Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

1992. július 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 „kárvédelem” Zemplénben Tengerjárók német megrendelésre 20 évi szünet után ismét tengerjáró hajókat gyártanak a Ganz Danubius angyalföldi gyá­rában. A német Thissen mamutcég megrende­lésére elsőként három darab 2700 tonna hord- képességű konténerszállító hajó épül. A 85 méter hosszú és 12,8 méter széles hajókat 1470 kilowatt teljesítményű dízel-motor hajtja, egy feltöltéssel egyfolytában 20 napot képe­sek a tengeren hajózni. A hajókat modern, ma­gas színvonalú nautikái felszereléssel látják el, így az automatizáltság lehetővé teszi, hogy tisztekkel együtt 8 főnyi személyzet teljesítsen a hajón szolgálatot. A hajógyáriak reménye szerint az első három hajó elkészülte után is­mét rendeléseket várnak a nyugatnémet cég­től. MTI fotó: Kovács Sándor llitlományos kishírek Nincs még egy hegy sora ha­zainknak, amely olyan gazdag len­ne történelmi és művelődéstörté­neti emlékekben, mint a megyénk északkeleti részén vonuló Zemp­léni-hegység. Bizonyságai ennek a hegyek csúcsán, kiemelkedő szikláin vagy a hegyek közelében a messzi középkorban emelt vá­rak. Összesen kilenc várat említ a história a mai Zemplén földjén. Ezek közül a sárospataki és a szerencsi Rákóczi-vár felújítva hirdeti egykori urainak dicsősé­gét, a hazáért, a magyar kultúráért szerzett érdemeit. A hegysor nyu­gati, abaúji oldalán egy 268 méter magas, észak-déli irányban előre- ugró andezit sziklatömb tetején épült a szabálytalan alaprajzú bol­dogkői vár, amelynek falai között - neves történelmi személyisége­ken kívül - többször vendégeske­dett, sőt néhány versét is itt írta a magyar nyelvű világi líra jeles poétája, Balassi Bálint. E három, idegenforgalmi láto­gatottságnak örvendő váron kívül másik három, éspedig az egykori regéd, füzéri és a gönci Amadé- vár romjaiban is gazdag történel­mi emlékek idézője, míg a sátor­aljaújhelyi, a Komlóska határában lévő Puszta-vár és a Tisza-Bodrog összefolyásánál épült tokaji vár falaiból csupán kövek, omladékok emlékeztetnek a letűnt századok történéseire. Hajdanán a várak védelmezték a lopakodó ellenség ellen uraikat, katonáikat és a falaik közé mene­kült lakosságot. Napjainkban vi­szont váraink felújítására, mara­dék falaik, romjaik megőrzésére végeznek „várvédelmi” munkála­Mi, magyarok valamennyien édes-savanyú gyermekünknek te­kintjük a C-vitamint. Büszkék va­gyunk rá. mióta Szent-Györgyi Albert felfedezte, és amióta tud­juk, hogy a paprikában sok van belőle. Tudjuk, hogy a hajósok rette­gett betegségének, a skorbutnak is hatásos ellenszere a C-vitamin. Abban is sokan hisznek, hogy té­len véd a náthától, influenzától. (Bár ebből valószínűleg csak annyi igaz, hogy a C-vitamin-hiá- nyos szervezet gyengébb, védtele­nebb, és ezért könnyebben beteg­szik meg.) Lehet, hogy egyéb csodákra is képes a C-vitamin? Lehet, hogy tokát az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szakemberei. A szeren­csi Rákóczi-vár restaurálása hosszú évek után befejeződött, és a pataki Rákóczi-vár Verestomyá- nak falairól is nemsokára lekerül­nek az állványok. Remény van rá, hogy a közeljövőben a füzéri sziklavár területén is megkezdőd­hetnek a régóta tervezett várvé­delmi munkák. Páratlanul szép tája hazánknak az északkeleti határszélen elterülő Hegyköz. Zárt vidék, bejáratánál még búzatermő táblákkal, zöldel­lő kukoricásokkal, beljebb szám­talan patakocskával, szelíden hul­lámzó lankákkal, magasodó dom­bokkal. majd 500-600 méteres hegyekkel - fel egészen a 896 méteres, határ menti Nagy-Mili- cig. Akár gépkocsival, akár gyalo­gosan járjuk a Hegyközt, minden irányból szemünk előtt látjuk a festői környezetben meredő füzéri sziklavárat. A vulkáni eredetű 500 méter magas Vár-hegy tetején épült az Árpád-kori füzéri vár. Magányo­san áll a hegy a Hársas-, Tolvaj-, Remete- és a Vágott-hegy félkaré­jában. Az Aba-nemzetségbeli Kompolt andronicus építtette a 13. században. Az Árpád-ház ide­jén mindig királyi birtok volt. II. Endre, IV. Béla. V. István alatt a sárospataki erdőispánsághoz tar­tozott. Károly Róbert Drugeth Fü- löp tárnokmesternek adományoz­ta a füzéri várat, Zsigmond király pedig 1430-ban a Petényieknek, akik itt nagyszabású építkezésbe kezdtek. A románkori ősi várma­got biztonságot nyújtó belső tor­véd a ráktól, és a szívbetegségek­től is? Bizony, ilyen következtetésekre jutott egy amerikai kutatócsoport, amely több mint egy évtizeden át tartott megfigyelés alatt II 000 emben, a 25 évestől a 70 év felet­tiekig. Feljegyezték táplálkozási szokásaikat (különös tekintettel arra, hogy mennyi C-vitamint fo­gyasztottak), betegségeiket, eset­leges halálukat. Az eredmény meglepő. Azok közül a férfiak közül, akik napon­ta több mint 300 mg C-vitamint fogyasztottak, 41 százalékkal ké­nyes hegyi várrá építették át, ben­ne gyönyörű gótikus kápolnával. A későbbi várurak közül Perc­nyi Péter, a pataki kollégium ala­pítója arról nevezetes, hogy mint koronaőr a mohácsi csatából meg­menekülve a királyi koronát a várkápolna alatti dongaboltozatos teremben rejtegette, így manipu­lálva egyszer Szapolyai János, másszor Ferdinánd irányában. A Petényiek után Báthory István, majd lengyel királlyá történt vá­lasztása után kis ideig a „csejtei szörnyeteg” jelzővel illetett Bá­thory' Erzsébet lett a füzéri vár ura, s az ő révén kerül a Nádasdyak birtokába. Azután Thököly Imre foglalja el, szabadságharcának le­verése után pedig Lipót császár - sok más magyar várral együtt - a füzéri várat is felrobbantana, hogy a rebellis magyarok ne bír­hassanak katonai erőddel. A vasa­sok azonban nem tudták teljesen elpusztítani. A falak ma is állnak, és többé-kevésbé megmaradt a vaskos kapuzat és az egykori vár legszebb része: a gótikus kápolna. A füzéri Vár-hegy és közvetlen környéke természetvédelmi terü­let, ahol több. a kárpáti flórára jel­lemző ritka növény található, ami­lyen például a felvidéki csenkesz, a kárpáti szirtiharaszt, édesperje, magyar kőhúr. tarka imola, barát­szegfű, kövirózsa, pongyola ha­rangvirág, parlagi rózsa, magyar nőszirom. Kedvükért a turistákon, kirándulókon kívül a hazai és a külföldi botanikusok is gyakran ellátogatnak a Hegyköz kedves, vendégszerető falujába. Füzérre. Hegyi József vesebben haltak meg, mint akik naponta 50 mg-nál kevesebbet vettek magukhoz. Mindez, évekre lefordítva azt jelenti, hogy a sok C-vitamin férfiaknál akár hat év­vel is meghosszabbíthatja az éle­tet. Nőknél gyengébb ez a hatás, „csak” 10 százalékkal kevesebben haltak meg a sok C-vitamint fo­gyasztók közül. Mind férfiaknál, mind nőknél a szívbetegségek előfordulása csökken a C-vita- min- fogyasztás emelkedésével. A vizsgálatokkal nem minden­kit sikerült arról meggyőzni, hogy a C-vitamin csodaszer lenne. A kételkedők szerint inkább arról van szó, hogy aki sok C-vitamint fogyaszt, az sok zöldséget, gyü­mölcsöt eszik, alacsony a kolesz­terinszintje, nem túlsúlyos, keve­sebbet dohányzik, szóval vigyáz magára. A vizsgálat végzői szerint ez természetes, ők is számoltak ezekkel a hatásokkal, és ezután is azt kapták, hogy a C-vitamin meghosszabbítja az életet. Az biz­tos, hogy eddig még senki sem tu­dott ilyen egyszerű receptet adni a hosszú életre! Addig is. biztos ami biztos, a nagyivóknak (és minden­ki másnak is) azt ajánljuk, hogy tegyenek a poharaikba egy szelet­ke citromot! Ártani biztos nem fog! (MTI-Press) B. K. Kukoricanemesítő őslakók Amerikai tudósok szerint Dél-Utah területén nrár 800 évvel ezelőtt az indián őslakók kukoricahibrideket állítottak elő, minthogy a romok között talált kukoricacső-leletek ezt a feltételezést bizonyították. A leletekből arra lehet következ­tetni, hogy az indiánok az egyes kukoricaszármazékokat tudatosan keresztezték egy­mással, különben a talált DNS-mintákra nem lehet ma­gyarázatot kapni. Rákellenes brokkoli Baltimori kutatók különbö­ző zöldségfélék egészségre ki­fejtett hatásainak vizsgálata során meglepő felfedezésre ju­tottak. Kimutatták, hogy a brokkoli nagy mennyiségben tartalmaz szulforaféneket. E vegyületek olyan enzimek ter­melődését váltják ki, amelyek rákellenes sajátságokkal ren­delkeznek. A rákellenes anya­gokat tartalmazó brokkoli fo­gyasztását ezért a felfedezők melegen ajánlják a megelőzés­hez. Kis vámpírok Akármilyen nagylegény is valaki, óvatos lesz, ha az éle­téről van szó. A hongkongi hírhedt triászok nagy vagányai is így vannak ezzel. Az egész országot átszövő, maffiaszerű szervezet tagjai is félnek az AIDS-től. Van is mitől tartani- uk. ugyanis eddigi szokásaik szerint, ha egy új tagot vettek tel maguk közé, a felvételi procedúra során egy edénybe összekeverték a vérüket, és ebből ittak a triász tagjai. Az AIDS miatt most változtatnak a rendszeren. Az új felvételi eljárás szerint megvágják saját ujjúkat, és onnan szívják ki a vért. Akárcsak a varrogató kislá­nyok. Rettegés a növényvédő szerektől Németországban mind gyakrabban fordulnak a páci­ensek orvosaikhoz allergiás panaszokkal, melyek nagy ré­szét hajlamosak a betegek a növényvédő szerekre vissza­vezetni. Az ilyen tudatban lé­vő betegeket „öko-szindróma” jelzővel lehet illetni. Ezek kö­rében a pszichoszomatikus za­varoktól a pszichózisig bezá­rólag a legkülönfélébb tünetek észlelhetők, sőt fog- és man­dulagyulladási tünetek is fel­lépnek a feltételezett növény­védőszeres allergia következ­tében. A szerektől való hiszté­rikus rettegésnek egyik oka - egy német mezőgazdasági lap szerint - a hiányos, jobbára félrevezető tájékoztatás, me­lyet a médiák nyújtanak. Vándorrigó a gyümölcsösben Az észak-amerikai gyü­mölcsültetvényekben nagy ká­rokat Okoz a vándorrigó (Tur- dus migratorius). Az ellene va­ló védekezésben nagy reményt fűznek ahhoz a felismeréshez, miszerint ez a rigófajta képte­len a szacharózt megemészte­ni, minthogy hiányzik az állat­ban a cukoremésztésért felelős enzim. A felismerésnek meg­felelően a rigóval különböző cukorféleségeket tartalmazó apró kockákat etettek fel, s megfigyelték, hogy csak igen kevés fogyott azokból, az ürü­lékben pedig nagy cukortarta­lom volt kimutatható. Ameny- nyiben tehát sikerül dús cu­kortartalmú gyümölcsöket ter­meszteni, nagyobb esély van arra, hogy a vándorrigó nem fog kárt tenni az édes gyü­mölcsökben. (MTI-Press) Kiss Gyula jjegyze+lctpok A viviszekció azaz az él­veboncolásra emlékeztető televízióbeli „Össztűz” ke­vésbé etikus mivolta mel­lett aligha lehet szó nélkül elmenni. Korántsem a kín- padra vont „áldozatok” Személyes védelmében. Ehhez nincs sem okunk, sem jogunk. Előbb két, utóbb már há­rom vegzáló «tette föl a ko­rábban jól kieszelt kérdése­ket az „áldozatnak”. Három egy ellen. Amíg kérdései­vel egyikük „vallat , kette­jük készíti az új petárdá­kat. Méghozzá vélt igazuk biztos fölényével. Nem tit­kolt, mosolyba oldott gúnnyal. Két ember párbe­szédes vitájának van, kell. hogy helye legyen a de­mokráciában! De hárman egy ellen?! Nem a dühödt, a diktatúra jegyeit magán­viselő „interjú-formula ez? Ilyen rendezvény lehel, ilyen rendezvénynek kell lennie a demokráciában? Ilyen „mutatvány” hordoz­za ez utóbbi ismérveit? Ugyan! * Most, hogy megszületett a döntés: elárverezik a Dal- las-farmot - „a mór meg­tette kötelességét, a mór el­mehet” - kiszivárogtattak egy titkot is a film készíté­sének körülményeiről. Azt nevezetesen, hogy amíg mi nézők szemgo­lyónkat forgattuk az enteri­őr remek szobái, lakosztá­lyai, halijai, sőt fürdőszobái — medencéi szerényen rej- tezkedő, de annál hatáso­sabb szépségeiben gyö­nyörködve, most kiderült, a filmnek csupán a külső je­leneteit forgatták Dallas­ban, a belső jelenetek bi­zony Hollywood filmstú­dióiban készültek. Mindezt persze olvashat­ták a tévénézők a napi­lapokban. Aki azonban több lapot is átforgat, nem minden szerkesztőség volt oly kegyetlen olvasójával, hogy e titkot kifecsegje, s kedvét rontsa azzal, hogy a véget érni még jóidéig nem szándékozó filmóriást pén­tekről péntekre szemlélő rádöbbenjen a „kegyes csa­lásira. Hadd higyje a jám­bor néző, hogy a remek la­kás láttán Dallasban van... * „A legszerényebb becslé­sek szerint is százezres nagyságúra teszik az előfi­zetési díjat jogtalanul nem fizető tévétulajdonosok számát” - olvasható a Nép- szabadság munkatársa tol­lából a lap egyik legutóbbi számában. „Bliccelők” mindig vol­tak, s nyilván lesznek a jö­vőben is. Itt azonban a ténymegállapításnál „éide­kesebb” a szociológiai hát­tér. Százezer embemek- családnak futotta a készü­lék megvásárlására annak tudatában, hogy a készülék használatáért előfizetési dí­jat kell fizetni. Lelkifurda­lással, föltehetően zömmel anélkül, ki tudja, hányán s mily idők óta nem szen­vednek a tudattól, hogy ké­szülékhasználati bejelentési s havi előfizetési kötele­zettségüknek eleget tenni elmulasztottak. De... Egy szociológiai jellegű „átvilá­gítás” a mulasztóknál nem kevés meglepetést szűrne ki... * Ki tudja, hány nemzedék adta át egymásnak máig: ha Medárd napján eső hull az egekből, negyven napig es­ni fog... Ha egy verőfényes nappalon nem igazolódott be a jóslat, a vajákosok csak kötötték az ebet a ka­róhoz: ha itt nem is esett, de az országban valamerre igen. Mit lehetett, lehet erre mondani? S ki bizo­nyíthatja ennek ellenkező­jét? * Ismét időszerű fölkiáltás, miként néhány lap szelle­meskedve már a közle­mény címével is jelzi: „Jönnek a törökök!” Mi­ként jöttek az ezemégyszá- zas évek elején — s ezt már e sorok írója teszi hozzá. Ezúttal azonban nem dél­ről s délkeletről, hanem nyugatról. S nem turbáno- san, s hadi eszközökkel, hanem civilruhában s érvé­nyes útlevéllel a zsebük­ben. S átmenő forgalom­ban. Nyári pihenőre haza­térő segédmunkások. Hosszabb étet C-i/itamiimal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents