Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. július 8., szerda Nyáridőben, amikor már itt a vakáció, s az óvodába se kell járni, csudajó program a családi strandolás. Fotó: L. K. Munkaruha - itthonra is Huszonöt év alatt több ter­mékváltást is megért a hajdani Borsod Megyei Kézműipari Vállalat. Kazincbarcikai, tisza- újvárosi, kurityáni, ózdi és her- bolyai munkahelyein a munka- vállalókhoz igazították a terme­lést, így aztán horgoltak, seprűt kötöttek, műanyagot darabol­tak, ülőpámát varrtak stb. Az évek múlásával azonban foko­zatosan tisztult a profil és egyre inkább jellemzővé vált a varro­dai munka. • Szakmunkások és betanított munkások ültek nyolc órás műszakokban a varrógépek mögött és a feladatok nagy ré­szét mindinkább a nyugati bér­munka tette ki. Ezek között is a legnagyobb hányaddal a mun­karuházat szerepelt. Ezek a da­rabok, a tervezéstől, a kivitele­zésig, az anyag megválasztásá­tól a csomagolásig a meg­rendelő magas követelményei szerint történhettek. Nos az el­múlt évtizedekben ez a követel­mény általánosan elfogadottá lett a mostmár Kézmű Kft. né­ven ismert cégnél. Piacukat a nyugati mellett a jövőben kelet felé szeretnék bővíteni, de nem mondtak le arról sem, hogy meghódítsák a hazai vásárlókö­zönséget. Igaz, ezek a ruhák drágák, ám egy magasabb rendű ízlés és követelményrendszer jegyeit hordozzák magukon. S mi tagadás a korábbi évtizedek hazai munkaruházatát tekintve ránkfér egy kis frissítés. Másrészt a fejlett technológi­ák térhódítása mellett egyre in­kább elveszti létjogosultságát a piszkos, olajos, nehéz fizikai munkához illő munkaruha-vise­let.- nagy - laczó ­Segítség a fuldokló daganatnak Amerikában megkezdődött a klinikai kipróbálása egy újfajta rákgyógyszer-családnak. Hatás- mechanizmusa azon a felismeré­sen alapul, hogy a daganatokban az érhálózat szerkezete megválto­zik, hipoxiás, vagyis oxigénsze­gény állapot lép fel. Ilyen feltéte­lek mellett a ma alkalmazott leg­ismertebb gyógyítási eljárások, a sugárzás és a kemoterápia (gyógyszeres kezelés) csak igen kis hatásfokúak, mert ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, több oxigénre volna szükség. Az új gyógyszerek a kísérletek szerint oxigénszegény környe­zetben is hatékonyak. A Vigadóban Ki és mikor vigad? „A népkerti Vigadó épüle­te... a kilencvenes években épült” állították az 1929-ben megjelent Miskolc c. monog­ráfiában. Egy 1985-ben meg­jelent kismonográfia Lajos Árpád 1959. évi cikkét idézve közli: „A Vigadó és a közvet­len környéke 1886-tól különö­sen népes volt. Ebben az év­ben rendezett a város nagy bo­rászati és szőlészeti kiállítást.” (Egyébként valóban volt ilyen, de 1888. szeptember 22-től 26-ig a Népkertben.) „1901-ben megkezdték Hajós Alfréd tervei alapján a Vigadó építését” olvashatjuk a városi tanács 1986-ban kiadott „A Népkert” c. kiadványában. Az előbbi, egymástól (is) jelentősen eltérő adatok isme­retében, egy építészeti pályá­zat okán, már 1989-ben sike­rült levéltári és múzeumi kuta­tásokkal tisztázni a Vigadó ügyét. Mivel ezt a Borsodi Műszaki-Gazdasági Elet 1990/2. számában már közzé­tettem, az időszerűség okán, csak a leglényegesebb adato­kat ismétlem meg. A miskolci városatyák még a millennium táján határozták el, hogy a régi Lövölde-kerti épület helyett a Népkertbe egy vigalmi helyiséget építenek. Erre a célra évenként 10- 10 000 koronát vettek fel a költségvetésbe, így 1901-re már 40 ezer koronája volt e célra a városnak. A terveket Görgey László államvasúti üz­letvezető és Siess Viktor ál­lamvasúti főmérnök készítette el. A vigalmi épületet az ak­kori Népkert területén célsze­rűen nem tudták volna elhe­lyezni, legalábbis úgy, hogy „a kert beosztását keresztül kasul” meg ne bontották vol­na. így a vigadó építésére ala­kult bizottság javaslatára, az épület elhelyezésére a szom­szédos telektulajdonostól 1350 négyszögöl területet vá­sároltak meg. Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött el Grenyó Bertalan építőmester kivitelezésében, akitől a kész épületet 1903. április 24-én vették át. Az el­számolt költség: 55 ezer 285 korona 65 fillér volt. A mis­kolci kereskedő ifjak 1903. jú­nius 7-én már a Vigadóban tartották juniálisukat. A Miskolci Atlétikai Kör kérésére az épületet 1926-ban, 25 évre engedte át a város, azonban kikötötte, hogy a „Vigadót teljesen ál kell alakí­tani és a tetőzetét újból meg kell építeni.” A torna- és vívó­terem céljára való átépítés ter­vezését Hajós Alfrédra bízták. Az átalakított épületet 1927- ben nyitották meg. Az 1926-ban megkötött megállapodás 1951-ben járt volna le, de e kérdést is módo­sította a II. világháború. Nem­rég került elő a Megyei Levél­tárból a jegyzőkönyv, amelyet „Miskolc thj.város törvényha­tósági bizottságának építési, gazdasági, jogügyi, pénzügyi, tanügyi és zenedei szakbizott­ságának 1945. évi július 24-én tartott együttes üléséről” ké­szítettek. Ennek egyik tárgya volt a „Miskolci Munkás Test­HORTHY ISTVÁN REPÜLŐ FŐHADNAGY HALÁLA Ötven éve, 1942. augusztus 20-én, az Uovszkojei repülőtér felett lezuhant Horthy István kormányzóhelyettes. Özvegye közreadta Farkas György dokumentum értékű harctéri naplóját, valamint a szemtanúk vissza­emlékezését. A kötetet, melyből részleteket közlünk - az Auktor Kiadó publikálja. Ötven éve történt... Harctéri napló (4.) Augusztus 14. Péntek. A közérzet javul, de még nem teljes. Izenetet kapunk, hogy a főm. asszony a vörös­keresztes vonattal Kijevbe jön ma. Gyors csomagolás. Sza- badságos levél. Nyílt parancs. Storch gép áll rendelkezésre. Indulás. Fél egyre érkezünk Konotop repterére. Tankolás, kis pihenő. Fél hatra este Ki- jevben vagyunk. Esik az eső. Egy félórai várakozás és ko­csival indulás a városba. Egy nagy villában kapunk elszállá­solást. Állítólag a volt ukrajnai párttitkár lakása volt ez. Most magas rangú német tiszt lakik itt, de erre az alkalomra ne­künk engedte át. Szépen be­rendezett szobák, de különle­ges a fekete márvány fürdő­szoba, a fehér kád és mosdó. Melegvíz! Ma még ketten va­gyunk a házban. A főméltósá­gú asszony holnap érkezik vo­nattal. Egy 30 év körüli nősze­mély van itt, aki átadja a szál­lást nekem. Hogy kicsoda, micsoda, nem tudom. Orosz vagy német, nem kérdezem meg, oroszul, németül beszél. Annyit tudok németül, hogy kérdezni tudok, és a választ megértem. Biztos nem orosz. A szobákban szabadon jár, a virágvázákat rendezi. Este va­csora az étteremben. Hazai ál­lapotok és bőség. Itt nincs há­ború. Fürdő és pihenés. Augusztus 15. Szombat. Főm. úrnak bemutatják a várost. Tiszteletére ebéd. Na­gyon megvendégelnek ben­nünket. - A vonat este 1/2 10- kor érkezik. Nagy virágcsokrot hoznak főm. asszony fogadá­sára. Haditudósítók filmeznek, fényképeznek. Este vacsora. A lakásban mindent átnéznek és elrendeznek. A takarító személyzet napközben szé­pen kitakarított. Tornyi Viktor testőr főtörzs is megérkezett a vonattal. Hozott nekem is külön levelet és cso­magot. Sokáig elbeszélget­tünk. A közelünkben lakik va­lahol. A fárasztó utazás után és már elég későn a főm. úrék a szalonban sokáig elbeszél­getnek. Augusztus 16. Vasárnap. Későn van a felkelés. Hoz­zák a reggelit nagy bőséggel. Ezt én szolgálom itt fel. 11-kor kórházlátogatásra mennek. Beszélgetés a betegekkel. Az orvosok is tájékoztatást adnak a kórház és a betegellátás kö­rülményeiről. A beszélgetésből hallom, hogy a főméltóságú asszony igen tájékozott, több beteget név szerint említ. Ebéd az étteremben. Délután séta a Dnyeper-parton kettes­ben és a városban. Tisztes tá­edző Egyesület és Miskolci Cserkész Parancsnokság ké­relme A Népkerti Sporttelep teniszpálya és vigadó díjmen­tes átengedése iránt.” A továb­biakról a jegyzőkönyv így ad hírt: „A polgármester előter­jesztésében a sporttelep, te­niszpálya és vigadó átengedé­sét javasolja azzal, hogy a sporttelepet, teniszpályát és vigadót a Munkás Testedző Egyesület más sportegyesület és ezután alakuló sport­egyesületek részére előzetes kérelem alapján köteles ren­delkezésre bocsátani bizonyos napokra. A sporttelephez tar­tozó gondnoki, valamint ker­tészlakással továbbra is a vá­ros rendelkezik. A bizottság a polgármesteri előterjesztést el­fogadja.” A Görgey-Siess tervek sze­rint felépült épületből Hajós Alfréd teremtett „sportpalo­tát”. Értékteremtő munkájával majd az az építész írhatja be a nevét a Vigadó 90 éves törté­netébe, aki majd ismét előva­rázsolja a ház egykor volt szépségét, hasznosságát. Ám addig is jobban kellene óvni az „atyai örökséget”. Iglói Gyula volból követem őket. Estig ne­kem is szabadság. Kimentem a stadionba. Magyar-német meccs. 4:0 az eredmény. Va­csora az étteremben, és 10- kor már a lakáson vagyunk. Augusztus 17. Hétfő. 11 órára kell a kórházba menni, addig lehet pihenni. 9 óráig alvás, akkor ébresztek, de már nem alusznak. Délután pihenés, alvás. Rajtunk kívül senki sincs a házban. Este fél­órás vacsora az étteremben, és ismét itthon. Augusztus 18. Kedd. Ismét csomagolás, gyors ebéd és indulás vissza. Bú­csúzkodás és a főm. asszony kikísért minket a reptérre. Egy nagy Adler kocsival vittek ki. Elbúcsúzunk és két órakor már a levegőben vagyunk visszafelé. 1/2 6-ra érkezünk Nikolajevkába a repterünkre. Itt is futballoznak. Németek laknak itt közvetlen a mellet­tünk lévő sátorban. Pár napja, hogy idejöttek, öten-hatan le­hetnek. Mit keresnek ezek itt, kérdezem a Horváth Sándort, akivel egy sátorban vagyunk ketten. Egy-két napja itt van­nak. Híradósok, azt mondja. Harmath testőr törzsőrmester is csak annyit tud, hogy néme­tek, és most jöttek. Szabó tá­bornok úr nincs már itt, Ortu- tay hadnagy úr sem tud róluk semmit. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents