Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

1992. július 8., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Csellengő gyerekek

Barátnőmtől hallom: arra lett figyelmes, hogy mostanában kártyázó srácokba boti ik reggelenként a lépcsőházban. Tíz-tizenkét évesek, lehetnek vagy négyen, öten, s verik a blattot szorgalmasan a félemelet kőpadlójára leterített ócska' pokrócon. Van közöttük egy rangidős, róla tudja ismerősöm, hogy az általános iskolában már túlkorosnak számít. A tét, amiben játszanak nem lehet túlságosan nagy, hiszen 10-20 filléreseket látni egy halomban mindannyiuk előtt.

Ráérnek. Hetekkel ezelőtt beköszöntött a nyári vakáció, s nem tudnak mit kezdeni magukkal. A ház környéke meglehetősen sivár, sportolásra alkalmas hely nincs a közelben. A ház mögötti csöppnyi g'rundon ugyan rúgták egy darabig a lasztit, de annak is befellegzett, mióta egy földszinti lakás konyhaablakába talált a túl hosszúra irányzott lövés.

A szomszédomban valamivel szerencsésebb a helyzet: a tízesztendős Csilla mamája otthon van a pár hónapos kistestvérrel, s egy-két barátnő bejáratos hozzájuk. Ha szép, napos idő van — márpedig ezen a nyáron volt belőle részünk jócskán —, akkor lemegy velük a játszótérre, s miközben a kicsi békésen alszik a kocsiban, kedvükre hintázhatnak, játszhatnak a lányok. Elmehetnek fagyizni is, hiszen a parkból odalátni a nemrég megnyílt, szolid kis presszóhoz, ahol az ablakon -át mérik a tölcsérbe a fagyialtgombócokat.

Egyre több család van, ahol igyekeznek mái jó előre megszervezni a család nyári pihenését, a gyerekek vakációját. Sajnos, ez nem megy minden zökkenő nélkül. A szabadságok egyeztetése nehezen megy (már ahol persze mindkét szülő dolgozik). Ha az egyikük munkanélküli — mostanában ez már nem is megy ritkaságszámba mifelénk —, akkor annyival könnyebb (?) a helyzet, hogy mondjuk a mama otthon van, vezeti a háztartást, s igyekszik napközben egy kis programot is szervezni a gyereknek. Ez persze a pénztárca tartalmától,

pontosabban a családi költségvetés aznap elkölthető forintjainak számától is függ. Legrosszabb esetben marad a délelőtti tévézés és esetleg egy délutáni séta. A hétvégi strando- lásra már előre kell takarékoskodni, a költségesebb kiruccanásokról már ne is beszéljünk.

Sokat segítenek a nagymamák, különösen, ha mondjuk falun laknak, ahová korábban is rendszeresen járt az unoka, nem csak évente két alkalommal. A városi nagymama is sok mindent tehet. Ismerek olyat, aki megosztja idejét két gyermekének két-két gyermeke, azaz négy unokája között. Hol itt, hol ott bukkan fel, játszik velük, kedvenc ételeiket készíti el, s babaruhát varr a lányoknak. Egyszerre azért valamennyiüket nem vállalja, ahhoz már egy kicsit fáradtnak érzi magát.

Tudok családokról, amelyek — bár hosszas alku árán - a nyár egy részére elküldték az iskolás gyerekeket a napközis táborba. Egy-két hetes utazásokat, táborokat is szervezett több iskola. Művelődési intézmények vonzó programokat, táborozásokat hirdettek meg - akad is rá jelentkező általában, különösen a „közepes árfekvésűek'1 esetében.

De sok a csellengő, a napközben felügyelel nélkül lévő gyermek is. Munkába elvinni őket ma már azokba a hivatalokba sem lehet, ahol korábban szemet hunyt a főnök afölött, hogy a mama mellett két hétig rajzolgatott, vagy stemplizett a kisiskolás. Szerencsés eset, ha van otthon telefon, s időnként a mama feltárcsázhatja a számot munkahelyéről. De nem ez a jellemző.

Mi van, mi lesz azokkal, kik hetekig felügyelet nélkül maradnak, s jobb híján a szomszéd sráccal, meg annak haverjával csatangolnak. Egy-egy ilyen út rosszul is végződhet.

Addig kellene odafigyelni rájuk, megfogni a •kezüket, míg ez nem késő.

Gyárfás Katalin

Tízmillió magyar állampolgár elnöke

Népink temperamentumos, ie lies

GÖNCZ ÁRPÁD EGY OSZTRÁK LAPBAN

Göncz Árpád nem látja veszélyeztetve a magyarországi sajtószabadságot. A magyar államfő ezt a Profil című osztrák politikai hetilap legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában közölte. Elmondta azt is, hogy nem érzi magát veszélyben; az ellene irányuló sajtótámadások önmagukat minősítik, s részben a magyar temperamentummal magyarázhatók.

Virágzó Tisza

„Gyönyörű a Tisza, mikor kivirágzik.. — tartja a

nóta, s valóban feledhetetlen, impozáns látványt nyújt, imikor a nyári kánikulában, júniusban—júliusban a Tisza iszapjából kikelő kárászok lepik el a folyó fölött ,a vizet, A milliónyi, áttetsző szárnyú rovar megtermékenyülve, bevégezve rövid órányi földi létét hull vissza a folyóba, zsákmányul szolgálva az összegyülekező halaknak. Ám nemcsak a halak várják a kárászok repülését, hanem a horgászok is. Hálókkal fogják ki a vízbe hullott bogarakat, melyek 'megszárítva pompás kapást biztosítanak a „csemegére” mindig éhes halaknak.

A tíszavirágzás azonban nagyszerű látványt nyújt a parton gyülekezőknek is. Tokajban, de máshol is valóságos idegenforgalmi nevezetesség ez az alkalom. A június—júliusi kánikulában ,az idén azonban nem egyszerre, hanem szakaszosan következett be a virágzás. Egy-egy folyószakaszon váltakozva volt megfigyelhető ,a kérészek „'kelése”, először a folyó alsóbb részein, majd később a felső-tiszai részeken. így például Tisza- karádon, de több más helyen is. A vízparti emberek, no és természetesen a halászok megfigyelése szerint a szokásosnál kisebb volt a Tisza virágzása. Nem lepte el a víztükröt felhő módjára az iszapból kikelő lárvák tömege, a szakaszosság mellett ez a csekély rajzás volt a jellemző. Ezt arra vezették vissza, hogy az utóbbi években meglehetősen sok szennyeződés érte a folyó vizét. Elszeny- nyeződött a Tisza iszapágya. s a lárvák ebben elpusztulták, kelésük, s így szárnyra kelésük is a szokásosnál gyérebb volt. Ezért úgy vélik, hogy az idei tiszavirágzás gyakorlatilag véget ért, s most nem nyújtott olyan látványt, mint korábban.

Az interjú bevezetőjében az osztrák újságolvasó megismerkedhetett Göncz Árpád életútjával és a televízió és a rádió elnökének leváltása körüli magyarországi vitával. A lap szószerinti idézeteket közölt a sajtótámadásokból, amelyek — a Profil által a legnépszerűbb magyarországi politikusnak nevezett — államelnököt érik.

— E szövegek önmagukat minősítik — mondotta Göncz Árpád az ezzel kapcsolatos kérdésre, s azt is kifejtette, hogy nem látja veszélyeztetve a magyarországi sajtószabadságot. Természetesnek nevezte, hogy a rádiót és a televíziót a politikai erők — bármely oldalon álljanak is — szeretnék megkaparintani. Mint mondotta, az ő tiszte az alkotmány szerint a szabadságjogok védelmé, ezért őrködik a sajtószabadság megóvásán is.

Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette; a médiák feletti uralomért folyó harc nem ideológiai jellegű, hanem politikai, és része az 1994-es választási harc elő- csatározásainak. A maga részéről a liberális és nemzeti erők végső célja között alig lát különbséget, inkább úgy véli, a módszerekben van az eltérés. Antall Józsefnek más a feladatköre mint az övé, s ebből adódnak különbségek felfogásukban — mondotta, megjegyezve, hogy

a miniszterelnök nyilvánvalóan konzervatívabb nézeteket képvisel, mint ő. A köztük levő ellentétek nem személyes jellegűek — fűzte hozzá.

A megjegyzésre, amely szerint a kormány minden jel szerint az elnök eltávolítására törekszik, Göncz Árpád elmondta: ez nem olyan egyszerű, s téved az, aki azt hiszi, hogy a leváltás — vagy nem leváltás ügyében el fog bukni. — Politikailag elég erős, és a legutóbbi közvéleménykutatás adatai szerint népszerűsége 77 százalék körül mozog a lakosság körében — hangzik az elnök magyarázata.

Egy másik kérdésre Göncz Árpád elmondta: ő 10 millió magyar állampolgár elnöke, ezek között vannak németek, szerbek, románok, horvátok és sokan mások. Rájuk terjed ki hatásköre, ezen felül Istentől és embertől kapott joga szeretni a határokon túl élő magyarokat. Ő, a maga részéről mindent megtesz azért, hogy emberi jogaikat biztosítsák — fűzte hozzá. Bármilyen temperamentumos nép is a magyar — jegyezte meg Göncz Árpád —, Európa- szerte nincsen .nála böl- csebb nemzet, s ezért lehet arra számítani, hogy Magyarországon nem fognak a nacionalista indulatok fellángolni. Magyarországon 60 —70 ezer menekült él, az

■elmúlt években tízezrével voltak itt erdélyiek. Európa melyik országa lenne képes a magyarokhoz hasonlóan panasz nélkül befogadni ennyi embert? — tette fel a kérdést az államfő.

Az áldozatok, akiket véd — hangzott a válasz egy másik kérdésre —, nem a kormány gazdasági reform- politikájának, hanem a történelmi helyzetnek az áldozatai. Göncz Árpád beszélt arról, hogy a magyaroknak önmaguknak kell kihúzni magukat a bajból. A múlt rendszer bűnöseivel szembeni bosszúról Göncz Árpád elmondta, hogy Magyarország 800 ezer párttaggal indult neki a rendszerváltásnak, ez a családtagokkal együtt két és fél millió embert jelent. Nem képzelhető el, hogy felelősségre lehet vonni a lakosság egynegyedét, s abból az országnak haszna származnék.

A maga példáját előhozva, Göncz Árpád elmondta: fogalma nincs mi van azzal a bíróval, aki 1956-ban az életfogytiglani ítéletet rá kimondta, él-e, meghalt-e, nem kutatott utána és nem is érdekli. Büntethető a bűn, amelyet az elévülési időn belül követtek el, ám nem vonható felelősségre senki olyan tettért, amelynek büntethetősége már eh évült.

Tárgyilagosan kell viszonyulni a történelem realitásaihoz, csak így kerülhető ej i a konfrontáció, s ha ezt nem tesszük, a magyarok temperamentuma elszabadulhat. — mondotta Göncz Árpád, a Profil című osztrák hetilap hétfői számában megjelent terjedelmes interjúban. (MTI)

Nehéz döntések előtt a tulajdonos munkavállalók

Agrárkereskedelem

Ki mit nem?

Az újmódi népi társasjáték szerint nem a sikerekkel dicsekedni a kunszt, hanem az elszalasztott lehetőségekkel. Ez olcsóbb, egyszerűbb, igazabb, s kielégíti a sznob hajlandóságokat is. Fantázia szükségeltetik ahhoz, hogy ki mit nem csinált az idén. Lustaságból, a pénztelenség okán, vagy idő híján. A kurázsiból futja annyira, hogy a kudarcokat emlegessük fel. Ebből teszek közhírré - az egyszerűség kedvéért egyes szám első személyben - egy csokorra valót, abban a reményben, hogy ez egyeseket bosz- szant, másokat megnyugtat, s talán lesz olyan is, akit mondandóm továbbgondolásra késztet.

Az idén nem utaztam Máltára, mert megelégeltem a mediterrán emberek vehemenciáját. Nem nyaraltam a Balatonnál sem, mert feszélyez, ha a puccos étterem üres, s a fővárosból lerándult széplányok más kuncsaft híján csak engem akarnak elcsábítani. Ezen a nyáron sem vettem autót, pedig már bármelyik márkához hozzájuthatok forintért. Ebben a szezonban nem vízisíztem, nem vadásztam oroszlánra, nem lovagoltam ki, nem vettem korai sárgadinnyét, s nem ettem lecsót. Az olimpiát nem a helyszínen nézem, hanem otthon, légkondicionáló berendezéssel nem rendelkező panellakásomban, nem borsodi sört iszom, hanem borsodi vizet. A nyári uborkaszezonban sem érdekelnek a tőzsdei árfolyamok, nem perelek felületes pókereket, anyósomnak nem rendelem meg postán és utánvétellel sem a bombabiztos kebelnövesztöt, sem a tizenhét darabból álló késkészletet. Továbbá: nem alapitok pártot, nem lépek be egyetlen pártba sem, s ketté- fürészelt zászlórúddal egyetlen székház folyosóján sem követelem az elnök fejét. S végül, nem én kiáltok segítségért, pedig már az államig ér a szennyes ár, noha kezem biztos és utolsó kapaszkodót keres. Legalább egy szalmaszálat.

Brackó István

Budapest (1SB) Az előzetes felmérések alapján valószínűsíthető, hogy az állami vállalatok több mint 30 százalékánál adottak a pénzügyi feltételek a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) sikeres megvalósításához. Ezeknél a váll ala lóknál többnyire _a vagyon 10—20 százalékát szerezhetik meg az MRP segítségével a dolgozói kollektívák — állítja Hegedűs ■Éva, a Pénzügyminisztérium főoszt ály vezető-helyettese, aki a törvény kidolgozásában is részt vett.

A parlament által a közelmúltban elfogadott MRP- törvény lehetőséget nyújt az adott munkahely dolgozol kollektívájának, hogy ne csak alkalmazottként, de tulajdonosként is kötődjék a munkahelyéhez. Ez sok esetben a munkahelyek megőrzésének a záloga lehet, ami nem kis eredmény a munkanélküliek számának aggasztó növekedése mellett. A törvényalkotókat ezen kívül bevallottan is az a szándék vezette, hogy a potenciális hazai kisbefektetőket bevonják a privatizáció folyamatába. Az MRP áltál biztosított kedvezmények .10 része éppen ezért az állami tulajdonrészek megszerzéséhez kötődik, bár a program elvben bármilyen kft., rt.. tehát társasági formában működő gazdasági egység tulajdonjogának a megszerzéséhez segítségét nyújthat.

„Nem hiszem, hogy az MRP segítségével tömegek válhatnak igazi tulajdonossá Magyarországon” — összegezte a véleményét Hegedűs Éva, hangsúlyozva, hogy „a program egy lehetőség a sok közül a tulajdonszerzésre, ám a piac szempontjából semmiképpen nem lenne kívánatos, ha MRiP-társaságok uralnák a gazdaság nagyobb részét”.

Ilyen veszély azonban nem fenyeget, ;s a főosztálvveze tő-helyettes aggályai is inkább csak elméleti jellegűek. Ami a program biztosította kedvezményeket illeti, azok valóban előrelépést jelentenek a korábbi technikákhoz képest, kedvezőbb helyzetbe hozhatják a vállalkozó kedvű, s legalább minimális mértékben „tőkeerős” munkavállalókat. (Egy példa: az E-hitel esetében 50 százalék a részvényvásárlás során megkívánt saját erő mértéke, az MRP- ben pedig mindössze 25 százalék.) Az új technika előnye, hogy a saját erőt nem az egyes munkavállalóknak •kell felmutatniuk, hanem az MRP-szervezet egészének. Így azok is részesülhetnek u program áldásaiból, akik E- h Ítélt nem vehetnének igénybe a saját tőkerész hiánya, vagy a megszabottnál alacsonyabb mértéke miatt.

Az természetesen máris látszik, hogy a program nemcsak a tulajdonosi lét napfényes oldalát kínálja az MRP-társaságok tagjainak. Tulajdonosként, vagy rész- tulajdonosként a vállalati stratégia meghatározása is a feladataik közé tartozik, ami végső soron a saját egzisztenciájukra is kihatással van. Köztudott, hogy a tulajdonosi és a munkavállalói érdek nem mindig esik egybe, így valószínűleg jó néhány nehéz döntésnek néznék elébe a tulajdonos- munkavállalók.

S. Z.

Budapest (1SB) „Termelni már tudunk, most az agrárkereskedelem területén kell nagy léptekkel előrehaladnunk” — jellemezte mezőgazdaságunk helyzetét Botos Károly. A földművelési tárca főosztályvezetője szerint csak akkor kapcsolódhat a magyar mezőgazdaság sikerrel az Európai Közösség (EK) agrárpiacához, ha a honi szakemberek megtanulnak- piaci módon gondolkodni és tevékenykedni. E tudás megszerzésében segíti hazánkat az BK által finanszírozott Phare-pragramok közül egy, amelynek keretében hétfőn hatvanhat mezőgazdasági szakembernek nyújtották át a menedzserképző tanfolyam sikeres elvégzését tanúsító oklevelet.

A magyar mezőgazdaság fejlődését több Phare-prog- ram is segíti. Ezek közüJ egv a terméktanácsok szervezeti rendjének a kialakítását, a most részben befejeződött agrár-menedzsei képzést és az árutőzsde technikai korszerűsítését teszi lehetővé. Az 500 ezei ECU (durván 50 millió forint) értékű vissza nem térítendő, a mezőgazdasági - kereskedelem fejlesztését szolgáló támogatásból a legnagyobb összeget az oktatásra fordítják. A menedzserképző tanfolyamok oktatási anyagát a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szegedi élelmiszeripari főiskolai kara, valamint a holland Coveconsult szaktanácsadó cég állította össze „Az egy hétig tartó képzés során természetesen senkiből sem lesz menedzser, de komoly Impulzust kap ahhoz. hogy azzá váljon” — foglalta össze a szegedi főiskola főigazgatója. Dinya László a képzés lényegét. A holland cég igazgatója, Bert Van Lear egy Világbank által végzett felmérésre hivatkozva kijelentette, Magyarország nagyon jó adottságú mezőgazdasággal rendelkezik, ám ahhoz, hogy kihasználja a lehetőségeit, újfajta, piaci szemléletre van szükség. Ezt erősítette meg Botos Károly is, aki elismerte, legalább tíz-tizen- ötezer, az agrárkereskede lemhez értő szakember hl ányzik ahhoz, hagy kellő eséllyel vehessü'k fel a versenyt az európai országokkal. A három lépcsőben, többek között Gödöllőn és Keszthelyen végzett mező- gazdasági szaktanácsadói képzés egyik eseménye lesz, hogy július elején Debrecenben is átadják az első évfolyam hallgatóinak a sikeres végzést tanúsító bizonyítványt.

Jóllehet a Phare-progra- mok pénzéből nem lehel közvetlenül támogatni vállalkozói elképzeléseket, azért a kapott összegek igen komolyan elősegítik mező- gazdaságunk szerkezetének átalakítását. Az idei programok egyike például a vidéki agrárfinanszírozás fejlesztését tűzte ki célul: az 5 .millió ECU értékű támogatás gyakorlati felhasználásáról július végén döntenek, s az összeg révén várhatóan az északkelet-magyarországi termelők, feldolgozók és kereskedőik piaci információs rendszere is javulni fog.

R. S.

Legalább tizenötezer szakember lel!