Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

Hitélet ÉSZAK-Magyarország 9 1992. Augusztus 12., SZerda _______ T estvérgyülekezet Hollandiából Szerencs (HM) - A kapcsolat nem mostanában kezdődött, hanem meg a 60-as évek elején, mikor Börzsönyi József, Szerencs mostani református lelkésze ösztöndíjasként Hol­landiában tanult. Jó barátja lett akkor a jourei gyülekezet lelkésze. S bár ő már máshová került, a kapcsolat azért megmaradt. Mint Börzsönyi Józsefné elmondta, a szerencsiek már kétszer voltak Jómé­ban, s a hollandok is másodszor jöttek Szerencsre. Családoknál laknak mind a 68-an, ennek is az a célja, hogy szélesedjen a két gyülekezel közötti kapcsolat. Mert nem pusztán turiz­musról van szó. A vendegek prog­ramjának összeállításánál figyelembe vették a kívánságaikat. Természete­sen részt vesznek közös isten­tiszteleteken, meghallgatták a Conti­nental Singers koncertjét, várost néznek Tokajtól Pestig, kirándulnak a Zemplénben. Érdekelte a hollandokat az is, hogyan működik itt egy tehenészet. Ezért voltak Bekecsen. Es rendeznek majd holland-magyar kosárlabdameccset is. A templomért... Tiszaújváros (HM) - Már elkészült az altemplom, s a felépítménnyel is a ter­veknek megfelelően haladnak. Azon­ban a hívek adománya, a vállalatok segítsége, és külföldi támogatás nélkül idáig sem jutottak volna. Pedig szüksége van a városnak a templomra, hiszen ahogy Timkó István plébános elmondta, jelenleg a kultúrházban mondott szentmiséken vasárnaponként 300-400-an, ünnep­napokon 400-500-an vesznek részt. A városban 170 gyermek jár rendszere­sen hittanra, s számuk évről-évre nő. Hogy elkészülhessen az épület, ahhoz azonban még sok pénz, és munka szükséges. Ezért - remélve a hívek segítségét - folyószámlát nyitottak a tiszaújvárosi OTP-fióknál. A szám­laszám a következő: 656-6020-8. A de vizaszám faszám pedig: Tisza­új városi OTP B-12900. Dominikánus „nagykáptalan” Mexico (ÉM) - A domiüikánus rend generális káptalanja az 1216-os alapítása óta most először tanácsko­zott Európán kívül. Mexikóvárosban tartották összejövetelüket a rend képviselői július 1. és 31. között. A tanácskozáson 131-en vettek részt. Napirenden volt az új generális megválasztása, valamint a prédikáció­val, a kiképzéssel, összefüggő kérdések és feladatok megtárgyalása. Hazánkat Dóczy L. Zsigmond rend- főnök képviselte egy társával. Mint el­mondta, igazán „látványos” ered­ménye nem volt a gyűlésnek, a rendi belügyekrő! tárgyaltak, alaposan átbeszélték a rendi szabályzatot, felülvizsgálták a pénzügyeket. Az új generális az angliai Timothy Rad­kliffe lett. Ökumenikus tábor Tiszadobon Tiszadob (M TI) - Harmadik alka­lommal rendezték meg az elmúlt héten a tiszadobi Andrássy-kastély- ban a határon innen és túl élő magyar fiatalok ökumenikus táborát. Legtöbben Erdélyből érkeztek s Kár­pátaljáról, Szlovákiából és Nyugat- Európából is jöttek katolikus, refor­mátus, evangélikus és unitárius fiata­lok. Több mint százan voltak a keresz­tyén szellemű résztvevők. Egy-egy témát a Biblia alapján dolgoztak fel. • Bölcsészettudományi karral gaz­dagodott a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia .A bölcsészek Piliscsabán tanulhat­nak. Az összeállítást készítette: Dobos Klára és Filip Gabriella „Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.”----------- ^_________(LkA4,ll) A hét diakónus „Válasszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bi­zonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcsességgel teljesek, kikel erre a foglalatosságra beállítsunk” olvashatjuk az Apostolok cselekede­teiben. Éne a bibliai szakaszra, a sze­retetszolgálattal megbízott férfiak, és István vértanú példájára építette szentbeszédét augusztus első vasár­napján dr. Keresztes Szilárd, hajdú­dorogi megyéspüspök, miskolci apos­toli kormányzó, aki ezen a napon hét diakónust szentelt fel a garadnai görög katolikus templomban. A szeretetszolgálat kapcsán a főpász­tor elmondta, hogy az utóbbi években mindez nagyon távol került az. egyház küldetésétől. Majd így folytatta: „Az elmúlt évtizedeknek az egyik nagy tragédiája az volt, hogy az egyház és annak intézményei, a papok, az egy­házközségek, püspökségek olyan sanyarú helyzetbe kerültek, hogy inaguk szorultak rá mások adományaira. Sajnos, rászoktunk arra, hogy kérni könnyebb, mint adni. Elvártuk, hogy gondoskodjanak rólunk, és talán egy kicsit eltereltük figyelmünket azoktól, akik szeretetet és gondoskodást igényelnek. Pedig a szent rendeknek a sorában Krisztus akarata szerint ott volt István és a hét diakónus, és az egyházban tovább él a Kispopok és papok szeretetnek a szolgálata. Most, amikor szabadabb légkör van körülöttünk észrevesszük, mennyi a rászoruló em­ber, akik nélkülöznek testben és lélek­ben... Egyházunk most van abban a helyzetben, hogy más intézményekkel együtt a karitaszt, a szeretetszolgála­tot is fel akarja karolni. Nem leszünk addig modern egyház, nem tudunk addig hitvalló életet élni, amíg minden egyházközséget és az egyházközségben szinte minden hí­vőt át nem hat az a tudat, hogy hívő ember nem élhet nyugodtan, jóllakot­tam ha nem akar másokról is gondos­kodni.” Ahogyan Szent Istvánnak, az első vér­tanúnak, úgy minden felszentelt di­akónusnak az a küldetése, hogy tanúságot tegyen Isten szeretetéről. Aki szeretőben marad, az Istenben marad, cs Isten őbenne. Az ember fia nem azért jött. hogy neki szolgál­janak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja oda váltságul. ... Dr. Keresztes Szilárd Szent István szavait idézve (Uram, Jézus vedd ma­gadhoz lclkemet) figyelmeztetett, az ember élete mindenestül az Isten kezében van. Amit meg akarunk ma­gunknak tartani, azt elveszítjük, és csak az lehet a miénk, amit odadunk. A papnak, aki Isten kezébe tette sorsát, tudnia kell: az életet, a szol­gálatot, a feleséget, a családot, az egy­házközséget, amelynek majd gondo­zója lesz, Istentől kapta. Ezért mondta a főpásztor: „Isten adja, és Isten elveszi. És amikor elveszi, akkor adja igazán. Hát legyen bennetek az adva kapásnak, a feláldozva megnyerésnek ez a lelkülcte, ez a bátorsága...Csak az önző, a magának élő ember tud haragvó, bosszúálló lenni. Aki mindent odaadott, az mindent eltűr, mindent elvisel, mindent meg­bocsát...” Négy nap a nyolc boldogságról Július 29-én este Északkelet-Ma- gyarország hatvan görög katolikus parókiájáról, összesen százhúsz településről hatszáz fiatal érkezett Csobádra, hogy részt vegyen az au­gusztus 2-án délig tartó ökumenikusán nyitott görög katolikus ifjúsági találkozón, és KÁLÓT népfőiskolái összejövetelen. A vendégek egyrésze a paróchia udvarán, a templomkertben felállított sátrakban kapott szállást, mások az iskolában laktak, és közel háromszáz fiatalt fogadtak he a csobá- di családok. Dr. Petrasevits Dénesparóchus, a ren­dezvény házigazdája erre az alkalom­ra készítette cl a csobád templomait bemutató tájékoztatóját, mely a Ma­gyar Vetés, a KÁLÓT Katolikus Népfőiskolái Szövetség lapjának különlenyomataként jelent meg. „A csobádi paróchiát éppen száz évvel ezelőtt azért alapították - olvashatjuk a kiadványban - . hogy a Hfcmád-völgy alsó részében szórványban élő híveket fogja össze... A 96 éve épült szép templom, amely belül olyan, mint egy kis ékszerdoboz, a helybeli és a filiális hívek számára a Jópásztor nyájának lelki fürdőjévé, kegyelmi központjává lett. "Csobádon hetedik éve már, hogy rendszeresen tartanak ökumenikus is­tentiszteleteket. A római katolikus iskolakápolna templommá történő átalakítása idején természetesen a görög katolikus templomban kaptak helyet a római katolikus hívek. S a mostani találkozóra sem csak göiög katolikus fiatalok érkeztek, a résztvevők körülbelül egyharmada római katolikus volt. Az ifjúsági találkozó központi témájá­nak a Nyolc boldogságot választották, erről tartottak előadásokat párhuzamosan a 18 évnél fiatalabb il­letve idősebb korúak részére, erről beszélgettek a kiscsoportos fog­lalkozásokon. A bibliai szakasz egy- egy témájáról dr. Bacsóka Pál, mári- apócsi paróchus, püspöki helynök, Szokira János szegedi. Kovács Endre perei, Szabó Mihály nagyhalászi, Szemán László aranyosapáti Orosz Tóth György jánkmajtisi lelkész tar­tott előadást. Dr. Békés Géza, a KÁLÓT országos elnöke pedig a Ka­tolikus Népfőiskolái Szövetség prog­ramjáról, célkitűzéseiről beszélt. A szomszédos Ináncs római katolikus fi­ataljai Árvái Ferenc újmisés vezetésével meglátogatták a találkozó résztvevőit. De a Csobádra érkezett vendégek is többször kimozdultak a faluból, jártak Abaújszántón, Baskón, Vizsolyban... A találkozó utolsó napján, vasárnap délelőtt dr. Keresztes Szilárd, hajdú­dorogi megyéspüspök, miskolci apos­toli kormányzó is beszélt a fiatalokhoz és az összegyűlt hívekhez. Ahhoz hogy megrendezhessék ezt a találkozót nem volt elég a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támo­gatása, melyet a népfőiskola találkozó megrendezéséhez adott, a csobádiak összefogása mellett szükség volt még számtalan intézmény, vállalat segít­ségére is. A tervek szerint legközelebb Görömbölyön, majd Múcsonyban il­letve Abodon rendeznek hasonló ifjúsági találkozót. Találkozott az----------TELEVÍZIÓ ---------­é vi Ugyan a TV-sorozatnak már vége, de talán nem késő elmondanom, hogy szerettem * Kempfert urat. Szerettem, ahogy benne élt a közösségben, ahogy figyelt a világi prob­lémákra is, ahogy egyházközségében nem csak a temploma környékén volt otthon, sze­rettem. hogy részt vett a város vezetőségének ülésein, (szerettem, hogy meghívták), sze­rettem, ahogy bement az étterembe ebédelni, ahogy figyelt az idősekre és fiatalokra, ahogy kérés nélkül is utánajárt a gondoknak, s ál­talában meg is oldotta azokat, lett légyen szó alkoholista férjről, szerelmes fiatalok leikéről, kislányról, kinek kórházba került az édesanyja, vagy ápolónőről, aki az állásának elvesztésétől tartott, - szerettem ahogy ember, s ahogy pap volt. Szerettem, ahogy bátran kiprólxílta az is­meretlent, s ahogy egyedül imádkozott a templomban, ha elkeseredett valamiért... Szerettem, ahogy szerették őt az emberek, a- hogy bíztak benne, segítségét kérték a legapróbb, s legbensőbb ügyekben , családi viszályokban. Szerelnék minél több ilyen papot, lelkészt - filmen kívül is...-------------TÉKA--------------­M ária élete Biztosan sokaknak ismerős a Szentírásból a történet, mikor Jézus prédikál a tömegnek, s közben eljut hozzá a hír, hogy édesanyja, rokonai sürgősen beszélni szeretnének vele. Mire ő fel­teszi a kérdést: „Kicsoda az én anyám, és kik az én testvéreim?” Majd a körülötte ülőkre mutat, mondván: „ímé, az én anyám, és az én testvéreim”... És van a Bibliában több ilyen ért­hetően is érthetetlennek tűnő motívum. Miután Krisztus majd kétezer évvel ezelőtt élt, hogy embernek pontosan milyen volt, azt már so­hasem tudjuk meg. Hacsak nem fogadjuk el Val- torta Mária változatát, aki látomásait, az Úr Jézus neki diktált szavait jegyezte le. (A szerző 1897- ben született Casertában. Életében teljesen átadta magát Krisztusnak, szegénységi és engedelmessé- gi fogadalmat tett.) Olaszországban tíz kötetben adták ki a Váltotta Mária látomásait tartalmazó írást. Nálunk pedig tavaly a Szent József Kiadó je­lenttette meg Mária élete címmel az első kötetet, s idén napvilágot látott a sorozat második darabja. Szép. bensőséges anya - fiú viszony bontakozik itt ki. Szívünk mélyén ezt várjuk Krisztustól. („És Jézus betakarja Mária kis fehér, finom kezét az ő hosszabb és sötétebb kezével, és megszorítja ezt a szent kezecskét... - Menjünk aludni. Áldj meg Mamám, mint amikor még kicsi voltam. - Te áldj meg engem Fiam! A tanítványod vagyok. És megcsókolják egymást...” Nem csoda, hogy XII. Pius pápa a következőket mondta a kiadásáról: „Adják ki ezt a művet, úgy, amint van. anélkül, hogy nyilatkoznának rend­kívüli vagy kevésbé rendkívüli eredetéről. Aki elolvassa, majd megérti." Hiányzik Valaki Vers és imádság Éppen egy évvel ezelőtt jelent meg a Szent Maxi­milian Lap- és Könyvkiadó gondozásában a megyénkben élő mozgássérült fiatal költő, Farkas Eleonóra az Ifjak hitével című verseskötete. A legszemélyesebb érzéseit osztotta meg velünk a költőnő. Minden költemény imaként szállt az Ég felé. De nemcsak ezeket a verseket, hanem a szerző újabb műveit is olvashattuk a Miskolcon megje­lenő katolikus folyóiratban, az Új Misszióban, és természetesen más hitbuzgalmi folyóiratok is szívesen közölték ezeket a verses imádságokat. A mindennapi elmélyült imádkozásnak, és Isten segítségének köszönhetően összegyűlt a második kötet anyaga is, s a napokban napvilágot látott a Hiányzik Valaki című kiadvány. „Az utóbbi időben verseim a világ és az Isten, az ember és a Mindenség közti viszony jegyében születtek... Nagy szavak - hányán küzdünk célokért / De Isten nem ad könnytelcn babért.” - vallja újabb kötetében a szerző. A Hiányzik Valaki című versgyűjtemény megren­delhető a Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó címén: 3502 Miskolc 2. Pf.: 232. Vagy a kegy- tárgyárusoknál, az Ecclesia és Szent István Társu­lat könyvesboltjaiban vásárolható meg a kötet. az ember élete Isten kezében van."

Next

/
Thumbnails
Contents