra lesz szük­sége és minden csúcstechnológiából csak egyre. Most a két kórház egyike sem beszélhet csúcstechnikáról. A tervezet szerint új alapokra helyeződik a krónikus betegellátás, az ügyeleti rendszer és a diósgyőri kórházban új épületet emelnek a központi baleseti ambulancia számára. Érd külterületétől a XXII. kerületi Hunyadi János úti csomópontig új nyomvonalon épí­tik ki a 6-os számú főútvonal Buda­pestre bevezető szakaszát. A beve­zető szakasz két ütemben: 1992 de­cemberében, illet­ve „93 júniusában adják át a forga­lomnak. Ké­pünkön: Budafok- Ilárosnál a Dunától lopják el az új nyomvonalat. Fotó: K. S. MTI-----KOMMENTÁR ------­" t<z>" Nagy Zoltán A XX. szózod utolsó évtizedének jellegzetes magyar dilemmája a kistelepülések sorsa. A korábbi körzetesítés sajnos nem növelte a kisfalvak népességmegtartó erejét, ellenkező­leg amíg a körzetek, a falucsoportok központ­jai többnyire gyarapodtak lakosságban és in­tézményekben. addig a társközségekből fokozatosan tovább költöztek, elvándoroltak a fiatalok. Nem önszántukból tették, költöztek, eljártak, ahogy munkát, jobb megélhetést találtak. Mára viszont igencsak fordult a kocka. A városok vonzereje, a munkahelyek számának, a korábbi nagyvállalatok, egyes iparágak sorsának elbizonytalanodásával egyenes- arányban csökkent. Ugyanakkor lassan-las- san jelentkeznek jó helyi kezdeményezések. Csak az elmúlt napok tudósításait böngészve olvassuk: kft.-ben tejüzemet létesített a doma- házi önkormányzat, Hegymegen a saját mun­ka nélkül maradt lakosok építik újjá a kicsiny faluban szükséges intézményeket. A Bükk lólxtnál fekvő, az 1990-es helyhatósági választásokon a társközségi státuszt maga mögött hagyva önállósodott kistelepülés, Borsodgeszt polgármestere pedig indokolt büszkeséggel tájékoztat az ivóvízvezeték- hálózat építésének megkezdéséről, és emlék­mű létesítéséről. A szanticskai falumodell pedig kezd országos példává nőni, holott már csak egyetlen régi polgára maradt. Most vi­szont felfelé mennek az elárvult lakások, porták árai. Nos, sok a gond és a panasz a kisközségek önkormányzatának háza táján. Kevés a pénz és ez is hiányzik, az is. De megfigyelhető egy­fajta határozott "tartás", az élni-, a meg­maradni akarás számos jele is. A 90-es hely- hatósági választás óta nem sok idő telt el, de úgy tűnik, hogy az önállóság mellett voksolt volt, társult kisközségek nem bánták meg lépésüket. Szerencsésebbek azok, ahol akár az önkormányzatban, akár a polgárok között akad vállalkozószellemű ember, aki képes szembeszegülni megannyi akadállyal is azért, hogy a már-már pusztulásra ítélt falucska életképes maradjon. Bár csak sok követőjük lenne e vállalkozóknak. A munkaadói oldal tárgyalni akar Budapest.(MTI) - Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala szerdai ülésén megállapította: az akkori soroselnök jogszerűen adta ki a pénzügy- miniszterhez, július 31-én intézett nyílt levelet - tudatja a munkaadói oldal az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozata. A nyílt levélben a munkaadói oldal szervezetei ki- jclentették,hogy elhatárolják magukat a pénzügy- miniszter által követett gazdaságpolitikától. A szerdai ülésen a munkaadói oldalt képviselő meg­bízottak egységesen megerősítették az említett nyílt levél gazdasági felvetéseit, amelyekre választ várnak a pénzügyminisztertől. Egységesen igény­lik továbbá, hogy a pénzügyminiszter a széles nyilvánosság előtt vonja vissza a munkaadói oldalt és egyes szervezeteit minősítő, elíitélő kijelenté­seit. Továbbá szeretnék, ha Kupa Mihály mielőbb tárgyalásokat kezdene a munkaadói oldallal. Ukrán-magyar tárgyalás Kiev.(MTI) - Keresztes K. Sándor környezet­védelmi és területfejlesztési miniszter Jurij Scser- bak ukrán környezetvédelmi miniszter meghí­vására augusztus 12-16. között Ukrajnában tár­gyal. Látogatásának célja a magyar-ukrán kör­nyezetvédelmi és területfejlesztési cgyütünű- ködésfejlesztése.

Next

/
Thumbnails
Contents